Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Bátoralkatrészek A NEFAG bútorelemeket gyártó részlegében heverőkhöz ké­szítenek kereteket Ezekbe marat úgynevezett csapfészkeket 1 Farkas Györgyné. A kereteket összeállításuk után a BUBIV­nak szállítják. Ifj. Fekete József felvétele Segített a szakmunkásképző intézet Tanműhelyt kaptak a leendő kőművesek Amikor nemrégiben az Épí­tőipari Szövetkezetben jártunk, Horváth József elnök elmon­dotta, hogy ha elegendő szak­munkásuk lenne, gyorsabban fejlődne a szövetkezet. E tö­rekvés jegyében szakmunkások nevelésére alakították át ta­valy a 224-es Ipari Szakmun­kásképző Islcola minden dicsé­retet megérdemlő segítségével, a kőműves tanműhelyt, ahol három év alatt 15 fiatal ké­peznek ki kőműves szakmára. A naipokban felkerestük -a tanműhelyit, melynek a szövet­kezet a Szabadság téren levő régebbi részlegében adott he­lyet. A tanulóknak a szak­munkásképző iskola jól felsze­relt, kihelyezett iskolai osztályt indított, melyet jól képzett szakoktató, Szellő Sándor ve­zet. A szakma- és anyagismere­ten kívül szakrajzot, magyar nyelvet, történelmet, fizikát, kémiát és matematikát tanul­nak a kőművestanulóik. A tanterem mellett helyez­ték el a tanműhelyt, ahol a gyakorlatban ismerkednek meg a különféle íéglafa jtákkal. anyagokkal, s építőipari gé­pekkel. Miniatűr kis téglákból házakat is építenek. ■ Mint a szakoktató elmon­dotta, a fiúk szorgalmasak. A harmadik tanév végén szak. bizottság előtt tesznek majd vizsgát. A 15 diák köziül 9 az Építő­ipari és Lakáskarbantartó Szö­vetkezet, 3 a Városgazdálkodá­si Vállalat, 2 a konzervgyár építőrészlege, és egy Molnár Ambrus kőműves kisiparos ta­nulója- Zömében nagykőrösiek, néhányan Kocsérra és Nyárs­apáira valóik. Ugyanez a tanműhely ad otthont a kőműves tanulók második osztályának is, me­lyet tavaly a Bács megyei Épí­tőipari Vállalat szervezett, s melyben a Bács megyei válla­lat 13, a Városgazdálkodási Vállalat 3, és Nyíri Lajos kis­iparos 1/ kőművestanulója sa­játítja el a szakmát. Kongresszusi előkészületekről - vöröskeresztes titkároknak A Magyar Vöröskereszt vá­rosi szervezete január 21-én, pénteken kibővített titkári ér­tekezletet tart a városi levéltár előadótermében délután 14 órakor. A tanácskozáson a Ma­gyar Vöröskereszt V. kongresz- szusának előkészületeiről, a vezetőségválasztó taggyűlések megszervezéséről, valamint a városi szervezet idei munkájá­ról esik szó. Piaci jelentés A pénteki piac lassan ala­kult ki. A szemestermény-pia­con a búza literje 4, a mor­zsolt kukorica mázsáját 230 —240 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma ára 6—12, a bur­gonya 4,80—6, a káposzta 3— 6, a savanyúkáposzta 10, a zeller 14—15, a gyökér 10—14, a sárgarépa 4, a szárazbab 22 —30, a vöröshagyma 6—12, a fokhagyma 60—65 forint volt. Sok sült tököt árultak, dara­bonként 4—5 forintért. A baromfipiacon a tyúk párja 130—180, a csirke 55— 110, a gyöngy tyúk 100—110, a tyúktojás 1,80—2 forintért kelt, A busa halat 20 forintért mérték. A PESTtMEGl’EI HÍRLAP különKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1977. JANUÁR 8., SZOMBAT NAfflSQ ^ Húsz éve fegyverben Munkásőrök ünnepi egységgyűlése a testület megalakulásának évfordulója alkalmából A ceglédi Mészáros János munkásőr egység tegnap dél­után Abonyban, a Somogyi Imre általános iskola tornater­mében ünnepi egységgyűlést tartott, amelyen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Győré Sándor, az Elnöki Ta­nács tagja, Abony országgyű­lési képviselője, dr. Honti Já­nos rendőr vezérőrnagy, a Pest megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Faragó Elek, a munkás­őrség megyei parancsnoka, Balta János, a ceglédi járási, Gyigor József, a ceglédi vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Káló József, a nagykőrösi pártbizottság titkára, Babinsz- ki Károly, a ceglédi járási hi­vatal elnöke, Kocsis Jánosné, a nagykőrösi és Kovács Ká­roly, a ceglédi városi tanács elnöke, a nagyközség, a bá­zisüzemek és gazdaságok ve­zetői és a fegyveres testületek képviselői. A Himnusz elhangzása után Sápi Lajos alezredes, az egység parancsnoka olvasta fel Papp Árpádnak, a mun­kásőrség országos parancsno­kának ünnepi parancsát, majd a fennállása 20. évforduló­ját ünneplő testület fejlő­dését és jelentőségét mél­tatta, és múlt évi munká­ját ismertette. Visszaemlékezett az ellenfor­radalom idejére és azt követő időszakra, amikor a párt a néphatalom védelmére fegy­vert adott a munkások kezé­be. Becsülettel helytálltak a nehéz napokban a ceglédi pu- fajkások, az abonyi kubiko­sok és fiaik, Nagykőrösön a pártház védelmét látták el az önként jelentkező fegyveresek. Együtt fogtak fegyvert a 19- es veteránok és fiaik, és ami­kor 1957 tavaszán országszer­te megjelented az utcákon az acélszürke egyenruhások, fe­gyelmet, erőt és szilárd biz­tonságot sugároztak alakula­taik, gyorsan kivívták a la­kosság tiszteletét és elismeré­sét. Az embert formáló, em­bert próbáló időszak után tervszerű munkával folytató­dott a helytállás. Munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt eleget tesznek fontos pártmegbízatásuknak, és meg­Arany János és a német anekdotakincs Adalékok egy vers előéletéhez menyében jelent meg, 1652- ben, Linziben. A könyv ba­rokkosán cikomyás címe ma­gyarul így adható vissza: Tör­vényszéki esetek alakulása, avagy sajátságosán mulatságos csirkepörök és még sajátsá­gosabb sziporkák, amelyeket egybegyűjtve, német anya­nyelvűnkön prezentálunk. A német anekdotában a bo- ^ nyodalom oka — és a pör tárgya — nem a fülemüle füttye, hanem a kakukk hang­ja. (A kakukk a német nép viszályt keltő madara. A nép­hit szerint amelyik férfinak a kakukk dalol, az biztosra ve­heti, hogy felesége felszarvaz­za.) A két szomszéd közül egyik sem akarja a magáénak elismerni a kakukkszót. ellen­kezőleg, egymás nyakába akarják varrni a madárhang babonás értelmezésében reilő szégyent. A férfiúi (és asz- szonyi) becsületen esett csor­bát csak pörös úton lehet ki­köszörülni. Mivel a bíróság előtt sem jutnak dűlőre, végül elrendelik a pörösködők össze- békítését és a bíróságnak 40 tallér lefizetését. Majd meg­születik a határozat: a bíróság Ifi ne emlékeznék a ma- ^ dárfütty „tulajdonjoga” felett civakodó, ölre menő két szomszédra s a bíróra, aki — mint nevető harmadik — hasznot húz a fülemülepörböl? Arany János 1854-ben irt', A fűlemile című verséből ismer­jük ezeket a figurákat. Azok­ban az időkben jól éltek a fis­kálisok, mert mai szóval élve „divat volt” a pörösködés. Arany pályatársa, Jókai Is több regényében ir évtizedekig húzódó porokról. Pörösködött — „ősi magyar szokás” sze­rint — Arany János édesapja is... Nagyszalontán, másod- jegyzősködése idején a költő is ítélkezett a nem nemesek birtokoereiben. Arany élet­rajzírói későbbi munkásságá­ban (Az elveszett alkotmány) felfedezni védik a szalantai elöljáróságon eltöltött évek emlékeit. A fűlemile megírá­sakor — nagykőrösi tanárko­dása éveiben — azonban Arany feltehetően nem ezek­ből az emlékekből merített... Egy korabeli feljegyzés megemlíti, hogy a madárfütty- pör motívumai fellelhetőek egy régi német anekdotában, mely Abele Mathias gyűjte­minden egyes tagja arányosan maigára vállalja a kakukk hangját. A tisztességen tehát nem esett folt, a bíróság pedig amúgy is feddhetetlen. Arany előtt e témát Hege­dűs Sámuel erdélyi költő is feldolgozta. Az egyik Arany- kutató — dr. Trostler József — tanulmányában tényekkel is alátámasztja Hegedűs Aranyra gyakorolt hatását. Megemlíti azonban, hogy a „költői tárgyak fejlődésében is lehetnek... párhuzamos ala­kulások”. Trostler szerint a „madár- füttypör” motívumai számos változatban, több nép hagyo­mányaiban is fellelhetőek. Tj1 Iképzelhető, hogy Arany J j — közvetlenül vagy köz­vetve — merített e forrásod­ból. Mindenesetre a „magyar pörlekedő természet” A füle­mülében sokkal komikusabban domborodik ki, mivel a pör tárgya nem a (képzelt) becsü­letsértés, hanem a jelentékte­len és önmagában is nevetsé­ges epizód; a madárfütty „tu­lajdonjoga”. Arany feldolgo­zásában a csattanó is sokkal frappánsabb; a szatíra eszkö­zeivel nemcsak a két pörleke­dőt s a bírót, de a korabeli patriarchális törvénykezést is kipellengérezi. Vörös István állják a helyüket a termelő- munkában is. A ceglédi egység sokat fej­lődött az évek során. Teljesí­tette hivatását, szervezettsége, felkészültsége megfelel a ma és á holnap követelményei­nek. Az elmúlt évben is ma­radéktalanul teljesítette fel­adatát, kiérdemelve a megyei parancsnak elismerését és kö­szönetét. A pártbizottságok és a pártszervezetek mindenütt segítették, támogatták a mun­kásőröket, hogy teendőiket el­láthassák. Az alezredes elbú­csúzott a leszerelőktől, a tar­talékállományba vonulóktól, és köszöntötte az előképzés fiatalokat. A múlt évi szocialista mun­kaversenyben a területi pa­rancsnokság legjobb híradó- szakalegysége címet, s a ván­dorzászlót és oklevelet a ceg­lédi egység híradó-szakalegy- sége érdemelte ki. A legjobb alegység az abonyi lett, leg­jobb szakasz pedig az abo- nyiak első szakasza. Bállá János első titkár me­leg szavakkal szólt a mun­kásőrökhöz, a pártbizottságok köszönetét és elismerését tol­mácsolva. Az alapítókra em­lékezett, akik önként vették kezükbe a fegyvert és közü­lük sokan mo6t is viselik. Ar­ra kérte a munkásőröket, hogy munkahelyükön is kom­munista példamutatással álljanak helyt, segítsék az ötödik ötéves terv gazda­sági célkitűzéseinek telje­sítését. Bállá János és dr. Faragó Elek ezután kitüntetéseket és érdemérmeket adott át. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatában részesült Kosa Nándor, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi telepé­nek vezetője, húszéves szol­gálati érdemérmet, emlékpla­kettet és oklevelet kapott Sá­pi Lajos alezredes, Ver bó Zoltán, a nagykőrösi Iroda- géptechnikai Vállalat szerviz­vezetője, Farkas Béla. a Nagykőrösi Konzervgyár gyártásfejlesztője, Nagy Fe­renc. a ceglédi járási hivatal osztálvezetője, Horváth Géza, az 1. Volán Vállalat ceglédi fődiszpécsere, Gyarmati Mi­hály, a ceglédi MEZŐGÉP meósa, Zakar János, az ÉVIG ceglédi gyára meósa. Fekete János, a MÁV ceglédi forga­lomirányítója, Dienes József, ceglédi nyugdíjas, Erdős Jó­zsef ceglédi nyugdíjas. Kazai Sándor, a ceglédi Magyar— —Szovjet Barátság Tsz tagja, Kristó Mihály, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság rendésze, Locsakí Lajos, a nagykőrösi Arany János Tsz elnökhelyet­tese, Magyar Sándor nagykő­rösi nyugdíjas, B. Szűcs Ist­ván, a nagykőrösi szociális otthon vezetője, Godó János, a Nagykőrösi Állami Gazda­ság rendésze, Erdődi Balázs a NEFAG nagykőrösi mű­szakvezetője, Botocsa Ernő, a Nagykőrösi Konzervgyár se­gédmunkása, Modrai István, a Nagykőrösi Konzervgyár rak­tárosa, S. Hegedűs János, a Nagykőrösi Konzervgyár rak­tárosa, Szaniszló István, a Nagykőrösi Konzervgyár cso­portvezetője, Kaszala József, Nagykőrösi Konzervgyár mű­szakvezetője, Szentpéteri Fe­renc, nagykőrösi kisiparos, Virág József, a nagykőrösi Mészáros János Tsz tagja. Pusztai János, a nagykőrösi Arany János Tsz párttitkára, Földi Sándor, az abonyi ÁFÉSZ rendésze, Skultéti Bé­la abonyi nyugdíjas, Gyigor Sándor, a Mechanikai Művek abonyi gyára karbantartója, Pele Sándor, abonyi nyugdí­jas, Forgács István, az abonyi József Attila Tsz tagja, Kiss István, abonyi nyugdíjas, Mu- cza Sándor, abonyi nyugdíjas. Ragó Béla, a törteli Dózsa Tsz traktorosa és Szirokman Ernő, az abonyi ÁFÉSZ üzlet­vezetője. A tartalékállományban le­vők közül emlékplakettet ka­pott td. Kosa Sándor, a nagy­kőrösi Mészáros János Tsz tagja, Mészáros István, a Nagykőrösi Konzervgyár 2. te­lepének vezetője, Dogosi Fe­renc abonyi nyugdíjas, Kákái István, a ceglédi Kossuth Tsz telepvezetője Osváth Sándor, a ceglédi Kossuth Tsz segéd­munkása, Pintér István, a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz tagja és Tatár Kiss Sándor abonyi nyugdí­jas. Tizenöt éves szolgálati ér­demérmet tízen, tízéveset hu­szonhármán kaptak. A lesze- relők és tartalékállományba vonulók emlékérmet és em­léklapot vettek át. Ünnepélyesen esküt tettek az új munkásőrök, majd Né­meth József, a Nagykőrösi Konzervgyár műszakvezetője adta át jelképesen a fegyvert Lakatos Lászlónak, a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglé­di gyára művezetőjének. Dr. Hanti János, a megyei párt-végrehajtóbizottság és a fegyveres testületek nevében köszöntötte a jubileumi egy­séggyűlésen megjelenteket, méltatta az együttműkö­dés fontosságát és a fegy­verbarátság további erősí­tését tűzte célul. V. A. Amalcsenko, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának tisztje to­vábbi sikereket kívánt és a két nép barátságát éltette. Az egységgyűlés kedves mozzana­ta volt, amikor a helybeli út- törő-munkásőr szakasz tagjai köszöntötték a tanácskozókat. Sikeresen működött közre az abonyi zeneiskola fúvószene­kara. A gyűlés az Intemacio- náléval ért véget, majd a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese adott műsort T. T. Mit látunk ma a moziban? A négy testőr (Mylady bosz- szúja). Színes, angol kaland­film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Éjszakai előadás Gyémánt Lady. Előadás kezdete: 21 órakor. Városrendezés, környezetvédelem A napokban készült el az Építőipari Tudományos Egye­sület Dél-Pest megyei csoport­jának idei munkaterve. A gon­dosan összeállított program­ban 15 tudományos előadás szerepel, melyek közül nem egy a szakemberek szűk kö­rén kívül a város valamennyi lakosának érdeklődésére szá­mot tart. így többek közt szó lesz a tormási városrész csapa­dékvíz elvezetésére készülő tervekről, népi építészeti ha­gyományainkról, az építkezé­sek árdrágulásának okairól, s az építkezésekkel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokról. Az építtetők gondjait kíván­ja enyhíteni majd az a kiállí­tás amit az egyesület rendez az Arany János Művelődési Központban, a típustervek al­kalmazásának előnyeiről. A tervezett előadások témái összhangban vannak azzal a célkitűzéssel, hogy az ÉTÉ szakmai támogatást adjon a város építőinek. Ezt a célt szolgálja majd két városi szin­tű rendezvény is, melyeken a városrendezési terveket és a város környezetvédelmi tervét vitatja meg az egyesület tag­sága. Egészségügyi előadás A Vöröskereszt városi szer­vezete január 10-én, hétfőn délután 3 órakor egészség- ügyi előadást rendez az Arany János Művelődési Központ­ban. Ez alkalommal dr. Mol­nár Kornélia, a városi tanács egészségügyi osztályának jár­vány- és közegészségügyi fel­ügyelője, valamint dr. Faith István városi főállatorvos be­szél a galandféreg és hólyag- lárvás fertőzésekről. Minthogy ez a betegség állatról ember­re terjed — súlyosan veszé­lyeztetve az egészséget — az érdeklődők sok hasznos is­meretet szerezhetnek az elő­adáson. Áramszünet - a hálózat átépítése miatt A DÉMÁSZ nagykőrösi igazgatósága értesíti a fo­gyasztókat, hogy január 10- én reggel 7 órától délután 16 óráig a Szabó E. u. 1—8 szá­mig, 11-én a Világos, Székely, Kádár K., Toldi, Batthyány, Hosszúhát, Virág, Abonyi, Vi­téz, Vági István, Zentai, Vi­har utcákban valamint a Bok­ros dűlőben, 12-én a Világos utcában a Ceglédi úton a Hő­sök terétől az Abonyi útig, az Abonyi úton a Ceglédi úttól a Toldi utcáig, a Szivárvány, Gyopár, Kárász utcákban, va­lamint a Zsemberi utcában a Ceglédi úttól az Erkel utcáig, 13-án és 14-én pedig a Szabó E. utca 1—8 számig, a háló­zat átépítése miatt áramszü­net lesz. SPORT Női kézilabda-toborző A Nagykőrösi Kinizsi idén alakult kézilabda-szakosztálya a városban élő és e sportágat kedvelő, érdeklődő nők jelent­kezését várja. Az edzésnapo­kon: minden szerdán és pén­teken 15—17 és 19—21 órák között az Arany János gimná­zium tornatermében jelent­kezhetnek, Deák György edző­nél. ISMÉT LESZ MEGYEI KOSÁRLABDÁZÁS Ebben az évben ismét kiír­ják a Pest megyei egyesületi kosárlabda férfi és női bajnok­ságot, amelyen a felnőtt és if­júsági mezőnyben középisko­lás csapatok is indulhatnak. KINIZSI TŰR A VEZETŐK A Nagykőrösi Kinizsi ter­mészetjáró szakosztályának két túravezetője van, Koroknál Ist­ván és Vajtai János személyé­ben. akik sok szép túrát ve­zettek 1976-ban is. HONVÉDELMI KLUB — IPARI TANULÓKNAK A Nagykőrösi 224-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben Honvédelmi Klub működik, amelynek Kovács László isko­laigazgató a/titkára. A három szakosztálynak (lövész, rádiós, gépjárműbarát) közel hatva., állandó tagja van. SAKK — KÖZÉPISKOLASOKNAK E télen is megrendezik a középiskolás fiúk megyei sakk­viadalát. Ezúttal a lányoknak is külön csapatbajnokság lesz. UJ PINCELÖTÉR A Kossuth-iskolában a kon­zervgyár, a NEF^lG, a Tégla­gyár, a szülők és az iskola 8/A. osztályos tanulóinak tárt sadalmi munkájával öt lőállá- sos, 10 méteres pincelőteret alakítottak ki. A szépen feldí­szített helyiség nagyban segít­heti az iskolában folyó lö­vészoktatást. S. Z. SZOMBATI SPORTMŰSOR Sízés Dobogókő: országos Dunaka­nyar Kupa-viadal. Sportlövészet Győr: légfegyveres vidéki bajnokság. / /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom