Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

2 1977. FEBRUAR 1.. KEDD vÄifa» Szaddam Husszein a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Szaddam Husszein, az iraki forradalmi parancs­nokság tanácsának alelnöke, az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának helyettes fő­titkára. A vnukovói repülőtéren az iraki vendéget Alekszej Koszi­gin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. Waldheim a Közel-Keletről, Rhodesiáról és Ciprusról Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, vasárnap az ABC- televízáónak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy kü­szöbönálló közel-keleti útja azért is időszerű, mert a szembenálló felek készek a tárgyalások felújítására és mindkét részről nagyobb ru­galmasság tapasztalható. Rhodesiával kapcsolatban kijelentette, hogyha az érde­kelt felek felkérik, hajlandó ANGOLA Megalakul a Dolgozok Élcsapat Pártja es a Az Angolai Népi Köztársa­ságban létrehozták a Dolgo­zók Élcsapat Pártját — jelen­tette be Luandában közzétett nyilatkozatában az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága. A párt ideológiai alapjául a marxizmus—lenimizmus szol­gál. Az MPLA küszöbönálló kongresszusán megalakítandó új párt olyan irányító erő lesz, amely mozgósítja a dol­gozókat a szocialista társada­lom építésében vállalt fel­adatok megoldására. A mun­kásosztály, a parasztság és a forradalmi értelmiség szövet­sége a párt irányításával az angolai forradalom végső győ­zelméhez fog vezetni. A párt — mutat rá a nyi­latkozat — irányítja az ango­lai népnek a nemzeti demok­rácia és a dolgozók hatalmi szerveinek megszilárdítására irányuló tevékenységét. A né­pi hatalom legmagasabb szer­ve a nemzetgyűlés lesz, amelynek összehívására már megkezdődtek az élőkészüle­teik. Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Pártkongresszusi előkészületek Hétfőn Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöksége. Az elnökség Sztane Dolancnak, az elnökség végrehajtó bizott­sága titkárának beszámolója alapján az 1978-ban esedékes XI. pártkongresszus előkészü­leteivel foglalkozott. A Vietnami Nemzeti Egységfront kongresszusa Hétfőn Ho Si Minh-város- ban, ünnepélyes keretek közt megnyílt a Vietnami Nemze­ti Egységfront alakuló kong. resszusa. A napirenden a Vietnami Hazafias Front, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front és a vietnami nemzeti, demokratikus és bé­keszerető erők szövetsége egyesítésének kérdése szere­pelt. A kongresszus munkájában részt vesz Ton Duc Thang. a Vietnami Szocialista Köztár­saság elnöke, Le Duan, a Vietnami Kommunista Pari Központi Bizottságának főtit­kára és több más párt- és ál­lami vezető is. MILANO Berlinguer demokratikus koalíciós kormány létrehozását javasolja Erarico Berlinguer, aiz Olasz- Kommunista Párt főtitkára vasárnap Milánóban egy poli­tikai gyűlésen ismét azt java­solta, hogy az OKP részvéte­lével hozzanak létre széles, demokratikus alapokon nyug­vó koalíciós kormányt. Az or- ! szág súlyos gazdasági nehézsé­geiből csak úgy lehet kilábalni — mondotta —, ha egy de­mokratikus és népi egységkor­mány létrehozásával keresik a kibontakozást. A legutóbbi parlamenti vá­lasztások, amelyekéin az OKP a szavazatok 34,4 százalékát nyerte el, megmutatták, hogy Olaszországban nem lehet életképes kormányt létrehozni az olasz munkásosztály leg­erősebb pártjával szemben. Az OKP főtitkára felszólította a kereszténydemokrata pártot, ne ringassa magát olyan illú­ziókban, hogy vissza lehet tér­ni a kommunisták és a szocia­listák megosztottságából kiin­duló kormányzási formához. Bűnbakkeresés Egyiptomban Anvar Szadat egyiptomi el­nök szombaton Kairóban ta­lálkozott a kormány politiká­ját támogató szakszervezeti vezetőkkel. Felszólította a szakszervezeteket, hogy tö- mörítsék soraikat és ne en­gedjék. hogy — mint mondta — külföldi utasításokra hall­gató rev.egátok férkőzzenek közéjük. Szadat ezúttal is tá­madta a Szovjetuniót és azt állította, hogy a Szovjetunió­nak köze van az Egyiptomban kirobbant tüntetésekhez. Az egyiptomi elnök vasárnap a kairói egyetem oktatóihoz intézett beszédében ismét bal­oldali és külfö’di erőkre igye­kezett hárítani a felelősséget a kormány áremelési intézke­dései miatt kirobbant népha- ragévt. Kilátásba helyezte, hogy a biztohsági erők könyörtele­nül el fogják fojtani a tünte­téseket. a sztrájkokat, politi­kai megmozdulásokat. Mind­ezek'Után elismerte, hogy a kormány hibát követett el, amikor elhamarkodottan jelen­tette be az alapvető élelmi­szercikkek árának emelését. Khaled Mohieddin, az Egyiptomi Nemzeti Haladó Párt vezetője vasárnap az ASZÚ székházában megtartott sajtóértekezleten utasította vissza azt a hivatalos vádat, amely szerint pártjának sze­repe volt a január 18-i és 19-i zavargásokban, és rámutatott, hogy ezek áz események a népfelháborodás természetes megnyilvánulásai voltak. Ki­jelentette: a kormánynak in­kább a politikai, gazdasági és szociális válság priegoldását kellene szorgalmaznia, sem­mint hogy bűnbakokat keres az általa elkövetett hibákra oly módon, hogy a Nemzeti Haladó Pártot és a kommunis­tákat próbálja felelőssé tenni a köze1 múltban lezajlott inci­densekért. személyesen közvetítő Szere­pet játszani a rhodesiai kér­désben. Bejelentette,^ hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közeljövőben ismét napirend­jére tűzi a rhodesiai problé­mát. Ciprusról szólva Waldheim úgy nyilatkozott, hogy a szi­getország felosztása kataszt­rofális lenne. Rámutatott, hogy Makariosz elnöknek és Rauf Denktasnak, a törökkő zösség vezetőjének legutóbbi találkozója bár nem eredmé­nyezett végleges megoldást, mindenesetre jobb politikai légkört teremtett a ciprusi probléma rendezéséhez. Wald­heim végezetül megerősítette, hogy február 12-én mindkét ciprusi vezetővel találkozik. Az SZKP KB határozata a Nagy Október 60. évforduSójáréS Mint lapuink 1. oldalán je­lentjük: a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága határozatot tett közzé a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójáról. Ebben — miután áttekinti a szovjet állam és társadalom fejlődését — egyebek között megállapítja: Gyökeresen átalakult a szovjet népgazdaság, annak ellenére, hogy az elmúlt hatvan esztendőből húszat el­vettek a szovjet népre rá- kényszerített háborúk és a háborúikat követő újjáépítés. Ennek ellenére 1960-ban a nemzeti jövedelem hatvan- ötször akkora volt, mint a forradalom előtt, s ma a Vance márciusban Moszkvába utazik Vance amerikai külügymi­niszter márciusban Moszkvába utazik, és arra számít, hogy valamennyi, még nyitott kér­dés napirendre kerül majd a folytatódó SALT-tárgyaláso- kon. Vance szerint 1977 kriti­kus esztendő a békés rendezés szempontjából a Közel-Kele­ten, és lehetőség van rá, hogy újra összeüljön a genfi bé­kekonferencia. Az új amerikai külügymi­niszter hétfőn, első sajtóér­tekezletén beszélt ezekről a kérdésekről. Helsinki szellemében...* A csehszlovák külügyminiszter nyilatkozata — Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­ródokumentuma nagy távlato­kat nyit az államok közötti realista, felelősségteljes kap­csolatok kialakítása előtt, elő­segíti a feszültség enyhülését, a katonai konfliktusok meg­szüntetését vagy megelőzését,, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti békés, egyenjogú együttműködés fej­lesztését — hangsúlyozta a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter. — Mi kezdettől fogva azon a véleményen voltunk, és azt valljuk ma is, hogy a konfe­rencia eredményei új szakaszt jelentenek Európa életében és kiindulópontként szolgálhat­nak a nemzetközt feszültség további enyhítéséhez a világ más térségeiben is. A magunk részéről készek vagyunk aktí­van hozzájárulni ehhez. — Csehszlovákia ratifikálta az emberi jogokról szóló nem­zetközi megállapodást, intéz­kedéseket hozott a gazdasági információcsere kiszélesítésére és az idegenforgalom tovább­fejlesztésére. Elvi döntést hoz­tunk a családok egyesítésére vonatkozóan és megvizsgáljuk az egyéni kiutazási kérelme­ket Megjavítottuk a külföldi újságírók munkafeltételeit, szélesítjük a kulturális kap­csolatokat, a külföldi sajtóter­mékek terjesztését. — Aktív politikai párbeszé­det alakítottunk ki a más tár­sadalmi rendszerű országok­kal. — A csehszlovák külpolitika egyre növekvő tekintélyéről tanúskodnak a következő té­nyek: Csehszlovákia 1976 ele­jén 111 országgal tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat, most pedig 118-cal. Tavaly több mint 90 kétoldalú és 30 sokoldalú megállapodást és szerződést kötöttünk. A CSKP XV. kongresszusán hozott ha­tározatok szellemében 1977- több mint 100 kétoldalú és mintegy 50 sokoldalú egyez­mény aláírását tervezzük — hangsúlyozta végezetül Bo­huslav Chnoupek. A CSEHSZLOVÁK FŐÜGYÉSZSÉGÉN Figyelmeztetésben részesítették az úgynevezett Charta 77 „szóvivőit” Hétfőn Prágában a csehszlo­vák főügyészségen beszélge­tést folytattak J. Hajekkel és J. Patockával, akik magukat az úgynevezett Charta ‘77 szó­vivőinek nyilvánították. A főügyészség képviselője figyelmeztette Hajeket és Pa- tockát, hogy az úgynevezett Charta, a vele kapcsolatos tevékenység, így a dokumen­tum Csehszlovákiában és kül­földön való terjesztése a cseh­szlovák törvénybe ütköző cselekedetnek számít. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság alkotmányának értelmé­ben a Charta ’77-et nem lehet petíciónak tekinteni. A csehszlovák alkotmány értelmében a képviseleti szer­vekhez való fordulás jogát csak a dolgozók érdekében le­het gyakorolni. Az úgynevezett Charta ’77- et, bár formálisan a csehszlo­vák államhatalmi szerveknek címezték, először nyugati hír- ügynökségeknek juttatták el, és közzétették a polgári sajtó­ban. A Charta ’77-et csak ez­után kapta meg néhány cseh­szlovák államhatalmi szerv. Az úgynevezett Charta ’77 szerzői leszerepelt és az 1968— 69-es eseményekért felelőssé­get viselő politikusok csoport­jából, valamint különböző szo- ciallstaellenes elemekből áll­nak, akik szántszándékkal és durván meghamisítják a cseh­szlovák valóság tényeit, gyű­lölettel rágalmazzák az állami és társadalmi rendet és annak hatalmi szerveit. Semmibe ve­szik Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezető szere­pét, amelyet az alkotmány negyedik cikkelye is rögzít, ki­sebbítik a forradalmi harc, va­lamint a szocialista építés eredményeit. Ezek az elemek külföldi kómszervezeteknek olyan anyagokat juttattak el, amelyeket fel lehet használni komm u n i sbael le n es, Csehszlo- vákia-ellenes kampányra, és ez a kampány szervesen hoz­zátartozik a szocialista közös­ség ellen irányuló egyeztetett ellenséges támadásokhoz. Mindezek a cselekmények éles ellentétben vannak a csehszlovák nép érdekeivel és a csehszlovák törvényhozás el­veivel, valamint a helsinki zá­ródokumentumok elveivel, amelyek megtiltják az egymás belügyeibe való beavatkozást és kimondják: tiszteletben kell tartani az illető országban ér­vényben levő törvényeket. A csehszlovák főügyészsé­gen Hajeket és Patockát fi­gyelmeztetésben részesítették és felhívták a figyelmüket ar­ra, hogy a csehszlovák törvé­nyek semmibevétele megfelelő büntetőjogi szankciókat von maga után. Szovjetunió ipara két és fél nap alatt termel annyit, mim a forradalom előtti Oroszor­szág egy év alatt. Részesedé­se a világ ipari termelésében 4 százalékról 25 százalékra növekedett a szocialista kor­szakban. A mezőgazdaság ter­melése a szovjet hatalom éveiben 4,4 szeresére nőtt. Az ipari munkásság reáljövedel­me 1913-hoz viszonyítva tíz­szeresére, a parasztság jöve­delme 14-szeresére növeke­dett. A Szovjetunióban végbe­ment szociális változások mé­reteit jelzi, hogy ma az or­szágban kétévenként annyi la­kást építenek, amennyivel a cári Oroszország városai ösz- szesen rendelkeztek. Hatalmas jelentőségű feladatokat oldot­tak meg a kultúra, az okta­tás, az egészségvédelem terü­letén, gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket teremtettek a tudomány fejlődése számára. A szovjet nép önfeláldozó munkájának legfontosabb eredménye — állapította meg a Központi Bizottság — a fej­lett szocialista társadalom megteremtése volt, amelyben mindinkább feltárulnak a szo­cializmus alkotó lehetőségei, humánus lényege. Ezt a tár­sadalmat, amely törvénysze­rű fejlődési szakasz a kom­munista társadalomhoz veze­tő úton, a tvdományos-xnű- szaiki forradalom és a társa­dalmi-gazdasági rendszer elő­nyeinek egyesítése jellemzi. A szocialista társadalom fej­lődésének jelenlegi szakaszát a szocialista állam további erősödése, a szocialista de­mokrácia szüntelen fejlődése jellemzi. Ebben a szakaszban tovább erősödik a párt vezető szerepe a társadalomban. Óriási jelentősége van a Köz­ponti Bizottság és annak Leo- nyid Brezsnyev vezette politi­kai bizottsága tevékenységé­nek. Az SZKP KB dokumentuma a világban hatvan esztendő alatt végbement változásokra utalva kiemeli, hogy a fasiz­mus és a japán militarizmus szétzúzása a második világ­háborúban, a szocialista for­radalom győzelme egész sor európai országban meggyorsí­totta a fejlődést, a szocialista világrendszer kialakulásához vezetett. Gyökeres változás ment végbe a nemzetközi erőviszo­nyokban. A világszocializmus ereje és példája megsokszo­rozta a nemzetközi munkás- osztály forradalmi lehetősé­geit, elősegítette az egész fel­szabadító mozgalom fejlődé­sét. A győzelmes kubai forra­dalom révén megalakult az első szocialista állam a nyu­gati féltekén. A vietnami nép történelmi jelentőségű győzel­mének és az ország egyesíté­sének eredményeként a Viet­nami Szocialista Köztársaság a béke és a haladás fontos té­nyezőjévé vált Ázsiában. A laoszi hazafias erők győzel­mével, a marxista—leninista Laoszi Forradalmi Néppárt hatalomra jutásával bővült a szocialista országok családja. A nemzetközi erőviszonyok­ban bekövetkezett gyökeres változások az utóbbi években lehetővé tették a „hideghábo­rútól” a fordulatot a feszült­ség enyhüléséhez, valamint a termonukleáris világháború veszélyének elhárítását. Külö­nösen érezhetőek a változások Európában, s ezekhez nagy­mértékben járult hozzá az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet Helsinki­be történt összehívása és si­keres megtartása. Az egyete­mes béke érdekeinek megfe­lel a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kapcsolataiban bekövetkezett kedvező fordu­lat. a békés együttműködés fejlesztése Franciaországgal, az NSZK-val, Olaszországgal, Nagy-Britanniával és más tő­késországokkal. A tőkésországok vezető kö­rei ma már kénytelenek figye­lembe venni, hogy nem ala­pozhatják számításaikat a szo­cializmus feletti katonai győ­zelemre. Ugyanakkor az SZKP nem téveszti szem elől, hogy a nemzetközi helyzet alakulá­sának jelenlegi szakaszában erősödik a nemzetközi mére­tekben folyó osztályharc. Az agresszív imperialista körök szorgalmazzák a fegyverkezé­si hajszát, minden lehetséges módon akadályozzák az eny­hülést. A reakciós körök ideo­lógiai diverziókat szervezne!: a Szovjetunió és más szocia­lista országok ellen. Megpru háltak beavatkozni a szocialir- ta országok és más államo belügyeibe. Erélyesen szembe- szállva a béke és a szocializ­mus ellenségeinek minden mesterkedésével, a Szovjetunió és a testvéri szocialista orszá­gok azon fáradoznak, hogy to­vább javuljanak a béke és a társadalmi haladás feltételei, az enyhülés egyre életképesebb megmásíthatatlan, minden kontinensre kiterjedő folya­mattá váljon. A dokumentum a továbbiak­ban méltatja a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszk­vai, a latin-amerikai kommu­nista pártok 1975. évi havan­nai, az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berli­ni tanácskozásának, valamint a testvérpártok más regioná­lis tanácskozásainak jelentősé­gét, s megállapítja, hogy to­vább szilárdulnak a nemzet­közi kommunista mozgalom­nak, korunk legbefolyásosabb politikai erejének pozíciói. A proletár internacionalizmus — hangsúlyozza ezzel kapcsolat­ban a Központi Bizottság — e kommunisták tevékenységéne; legfőbb kipróbált elve. A marxizmus—leninizmus és : proletár internacionalizmu: általános elveinek betartása i legfontosabb feltétel minder egyes kommunista párt pozí­cióinak erősítéséhez, tekinté­lyének és befolyásának növe­léséhez. A hatékony elvi, for­radalmi politika megköveteli a pártoktól, hogy fejlesszék a testvéri együttműk' dés, a köl­csönös segítségnyújtás és a tá­mogatás kapcsolatait, tevékeny szolidaritást vállaljanak a reá­lis szocializmussal. A reális szocializmus fo­galmát körvonalazva a doku­mentum megállapítja, hogy a szocializmus a reális humaniz­must, a felszabadított munkát a tényleges demokráciát, az egyéniség tényleges szabadsá­gát, a leghaladóbb tudomány és a leghaladóbb kultúra tár­sadalmát jelenti. Az SZKP XXV. kongresszu­sa — emlékeztet a dokumen­tum — olyan politikai vonala, fogadott el, amely biztosítja a Szovjetunió gazdasági és vé­delmi erejének szüntelen nö­velését, a Szovjetunió további előrehaladását a kommuniz­mus felé. A párt büszke az el­ért eredményekre, egyszers­mind reálisan méri fel a hely­zetet látja a fogyatékosságokat, és a nehézségeket is, s állhata­tosan dolgozik ezek felszámo­lásán. A szovjet pártdokumentum helyesléssel szól az ipari és mezőgazdasági kollektívák ju­bileumi kezdeményezéséről, az ötéves terv első két événe.: 1977. november 7-ig történő befejezésére indított mozga­lomról. Felszólítja a pártszer­vezeteket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtör­ténelmi jelentőségének méh­es sokoldalú feltárására, e. Szovjetunió hatvan esztendő alatt elért eredményeinek meg­győző bemutatására, a burzsoj. ideológia a jobboldali és „ba! oldali” revizionista koncep­ciók érvekkel alátámasztott bí­rálatára a politikai nevelő- munkában. A vezető tudomá­nyos szervek, a marxizmus— leninizmus intézettel karöltve elméleti tudományos konfe­renciát rendeznek a jubileum alkalmából, irodalmi és művé­szeti pályázatokat írnak ki az évfordulónak szentelt alko­tásokra. Az SZKP Központi Bizottsá­ga — hangoztatja befejezésül a határozat — kinyilvánítja szilárd meggyőződését, hogy a szovjet emberek még szoro­sabban tömörülnek a lenini párt köré, a kommunista épí­tés nagyszerű terveinek meg­valósításáért folyó küzdelem­ben, s kiemelkedő munkasike­rekkel köszöntik a Nagy Októ­ber hatvanadik évfordulóját. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom