Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
8 1977. JANUÁR 1., SZOMBAT az utolsó éjszakai vonat is félreállt. Teljes csend ült a pályaudvaron, csak a forgatna irodából csapódott ki erős fény. A vasutasok még egyszer bejelentkeztek az ellenőrző pontokról és az ügyeletes elégedetten nyugtázta, hogy semmilyen különleges esemény nem történt. Két és fél óra nyugalom következik, aztán reggel négykor ismét indulnak a szerelvények Nagykátáról, a főváros felé. A forgalmi szolgálattevő jegyez az előtte fekvő ívre és közben az állomás viszonylagos elhanyagoltságáról beszél. Különösen a biztosítóberendezések elavultak — panaszolja, miközben fel se néz a papírról — pedig hát naponta ötven személyvonat és majdnem annyi tehervonat halad át a pályaudvarukon. Az iroda szögletéből Az öreg vasutas mozdulatlanul ül az iroda szögletében, -szinte arca sincs, a félhomály takarja. Szabályzattisztelő fegyelmezettséggel hallgat: nem az ő posztja, hogy az állomásról beszéljen. Szótlanul áll fel, amikor a szolgálattevő felé fordul: Józsi bácsi ne felejtsünk az első géphez kimenni. Én is indulnék. Majd. a mál- házó elvtárs megmutatja az utat — mondja búcsúzáskor a szolgálattevő. Málházó? — Igen, ez amolyan hivatal- segédi, mindenes beosztás a vasútnál — válaszol Patócs József. Rendet tartok az állomáson, a csomagküldeményeket kezelem, befutok a vasutasok pihenőszállásán, mindig azt csinálom, amire éppen szükség van. Mondani sem kell, hogy mit, kitanultam én már huszonnyolc év alatt. Elfutott evek — Talán ezt a jól megtermett vezénylőgépet is tudná kezelni? — állok a masina előtt. — Ezt már nem. Ez új — méregeti a szemével. — A régihez még értettem valamelyest, ez már bonyolult nekem. Aligha tudnám megtanulni. — Huszonnyolc év a vasútnál, mindig málházóként, sohasem gondolt rá, hogy továbblépjen? — Nem volt szerencsém a tanulással. Négy elemit végeztem, dehát mire mondjam, maga is biztosan hallott ilyenről. Hol engedtek iskolába, hol nem: öt év alatt végeztem a négy osztályt. Kicsi gyermekkoromban a tehénre kellett vigyázni, aztán, amikor már tudtam, akkor a szőlőt kellett metszeni, nyitni. — Közben szedelődzik, nem mondja, hogy mehetnék, csak megáll az ajtó előtt. — Dolgozni kellett. Kaszálni jártam az Alföldre, kőműves mellé segíteni Budapestre és jött a háború. A töltés másik oldalán Odakint szeles, hideg éjszaka fogad. Sokáig megyünk szótlanul a sínek mentén. Az egyik lámpánál látom, hogy mosolyog. Hóna alatt szorongatja a rövidnyelű söprűt, kezében a kulcsokat. Amint kiérünk a sötét ablakú szerelvények közül, a töltés felé mutat — Arra lakunk a hatodik vágányon túl. Mióta itt vagyok a vasútnál, szinte mindig építkezem. Először a magamét, aztán meg a két fiamét. Itt maTerv volt — valóság lett | Dabas. Idén készült el a Dabasi Nyomda. A beruházás | i 180 millió forintba került és 20 milliós költséggel ala- = | kult meg a fényszedési társulás. Az üzemben korszerű 1 I munkakörülmények közölt dolgoznak. | i'itiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiJiiiiiiiiiiiiiiifitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiniiiiiiiuMiitiiiiiiitiii!'inni.“ KETTEN A TIZENHATEZERBŐL Könyvtárnyi irodalma van, világjelenség, tudományos intézetek és tanácskozások sokasága foglalkozik vele. Az urbanizáció, s vele o városlakók számának gyarapodása törvényszerű és megállapíthatatlan folyamatnak látszik. Már ma több olyan ország található a földgolyón, amelynek minden száz államipolgára közül hatvan, hetven városban ÓL Hazánkban a városok népessége 1976-ban túlhaladta az 5,3 milliót, azaz valamivel az ötven százalékot Nincs egyetlen ok Három helyen élt eddig Dudák János és családja, pontosabban a családfő és felesége, mert gyermekük mán itt, Cegléden, a Gubodi utcában foglalta el élete első lakóhelyét. Dudok János Abonyban született, s járt iskolába, szakmunkásképzőbe azonban már Cegléden. Feleségét katonaként ismerte meg, az asszony Tisza- püspökibe való, esküvő után' viszont Nyársapátra költöztek, ott volt hely a férfi özvegy, egyediül élő nagynéniénél. Innét jöttek két esziendje Ceglédre. Az Ok? Nincs kizárólagos, egyetlen magyarázat. Dudok János harmincegy, felesége huszonhét esztendős, a gyerek, Rozália tizenhét hónapos. Keresik helyüket a világban, s ez mozgással jár. Persze, bizonyára köze van költözésükhöz annak is, hogy a nagynéni elhunyt, a házat a férfi örökölte, eladták azt, abból, valamint megtakarított pénzükből vették mostani lakhelyüket, árát azonban még nem fizették ki teljesen. A családfő szavai szerint Nyársaipáton nagyon mostoha körülmények között éltek — képzelheti, csak villany volt, más semmi se, még út sem a házhoz, csak ösvény —, s bár ő leszerelése óta egyvértáben. a Vízkutató és Fúró Vázlatnál dolgozik, azaz a kenyérkereset nem játszott szerepet a városba költözésben, nyomasztónak érezték sorsukat \ Gyorsabb ritmus ‘Hol, mikor volt és van újév? Népszokások — hiedelmek AZ ÓÉVÉ a lehető legvidámabb búcsúztatás. Kissé már pityókásan, pezsgővel a kézben köszöntünk el 365 szép, vagy kevésbé szép naptól, s egymás nyakába borulva fogadtuk az újabb esztendő érkezését. A Föld gömbölyűségénél fogva nem egyszerre tettük ezt, mert például Moszkvában akkor csendültek össze a poharak, amikor mi még a tévé szilveszteri műsorát néztük, de a szomszédos románoknak is egy óra fórjuk volt, akárcsak a közel-keleti országok vagy Dél-Afri- ka lakóinak. Ugyanakkor mi most már javában ■másnaposak vagyunk, amikor Ausztráliába, Kanadába és az Egyesült Államokba megérkezik az új év. A maximális eltérés plusz-mínusz 11 óra, ennyi kell, amíg az egész glóbusunkon elkezdődik 1977. új évben biztosan férjhez ment. Sokan. hisznek még ma is abban, hogy ami az első napon történik az emberrel, az tartós lesz egész éven át. E megfontolásból tilos az eladás az év első napján, sőt a bontás és a fejtés is, s nálunk is öröm lányos házaknál, ha az első látogató férfi. SZILVESZTER tájt a kabalatár- gyaknak is megnő a súlyuk. Köztudott, hogy szerencsét hoz a szerencsemalac, a négylevelű lóhere és különösen a kéményseprő. Utóbbi azért került a poros újévi relikviák közé. mert régen varázslónak is tartották a kéményseprőt. Az oka: a sötét kémény mélyén démonok, boszorkányok, szellemek tanyáznak, s aki belenéz. megláthatja a jövendőt. Ha nem is hiszünk már ezekben a babonákban, a tárgyak fontos kellékei voltak a vidám szilvesztere- zésnek. Czippán György megadta a középiskolai tanulást, s a másik kettő útja is ez lesz. Szeipel Imre gépkocsivezető, büszkén mondja, hogy régi volános — negyvenhét esztendőből huszonhatot adott vállalatának, s a jogelődöknek —, a költözéssel sarn cserélt céget, csak állomáshelyet A gyerekek taníttatása fontos szempont volt a döntés meghozatalában — Szeipel Imre: Nehogy azt higgye, tapsolt mindenki, még a gyerekek mindegyike se, mert azért szabadabbak falun, mint itt —, de az is, hogy a nagymama szívbeteg. sűrűn van rosszul, ilyenkor sürgős az orvosi, a kórházi segítség, « ez Vácott karnyújtásnyira esik. Két évig töprengtek, mit csináljanak, azutan határoztak. A bét szülő beletörődött, a Szeipel család néhány hét után megmelegedve az új otthonban, örült, s Szeápalné nővére bánkódott csak egy ideig nézsai barátnője után,. Érdekes módon sem ő. sem Szeipelné az elhelyezkedést nem érezte gondnak, s találtak ás egyetlen nap alatt munkahelyet... Feljebb a létrán A nagyszülők nyugdíjasok — illetve csak a nagypapa, aki Nógnádkövesden volt bányász .—, az ő jövedelmüket nem érintette a változás. A három felnőttét igien, mégpedig előnyösen, a férfi szerint a gon- doltnál jobb lett a soruk ilyen tekintetben. S más szemszögből? Csak feljebb van itt az ember a létrán — mondja, s tény* hogy jártait sokfelé a városban. Előadáson a művelődési központban, láttak kiállítást — igaz, erre a gyerekek kapacitálták őket, magúiktól nem jutott volna eszükbe —, a két asszony pedig, mivel a nagymama csupán az udvarra merészkedik ki, az utcára nem, á bevásárlás könnyebbségét említi. Azt, hogy itt, legalábbis a nézsai helyzethez mérten, minden van. Kényelmi dolgokból is több jut, aimá hátrány: Nézsán helyben gyalog jártak, itt meg buszozni kell munkába, hazafelé egyaránt. A kertben eokminden megterem, akárcsak Nézsán, a levegő jó, Szeipel Imre szerint bánnáva- lójuk nincsen — meg késői búbánat is lenne —, örömük inkább, s tervük a legtöbb. Beilleszkedtek tehát, nemcsak papíron, hanem a valóságban városlakónak érzik magukat. Két család a tizenhatezer lé- lekből, mert ennyien lettek a legutóbbi öt esztendőben városlakók Pest megyében. Biztos, hogy a Dudok meg a Szeipel család sorsából hiba lenne általános kövebkezetetése- ket levonni, mert tizenkét lélek a tizenhatezerből még csak nem is csepp a tengerből. A törekvés azonban, a több iránti igény mindkét családnál közös, s esetleg általában fontos adalék a városi népesség gyarapodásának magyarázatához. A város cím közigazgatási rang. S meglehet, a városlakó a címét szintén rangnak érzi, de higgyük azt: nemcsak e rang megszerzéséig, hanem továbbra is, amikor városáért tenni kell. Mészáros Ottó Kevesebb a parlag föld a ráckevei járásban Nem hiányoznak a parlagte- járásban mindössze 7 hektár rületek a ráckevei járásból szántót és 4 hektár szőlőt nem sem. A 37 ezer hektár megmű- művelnek meg a magántulaj- velhető földből 1975-ben mint- dánosok. egy 300 hektár maradt szán- Az állami gazdaságokban az tattam vetetten, vagy élhanya- őszi határszemle már egyetlen golt állapotban.. Az idén ta- hektárt sem talált megműve- vaszra jelentősen csökkent a le (len ül. Termelőszövetkezeti, parlag, már csupán 48 hektár illetve szakszövetkezeti tulaj- szántót és 109 hektár szőlőt, donban viszont parlagon malii etve gyümölcsöst talált a radt 37 hektár szántó és 97 határszemle művélettenüL hektár szőlő-gyümölcsös. Tavasztól őszig is kevesebb A tsz-tulajdonban levő pariéit a parlagföld, de megrnű- lagföldekkel kapcsolatban az véletlenül találtait a késő ősz- érdekelt tsz-ek vezetői a járási szel megtartott határszemién földhivatalban kijelentették, még mindig 44 hektár szántót hogy azokon a földdarabokon, *s 101 hektár szőlőt. Érdé- amelyek hasznosítása nem mes megjegyezni, hogy míg gazdaságos, szövetkezetük más járásokban főleg egyéni anyagi lehetőségein belül piin- tulaidonban levő földek he- dent megtesznek a hasznosí- vernek parlagon, a ráckevei tás érdekében. radtak a faluban, itt élnek. Az egyik villanyszerelő a termelő- szövetkezetben, a másik pedig nyomdász, ő Pestre jár dolgozni. A fiúk tanultak, nekem meg már csak öt év van a saroglyábán, márhogy öt évem van hátra a nyugdíjig Eltelt az idő. Szívós nyugalommal i Alaposan eltávolodtunk az állomás épületétől. Búcsúzásnál még az unokájával büszkélkedik, aztán elindul visszafelé a jobbról-balról megcsillanó sinek között. Egyenletes, lassú léptekkel halad és néhány perc múlva elnyeli a sötét. Dolgozik valahol, csöndes, szívós nyugalommal, ugyanúgy, mint a többi, számtalan éjszakán. Csak talán a szokásosnál egy kicsit többet gondolkodik a maga mögött hagyott éveken. Jegyzetlap: Patócs József, málházó, törékeny testalkatú. A saroglyájából elhullatott ötvenöt éve állandó szolgálat, állandó megfelelés. Az életével •nem is akar többet. Kriszt György Téli esték Nagykátán a málházóval A hatodik vágányon túl hogy ők innét egyhamar már nem mozdulnak, ha valaha mozdulnak egyáltalán. Életkörülményeik látszatra nem sokat javultak, hiszen a házban itt is csak a villany adja a komfortot, szerintük azonban az elérhető távolságban levő víz, a közlekedési viszonyok állandósága, az üzletek árukínálata mindenképpen köny- nyebbé teszi az életüket. Akad persze mínusz is. Nyársapáton állattartással pótoltak hozzá a jövedelemhez, amire itt sem módjuk, sem akaratuk. Ott az asszony idénymunkát vállait, itt majd — ha sikerül a gyereket óvodában elhelyezni — állandó foglalatosságot kell keresnie. Az idénymunka mellett egyszerűnek tűnt nemcsak az állatok ellátása, hanem a háztartás vezetése is, s előbbitől ugyan megszabadult Du- dokné, de utóbbival még nem tudja, hogyan birkózik meg Teher az is, hogy Nyársapáton már sok ismerősük akadt, itt még senki, ha bárhová elindulnának, nincs kire bízni Rózákat, igy marad a televízió. A cserét mégsem bánják, mert úgy érzik, másfajta életre, életmódra kapták meg a lehetőséget a városi házzal. E lehetőségekből ugyan még nem sokat kamatoztattak, de számolnak azokkal terveikben, így például fürdőszobát szeretnének majd kialakítani, s szórakozni járni, mivel fiatalabb korukban erre altig futotta idejükből, s körülményeikből. A legközelebbi program: kicserélni gáztűzhelyre a mostani fa- és széntüzelésűt. Ha mások, ők is öt év, háromezer lólék — ez Vác népességgyarapodásának summázó ténye. A növekedés miértéke meghaladja az országos átlagot, amit minden erőfeszítés ellenére a kommunális ellátás javulása, csak tetemes késéssel követ. Azaz a város némely jellemzőjét tekintve — például úthálózatát, a villany- és vízvezetékek kiépítettségét stb. nézve — még csak a városiasodás fokán áll. Mégis: vonzó, új és újabb családokat csábít arra, hogy itt telepedjenek le. Két falubelije előzte meg Szeipel Imrét ebben, s ha azok, akkor ők is végül útnak indultak, igaz, nem messziről, A Nógrád megyei Nézsáról jöttek le — ő mondja így — Vác- ra, de nem a bizonytalanra. Már korábban kinézték itt, a város csörögi részén, a Vörösmarty úton a házat, hónapokig alkudtak rá, míg egyezségre jutottak a volt tulajdonossal. Ahogy a férfi fogalmaz, jött mindenki velük, nemcsak az ő családja — felesége és a három gyerek —, hanem apósa. anyósa is, meg felesége nővére, aki elvált asszony, egy gyermekkeL Kilencen lakják tehát a házat, nem szűkösen, nem tágasan, de sokkal kényelmesebben, mint Nézsán. Talán ez, az összezártság enyhülése biztatgatta őket a mozdulásra, talán az is, hogy a gyerekék középiskolás korba nőnek, s korábbi lakóhelyükön megoldás csak utazással, itt meg utazás nékül kínálkozott. A Vácott töltött eddigi három esztendő két gyereknek már nyegetése is a bő termés érdekében. A DISZNÓ a rómaiaknál is a sza- poraság jelképe volt, a disznóhús- evés pedig szerencsét ígért. A néphit szerint azért kell malacpecsenyét fogyasztani szilveszterkor, mert a malac előre túrja a szerencsét. A főzelékek közül a lencse ajánlatos, mivel a formája hasonlít a pénzérmékhez, így biztosi, hogy szerencsét hoz. Tiltott viszont ezen a két napon a szárnyas, mivel a baromfi köztudottan, elkaparja a háztól a szerencsét. Vidéken még ma is egész kenyeret tesznek sok helyütt az asztalra, A szokás eredeti oka: kerülje el a családot "egész évben az éhezés. A kocsonyának egykor főként a lányos házaknál volt nagy keletje. A néphit szerint ugyanis szilveszter este a lányoknak ki kellett tenni a kocsonyából kibányászott csontot az udvarra, s akiét elvitte a kutya, az az ri-újévi szokásainak a tárháza. Változott formában jó néhány még a mai nap is tovább él. A néprajzkutatók szerint régi szokás volt, hogy az éjféli óraütés előtt a családfők, kezükben pénzt szorongatva asztalra álltak, ahonnan pontosan éjfélkor a földre ugrottak, így biztosítva, hogy a következő évben ne legyenek szűk i ben a pénznek. Somló vidékén újév napján egy ifjonc egy öreget ver végig a falun, az új esztendő váltja fel így az óévet, egyben a tél- kiverés szertartása is. Az újévi trombitálás, kereplés, zajcsinálás eredeti célja a gonosz elűzése volt. de a következő év termésének megóvását is biztosítva látták így. Szokás volt az első napon a gyümölcsfák megfepedig 1751-ben szavazta meg a parlament, hogy a következő évtől január 1 legyen az új esztendő első napja. Addig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az esztendő. Bármikor is tartották az évváltást, mindig fényesen megünnepelték az emberek. A szilveszteri és újévi szokások szinte egytől-egyig a múltban gyökereznek, bár a tájegységenként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak halvány másolatai maradtak fenn. A MALACPECSENYE, a pezsgő- ivás, a papírtrombiták rikoltozása, a petárda durrogta- tás azonban réges- régi hiedelmeket idéz, amelyeknek közös célja volt: a következő évre bőséget és egészséget biztosítani. BŐSÉGES a magyarság szilveszteTÖBB MILLIÓ embernek azonban ez az éjszaka is csak egy volt a sok közül, ók máskor köszöntik az új évet A mohamedánok és a zsidók már szeptemberben túlestek rajta, Ázsiában pedig a holdújáv ad alkalmat az ünneplésre. Európában is csak a múlt században történt meg az egységesítés. A régi rómaiak például március elsejére tették az évkezdetet, de még a köztársaság korában, L e. 153-ban áttértek a január 1-re. A kereszténység megszületésekor január 6-ika, majd a negyedik században december 25 lett az év első napjá. XI. Innocent pápa 1691 -ben rendelte el a polgári év január 1-ével történő kezdését, de az egyházi év még ma is ádverattől ádventi g tart. (Karácsony előtt négy héttel van), Angliában Mind több városlakó Rangot jelent-e?
