Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
Túl a bűvös háromezren Tejrekord a megye nagyüzemi gazdaságaiban örvendetes hírrel fogadott szombaton dr. Hadházi József, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója: — Most készült el a Pest megyei gazdaságok tejtermelését összesítő statisztika, melyből kitűnik, hogy 1 a megye termelőszövetkezeteiben az egy tehénre jutó tejtermelés 3052 liter volt esz elmúlt esztendőben. Hogy a tény jelentőségét érzékelhessük, megemlítendő: a tejtermelés országos átlaga 1975-ben 2 ezer 341 liter volt — újabb adattal még nem szolgálhatunk —, az ennél lényegesebb megyei átlag pedig 2 ezer 690 liter. S még annyit: a 3 ezer literes teljesítményt tartják számon bűvös határként szakembereink, ez a tejhozam már kifizetődővé teszi a szarvasmarhatartást, amelyet a hozzáérLátóhatár PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM Ára 1 forint 1977. JANIJA» 9., VASÁRNAP Versenyválíalás négy esztendőre Szocialista brigádvezetők tanácskozása Budakalászon, a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál Az 1977-es esztendő legyen a minőség javításának éve — ezzel a mondattal sommázhatjuk a Lenfonó és Szövőipari Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán elhangzottak lényegét. Az előadók, a felszólalók szinte mindegyike hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a lenipar valamennyi termelési ágazatában jobb termékeket állítsanak elő, mert ezt a feltétele az idei terv teljesítésének, a szocialista és a tőkés export fokozásának. A tanácskozásra 176 szocialista brigád vezetője, képviselője jött el tegnap délelőtt a budakalászi művelődési házba, hogy közösen vitassák meg milyen többletet vállaljanak a vállalat előtt álló feladatokból, s egyúttal elmondják tapasztalataikat az üzemi gyáregységi tanácskozásokróL A brigádvezetők fórumán megjelent és a vállalat vezetőivel együtt az elnökségben foglalt helyet dr. Bakos Zsigmond, könnyűipari miniszterhelyettes, Áfonyi Gyula, az MSZMP Központi Bizottság politikai munkatársa, és Pálhalmi Mihály, a Textiles szakszervezet osztályvezetője. Az elnökség tagja volt Horváth Gyuláné, a komáromi lenfonó Népköz- társaság kiváló brigádja címmel kitüntetett Zója brigádjának vezetője is. Beck Tamás, vezérigazgató megnyitója után Reketye Károly vezérigazgató-helyettes A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. Bozsán Péter felvétele elmondotta a jelenlevőknek, hogy 1977-ben a legfontosabb feladat: folyamatosan megvalósítani a len komplex hasznosításának programját. Az év végére tervezik a pozdorja bútorlapgyár üzembe helyezését évi 17 ezer 500 köbméter kapacitással. A jövő év elején megkezdi termelését, — mintegy ezer tonna nagyságrenddel —, a zsinegüzem. A tavalyinál nagyobb lesz a beruházás —, 186 millió forint értékben a vállalat fennállása óta a legjelentősebb rekonstrukcióra kerül sor. Üjabb szovjet gyártmányú, SZBT-tí- pusú szövőgépeket helyeznek A környékbeli akácfákból A Nagykunsági Erdő- és Fa- | bútorokhoz és a parkettához feldolgozó Gazdaság pusztává-j is. Sajnálatos, hogy az a becsi telepén a múlt évben jó- J rendezés, amellyel gőzölt aká- val több bútorelemet készítet- i cot készíthetnek, kihasználat- tek, mint 1975-ben. Állandó lanul maradt az év nagyobb partnerei a fafeldolgozó üzem- I részében. A gőzölt akácfa ha- nek a bútorgyárak és újabban ! sonló az egzotikus fafajtákhoz, a BUBIV. Szállítanak elemeket | a bútorgyáraknak exportcélok- az idei Agria-garnitúrákhoz, a ! ra kitűnően megfelelne. A ha- Théba-íotelokhoz, heverőkhöz, j zai bútoripar azonban egye- a Csini-gyermekheverőkhöz, a I lőre idegenkedik tőle, pedig MIMI-garnitúrához, irodabúto- ! meggyőződhetett kiváló tulaj- rokhoz, konyhaasztalokhoz,! donságairól azokból a mintaülőkékhez. | kollekciókból, amelyeket az Valamennyi ,bükköt is fel- j üzem állított össze. Képünkön: használtak, de Izömmel a kör- j akácfarönk a GRA nevű ke- nyező erdők akácfáiból került j rékfűrész alatt, gépkezelő ki a megfelelő nyersanyag a i Papucsek László. Halmágyi Péter felvétele Vasas centenárium Országos kommunista A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének ez évi centenáriumi eseményeiről, a szak- szervezet évi feladatairól, célkitűzéseiről tájékoztatták az újságírókat szombaton Koltai Endre és Sugár György, a vasasszakszervezet titkárai. Elmondták, hogy a vasasdolgozók az idén tovább folytatják a múlt évben megkezdett munkaversenyt, az ötéves és éves tervfeladatok sikeres teljesítéséért, vállalásokat tesznek a dolgozók a vasascentenárium és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére is. Az év eleji munkásgyűlése- ken és az eddig lezajlott vállalati brigádvezetői tanácskozásokon a dolgozók állást foglaltak többek között a 2—3 százalékos anyag- és energia- megtakarítás, a 3—4 százalékos jobb munkaidő-kihasználás, a munka minőségének javítása, az önmeózás és az Egy szakmunkás több munkakörben akció mellett. Március 12-én országos vasas kommunista szombatot tartanak, a műszak bérét a gyermekintézmények fejlesztésére, bővítésére fordítják. A vállalati munka hatékonyságát segíti majd elő a Kohó- és Gépipari Minisztérium. a Nehézipari Minisztérium és a vasasszakszervezet közös pályázata, amelyet ' a napokban hirdetnek meg. üzembe. Feszített tervük kétezer tonna tilolt len és brisé gyártását, 3 ezer 900 tonna fonal és 28 millió 200 ezer négyzetméter készszövettermelést irányoz elő. Mindezt úgy kell végrehajtaniuk, hogy a munkáslétszám várhatóan tovább csökken. Hogy mégis megvalósuljanak a tervek — ehhez nyújthatnak igazán sok segítséget a szocialista brigádok, amelyek ebben az esztendőben több mint kétezer tagot számlálnak. Tamás Istvánná, a vállalat vszt-titkára ismertette a szocialista kollektívák eddigi eredményeit,. kérte a jelenlévőket, hogy brigádjaik olyan vállalásokat tegyenek, amelyek találkoznak a vállalati igényekkel, s legyenek aktív résztvevői azoknak az intézkedéseknek, amelyek a terv végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A beszámolót követő vitában 19 brigádvezető sző’alt fel, közöttük Jagositz Ko.nrádné, a csillaghegyi gyár dolgozója, s javasolta, hogy alapvállalásaikat mindannyian az ötéves tervidőszakra vonatkozóan tegyék meg. Ezt a javaslatot később a tanácskozás részvevői elfogadták. Azt is közösen határozták el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére versenyt kezdeményeznek, melynek a tervteljesítés mellett legfőbb célja a bevezetőben is megfogalmazott minőségjavítás. Felszólalt dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszter- helyettes is. Elemezte azokat a nehézségeket, amelyek csökkentették a lenipar eredményességét. Ilyen volt <— a többi közt — a nagyarányú munkaerő-vándorlás és az 1976-ban jelentkezett számo* niaci probléma. Az, hogy a Lenfonó- és Szöváioari Vállalat nyeresége mégis 25—30 százalékkal nőtt, nagyrészt a szocialista brigádtagoknak köszönhető. — Most az a legfontosabb — mondta a miniszterhelyettes — hogy a vállalat kollektívája -t korábbinál még nagyobb odaadással törekedjék a tőkés export növelésére, a szállítási határidők pontos megtartására. A tanácskozás részvevői, hét kü’döttet választottak az ágazati szocialista brigádvezetők 23-i győri fórumáB. L. február ra. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte Michael Manleyt, Jamaica miniszterelnökét, az új kormány megalakulása alkalmából. amelyben 610 — zömében Holstein—Friz fajtájú — tehén átlagában 4 ezer 512 liter tejet fejtek jószágomként. A második helyre az érdi Benta- völgye Tsz került 298 finn ayshire fajtájú tehenük fe- jési átlaga 4 ezer 329 liter tej volt tavaly. Csupán egy literrel maradt el ettől az Örkényi Haladás Tsz 164 darabos — felerészben Holstein—Friz, felerészben magyartarka — állománya. A negyedik helyre a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezet került 482, túlnyomórészt svéd lapály fajtájú tehenüktől átlagosan 4 ezer 112 liter tejet fejtek 910 literrel többet, mint az előz» esztendőben. Az ötödik helyezett a ko- cséri Petőfi Tsz. Tisztán magyar tarka fajtájú állományának évi tejtermelése 4 ezer 15 liter volt, 344 tehén átlagában. Ezzel az eredménnyel a hagyományos kettős (tej-hús) hasznosítású magyar tarka állományt tartó gazdaságok közül az első, alighanem országosan is, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium háromnegyedévi értékelése szerint az egy fejt tehénre jutó 4 ezer 702 literes tejtermelésükkel álltak az élen a dunabogdányi Úttörő Tsz és az Enyingi Állami Gazdaság előtt. Jóllehet a tavalyi tej rekord részint a külföldről származó intenzív tejelő fajták tenyésztésbevételének részint a fajtaátalakító keresztezésnek köszönhető — a nagyüzemi fejt tehénállomány 13,8 százaléka (4 ezer 700 állat) származik importból, s a termelőszövetkezetek 74 százalékában folyik fajtaátalakító keresztezés —, a legnagyobb súllyal mégis a lelkiismeretesebben végzett gondozói-tenyésztői munka esett a latba. Ami igen csak elkelne az olyan gazdaságokban mint a _ lista végére szoruló újszilvást Kossuth, nagykőrösi Mészáros János, és a maglódi Universal Tsz amelyekben — az említett sorrendben — 1739, 1815, 1928 liter volt a tejátlag. Visszaesett e , tejtermelés a cinkotai, csömöri és a vérségi tsz-ben. A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség fölmérése szerint lényegesen javult az istállók kihasználása: az állami gazdaságok teljesen, a termelőszövetkezetek 95 százalékát töltötték föl a férőhelyeknek. A. Z. tők a mezőgazdaság nehéziparaként könyvelnek el. Az állami gazdaságok megyei tejátlaga az iméntinél is magasabb 3 ezer 584 liter volt tavaly. Említésre méltó, hogy o háztáji gazdaságokban is elérte 3 ezer literes átlagot a teheneik teljesítménye. A Tejipari Vállalatok trösztjének felmérése szerint 11,1 százalékkal több tejet vették át a termelőktől 1976. novemberéig mint az elmúlt év hasonló időszakában, több tejet vásárolták föl a termelő- szövetkezetek által alapított — a Budatej, a Galgatej, az Alföldtej és a Dabasjej — is. A megtermelt tej 91,T százaléka. jutott a boltokba, feldolgozó üzemekbe. A termelőszövetkiezeteink közül a megyei tabellán az első a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet, nem egy vagy két esztendőre, hanem hosszú időszakra kívánnak piaci pozíciókat szerezni, nem néhány gépet akarnak eladni, hanem több tucatot, mert csak a nagyobb sorozatok fizetődnek ki igazán. Bármennyire szeretnénk is. e magatartást nem nevezhetjük tipikusnak, a megye iparában jellemzőnek. Ami viszont biztató: gyarapodik azok száma, akik asztalán egyszerre többféle naptár áll, azok száma tehát, akik tágítják a látóhatárt Erről tesz tanúságot a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, amikor a korábbi terveken túllépve, 1980-ig évente körülbelül nyolcvanmillió forinttal kívánja növelni a termelési értéket, azaz 1980-ra szeretnék meghaladni az egymilliár- dot. M i áll támaszként az eltervezettnél nagyobb rugaszkodás mögött? Felelhetnénk azzal, hogy a népgazdasági gondok, s közülük is elsőként az exportárualapok szűkösségének enyhítése, s nem mondanánk valótlant. Legyünk azonban szerényebbek, s válaszoljunk a kérdésre így: a lehetőségek érzékeny fölfedezése. Tavalyi, háromszázmillió forintot meghaladó exportjuk lebonyolítása közben ugyanis minden lehetőséget megragadtak annak kiderítésére, miből növelhetnék a kivitelt, mi az, amit a vevők keresnek. S mert áruik jó része divatcikk, a fejlesztés folyamatosságát tették első helyre, rövid úton zöld jeljelzést adtak az új modellnek. Aminek gyökerei me- gintcsak távolabbra nyúlnak, oda, hogy a korábbi esztendőkben sem feledkeztek meg a termékfejlesztés folyamatosságáról, holott áruikat akkor még gond nélkül adhatták el itthon és külföldön, s lám, most, a megnehezedett helyzetben élvezhetik a kamatokat. Elvetnénk a súlykot, ha azt állítanánk, hogy a jövő mindenfajta bizonytalansági tényezője fölfedezhető, megismerhető. Az azonban kézenfekvő, ha tág a látóhatár, észrevenni is könnyebb azt, ami azon belül esik, s ha sikerül bővíteni kilátótornyaink magasságát, vele arányosan öltenek határozott formát a holnapi, holnaputáni teendők. Napjaink egyik nyomasztó gondja, hogy a termelők különböző csoportjai eltérően értelmezik a látóhatárt, s ezért azok sem haladhatnak gyorsan, akik tudnának s akarnának, mert visszafogja léptéikét a kooperáló, szállító- társak nehézkessége. Azoic, akik csak a lábuk elé néznek, akik nem tudnak vagy nem akarnak távolabbra tekinteni, nem pusztán saját kis közösségüket rövidítik meg. A közös hasznot is apasztják, s látóhatáruk szerény kiterjedése ezért nem pusztán saját kis közösségüket rövidítik meg. A közös hasznot is apasztják, s látóhatáruk szerény kiterjedése ezért nem vállalati belső ügyük. Közügy ez, az élen állók sorából. s mert élen van, megoldása, azaz a változás sem késhet esztendőket. Mészáros Ottó ■wjj naptárak az asztalo- U kon, megkopott jelképe az esztendő kezdetének, már-már utalni sem illik rá.1 Csakhogy némely gazdasági egységnél mintha halmoznák a naptárakat, nem érik be az 1977- essel, már kézben az 1978- as, sőt a későbbi is. S nem üresen! Telve a lapok bejegyzésekkel, teendőkkel, tervekkel, s olykor már biztos megállapodások írásos rögzítésével. Ha képletesen is, de ilyen naptár áll a Pestvidéki Gépgyár jó néhány vezetője asztalán, s a jövő év, 1978 hónapjainál már fix pontként olvasható le róla a húszas szám. December végén írta alá a szovjet Technopromim- port külkereskedelmi egyesüléssel a gyár termékeinek exportját lebonyolító magyar külkereskedelmi vállalat, a Technoimpex azt a szerződést, amelynek értelmében a Pestvidéki Gépgyár 1978-ban húsz darab nagy teljesítményű huzalzománcozó gépet szállít partnerének. A huzalzománcozó gépek termékcsaládja, a különböző teljesítményű típusok maci sikere a KGST-orszí^ok- ban hírt. rangot szerzett a gépgyáriaknak, s az elismerés haszna nemcsak pénzbeli, hanem ilyen, közvetett is. Mert' a jövő esztendőre szóló szerződés túl a biztonságérzeten, amit a gyárnak ad, a fölkészülés alaposságához teremti meg a feltételeket. Nyugodtabban, de korántsem lassan, hanem éppen tempósain haladhat az ember, ha tág a látóhatár. Még inkább igaz ez egy- egy termelőegység esetében, ahol a feladatok nagyobbik része kapocsként fogja össze az esztendőket, ám e kapcsok sűrűn lazák, olykor láthatatlanok, nem tudni, mit rejt a holnap, mit hoz a holnapután. Nemcsak érthető, hanem jogos is, hogy a gyárak, a vállalatok szeretnék kiszűrni a jövendőbe keveredő bizonytalansági tényezőket, ám ahogyan teszik ezt, az nagyon is különböző értékű, előjelű. V isszakérve a Pestvidéki Gépgyárhoz: a december végén aláírt megállapodás annak a hosszútávú egyezménynek a része, amelyet 1975-ben kötött meg a magyar és a szovjet külkereskedelmi minisztérium. Az öt esztendőre szóló program jelentős kábelgép-szállításokat foglal magában, s két gyárra, a Diósgyőri Gépgyárra és a Pestvidéki Gépgyárra ró jelentős feladatokat, hiszen az üzlet értéke öt és fél millió rubel. A hosszútávú egyezményt természetesen szin- . tén tények sora előzte meg, így magyar—szovjet együttműködés a huzalzománcozó berendezések fejleszté- ben, a Pestvidéki Gépgyár termékeinek sikere a szovjet felhasználóiknál, a 'diósgyőri gépek és a Pestvidéki Gépgyárban készített berendezések korszerűsége, technológiai összekapcsolhatósága s így tovább. Azaz nem egy csapásra tágult szélessé a látóhatár, hanem szívós — kudarcoktól sem mentes — munka nyomán. Ám tágult, mert a fejlesztés, a gyártás minden szakaszában szem előtt tartották:
