Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

Egyéni tanulók is Osztá'yozó vizsgái tehetnek Tanulnak a felnőttek. Van, aki levelező tagozaton, mások a dolgozók iskolájának inten­zív tagozatán igyekeznek el­sajátítani a még el nem vég­zett osztályok anyagát, hogy azután eredményes vizsgát té­ve befejezzék általános isko­lai tanulmányaikat. Olyanok is vannak, akik csak úgy, ma­gukban tanulnak, rendszere­sen figyelik a rádió és a tele­vízió műsorát, a Mindenki is­koláját, beszerezték hozzá a szükséges tankönyveket is. A ceglédi Dolgozók általá­nos iskolája igazgatósága érte­síti azokat, akik az egyéni ta­nulás után vizsgát szeretné­nek tenni, jelentkezhetnek osztályozóra Oláh István igaz­gatónál, a Puskin utca 1. szám alatt. A jelentkezéseket írás­ban kell beküldeni, s be kell mutatni az addig végzett ta­nulmányokról szóló általános iskolai bizonyítványt is. A jelentkezők bővebb fel­világosítást a Dolgozók álta­lános iskolája igazgatóságától telefonon is kérhetnek, a 10—788-os telefonszámon. Vizsgát tenni február 8-ig le­het az eddig tanultakból, a tankötelezettségi koron túli dolgozóknak. Pódium I. Psota Irén előadói estje A népszerű Pódium I. iro­dalmi bérlet harmadik előadá­sa január 28-án, pénteken lesz a ceglédi Kossuth Művelődési központ emeleti nagytermé­ben. A műsor címe: Töltsünk el egy édes órát. Az est ven­dége Psota Irén Kossuth-díjas érdemes művész lesz. NYOLC ÉS FÉL MILLIÓ FORINT árbevételt hozott ta­valy a KÖZGÉP ceglédi gyá­ránál működő Volvo-szerviz, amely a hazai útépítések gépei mellett teljesít ellenőrző, javí­tó szolgálatot. Búza a mérlegen A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi üzemének minőségellenőrei a tárházba érkező gabonát minősítik. A ké­pen: a búza hektolitersúlyát mérik és megállapítják a víz­tartalmát. Apáti-Tóth Sándor felvétele Társulás csonthéjasuk termesztésére Csaknem 300 milliós beruházás A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet kezdemé­nyezésére csonthéjas gyü­mölcstermelési társulás van alakulóban. A tervek szerint 1982-ig 1200 hektár csonthéjas gyümölcsöst telepítenek közö­sen. Ebből 8—900 hektár ösz- szefüggő telepítés lesz Cegléd- bercel, Albertirsa, Pilis hatá­rában, valamint 400—500 hek­táros telepítés Tápióbicske és Nagykáta között. Kajsziból 300, cseresznyéből 100, meggyből 300, őszibarack­ból 200 hektárt telepítenek. A telepítés tagjai az albertirsai Szabadság és Dimitrov tsz, a budapesti Sasad Tsz, a cegléd- berceli Egyetértés Tsz, a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz, a pilisi Aranykalász Tsz és a tápióbicskei Április 4. Tsz. Súlyemelők, sakkozók r­Uj szakosztályok alakultak A sportolás lehetőségeinek bővítése alapvető célkitűzése a város középtávú sportfejleszté­si tervének. A tömegsport egy­re több fiatalt vonz a pályák­ra, érdeklődésük állandósul, és egy részük vállalja a verseny- szerű sportolással járó lemon­dást. Ez év elején a Ceglédi VSE megalakította súlyemelő-szak­osztályát. Szükség volt erre, hiszen a 203. számú Iparitanuló DSK-ban sok fiatal ismerke­dik meg a sportág alapjaival, akik tanulmányaik befejezté­vel is folytathatják a sporto­lást. Utassy József, a CVSE elnö­ke örömmel mondta: — Régi tervünk vált valóra ezzel. Kedden és csütörtökön este fél 7-tőT várjuk az érdek­lődőket a Vasutas Sportcsar­nokban. Tervezzük a jelenleg 30—35 tagú cselgáncskor szak­osztályi rangra emelését is. A szakosztály megbízott vezetője Szíjj Károly, edzője Decsi Jó­zsef lett. A sakkozók is megfe­lelő keretek között tevékeny­kedhetnek a jövőben. A Kos­suth Művelődési Központ sakkszakosztályt foglalkoztató egyesületet alakított, melyet Temesvári Sándor és Bálint István vezet. — Négy, gyömrői színekben versenyző ceglédi sakkozót ha­zaigazolunk, és a többi jól fel­készült sportolóval együtt már ebben az évben bekapcsoló­dunk a megyei csapatbajnok­ságba — mondta Bálint István. («i. D Olvasónk levele Nem kaptunk palackos gázt Többek nevében írt pa­naszos levelet a szerkesztő­ség címére Magony Mihály ceglédi lakos, a palackos gáz­ellátással kapcsolatban. De­cemberben hat alkalommal kereste fel a cseretelepet, s dolgavégezetlenül kellett ha­zatérnie, mert ha reggel ment, akkor még nem, ha munkaidő végeztével, akkor pedig már nem volt palackos gáz. Vele együtt többen is így jártak. Egy hétfői napon állítólag azt is tapasztalták, hogy a gázhozó tehergépkocsi, mivel itt ez a nap szünnap, szállít­mányával odébbállt. Vannak, akik járműtulajdonos isme­rőseiket kérik meg, hogy a szomszéd városok cseretelepé­ről hozzanak számukra teli palackot, kinek barátságból, kinek térítésért. Nem jó, hogy a szervezetlenség ilyes­mire alkalmat ad. ★ A városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályán ismerik a gázpalackcserével kapcsolatos panaszokat, s megteszik, amit lehet, hogy a probléma megszűnjön. Az elárusítóhelyet üzemeltető cég, a Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat köz­pontjához levelet küzdtek, a TIGÁZ-zal telefonon vették fel a kapcsolatot. A palac­kozó szajoli gyáregység a jövőben rendszeresebb, jobb ellátást ígér. A ceglédi gáz­cseretelepről a megrendelést naponta küldik és eszerint várják a szállítmányokat. A helyzetet nehezítette, hogy több alkalommal a szállító járat elmaradt. A cserete­lep kereskedelmi egység, az itt dolgozót — szabad- szombat helyett, mivel azon a napon munkában van — szabad hétfő illeti meg. A ceglédi gázcseretelepen az intézkedést követően az utóbbi napokban már za­vartalan volt az ellátás. Amikor a fák termőre for­dulnak, mintegy tízezer tonna gyümölcs várható a közös te­lepítésből, melyből 400 vagon­nal a Nagykőrösi Konzerv­gyárnak, 300 vagonnal a Hun- garofruetnak, 150—200 vagon­nal a lakosság közvetlen ellá tására, 100 vagon pedig a dánszentmiklósi Micsurin Tsz gyümölcsléüzemének jut. A betelepítendő területet a Gyümölcs- és Dísznövény termesztési Kutató Intézet szakemberei, a Dánszentmik­lósi Gyümölcstermesztési Rendszer és a Dél-Pest megyei Tsz-Szövetség szakemberei ki­válóan alkalmasnak tartják a telepítés megvalósítására. Az ültetvény beruházási költsége 295 millió forint, melyből mintegy 120 millió forint az állami támogatás. A szövetkezeteknek saját erőből 40—60 millió forintról kell gondoskodniuk, mely összeget 6—7 év alatt kell befizetni, így egy-egy tagszövetkezetre évente körülbelül egymillió forint jut. A többi kedvezmé­nyes hitel. A gyümölcstermesztési tár­sulás tagja lesz valószínűleg a Hungarofruct Vállalat és a Nagykőrösi Konzervgyár is. A nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szak- középiskola vezetői és hallga­tói vállalják az ültetvény pat- ronálását. A kezdeményezés minden bizonnyal nagyban hozzájárul majd a gyümölcs- termesztés fellendítéséhez, az egy főre jutó gyümölcsfogyasz­tás növeléséhez. Dr. Konrád Zoltán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA mm A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CÉGI iROS SZÉR XXI. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 1977. JANUÁR 18., KEDD Járműforgalom, Cegléden át Gördülékenyei]!], biztonságosabb közlekedés Járjon bár az ember Cegléd fontosabb útjain kerékpárral, személygépkocsival, vagy au­tóbusszal, mindenképpen meg­állapíthatja, hogy az utak mi­nősége, kiépítettsége nem a legkedvezőbb. Több helyen történt ugyan korszerűsítés az utóbbi években, de ez nem volt arányban a közben ug­rásszerűen megnövekedett forgalommal és az igényekre alapozott tervekkel. A IV. ötéves terv éveiben megépült ugyan az országos 4. számú főútvonal új szakasza, amely a városból elterelte az át­menő forgalom jelentős ré­szét, de azoknak a járművek­nek, amelyek Nagykőrös és Kecskemét felé akarják út­jukat folytatni, le kell tér­niük az új útról és a városon áthaladva érhetik el a 441-es, illetve később az 5-ös fő köz­lekedési utat. A Kozma Sán­dor utcai felüljáróról egész nap járművek serege igyekszik tehát a városba, hogy útját Nagykőrös felé folytathassa. A múlt év őszén Ceglé­den számos útbaigazító táblát helyeztek el az észak—dél irányú forga­lom rendezése érdekében. A város közepéről „körútra” terelték az átmenő forgalmat, ez sok járműtől mentesíti a városközpontot. A közlekedé­si tervpályázat a Szolnoki úton bejövő forgalmat a Szív ut­cán át tereli a Körösi útra majd — ezt a városrendezési terv elkészültére tervezik. Felújítanak, illetve kiépíte­nek több olyan utcát is, amely a felüljárón keresztüljövő for­galmat teszi gördülékenyebbé és biztonságosabbá. Eszerint kiépül a következő években a Damjanich utca, a Fürst Sándor utca, a Ságvári Endre utca és a Felház utca. A Kos­suth Ferenc utca rendezési ter­veit — közművesítésével együtt — a városi tanács műszaki osztálya 1979-re készítteti el, hogy a következő ötéves terv­ben ott is munkához láthassa­nak. Az utak, hidak karbantar­tására, megóvására 1930-ig harminc és fél millió fo­rint áll a műszaki osztály rendelkezésére, saját fejlesztési alapjából és a megyei támogatás összegéből. Ezt a jelentős összeget csakis erre fogják felhasználni. A tervek szerint még ebben az évben sor kerül a Táncsics Mi­hály utca, a Marx Károly ut­ca, az Alkotmány utca, a Kazinczy utca korszerűsítésére, a Beloiannisz utcai csomó­pont kiépítésére. Szőnyegezik, felújítják a Déli és az Alszegi út burkolatát, amelyek a ki­alakult körútrendszerhez tar­toznak és így forgalmuk meg­növekedett. 1978-ra öt ceg­lédi utca korszerűsítését ter­vezték, a Mária utcát pedig szélesíteni fogják. A szilárd burkolat hengerelt aszfaltból készül. Ahhoz, hogy a tervek mi­előbb megvalósulhassanak, Cegléd lakói is segítséget ad­nak. A Dugonics utca kiépí­téséhez jelentős társadalmi munkára lesz szükség, ebben számítanak a lakosságra, NEM TALALTAK HIBÁT Tiszta bolt, jó ellátás Nemcsak vásárlók, hanem ellenőrök is gyakran meg­fordulnak a ceglédi boltok­ban, hogy figyelemmel kí­sérjék, megfelelő-e az ellá­tás, eleget tesznek-e a kí­vántaknak amennyire csak lehet? A közegészségügyi és járványügyi ellenőrzések so­rán tavaly azt tapasztalták, hogy a' szavatossági határidő­ket a könnyen romlandó élel­miszereknél pontosan be­tartották a ceglédi üzletekben. Nem találtak sem lejárt fo­gyasztási határidejű terméket, sem hentesárut. A tisztaságra is igyekeznek vigyázni, pedig — mivel az üzletek többségé­ben nincs folyóvíz, edény­ben kell azt a közeli kútról hozni — ez gyakran nem könnyű. Több önkiszolgáló boltban a vásárlókosarak tisz­tán tartása is nehéz emiatt. Cegléd a hazai lapokban A Közgazdász december kö­zepi száma dr. Zoltán Zoltán nemrég megjelent, Bizakodó Alföld című kötetével kapcso­latban az íróval készített in­terjút közöl. Az író az Alföld- kutatás szervezettebbé válá­sát, tudatosítását szorgalmaz­za. S, hogy Cegléd és környéke mindehhez ne csak modell le­gyen, az ígért újabb tanulmá­nyok adnak majd segítséget. ★ A Magyar Hírlap január 5-i számában a Nagykőrösi és a Ceglédi Konzervgyár egyesü­léséről adott hírt az országnak, hangsúlyozva, hogy ez folya­matos munkára ad lehetőséget a ceglédiek számára is. ★ A Budapest folyóirat tavalyi, év végi számában dr. Zoltán Zoltán írása található. A címe: Gondolatok az infrastruktúrá­ról. A Századok múlt évi 3. szá­mában ismertetik Barta Gá­bor és Fekete Nagy Antal könyvét, melynek címe: Pa­rasztháború 1514-ben. A kö­tet érdekes, új szemszögből tárgyalja a ceglédi Dózsa-be- szédet és kiáltványt, melyek eszerint fikciónak, vagyis fel- tételezésnek bizonyulnak. ] A Monor és Vidéke decem­| bér végi számában Üröm az I örömben címmel az ik.'ói a la- kasokról volt szó, melyeket a Ceglédi Építőipari Váüa’at ké­szített, s adott át az ünnepek előtt. A lakók panaszt emeljek, mert késett az alapos javítás. A határidő b°tartásá nem min­den: arra is kell „dni, hogy milyen minőségű munkát vé­geztek az épi„ők. M. T. Veres Péter portréjához DÍJAS ÍKO, az Országos Föld- birtokrendező Tanács elnöke, volt honvédelmi miniszter, a magyar vidék felejthetetlen büszkesége, egyszeri jelenség, példátlan tehetség. A harmincas évek végén je­lent meg Veres Péter Szám­adása, e földmíves napszámos, időnkint béres, cseléd, majd vasúti pályamunkás önéletraj­za, melyben bejelentette, hogy ezután író lesz. Korábban a Népszavában és elszórtan négy-öt folyóiratban találkoz­tunk a nevével, ezek azonban szociográfiák voltak, mint előző évi kötete, Az Alföld paraszt­sága. Kételkedő kis mosoly- lyal vettük kezükbe a könyvet, de nem tudtuk letenni, csak az utolsó betűnél. Már ítél­tünk is: ha több könyvet nem ír, ez az egy is nagy értéke a magyar irodalomnak. Az évek, évtizedek igazolták Veres Pé­tert, az irodalomban maradan­dót, alkotott, sőt mint közéleti ember jelentős szereplője volt a felszabadulás előtti és uíá li magyar életnek „Bárhogy fo­gadják is első könyvemet, azoknak a vélemén/e a fontos, osztályom tagjaié, világnéze­tem híveié, akik a kollektiv vi lág és az ehhez ve '.erő harc gondolataival j itnak-kelaek, lent a parasztcsizmás, fehérin- ges honvédelmi miniszter is, mögötte ballagott előírás sze­rint fél balra adjutánsa, egy őrnagy. A Pető/i-szobortól nagy sokaság tódult a Szarvas szálló nagytermébe, lelkes be­szédeket hallgatni. Végezetül kimentünk a díszszázadhoz, amely előtt Veres Péter ősba­ka, két háború gyalogos kato­nája természetes méltósággal fogadta a huszárs ázad kivont kardú tisztelgései. MOST VOLNA NYOLCVAN EVES. Szülővárosában bronz­szobrot állított érmékének az ország, és most eszembe jutnak a harminc év előtti Alberti pa­rasztok, akik akkor magfestet­ték életnagyságú olajképet.. Történt, hogy a faluoa vándor piktorok érkeztek •crumpliert és olajért. A bérlőlakásban falnak támasztva állt a grófi kastélyból kimentett ajtó-nagy Mária Terézia-kép a XVIII. századból, ráfestették Veres Péter életnagyságú mását. Fölkerült a falra azon fara­gott, aranyozott, barokk ke­retben. Sokszor láttam ott mo­solyogni Péter bátyánkat, a fölszabadult, vidám zsellérek­re, nem egyszer kétszázan is énekeltük alatta a Fölszállott a pávát. Harsogtuk, szilajon harsogtuk, nem bírtunk betelni vele. Szimbólum volt a kép: magyar paraszt a mögéje szorult császárnővel. Szeretném még egyszer látni. Hídvégi Lajos I gén nem élt, egy ceglédi író— olvasó találkozón, az előadása után, amikor a- közönség haza­ment, beszélgettem vele. Egy mondatközi szünetben váratla­nul kérdi: „Mondd, mi van Hanny Lajossal?” — Kettőnket az életben együtt csak egyszer látott, ott a könyvsátorban, há­rom évtizeddel azelőtt. Az akkori értelmiség kizáró­lagos, túlzott szerepet követelt magának a U'rsada’om vezeté­sére. Verés Péter a népi írók és népbarát értelmiségiek 1943-as balatonszárszói konfe­renciáján ezekkel a szavakkal szólt: „Nagyon kérem az értel­miséget, a jelen levőket is, de úgy általában a magyar errel- miséget, szokjanak le végre arról, hogy a nemzet nevében csak ők beszélhetnek, s hogy a nemzet sorsáért csak ők felelő­sek, a nép körül kell szolgála­tot végezniük, s e szolgálatot csak úgy végezhetik, ha szeré­nyek és őszinték, hogy ne mondjam alázatosak és nem sajátítják ki a magyarságért való felelősséget. A nép már érett és méltó a közösség dolgai­ban való teljes jogú részvétel­re.” A magyar polgári forrada­lom emlékévében, 1948. január elsején jelen voltam a kiskőrö­si Petőfi-ünnepségen. Megje­fekszenek és ébrednek, ezek­nek a legfontosabb, hogy én, mint az osztálynak egyik tu­datosult és gondolkodó tagja, hogyan, milyen szellemi-fejlő­dési fokozatokon keresztül ju­tottam el oda, ahova minden kollektív lélek vágyik: a tiszta­ságig, a világnézeti határozott­ságig, a szellemi fegyelem, az önuralom elért fokoz fáig, az érzelem és az értelem szinté­zise felé való törekvésig. Én nem Saulusból lettem Paulus, az én utam egyenes, én bele- születtem az osztályba és az osztály sorsát kifejező világ­nézetbe. Ez még csak beszámo­lás az útról, s arról, hogy a jövő találkozásainkba már jobban ismerjük egymást.” Jó sorsom az évtizedek so­rán többször is a közelébe ve­zetett, mosolygós, szíves isme­retségbe. EMLEKEZÖKÉPESSEGE le­nyűgöző volt. Minden arcot, minden szót, minden írást megőrzött, amivel csak talál­kozott. Családja, írótársai, elv­barátai egyaránt tudnak egy- egy történetet erről, én is. Az 1942-es könyvnapi vásáron dr. Hanny Lajos irsai orvossal de­dikáltatok friss könyvét, a Falusi krónikát. Eltelt har­minc esztendő, Hanny már ré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom