Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

PEST MEGYEI VnÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 39. SZÁM Ára 80 fillér 1977. FEBRUAR 16., SZERDA Adósok K érvények, fellebbezé­sek sora futott be a nagyközségi tanács szakigazgatási szervéhez Budakalászon, s a tiszt­viselők egyike az iratok láttán így sóhajtott fel: a jövendő adósok. A beadvá­nyok aláírói ugyanis fizeté­si kötelezettségük ellen tHtakoznak, illetve a köte­lezettség mérséklését kérik, s mint a tapasztalat figyel­meztet rá, többségük az el­utasításra úgy regál, hogy — nem fizet. A nagyközség főváros felőli határában új üdülőtelep alakult ki, ide vezették be folyamato­san a villanyt, tavaly újabb utcákra, utcarészekre ke­rült sor, s ahogy szokás is, meg jogos is, a nagyközsé­gi tanács az üdülőtelkek tulajdonosaira kivetette a közműfeilesztési hozzá iá- rulást. A tiltakozás, a fel­lebbezés ennek szól, hoz­zátehetjük, minden alapos indok nélkül. A hozzájá­rulás megállapítása jogsze­rű, összege igazodik az ide vonatkozó rendelkezések­hez, s azok, akiknek fizet­niük kell, korántsem cse­kély jövedelmű nyugdíja­sok, sok gyermeket nevelő családok, hanem olyanok, akiknél természetes az üdülőtelek, a gépkocsi bir­toklása. Számukra termé­szetes, hogy sürgették a villanyoszlopok felállítását, mert nélküle mit kezdje­nek a televízióval, a hűtő­géppel, a villanymotoros szivattyúval... szóval csak az nem természetes, hogy fizetniük kell Próbálkoznak tehát, hát­ha sikerül kibújni a köte­lezettség alól, lesími vala­mennyit a fizetendő forin­tokból, mert a papír olcsó, a postaköltség sem sok, azaz a kiadás csekély, az esetleg megnyerhető ha­szon viszont tekintélyes. r<?enám, de az ügyviteli előírások — helyesen, az államnolgár érdekében! — szigorúan megszabják min­denfajta ügyirat útját, azaz e kérelmekkel is ugyan­annyi időt kell tölteni, mint mások jogos beadvá­nyaival. esetleg vizsgálatot lefolytatni, választ fogal­mazni, postázni stb., holott kézenfekvő, mindez pazar­lás, mert a kérelem min­denfajta jogalapot nélkü­löz. B a csupán véletlenül, s egyedül Budakalá­szon botlana az em­ber ilyesmibe, legyinthetne rá, csakhogy nem ez a helyzet. Igaz. az érintett megyei tanácsi szervek, amelyeknek módjukban áll összképet is alkotni, a kér­désre, milyen az állampol­gárok adózási, fizetési fe­gyelme, azzal válaszolnak, általában jó. Nem cáfolja ezt az állítást, csupán álta­lános és konkrét viszonyát világítja meg, hogy Vácott perek sorát kell indítani emberek ellen — közöttük nagyon jól fizetett munka­körök betöltői ellen — azért, mert elfeledkeznek a lakbér fizetéséről. Hónapo­kon, fél éven, egy éven át. Élnek a bérlakásban, oly­kor a nemrég kapott bér­lakásban, s megtörténik: a beköltözés első napjától nem fizetnek: Per követke­zik a sokadik eredmény­telen felszólítás után. ítél a bíróság, a lakó nagy ne­hezen fizet, s azután kez­dődik elölről... Folytatha­tom azzal a tapasztalattal, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénz­ügyi osztályának vezetője mondott el: a helyi taná­csoknál a legliberálisabban kezelt bevételi forrás az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, azaz itt hal­mozódnak fel —arányosan — a legnagyobb adósságok. Amikor tehát megnyug­vással vesszük tudomásul, hogy az állampolgárok túl­nyomó többsége időben és maradéktalanul eleget tesz fizetési kötelezettségeinek, arról se feledkezzünk el, hogy akad egy csoport, aminek tagjai újra meg új­ra munkát adnak a hatósá­goknak. Nem azért, mert képtelenek fizetni — hi­szen a szociális helyzet mérlegelése nyomán a ren­deletek módot adnak a közműfejlesztési hozzájáru­lás. az adó stb. mérséklé­sére, esetleg teljes elenge­désére —. hanem, mert nem akarnak, jobb esetben nem törődnek vele. ive gondoljuk, hogy pél- dául az út- és köz­műfejlesztési hozzá­járulások hatalmas össze­gek. A dabasi járás nagy­községeiben és községeiben idén összesen 690 ezer fo­rintot tesz ki az ilyen cí­men követelt pénzt, azaz a 45 millió forintos fejleszté­si alapnak csupán töredé­ke. Igenám, de ott, ahol valamivel több, mint 800 ezer forintból fedezik a fejlesztési célok elérését, a hetvenezer forintnyi út- és közműfejlesztési hozzájá­rulás is tervtényező, törté­netesen Inárcson. Ha tehát nem folyik be ez az összeg, akkor máshonnét hiányzik majd, későbbre marad va­lami vagy el sem kezdődik. A mulasztás azokat sújtja, akik vétlenek, akik tisz­tességgel eleget tettek ál­lampolgári fizetési kötele­zettségüknek. Itt lelünk rá témánk lé­nyegére, annak a magatar­tásnak a közösségellenesse- gére, amit az adósok teste­sítenek meg. Azok. akik úgy gondolkodnak. hogy ami másoknak kötelező, az nekik kényükre, kedvükre bízott, akik úgy vélik, hogy szemesnek áll a vi­lág, valójában baleknek tartják — százezreket, mil­liókat! — a kötelességét tudó, teljesítő állampolgárt, ügyetlennek, mert meg sem kísérli, hogy kibújjon a te­her alól. Fontolóra sem ve­szik. ez a teher valójában érdekeik szolgálatában áll, hiszen a telek, ahol vil­lany van, többet ér. a ház. amelyhez jó út, közmű ve­zet, szintén értékesebb el­adáskor, a tulajdonos mai kényelméről nem beszélve. Szétválasztani az előnyö­ket és a kötelességeket, a szocializmustól idegen gon­dolkodásmódra vall. Mégis, ttil megértő, tapintatos mind a közösség, mint az államigazgatás az ilyen gondolkodásmóddal, maga­tartással, cselekedetekkel szemben. Sőt, olykor már- már magyarázkodnak, hogy mentsék a kötelesség jo­gosságát. Ez a baj. Ez tart­ja fenn az adósok mind- annyiunkat rövidítő remé­nyeit. Mészáros Ottó L Púja Frigyes Lódzban Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere lengyelországi látogatásának második napját vidéken töl­tötte. A vendégeket Lódzban Bőleslaw Koperski megyei eliső titkár fogadta, aki tájékozta­tást adott a vajdaság helyzeté­ről, múltjáról, jelenéről és ter­veiről. A találkozó után Púja Frigyes elhelyezte az emléke­zés virágait a mártírok emlék­művénél, majd megtekintette a Teofilow textilgyárat. Dél­ben a megyei első titkár ebé­det adott Púja Frigyes és kí­sérete tiszteletére. A díszebéd után külügyminiszterünk meg­tekintette a Munkásmozgalmi Történeti Múzeumot, majd az esti órákban visszatért Varsó­ba. Újabb csatlakozások a csepeli íelhiváshoz A járás szocialista brigádvezetőinek első tanácskozása Monoron A Csepel Vas és Fémmű dolgozóinak munkaverseny-felhívá- sának változatlanul nagy a visszhangja a szovjet dolgozók kö­rében Is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom €0. évfor­dulójának esztendejében a szovjet dolgozók elhatározták, hogy különös figyelmet fordítanak a szocialista országok megren­deléseire és kötelezettséget vállaltak, hogy határidő előtt és ki­váló minőségű termékekkel teljesítik a KGST-országokba irá­nyuló szállításokat. E tervek valóraváításához a magyar dol­gozók is hozzájárulnak: részt vesznek az Orenburg és a Szov­jetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében és meg­kezdték a kompresszorállomás építését saját szakaszukon. Ma már rangot jelent, ha va­laki szocialista brigád tagja lehet. A versenymozgalomban való részvétel megtiszteltetés. Ez fogalmazódott meg s bizo­nyosodott be a monori járás szocialista brigádvezetőinek, üzemi párttitkárainak, gazda­sági irányítóinak tegnap dél­után megtartott első közös ta­nácskozásán. A jelenlévők a járás több mint 80 ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi egységének derékhadát, a szocialista vagy szocialista címért küzdő kol­lektívákat képviselték. Cselé- nyi Dezső, az MSZMP monori járási bizottságának első tit­kára, az élgárdát megillető tisztelettel köszöntötte a ta­nácskozás részvevőit. Rövid, tömör tájékoztatójában arra irányította rá a figyelmet, hogy a járási feladatok, kitűzött cé­lok összhangban állnak a me­gyei és a népgazdasági érde­kekkel, szorosan kapcsolódnak hozzájuk. Dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal elnöke ismer­tette a tanácskozás részvevői­vel a monori járás 1977. évi be­ruházáspolitikai feladatait. A monori járásban az idén számos jelentős kommunális beruházásra kerül sor. Közü­lük az egyik legfontosabb a 22 munkahelyes rendelőintézet megépítése. Már eddig is sok szocialista kollektíva ajánlotta fel, szívesen küldi egy vagy több tagját a kivitelező Ceglé­di Építőipari Vállalat irányítá­sával dolgozó társadalmi épí­tő-brigádba. Üllőn, 16 tanter­mes iskolát épít a gyömrői TÖVÁL. E vállalat igyekezeté­nek, az üllői gazdaság, politi­kai, társadalmi és tömegszerve­zetek, valamint a lakosság ösz- szefogásának eredményeként, már szeptember 1-én megszó­lal a tanítás rendjét jelző csen­gő az egyik szárnyban. Ugyan­csak új, hét tantermes iskola építésébe fognak Vecsésen a Monori Építők Ipari Szövet­kezetének dolgozói. Ennek az oktatási intézménynek is az új tanév kezdetére kell elkészül­nie. Hogy elkészül, annak egyik legfőbb biztosítéka a kivitele­zők részéről a brigádvezetők tanácskozásán elhangzott fel­ajánlás. Az idén új óvoda épül Vecsésen, Vasadon és Úriban. Az elkészült létesítményekben mindenütt benne lesz a szo­cialista brigádok munkája is, hallottuk a vállalásokból. A monori járásbeli brigád- vezetők első tanácskozásán el­hangzott hozzászólások, fel­ajánlások végül felhívásban összegeződtek. A felhívás ér­telmében, a járás ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi egy­ségeinek szocialista brigádjai, üzemi kollektívái csatlakoznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indí­tott munkaversenyhez. A vál­lalások értelmében az ipari termelés 7,5—8 százalékkal nö­vekszik. A mezőgazdasági üze­mek 8 százalékkal termelnek többet, mint 1975-ben. A já­rás kommunális beruházásai­nak megvalósításában tevéke­nyen, társadalmi munkával is részt vesznek, melyeket szocia­lista együttműködési szerző­désekben rögzítenek. Felaján­lásaikkal elősegítik a járási pártbizottság gazdaságpolitikai cselekvési programjának, üze­mük, vállalatuk, szövetkezetük feladatainak megvalósítását, si­keres végrehajtását. V. J. TETŐZÖTT AZ IPOLY Lassú apadás várható Mint arról lapunk tegnapi 11201-es útvonal autós for­számában már beszámoltunk olvasóinknak, a hirtelen tá­madt meleg idő és az esőzések következtében a vártnál ha­marabb kezdődött meg az olva­dás, s emiatt Pest megye északi részén több nehézséget is oko­zott a nyaranta szelíd kis pa­taknak ismert Ipoly. A folyó most kilépett medréből, s Ipolydamásd és Letkés között két helyen is elöntötte az or­szágutat. A hétfőn délután még csak harminc centiméterp víz estére már óránként két centimétert emelkedett az úton; Az Ipoly hirtelen jött árhul­láma éjfélkor a letkési hídnál 340 centiméterrel tetőzött. Polgár Lászlótól, az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi ügyeletének munkatársától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy hétfőről keddre virradó éjjel a fo­lyón megkezdődött a lassú apadás, s ez várhatóan tovább is tart majd, ha az Ipoly vízgyűjtő területén nem lesznek jelen­tősebb esőzések. Kedden haj­nalban a víz szintje egyébként három centiméterrel volt ala­csonyabb annál, amit éjfélkor mértek. A folyó tehát apad, s ez mindenképpen jó hír a kör­nyék lakóinak, továbbá azok­nak, akiknek az említett terü­leten van hétvégi telkük, nya­ralójuk. A múló veszély elle­nére — mint azt az árvízvé­delmi ügyelet munkatársa el­mondotta — egy darabig még a másodfokú készültség marad érvényben Ipolydamásd és Let- kés körzetében. Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról is, hogy az galom elöli lezárását latolgat­ták a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága váci üzemmér­nökségének munkatársai. Nos, hétfőn este 10 órakor döntés született arról, hogy az autóbuszok és a teher­gépkocsik kivételével a járművek csakis a 2-es számú országutat hasz­nálhatják a megye északi községeinek megközelítésére. Az intézke­dést az tette szükségessé, hogy a hétfőről keddre virradó éj­jel az említett útszakaszon a víz szintje helyenként elérte a 40, sőt az 50 centiméteres ma­gasságot is, a 4900-as és a 6800-as útszelvények — azaz Letkés és Ipolydamásd — kö­zött. A kedden hajnalban megin­dult apadás némiképp könnyí­tett az autósok dolgán is, mi­vel a víz az 1201-es úton teg­nap délutánra 20-, sőt helyen­ként 30 centimétert is apadt. Butkai Gábortól, a KPM út- információs szolgálatának munkatársától továbbra is óva­tosságra intő híreket kaptunk Pest megyei útvonalainak ál­lapotáról. Mint elmondotta, a szórványos esőzések következ­tében a megye útjai kivétel nélkül mindenütt nedvesek. Azt pedig, hogy az ország észa­ki területein hajnalban nulla— mínusz 2 fok körüli hőmérsék­let várható, a Meteorológiai In­tézet híradásából tudjuk. Az | esős, felázott utak hajnalra te­hát könnyen válhatnak síkos jégpáncéllá, ami fokozott óva­tosságra inti a gépjárművezető­ket. B. P. Losonczi Pál látogatása a Mezőgazdasági Múzeumban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tár­saságában megtekintette a Mezőgazdasági termelőszövet­kezetek Magyarországon cím­mel a Mezőgazdasági Múzeum­ban rendezett kiállítást. Az Elnöki Tanács elnöke elisme­réssel szólt a kiállításról. Meg­állapította, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalom útját, fej­lődését a mai nagyüzemekig bemutató kiállítás méltó meg­emlékezést nyújt a mezőgaz­dasági szövetkezeti mozgalom úttörőinek, és mostani dol­gozóinak. A múzeum vezetői­nek és dolgozóinak a kiállí­tás szervezéséért Losonczi Pál elismerését fejezte ki. Tiílteljcsítettc tervét a PÁÉV Az építőknek jól kezdődött ez év Az idei január téliesebb volt I szövetkezetek és termelőszö­mint az előző években, s így több gondot, nehézséget oko­zott a szabadban dolgozó épí­tőknek. Az ÉVM-nek az első havi munkáról készített gyorsjelentéséből kitűnik, hogy az építésügyi ágazat jobban kezdte az évet, mint tavaly, a népgazdasági tervben előirány­zott 5—5,5 helyett 6,5 százalék­kal növelték januárban az épí­tési szerelési termelést. Ezen belül az ÉVM-vállalatok a termelésbővítési előirányzatot meghaladva 7,7 százalékkal több építési munkát végeztek el, mint egy évvel ezelőtt. A termelés növelését elsősorban a munka hatékonyságának ja­vításával alapozták meg. Jól kezdődött az idei év, a Pest megyei építőipari válla­latnál is. Az építési-szerelési termelés értéke januárban meghaladta a 37 millió forin­tot, ez 28,5 százalékkal több mint tavaly januárban volt, bár a növekedés egy részét az árindex változások okozzák. Az építésügyi ágazat kivite­lező szervezetei — miniszté­riumi és tanácsi vállalatok, Tizenkétmillió tojás A soroksári Vö­rös Október ter­melőszövetkezet baromfitelepén el. készült az új tojó­ház, ahol 23 ezer 500 baromfit he­lyeztek el. A gaz­daság az idén 12 millió tojást szál­lít — fele-fele arányban — a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a BOV részére. Képünkön az automatizált üzem. Futószala­gon érkezik a cso- magolóba a tojá3. Koppány György felvétele vetkezeti építőipari közös vál­lalkozások — a tavaly januári­nál majdnem 200-zal többet, összesen 564 új lakást adtak át az országban. Jelenleg 51 350 lakás építésén dolgoznak, ezek közül 418 lakáson a PAEV dolgozói végzik munkájukat. A kivitelező szervezeteknek az idén összesen 49 ezer lakást kel átadniok s ennek tükré­ben a januári eredmény sze­rény, az éves feladatnak 1,2 százaléka. Megyénk építőipari vállalata az első negyedévben 84 lakás átadását tervezi. Bár az előkészítési tevékenység még nem javult kellő mérték­ben de megvan a lehetőség ar­ra, hogy az első félévben a tervezett 250 lakás elkészüljön. Az építési munkák természe­ténél fogva az első hónapok­ban még nem is várható jelen­tős átadás, de bíztató jelek mutatják, hogy az ütemesség javításával, a jól összehangolt munkával, összefogással elér­hető az az ágazati cél. hogy az első félévben az éves átadási feladatnak 45 százalékát telje­sítsék. A Pest megyei Építő­ipari Vállalat éves szinten 8 százalékkal kívánja növelni a termelését, a múlt évivel nagy­iából azonos munkáslétszám­mal. Egészében véve az építőipari termelés lényegében a tavaly januárnak megfelelő szint kö­rül alakul, mert jónéhány üzemben ebben az időszakban végezték a téli nagyjavítási, karbantartási munkálatokat is. Josef Havlhi, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására kedden Budapestre érkezett. Václav Vancatának, a KB osztályvezetőjének vezetésé­vel, az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ked­den Budapestre érkezett a CSKP Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom