Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI H í RLAP KULONKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1977. JANUÁR 8., SZOMBAT Program egy évre, /. Az ipari üzemek emeljék az exporttermékek arányát Egy évvel ezelőtt hagyta jó­vá a Magyar Szocialista Mun­káspárt Vác Városi Bizottsága az V. ötéves tervre szóló gaz­daságpolitikai célokat, vala­mint a tavalyi feladatok meg­valósítását segítő cselekvési programot. Decemberben már a pártszervezetek is hbzzáfog- tak, és a pártbizottság is hoz­zálátott annak felméréséhez, hogy miként sikerült megva­lósítani a terveket, eleget tet­tek-e a városban dolgozó ipari üzemek, szövetkezetek, illetve az azokban működő pártszer­vezetek vállalásaiknak, s ja­nuár első hetében már kibő­vített ülésen vitatta meg a testület a tavalyi eredménye­ket, határozta meg az idei év­re szóló feladatokat. Az ötödik ötéves gazdaság- politikai célok évenkénti 6 szá­zalékos termelésnövekedést irányoznak elő. A helyiipari válalatok 6 és fél százalékkal növelték a termelést, s ezt 3,3 szá­zalékos létszámcsökkenés­sel érték el. Túlteljesítették a tervet a helyi könnyűipari és élelmi- szeripari vállalatok. Megfelelő az eredmény a Nehézipari, a Kohó- és Gépipari, valamint az Építési és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozó válla­latoknál. Közülük az Egyesült Izzó, a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyára a legjobbak közé tartozik, de elmaradt a várakozástól a Híradástechni­kai Anyagok Gyára. Elégedettek lehetnénk tehát a tavalyi eredményekkel, ha éppen a legfontosabb célok egyike, az exporttermelés fo­kozása is megvalósult volna. Az Egyesült Izzó és a tex­tilipari vállalatok teljesí­tették az exporttervet, de a HAGY és a Taurus Gu­migyár elmaradt a vára­kozástól. Városi átlagot tekintve, végül is 7—9 százalékkal kevesebb áru terült exportra — első­sorban tőkésarszágokba —, mint amennyire számítottak. Az idei eredmények szem­pontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mér­tékben segíthetik az új beru­házások a termelés növelését, a minőség javítását. Elkészült a Tejipari Válla­lat új váci gyára, s jól halad az Egyesült Izzó 620 millió forintos beruházása is. Megfelelő előkészületek után kezdődik a rekonstrukció a Selyemipari Vállalat váci gyá­rában. Nem mondható viszont el ugyanez a fonógyári re­konstrukció előkészítéséről. Az év első pártbizottsági ülésén meghatározták az idei évre szóló feladatokat is. Az ipari termelésnek az idén Vácott 6 százalékkal kell növekednie, néhány vállalatnál azonban, a tavalyi elmaradás miatt, nagyobb százalékot je­löl meg a terv. Közéjük tar­tozik a HAGY, a Forte, a DCM. A termelés emelését az ipari üzemekben továbbra is a dolgozók számának növeke­dése nélkül kell elérni, sőt kis­mértékű létszámcsökkenéssel is számolni kell. Az export nö­velése érdekében a helyi vál­lalatoknak folytatniuk kell a termékszerkezet korszerűsíté­sét. A termelés emelkedésénél nagyobb arányban kell el­sősorban a tőkés exportot növelni a HAGY-ban, az Izzóban, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárá­ban, a Fortéban, a Tau­rus Gumigyárban, a Kö­töttárugyárban. Az exportáló vállalatok ver­senyképességüket azonban csak kifogástalan minőségű termékkel biztosíthatják, ezért az üzemi pártszervezetek egyik legfontosabb feladata az idén, hogy karolják fel a minőség- javítási törekvéseket. Sok gon­dot kell fordítani az üzemek­ben ebben az évben is a ta-1 karékosságra, az újítások ké­sedelem nélküli alkalmazására. Vác a hazai lapokban A Népszabadság Nem a ten­ger csendje címmel közölte Kéri Tamás háromhasábos, képes riportját a Váci Siket­néma Intézet belső életéről, a jubileumi százhetvenötödik tanévről. A Köznevelés múlt heti szá­ma arról írt, hogy Vácott har­madszor rendezték meg a szü­lők parlamentjét, melyre a szülőkön és a pedagógusokon kívül meghívták a patronáló üzemek képviselőit is. A Magyar Hírlap közölte Kenessei András Stúdió ’76 a Műcsarnokban című képző- művészeti bírálatát, melyben a szerző azt írja ifj. Blaskó Já­nos Vác 900 éves című emlék­szobráról, hogy az utóbbi évek legrosszabb köztéri szobraival versenyez. , A Népművelés című folyó­irat ismertette a húszéves Du­nakanyar Fotóklub kísérletező kedvű, új utakat kereső leg­utóbbi tárlatát, és bemutatta Kocsis Iván, valamint Gollob József fotóit. A Daily News, a Magyar Távirati Iroda angol nyelvű képes napilapja bemutatta a közelmúltban felavatott váci orgonát, írt Cs. Nagy Tamás zeneiskolai igazgatóról és Le- hotka Gábor orgonaművészről. A Fejér megyei Hírlap Bú­csúztató címmel méltatta Schverteczky Józsefnek, a Vá­ci Bőripariskola egykori tan­műhelyvezetőjének munkás­éveit, d beszámolt a székesfe­hérvári sírkertbeni búcsúzta­tásáról. A Vöröskereszt Családi Lap­ja elismeréssel ír a váci Szőnyi Tibor Kórház kezdeményezésé­ről, a 16 oldalas Útmutató ki­adásáról. —pr— A különböző vállalatok be­ruházásainak gyors megvalósí­tásához a városi és a vállalati pártbizottságok is segítséget adnak. Az Egyesült Izzó építkezé­seit az érdekeltekből álló koordinációs bizottság kí­séri figyelemmel. Az idén elkezdik és az év vé­gére befejezik a Magyar Se­lyemipari Vállalat váci gyá­rának rekonstrukcióját, s meg­gyorsítják a Fonógyár re­konstrukciójának előkészítését is. A DCM portalanítási mun­káinak második üteme szintén megkezdődik. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a második félévben már új tech­nológiával építi a lakásokat, az év végéig átadják rendel­tetésének a déli vízmű új kút- jadt, s befejezik a Gelka-szer- viz építését. Csulák András (Folytatjuk.) Kevesebb üresjárat Előregyártóit hidak, átjárók Az idén csaknem száz Újfajta előregyártót!; hida­kat, átjárókat fejlesztettek ki az Országos Vízügyi Hivatal vízgazdálkodási trösztjének tervezői. A vasbeton elemek­ből összeállítható híd nem­csak olcsóbb a hagyományos­nál, de sokszor a több hónapig tartó építési munka is egy­két bét alatt elvégezhető. A mezőgazdasági gépesítés­nek fokozásával és főként az iparszerű termelési módok el­terjedésével sok gondot okoz a gazdaságoknak az óriási ön­járó munkagépek átirányítá­sa az ön tözőcsa tornákkal, pa­takokkal szabdalt szántóföld egyik részéről a másikra, s gyakran több kilométeres ke­rülőkre van szükség. Az OVH műszaki fejlesztési program­jában kidolgozott újfajta elő­regyártott vasbeton hidak fel­állításával ezek a drága üres­járatok is csökkenthetők. Je­lenleg, egyebek között az Al­földön a Keleti főcsatorna és a Tama két partját kötik össze ilyen vasbeton hidak. A Dél-dunántúli és az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén csaknem száz újabb előregyártott vas­beton híd tervezését és építé­sét irányozta elő az ország különböző tájain. JUBILEUMI ELŐADÁS Püspökhatvanban a Szovjet Irodalom élő melléklete A Galgavölgye Termelőszö­vetkezet és a községi tanácsa püspökhatvani művelődési otthonban látja vendégül a Szovjet Irodalom című folyó­irat szerkesztőségét január 10-én, hétfőn, este 7 órakor: ott tartják a szovjet írók és költők műveiből összeállított 100. előadást, a Magyar— Szovjet Baráti ' Társaság szö­vetkezetbeli tagcsoportjának meghívására. Bevezetőt E. Fehér Pál, a folyóirat főszer­kesztő-helyettese mond, mű­sorvezető Bíró András, köz­reműködik Győry Franciska, Keres Emil Kossuth-díjas, ér­demes művész, Kohut Magda érdemes művész,, Rab Edit, Somhegyi György, Verdes Ta­más. Zongorán kísér Dénes Margit zeneszerző. Az előadás rendezője Somhegyi György. Utcák, erdők, rétek — fehérben A még szilveszter előtt leesett tetemes hó nagy része már el­olvadt, de a mellékutakon és a járdákon is maradt belőle annyi, hogy veszélyt jelentsen a gyalogosoknak és a gépkocsivezetőknek Ami bosszúságot okoz a közlekedőknek, nagy örömet jelent a gyerekeknek, hiszen hosszú évek után, végre korcsolyázhatnak, sízhetnek, hóembert építhetnek Iványi Károly felvételei Miért nem iát o konvektor? A város belterületén az utóbbi két esztendőben szá­mos épületben felszerelték a belső gázvezetéket és a kon­vektorokat. Néhányban azóta már fűtenek is, sok helyütt azonban csak díszítik a lakást a fűtőtestek, de nem melegí­tik. — Mikorra várható a me­leget nélkülöző lakásokban a fűtés megkezdése? — kérdez­tük Ernst Miklóstól, a váci házak kezelőjének, a Város­gazdálkodási Vállalatnak fő­mérnökétől. — Azokban a házakban, amelyek a gázvezeték nyom­vonala mellett fekszenek, a Rádi úton, az Élmunkás u. 1 —2-ben és a Lenin úton, a tanbolttal szembeni sorház­ban, két-három héten belül. — Mikor számíthatnak gáz­fűtésre az Erzsébet utcai es rPalán sokan emlékeznek még csaló Pétör történe­tére az vskoláskönyvből. Min­den kisdiák olvasta egykor Móra Ferenc írását, s olvas­sák bizonyára még ma is a gyerekek... ahogy Pétör ki- somfordál bögréjével az osz­tályból, lelopódzik a kapuig, és oda adja didergő, csöpp húgának a forró ingyentejet. A szomorú-megható novella ma már csak a múltat idézi, a cipő nélküli, kenyérszűkös Móra-történetekkel együtt. Szerencsére. A tej és az iskola azonban az utóbbi években ismét ösz- szekapcsolódó fogalompár lett. Sokat emlegetett téma az is­kolatej-akció. Az egy évtized­del ezelőtti kezdeményezés először széles körű üdvözlésre talált, majd megtorpanása óta, országos elterjedésének ne­hézségeiről beszélnek — elég sokat. Ügy tűnik, mindent elmondtak már ebben az ügy­ben az illetékesek: alacsony kapcitásúak az üzemek, nincs elég gépkocsi a szállításhoz, a nohár törik, a tej kifolyik, té­len megfagy, nyáron savanyú lesz, nem kifizetődő, tovább terheli a pedagógmoltat, és így tovább. Napi egy pohár tejért vagy kakáért a bajoknak ezt az JEGYZET Iskoiatej özönét vállalni tényleg nem érdemes. Es Szokolya, Csővár, Kisnémedi, Ácsa, Vámosmi- kola, Bernecebaráti, Kösd, Püspökszilágy iskolái valóban nem is rendelnek efféle tíz­órait. J árásunk más községeiben viszont igen. Az itteni pedagógusok közül többen ál­lítják, hogy sok gyerek ebé­dig semmit sem enne, ha nem kapna potom áron kakaót vagy tejet. Mert a szülőknek tízórai-csomagolásra nincs idejük. És azt is állítják töb­ben, hogy egy-egy osztály vagy úttörőcsapat kasszájába jól jön a szerény jutalékból származó néhány ezer forint bevétel évente, és nem egy túlterhelt pedagógus is vál­lalja az adminisztratív irányí­tást, némi fizetéskiegészíté­sért. Az iskolatej-akció elleni és melletti érvek tehát, hogy úgy mondjuk — kikristályosodtak. Mindenki felmérte a terepet. Talán nem is stagnálás a je­lenlegi helyzet, hanem az igények és lehetőségek meg­határozta állapot? Kérdésünkre egyetlen köz­ségben, Kosdon kerestünk vá­laszt, miután a Váci Tejgyár bejelenteite, hogy a járásban minden igényt ki tud elégí­teni. A községi iskola igazga­tónője szerint, a jól szer­vezett napközis ellátás miatt elenyészően kevés diák kér ma már iskola­tejet, vagy kakaót. Ezért nem rendelnek. A nagyszünetben én mégis gyors közvélemény­kutatást tartottam a hatodi­kosok és hetedikesek körében. Hatvan gyerek közül huszon­hat gyerek jelentkezett azon­nal. Ez az arány azt jelenti, hogy az iskola összes tanulója közül legalább kilencven kér­ne iskolátejet naponta, ha megszerveznék. A hatodikosok vidáman ** kiabáltak: „Lesz kakaó! Lesz kakaó!” Igyekeztem nekik megma­gyarázni: nem rajtam múlik. B. E. a Zrínyi utcai (volt Április 4. tér) állami házak lakói? — Azokban a házakban ősszel kezdték el a szerelést, mely jelenleg is folyamatos, utcai vezeték azonban ezen a területen még nincs. Az ott létesülő Gelka-szerviz építke­zésének befejezésével egy idő­ben kerül sor a lakások be­kötésére is, ugyanis akkorra mindenképpen megépítik ott is az utcai vezetéket. A mull évre ígérték a Köztársaság 'úton is az utcai vezeték meg­építését, de az ígéret teljesí­tésére, sajnos, még nem ke­rült sor) azokba a házakba azonban, amelyeket arrafelé felújítunk, például a Barabás utca 2-ben, valamint a Duna presszó és a rövidárubolt fö­lött, a belső szerelést is elvé­gezzük. Amikor az utcai nyomvonal kiépül, már csak be kell kötni a gázt a laká­sokba. (b. h.) Piaci jelentés Pénteken a váci hetipiacon a burgonyát a termelőszövet­kezeti árudákban 4,80, a kel­káposztát 4—4,60, a fejes ká­posztát 4, a pirosat 6, a sava­nyítottat 9,60-ért árulták. A viszonteladóknál a savanyú­káposzta 12 forintba terült. A zöldség kilója 12, a sárgaré­páé 6,50—8, a zelleré 12 fo­rint volt. A fekete retek 4, a cékla 5, a karalábé 6 forin­tért kelt el. A fehérbabért 30, a tarkáért 40 forintot kértek. A vöröshagyma 7,50, g lila csemege hagyma 15, a ' fok­hagyma 40 forintba került ki­lónként a tsz-árudákban. A túró kilóját és a tejföl literjét 30 forintért kínálták. Az alma ára 4,60 és 8 fo­rint között változott a terme­lőszövetkezeteknél, a magán­eladók 12 forintot is kértek kilójáért. Körtét 20 forintért láttunk. Az aszalt cseresznyét 30 forintra mondták, a szil­valekvárért 36 forintot kért a viszonteladó. Figyelem! A Kölcsey utcában a közvilágítási hálózat feszültség alá helyezése megtörtént. A vezeték és szerelvények érintése TILOS és ÉLETVESZÉLYES! — Beruházás! Vállalat. Amíg a készlet tart! SZÖVETMARADÉKOK űjgs. ^ci alkaljh ábuk . líliítfl BOLTJÁBAN: VASARA A %=/ Vác, Március 15. tér 23. 140 széles szövet, különféle színekben, méterenként 277 Ft helyett 46 Ft-ért kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom