Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
AlitLUI I htLEDESBE MERÜLNEK Népi játékokat gyűjtöttek Hévízgyörkön ä járás beruházásai Felépült két óvoda, ötvenöt lakás Több új ekíatási intézmény az idei tervben • A gödöllői járásban tavaly mintegy 180 millió forintot költöttek a községek fejlesztésére. Jó néhány évvei ezelőtt sorolták három csoportba azokat a legfontosabb teendőket, amelyeknek elsőbbségi adnak. Ezek: gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék, iskolák, ví zilál ózat. Ma a központi irányelvek is ezeknek adnak zöld utat. A rangsor korántsem jelenti más igények kielégítésének háttérbe szorulását. Az orvosi ren-, delők építése, bővítése, felújítása, a lakásépítés, az elektromos hálózat, a tanácsi kezelésben levő utak korszerűsítése állandóan napirenden van. A múlt évi elképzelések megvalósulásáról tájékozódtunk dr. Süpek Zoltánnál, a járási hivatal elnökénél. Mindenekelőtt megkérdeztük, elégedett-e a tavalyi gyarapodással. — Elégedettek lehetünk múlt évi eredményeinkkel, hiszen elkölthető pénzünknek alig valamivel nagyobb hányada maradt meg, mint amit kötelezően tartalékolni kell. Az óvodai helyek száma kettőszázhetvenöttel nőtt. Mogyoródon és Galgahévízen felújították, modernizálták az óvodát, 25—25 hellyel bővítették. Isaszegen százhuszonöt, Túrán százszemélyes új óvodát adtak át. Megtörtént a dányi tanácsház műszaki átadása, a 3 és fél millió forint értékű épület földszintjén kap helyet az ABC-áruház. Az aszódi rendelő korszerűsítése és bővítése 1977-ben fejeződik be. A Galgamenti Regionális Vízmű teljes költsége 208 millió forint, tavaly 33 millió értékű munkát végeztek el, ezzel 68 százalékos készültségévé vált a nyolc község — Túra, Bag, Aszód, Galgahéviz, Dány, Kartal, Hévízgyörk, Ik- lad — vízellátására hivatott berendezés. Tizenkilenc kilométer hosszú vezeték, egy kút és több más „műtárgy” készült el. Befejezés előtt áll a zsámboki önálló vízmű is. Kistarcsán a szennyvízcsatorna építésére közületék társulása alakult. A munkálatok jövőre fejeződnek be, tavaly 10 milliót használtak fel. Az idei év első negyedében'* üzembe helyezik a 18 milliós költséggel épült aszódi központi biológiai derítőt. Aszódon 24, Pécelen 12, Kistarcsán 15, Domonyban és Veresegyházon 2—2 állami lakás készült el. Hétmilliót terveztek a községek belterületén levő utak felújítására. Az összeget *fcgy fillérig elköltötték. Belvízrendezésre — ár- kolásra, vízlevezetőkre — ugyancsak hétmilliót fordítottak. Közintézmények, iskolák, óvodák, orvosi létesítmények karbahtartására mintegy 8 millió jutott. KPM-beruházásból rendbe hozták a Csömörön átvezető útvonalat, illetve bekötőutat; a Nagytarcsa, Isaszeg közötti szakaszt, a Nagy tárcsától Pé- celre vezetőt, a Galgamácsa és Veresegyház közöttit. Ebben az esztendőben a vízmű- és szennyvízelvezető rendszer további bővítése, négy új iskola (Kerepesen, Pécelen, Aszódon és Nagytarcsán), a csömöri és valkói óvoda, kétszáznegyvenkilenc lakás építése, az aszódi rendelő befejezése jelenti a legfontosabb beruházási tételeket. kp Még a 40-es évek végén, az 50-es évek elején is élő, eleven fonóházak adtak hajlékot Hévizgyörk fiataljainak, ahol havas téli estéken a késő órákig szólt a nóta, vidáman játszottak lányok és legények, hogy a farsang elmúltával az egymásra talált párok készülhessenek az őszi lakodalmakra. A napokban — karácsony és újév között — mintha ez a 30—40 éves hangulat árasztotta volna el a falut. Hinta- lan László, a budapesti Veres Pálné gimnázium tanára vezetésével középiskolás és egyetemista fiatalok jártak házról házra, kezükben magnó, jegyzetfüzet, vállukon fényképezőgép, hogy összegyűjtsék a már-már feledésbe merülő játékokokat, dalokat, szokásokat. — Szeptembertől készítettük elő mostani akciónkat — mondta a csoport vezetője. Azóta mindennap eljöttünk. Vendégek voltunk lakodalomban, szüreti bálban, ellátogattunk a határban dolgozók közé, segítettünk nekik; ültünk disznótoros asztal mellett, együtt játszottunk gyerekekkel. Elsősorban az ő játékaikat kerestük, valamennyi típusú népi gyerekjátékra bőven találtunk példát. Mintegy százat- százhuszat gyűjtöttünk össze. Csodálatos gazdagságot, valóságos kincsesbányát találtunk Hévízgyörkön. Idős nénik, nem ritkán túl 80. éven kézről kézre adták a gyűjtőket, új és új népi szokásokkal kápráztattak el bennünket. A hagyományozás szándékával, vagy vendégszeretetből — ki tudja. Sokat segítettek az asszonykórus tagjai, de a legtöbbet Kovács Mi-, hálynétól és Lipták Boris nénitől kaptuk. Az összegyűjtött anyag most ismét élni kezd. Két munka készül az országos diáknapok pályázatára. Az egyik a hévizgyörki gyerekjátékokat dolgozza fel, a másik a lakodalmast. A lakodalmi szokásokat — a menyasszony öltöztetésétől a kontyáldomásig — fényképeken is megörökítette a csoport. A művelődési ház és a gyűjtők megegyeztek, hogy az anyag feldolgozás és rendszerezés után visszakerül Héviz- györkre, s belőle készül a gyerek-népijátékcsoport új műsora, de a bábosok is földolgozzák. Fik IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1977. JANUÁR 8., SZOMBAT Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban AKADÉMIAI KÖNYVSOROZAT ABC-áruház Csömörön Rekordidő alatt elkészült Csömörön az ABC-áruház. Július elsején kezdték az élei-, miszerbolt bővítését, s a hét elején már át is adták a 200- ról 400 négyzetméteresre nagyobbodott üzletet. A beruházás összege is alacsonyabb a szokásosnál, egy négyzetméter 6 ezer forintba került. Az ABC-áruház a'Hős telep lakóit látja el az élelmiszeren kívül vegyesipari, napi háztartási cikkekkel, s ami á legfontosabb, tőkehússal. Eddig ilyen árut itt nem vásárolhattak, a húsrészleggel a lakosság évtizedes vágya teljesült. Nem csoda hát, hogy a megnyitás napján nagyon sok csömöri kereste fel az üzletet. SZINTVIZSGA ÉS KIÁLLÍTÁS Kevcs a fodrász- és bádogostanuló Iparitanuló-képzésre szocialista társadalmunk évről évre nagyobb összegeket fordít. Rég eltűnt az inasvilág, ma törvényék, rendeletek szolgálják a tanulók érdekeit. Gödöllőn is modern szakmunkás- képző intézetekben készülnek a jövőre a fiatalok. De gyárakban, üzemekben, szövetkezetekben és kisiparosoknál is képeznek szakmunkásokat. Az ipart tanuló fiatalok évente két alkalommal, januárban és júliusban úgynevezett szintvizsgát tesznek, számot adnak előrehaladásukról. Bizonyos szakmákban ilyenkor „terepet” kell keresni, ahol a tanuló bizonyíthatja képességeit, gyakorlati munkát végezhet. A kőműveseknek például télen nem könnyű megfelelő helyet találni. Ez a KIOSZ ipari tanuló felelősének, feladata, ő kutatja fel a lehetséges munkahelyet, sőt a munkát is. Gödöllőn ezt a tisztséget tíz éve Parádi Lajos, a kisiparosok szövetségének körzeti tanulófelelőse látja el. Vele beszélgettünk. Az idén elsőnek, január 9-én és 16-án a női fodrászok és kozmetikusok vizsgájára kerül sor a Vegyesipari Szövetkezet Dózsa György úti üzletében. Azért tartják vasárnap, hogy a szövetkezetnek ne legyen bevételkiesése. A tizenhét kőműves a Városgazdálkodási Vállalat Isaszegi úti munkahelyén, a huszonnégy asztalos a vállalat műhelyében, a tizenegy autószerelő Botlik ö. Ferenc és Körösi Sándor kisiparosnál vizsgázik. A festők „rezsiben” dolgoznak, a KlOSZ-székház helyiségeit öltöztetik új színbe. Tizenegy szakmában összesen százhúsz fiatal izgul e napokban, s igyekszik bizonyítani rátermettségét. Szót ejtettünk aról is, hogy az utóbbi időben néhány szakmában Gödöllőn sem aitad jelentkező. Van amelyik iránt nagyon kicsi az érdeklődés, sőt olyan is akad, amelyikre senki nem jelentkezik. Bádogos és vízvezeték-szerelőként például utoljára Kaiser Ferenc és Incze András szabadult fel. Amióta a férfi és női fodrászatot külön választották, férfifigarónak senki sem megy. A tanulók munkájából minden évben kiállítást is rendeznek, ahol a nagyközönség is meggyőződhet a városunkban tanuló fiatalok ügyességéről, szaktudásáról. Kisiparosaink közül Is szép számmal akadnak, akik mesz- szemenően segítik a tanulók képzését, vizsgáztatását, például Papp Gábor vácszent- lászlói fodrász, aki a félévi szintvizsgák és a szakmunkás- vizsgák lebonyolításában is közreműködik. Az elmúlt évben egy hasznos szátokon yvsorozat kiadá-1 sát kezdte meg az Alcadémiai Kiadó. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései gyűjtőcímmel kiadott könyvek azoknak készülnek, akik a mezőgépészet egy-egy szűkebb területén kívánnak — tervezés, műszaki fejlesztés, beruházás előkészítése slb. kapcsán — friss tájékozódási lehetőséghez jutni. Az, hogy e kiadványokról e hasábokon esik szó — nem a véletlen műve. Városunk a mezőgazdasági szakoktatás és kutatás egyik fontos hazai házasa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hazánkban az egyetlen, ahonnét mezőgazda- sági gépészmérnökök kerülnek ki, s ugyanitt jelentős kutatás Is folyik. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet pedig az a kutatóhely, amelynek — a mosonmagyaróvári elődjével írt — több, miint százéves történelme a hazai mezőgép- kísérletezés kezdetét és eredményes mindennapjait jelenti. Mindez azért érdemel említésit, mert — sok egyéb szakmai kiadvány mellett — az Akadémiai Kiadó által nemrég elindított sorozat számos könyvének szerzőiben többeket e két intézményünk munkatársaiként tisztelhetünk. Ezekben a napokban hat új könyvvel gyarapszik A mező- gazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései című sorozat, amelyek —- mint alcímükből is kiderül — a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet kutatásai alapján készült tanulmányokat közük, ezért szerzőik csaknem kivéted nélkül az intézet munkatársai. Az érdeklődőknek bizonyára hasznos, ha megemlítjük a köteteket. Komka Gyula könyve az egyszintes szemestermény- tároíó épületekkel foglalkozik, s, azt bizonyítja, hogy ezek fajlagos beruházási igénye alacsonyabb, mint más, ismert egyéb építményeké (pl. a tárol ótornyoké). Hajdú József és dr. Sófalvy Loránd a különböző gépekre és gépsorokra alapozott cukorrépa-termesztési technológiák vizsgálata alapján mutatják ki a ráfordítások csökkentésének lehetőségeit. Zágoni György és Kardos János könyve a vontatott takarmánykeverő kiosztó kocsik műszaki és üzemi jellemzőinek összefoglaló értékelésén túl, e fontos eszközök továbbfejlesztésének, lehetőségeit is taglalja. A Grabner György és Vági Zita tanulmányát tartalmazó kötet az állattartó épületek klímavizsgála- wak gyors, hatékony módszereit mutatja be. Dr. Csath András, dr. Dajka Miklós és Nyúlás István a nagyüzemi tehenészeti telepekkel kapcsolatos információrendszer számítógépes szervezési koncepcióját közük könyvükben. Dr. Tóth László és dr. Patkós István kötete a tehenészeti telepek műszaki-ökonómiai érté- kelisét ismerteti, Szükségtelen bizonyítani, hogy mind az itt felsorolt, mind a korábban megjelent könyvek olyan tárnák időszerű vagy a közeljövőben hasznosítható lényegi részével foglalkoznak, amelyek nem csupán egy-egy üzem fejlesztését segíthetik, hanem fontos adalékul szolgálhatnak a mezőgazdaság egészének műszaki fejlesztéséhez is. A már említett akadémiai könyvsorozatnak még van egy szűkebb közösségünket érintő érdekessége: a sorozatot dr. Tiboldi Vilmos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerkeszti. (felicr) Gödölflíi, a városi és járási MHSZ székhelyén évente mintegy négyszázötven főt oktatnak gépjárművezetésre. Képünkön: Várkonyi Mátyás szakoktató egy GAZ—69-es típusú gépkocsin a helyes gyújtásbeállítást szemlélteti Gépkocsivezetési, rádiózást tanulnak A rádiósklub tagjai a főid csaknem valamennyi kontinensével naponta teremtenek kapcsolatot az éteren keresztül. Képünkön; az adó-vevő készüléket ifj. Jant László rádióamatőr kezeli Ifj. Fekete József felvételei Szombati jegyzet Helyesen A tárgyilagosság — a megfontolt, a tények józan mérlegelésén alapuló ítélet- alkotás —, már a klasszikus görög erkölcstan erénytáblázatán előkelő helyet főfalait el. Az erények tisztelete azonban sosem egyenlő megtartásukkal, mi több az elérésükre való törekvéssel sem. Azon meditálni, néhány mondatban, hogy milyen jó tulajdonságokat kell személyiségünk vezérfonalává nemesítenünk —, túlságosan nehéz feladat lenne. Arról viszont kis helyen is ejthető néhány szó, hogy milyen példák, milyen felfogások, előítéletek terpeszkednek visszahúzni látóterünk nyílt mezejére, milyen lustaságok, restségek akadályozzák higgadt és körültekintő állásjoglalásainkat. Az első bökkenő akkor ötlik szembe, amikor ilyen gyanús biztatásokat hall: a Gelkáról kellene írni, hogy azok mit müveinek! Azokat lehetne szidni! Vagy más: Ezek a telefonosok! Le kell róluk húzni a vizes lepedőt1 Megint újabb: a boltokat ideje volna kipellengérezni! Tűrhetetlen az eladók modora! Félreértés ne essék, ezekben a buzdításokban nem a figyelemfelkeltés a gyanús. InKább a hangsúly, és ami mögötte van. Nemcsak a másról alkotott vélemény, hanem a magunk képe is. Meglehet; társadalmi, gazdasági életünknek akadnak olyan területei, amelyek így vagy úgy elmaradnak a többitől. Tudjuk, hogy a fejlesztés lehetőségei korábban és még ma is illetnek egyformán minden iparágat, ágazatot, alágazatot. A célkitűzés — korlátáink figyelembevételével — az, hogy napjainkban optimális, s a későbbi egyenlő fejlődést előkészítő szerkezetet alakítsunk ki. Ez pedig egyébként is változik, a változó szükségleteknek megfelelően. Széles körű vizsgálódás után azt is tapasztalhatjuk, hogy maga a munka, a részfeladat jellege is más és más, így azonos alapról tenni összehasonlítást, félrevezető. Kétségtelen: a szolgáltatások színvonala hosszú éveken keresztül nem emelkedett, s miután nekilendült, sem mondhatjuk, hogy teljes megelégedésünkre szolgálhat jelen aliapota. De hogy szidalmazása már- már divat, mindenképpen figyelmeztető jelenség. Arra int, hogy valóságszemléletünk vonalas, rutinszerű. S ez nem pusztán a kényelmesség okából van így. Az emberi döntések lelki jo- lyamataiban is törvények munkálnak. A sok hasonló állásfoglalás tudati alappá válik, gyengíti fogékonyságunkat az új helyzetek iránt, érzékenységünk el- satnyul vagy éppen egyoldalúvá lesz. Ha már a jó Ízlés határain belül elég kígyót-békát kiálltottunk a postára, a vasútra, a kereskedelemre, akkor sem kell félnünk, marad témánk elegendő. A jótanácsok sem hiányoznak, a segítőkész lelemény mindig új ötletekkel szolgál, Csakhogy az ötletek többségével baj van. Mégpedig az, hogy egyoldalúak. Egyoldalúak és félrevezetöek. Jogosnak tűnnek, s mégis ... Az ötleteket miniig valaki adja, valaki másról. Mint a fehér holló az ilyen indítvány: jöjjenek csak el hozzánk, olyan kritizáló írást kerekíthetnek, hogy az olvasó megnyalhatja mind a tíz ujját! Azzal kezdtük, hogy a tárgyilagosságra való törekvés erény. A törekvés viszont összetett dolog, s többek között tanulást jelent, szívós és öntevékeny tanulást. Hogy mit kellene megtanulnunk? Megtanulni kezdetnek egy valamit kellene. No nem a ne Ítélj, hogy ne ítéltessél formuláját, hisz azt már tudjuk gyakorta; inkább azt, hogy helyesen ítélj, hogy helyesen ítéltessél. Gáti Zoltán Cs. J,
