Pest Megyi Hírlap, 1977. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP.PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 26. szám Ara 80 fillér 1977. FEBRUAR 1., KEDD Még évi egymillió tonnával több Folytatódik a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítése Határidőre elkészültek és i ruházási szakaszában épült lé- nár rendszeresen termelnek j tesítmények. Az olajváros bő- Százhalombattán, a Dunai Kő- vitásé azonban még nem feje- olajipari Vállalat második be- ződött be. A nagyszabású be­Megkeresni T avaly, az előzetes ada­tok szerint a kivitel értéke 250—300 mil­lió dollárral maradt el a behozatalétól, azaz az im­port fedezetét nem tudtuk maradéktalanul megter­melni. Az, hogy a külke­reskedelmi vásárlások és eladások között egy-egy esztendőben nincs egyen­súly, természetes. A hitel napjainkban szerves eleme a nemzetközi áruforgalom­nak, ám az is természetes, hogy hosszabb távon a mérleg nyelvének egyen­súlyba kell kerülnie. El­odázhatatlan tehát megke­resni azokat a fedezeti for­rásokat, amelyek lehetővé teszik a növekvő import­igények kielégítését. Egyszerű, a nem szakem­ber számára is érthető fo­lyamat: a bővülés nemcsak a mennyiséget tekintve, hanem a minőség, az össze­tétel szemszögéből nézve úgyszintén hatással van a behozatalra. A megyében minden második iparválla­lat közvetlenül használ fel importból származó anya­gokat, alkatrészeket, eszkö­zöket a termelésben, ha pedig a közvetett kapcsola­tokat vizsgáljuk, akkor né­hány kivételtől eltekintve, valamennyi termelőhely munkája kötődik az im­porthoz. E tény ismereté­ben válik igazán figyel­meztetővé az a tapasztalat, amelyre a Külkereskedelmi Minisztérium egyik, nem­rég készült elemzése mutat rá: a vállalatok nem fordí­tanak különösebb gondot import}elhasználásuk és ex­portjuk összefüggéseire, ezek az összetartozó ténye­zők kettéválnak. Hozzáte­hetjük, nemcsak a vállalati munkában, hanem általá­ban, a gazdásági tevékeny­ség átfogóbb köreiben szintén rálelhetünk erre az elkülönülésre, akár fejlesz­tési döntések meghozatalá­ról, akár hosszabb távú ér­tékesítési program kiala­kításáról van szó. Egysze­rűbben fogalmazva: hiány• zik az a józan felismerés hogy mindenfajta külföldi vásárlás fedezetét először az itthoni termelésben kell megkeresni. V an jó néhány olyan alap- és segédanyag, amilyet a hazai ipar nem állít elő, éppen ezért a Forte Fotokémiai Ipar munkája megbénulna az import nélkül. Ha növelik a termelést — márpedig, folyamatosan, esztendők óta ezt teszik —, akkor emelkedik azoknak az anyagoknak a mennyisége isj amelyeket külföldön kell megvásárolniuk. Ez törvényszerű. Azt azonban korántsem tartják tör­vényszerűnek a gyár dol­gozói, hogy a nagyobb mennyiségű import kellő egyensúly nélkül marad­jon. Meglehetősen nagy hajrával, tehát nem egyen­letes elosztásban, 1976-ban hétmillió dollár értékű fil­met és fotópapírt exportál­jak Vácról, ami akkora summa az import költségé­hez viszonyítva, hogy akár pihentethetnék lelkiismerer tüket a Forte-gyáriak. Ök azonban olyasfajta lehető­ségekkel is éltek, mint a fajlagos anyagfelhasználás mérséklése, az ésszerű anyaghelyettesítés, a dol­lár- és rubelelszámolású beszerzési források ará­nyainak változtatása, azaz nem puszta kereskedelmi aktusnak tekintik a kivitel és a behozatal egymáshoz mért alakulását, hanem a gazdálkodás egészére kiha­tó tényezőnek. Napjainkban, ha lassan is, de bővül azoknak a vál­lalatoknak a csoportja, amelyeknél behozatal és ki­vitel egységet alkot. E fel­fogás jegyében például si­keres törekvéseket látha­tunk a Nagykőrösi Kon­zervgyárnál a különböző és méregdrága import fes­tékanyagok és lakkok he­lyettesítésére hazai gyártá- súakkal, vagy a Ganz Mű­szer Művek Árammérőgyá­ránál a termékösszetétel változtatására, aminek kö­vetkezményeként nemcsak értékesített gyártmányaik mennyisége, hanem ára is növekedhetett. Jó lenne az ilyen és hasonló eseteket általános jellemzőnek tar­tani, a fejlődés megszokott fényeiként elkönyvelni. Jó lenne ez. de nem tehetjük meg. E lgondolkoztató voná­sok sora tűnik elénk a külkereskedelmi for­galom vizsgálatakor, s ezek egyike a gépipari áruk ala­csony részesedése a kivitel­en. Ami ennél is nyoma­tékosabb figyelmeztetés: öt esztendő alatt a gépek és berendezések árufőcsoport­jában az importált eszkö­zök ára összességében negyven százalékkal emel­kedett. ugyanakor az e ter­mékeknél elért exportár mindössze tíz. tizenöt szá­zalékkal nagyobb a fél év­tizeddel ezelőttinél. Szem­beszökő tehát az a rés, amely a kivitelt és a beho­zatalt elválasztja, s a tá­volság a kínálat szűkössé­gének, a termékek korsze­rűtlenségének, a merev üz­letpolitikának a következ­ménye. Hiba lenne mindezek magyarázatát kizárólag a vállalati magatartásban és tevékenységben keresni. Irányítási és szabályozási hibák éppúgy részesek benne, mint szemléleti tor­zulások. Ez utóbbiak egyi­ke az az általános és sűrűn hivatalos intézkedésekben is megtestesülő felfogás, amit a kivitel mennyiségi terveinek, mutatóinak el­sődlegessége jelez, holott már sokszor bebizonyoso­dott, a mennyiségi tervek mereven kezelt teljesítése nagy árveszteségekkel jár­hat, Megkeresni a növek­vő behozatal fedezetét nem a kivitt áruk mennyiségé­nek bővítésével lehetséges és szükséges. Sőt, ez hibás útnak bizonyulna. Mégis, mintha a keresés napjaink­ban ebben a szűk körben zajlana csupán, s kivétel­ként láthatunk csak példát arra, hogy túlléptek a me­rev — és mereven tartott — határokon Mészáros Ottó ruházás 3 szakaszában már csak évente egymillió tonná­val növekszik a kőolajlepárió kapacitás, s így a vállalat teljesítménye végül is eléri az évi X0 millió tonnát. A beruházási keret nagy részét — 3,2 milliárd forint 50 szá­zalékát — minőségfejlesztő és környezetvédelmi célokra köl­tik. Többek között a jövő év­ben készül el a könnyűbenzin izomerizáló üzem, amelyben az eddiginél kisebb ólomtartal­mú benzint gyártanak majd. Az új gázolaj kénmentesítő üzem 1979-ben kezdi meg ter­melését. Korszerű berendezé­sei lehetővé teszik, hogy az eddiginél jóval nagyobb mér­tékben vonják ki a gázolajból a ként, s így a Dies el-motorok­kal közlekedő járművek már kevésbé szennyezik majd a környezetünket. Az építők, szerelők mellett szorgalmasan dolgoznak a ter­vezők is: a VI. és a VII. ötéves időszakra szóló programot ál­lítják össze. Az elképzelések szerint olyan fluid katalitikus krakktechnológiával termelő üzemcsoportot létesítenek, amely lehetővé teszi, hogy a kőolajból a jelenleginél több motor­hajtó anyagot állíthassa­nak elő. A távlati tervekben szerepei még az aromás szénhidrogéne­ket előállító üzemek fejleszté­se is, hogy a hazai petrolké­miai ipart kellő mennyiségű alapanyaggal tudják ellátni,' A szocializmus a történelemben példátlan ütemű haladást biztosított Közzétették az SZKP Központi Bizottságának határozatát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról Az SZKP Központi Bizottsága hétfőn hatá­rozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulójáról. A jubi­leumi dokumentum részletes, átfogó elemzést ad a győzelmes szocializmus országának fej­lődéséről, az Októberi Forradalom világtörté­nelmi jelentőségéről, a szovjet társadalom, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, általában a nemzetközi viszonyok­ról. A határozat áttekintést nyújt a szovjet ál­lam és a társadalom, az SZKP történelmi fej­lődésének jelentősebb eseményeiről. Hangsú­lyozza, hogy az Októberi Forradalom országá­nak hat évtized alatt elért eredményei meg­győzően bizonyítják: a szocializmus a törté­nelemben eddig példátlan ütemű haladást biz tosított a társadalom életének minden területén. (A határozatot lapunk 2. oldalán ismertet­jük.) MILOS MtNICS BUDAPESTEN Megkezdődlek a msgyar-jugoszláv külOgpiniszteri tárgyalások Hétfő délután Budapestre érkezett Milos Minies, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának el­nökhelyettese, külügyminisz­ter, aki Púja Frigyes külügy­miniszter meghívására hivata­los, baráti látogatást tesz Ma­gyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a jugoszláv vendég és kísérete fogadáséra megjelent Púja Frigyes, Halász József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint a kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vi- tomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete. Délután a külügyminiszté­riumban megkezdődtek a ma­gyar—jugoszláv hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Púja Frigyes, a ju­goszláv tárgyaló csoportot Mi­los Minies vezeti. Magyar rész­ről a tárgyalásokon részt vett Roska István külügyminiszter­helyettes, Tóth Elek, a külügy­minisztérium csoportfőnöke, Halász József, dr. Petrán János és ál János külügyminisz- tériumi főosztályvezetők. Ju­goszláv részről jelen volt a tárgyalásokon dr. Vitomir Gasparovics, Miodrag Krdzsics külügyminisztériumi főosztály- vezető, Slavko Sukovics, a külügyminiszter kabinetfőnöke Már tavaszra készülnek Gyors kezű a Kossuth szocialista brigád a ceglédi ruhagyárban A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepe az idén csalóiéin há­romszázezer felsőruházati cik­ket, főként kabátot gyárt. A 415 dolgozó az áru legtöbbjét bérmunkában készíti hollan­doknak, nyugatnémeteknek és franciáknak. Termékeikből természetesen jut a szocialista országokba, főként a Szovjet­unióiba és a hazai üzletekbe is. Zakar Istvánná igazgató- helyettes elmondta, hogy je­lenleg a ruhagyárban a spor­tos jellegű, tűzésdíszes, zse- bes, szegecselt, platnis férfi- és női szövet-, illetve ballonkabá- tokat varrják. Legtöbbjük a divatirányzatnak megfelelően pasztellszínben készül. A meg­rendeléstől függően természe­tesen varrnak feketét is, piros szegővel és kapucnival. Már áprilisban megkezdik a far­meröltönyök, a műbőr felöltők és a szőrmével díszített szövet télikaibátok varrását. A 256-os szalag Kossuth La­jos szocialista brigádja láto­gatásunkkor ballonkabátokat készített. Pomozi Lajosné pél­dául már 27 éve igazítja a varrógép talpa alá a kelmét. A Textima gépen egy műszak­ban 450 pár váll- és zséo- patnit varr meg. Kudar Lászlóné csoportveze­tő 18 esztendővel ezelőtt he­lyezkedett el a ruhagyárban. Azóta sokfajta gépet kipróbált, de legügyesebbnek az olasz Necchi kéttűsét tartja. Elő- munikásként a ballonok elején és gallérján készíti a dísztű­zéseket. Nyolc óra alatt 60— 65 tűzött felöltő kerül ki ä ke­zéből. A Kossuth Lajos ezüstkoszo­rús szocialista brigád egyéb­ként a gyári versenyek mennyiségi és minőségi győz­tese. A Május 1. Ruhagyár ceglé­di gyáregységének legkisebb műhelyében a kabátok betéte- zésén műszakonként heten dolgoznak. A két slkragaisztó- gép 1972 óta üzemel és jelen­tősen segítette a minőségi javulást. Nyolc óra alatt 800 ruhadarabhoz képes hozzára- gasztani a különböző minősé­gű és az alapanyag mutatói­hoz illő bélést. A munkás,nők jelenleg szolnoki megrende­lésre dolgoznak, ugyanis a gép kapacitásának teljes kihaszná­lása lehetővé teszi, hogy a sa­ját ragasztani valójukon kívül időnként testvérvállalatok­nak is segítsenek. Ebben a hó­napban a szolnokiaknak 1000 anyaghoz ragasztanak betétet. U. Gy. és Milenko Nebrigics, a jugo- szláv_ külügyminisztérium ma- gyar'referense. Hétfőn este a Gallért szálló­ban. Púja Frigyes külügymi­niszter vacsorát adott a hiva­talos, baráti látogatáson Bu­dapesten tartózkodó Milos Mi­nies, a JSZSZK kormányának elnökhelyettese, külügyminisz­ter tiszteletére. Jelen volt Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Faluvégi Lajos pénzügy-, dr. Korom Mihály igazságügy-, dr. Pozs- gay Imre kulturális miniszter, Gosztonyi János oktatási mi­nisztériumi államtitkár, Tor- dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Vas Henrik, a Párttörténeti Intézet igazga­tója. Részt vettek a vacsorán a magyar és a jugoszláv tár­gyalódelegáció tagjai is. A szívélyes légikörű vacso­rán Púja Frigyes és Milos Mi­nies pohárköszöntőt mondott. ★ A belgrádi Borba hétfői kom­mentárjában kiemeli: Jugo­szlávia és Magyarország irígy- lésreméltóan fejlett kapcsola­tait, amelyek kölcsönösen elfo­gadott és jól ismert elveken nyugszanak, már hosszabb ide­je az a többszörösen kinyilvá­nított óhaj jellemzi, hogy e felfelé ívelő együttműködés­hez minél tartósabb és szi­lárdabb feltételeket biztosíta­nak. Az erre irányuló törek­vésekben jelentős szerepet játszott és játszik a két szom­szédos ország képviselőinek számos találkozója. Ennek nyitányát Jászig Broz Tito és Kádár János nagyon sikeres találkozója jelentette, kifeje­zésre juttatva azt az alaphan­got, amelynek- jellemzője egy­más megértése és a két szo­cialista ország közötti különb­ségek tiszteletben tartása. Mi­los Minies mostani látogatása e tekintetben újabb fontos ál­lomás. VARSÓ Jaroszcwicz fogadta a magyar küldöttséget. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a országgyűlés elnöke és a.. általa vezetett magyar par­lamenti küldöttség hétfő, délelőtt Varsóban folytató hivatalos tárgyalásait Sta nislaw Gucwaval, a szeji. elnökével és a lengyel par la ment elnökségének tagjaival. I. két küldöttség első megbeszélé­sére szombat délelőtt kerül, sor. A hét végét a magyar dele­gáció vidélven töltötte — láto­gatást tett Lowiczban, majd Chopin Zelazowa-Woüa-i szü­lőházában. A hétfői tanácskozás sorár Apró Antal tájékoztatta a len­gyel tárgyaló küldöttséget ha­zánk társadalmi-gazdasági fej­lődéséről, és a magyar parla­ment munkájáról. Ezután Ry- szard Frelek, a szejm kü>- ügyi bizottságának elnöke tá­jékoztatta a magyar delegáció a lengyel külpolitika fő irá­nyairól, Délután a küldöttség látoga­tást tett Pjotr Jaroszewicznél. a lengyel minisztertanács el­nökénél, aki tájékoztatta a de­legációt a kormány és a szejm kapcsolatáról, majd elemez1 * az ország gazdasági helyzeté' Mint mondotta, az idei év jő kezdődött, javult a piaci egyen­súly is. Részletesen foglalko­zott a mezőgazdaság helyzeté­vel, rámutatva annak fontossá­gára, hogy a mezőgazdaságba” a szocialista szektor arány- már elérte a 29,8 százaléko'. A felek méltatták a kétolda­lú kapcsolatok dinamikus fej­lődését és többek között fog­lalkoztak a parlamentek közt' együttműködés továbbfejlesz­tésének kérdéseivel. Késő délután a kiildöttsé” látogatást tett Emil Wojtaszek külügyminiszternél. Hétfőn este Stanislaw Guc- wa, a szejm elnöke vacsorát adott az Apró Antal vezette küldöttség tiszteletére. A delegáció a késő esti órák­ban Wroclawba utazott vidéki körútra. Az európai el nem kötelezett országok képviselőinek megbeszélése Beígrátíban Hétfőn Belgrádiban meg­kezdték kétnapos tanácsko­zásukat kilenc európai sem­A Május 1. Ruhagyár Kossuth Lajos szocialista brigádja tavaszi felöltőket készít Cegléden. Nagy Iván felvétele leges és el nem kötelezett or­szág képviselői. Ausztria, Svájc, Svédország. Finnország, San Marino Liechtenstein, Ciprus, Málta és Jugoszlávia külügyminisz­tériumainak magas rangú tisztségviselői nem hivatalos, munkajellegű megbeszélésü­kön az idén június 15-én kez­dődő belgrádi konferencia előkészületeiről folytatnak eszmecserét. K OZÉLE T Sándor Józsefnek, a KB tag­jának, a Központi Bizottsá osztályvezetőjének vezetéséve vasárnap elutazott a Tanzánia: Egyesült Köztársaságba a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz az Afro-Shúnazi Párt megala­kulásának 20. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnepsé­geken. Rév Lajosnak, a KB tagjá­nak vezetéséivel ugyancsak va­sárnap utazott el Maputoba az MSZMP küldöttsége, amely a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) III. kong- 1 resszusán vesz részt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom