Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
1977. JANUAR 13., CSÜTÖRTÖK SStTn» 'jfjßr w kMuod Tervek és lehetőségek (8.) Miért csak az ösztönzés? Kedvezőtlen és nem éppen népszerű következtetéseket vonhatunk le abból az összefoglaló jelentésből, amelyet a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készített a IV. ötéves terv időszakában beszerzett korszerű, nagy értékű termelőgépeik és berendezéseik kapacitásának kihasználásáról. A vizsgáiéit a Lenfonó és Szövőipari Vállalatra, a Csepel Autógyára, illetve a Váci Kötöttárugyárra terjedt ki és az 1975-ös esztendő, valamint 1976 első félévének adlaitait elemezte. Magánemberként aligha kell meggyőzni valakit arról, hogy ezek a gépek a népgazdaság — és ezzel életszínvonalunk — fejlődése szempontjából kiemelt jelentőségűek. Miért hangsúlyozom, hogy magár .emberként ? Mert a jelentés így kezdődik: „A vizsgálat tanulságai közül első helyre kerül az a megállapítás, mely szerint a vizsgált szervek egyike sem foglalkozik tervszerűen a nagy értékű gépek és berendezések optimális kihasználásával. A gépíutások és műszerlapok vezetése ugyan megtörténik, mi vél ezekre központi előírások vannak, de az értékelésük és főleg az azokból levonható következtetések hasznosítása már nem történik meg. Az elemzésnél nem foglalkoznak külön a nagy értékű gépekkel, ezek csak részei a nyilvántartásnak.. Valóságos es látszólagos okok A Népi Ellenőrzési Bizottság a már említett három vállalatnál elvégezte a kiemelt gépek egy részénél a kapacitás kihasználására vonatkozó elemzést. S ebből jó néhány tanulság levonható. Például az is, hogy a vállalati munkarend eleve kevesebb üzemeltetést tesz lehetővé, mint a ténylegesen (naptárilag) hasznosítható munkaidő. A Csepel Autógyárban például az eltérés megközelítően 20 százalék. Azaz a kiemelt gépeknél sem terveznek mindig három műszakot. Nyilván akadnak olyan nagy teljesítményű gépek is, amelyeknél nem is volna gazdaságos a háromműszakos üzemeltetés, de a fő ok mégis inkább a valóságos, vagy a látszólagos munkaerőhiány. Hogy a vállalatok egy része bizonyos munkaerőhiánnyal küzd, az kétségtelen. De az is tény, hogy a kapukon belüli munkaerő ésszerűbb kihasználása létező belső tartalék. Hiszen, a nagy értékű és nagy teljesítményű berendezéseket nem tudjuk folyamatosan üzemeltetni, ugyanakkor elavult, nullára értékelt gépeken dolgozunk. Megismerkedtem egy munkással, aki azzal büszkélkedett, hogy 35 éve dolgozik ugyanazon a gépen és váltót sem lehet mellé tenni, mert csak ő tudja: mennyit csal a nónius. Tény, hogy a nagy teljesítményű berendezések üzembe helyezésével nincs arányban az elavult gépek selejtezésének üteme. Minden bizonnyal gondot okozhat az is, hogy a munkások egy része nem rendelkezik a modern technika által megkövetelt ismeretekkel. Ezek azonban olyan gondolt, amelyeken a vállalatok belső intézkedésekkel segíthetnek. Kevesebb mint lehet A nagy értékű és nagy teljesítményű gépek kihasználtságát mutatja, hogy a lehetségesnél jóval kevesebb vállalati munkarend szerinti üzemidőket sem sikerült teljesíteni. A budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál mintegy 12 százalék, a Csepel Autógyárnál megközelítően 25 százalék a vizsgált nagy értékű gépeknél a kihasználatlanság, az állásidő. És ennek csupán töredék részét okozza a munkaerőhiány. Mindezt szemléletesen bizonyítja a Csepel Autógyár 49 nagy értékű gépénél állásidejéről készített kimutatás : tmk-javítások miatt 3 ezer 962 óra; technológiai módosítás 1682 óra; anyag- és alkatrészhiány miatt 11 ezer 248 óra; rendeléshiány okozott 10 ezer 305 óra kiesést; egyéb okokkal indokoltak 14 ezer 679 órányi állásidőt és mindezzel szemben 18 ezer 486 ónaii állást indokolt a munkaerőhiány. Talán az „egyéb” kategória alatt feltüntetett, kieső idő érdemel nagy figyelmet, hiszen ebbe a csoportba minden belefér, ami a belső szervezettség problémáiból adódik. Persze nem lehet azt állítani, hogy a vállalatoknál nem történik semmi a helyzet javítása érdekében. De az összefoglaló jelentés megállapítja: „... A nagy értékű termelőberendezések kihasználtságának vizsgálatakor minden vállalat intézkedéseket is tesz a jobb kihasználás érdekében. Ezek az intézkedések azonban, kellő ellenőrzés hiányában nem minden esetben kerülnek megtartásra, és így a munka nagymértékben adminisztratív, bürokratikus, tehát felesleges időpocsókolásnak tűnik a nyilvántartás vezetői szemében .. Pozitív változások A teljesebb összkép kialakítása érdekében el kall mondani, hogy a vizsgálat néhány pozitív tendenciára is rámutat. Általaiban javult a kiemelt gépek beszerzésének előkészítése, előzetes számításokkal mérik fel, hogy milyen nagy értékű gépet, gépsorokat, illetve berendezéseket célszerű megvásárolná. Jelentősen lecsökkent az új gépek üzembe helyezésére fordított idő is, sőt a vállalatok igyekeznek a gépparkjukat minél homogé- nabbá tenni. Ilyen törekvéssel találkoztak a Váci Kötöttárugyárban, ahol a gépek átcsoportosításával sikerült növelni a berendezések kihasználtságát is. Mindezen tendenciák mellett sem jó az általános kép. „A gazdálkodó szervek még nem látják a gépek optimális kihasználásának óriási gazdasági jelentőségét és ezért nem is tekintik elsődleges feladatuknak.” Az összefoglaló jelentésnek ezt a megállapítását vagy nem lehet egyértelműen elfogadni, vagy határozott következtetéseket kell levonni belőle. Érdemes tovább idézni a jelentést: „A fenti okokra vezethető vissza, hogy nem dolgoztak ki ösztönzési rendszert a gazdasági vezetők, a berendezések jobb kihasználására. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy a felügyeletet gyakorló felettes szervek sem foglalkoznak a kérdéssel kelló mértékben.” Mintha ,a kör bezárult volna. A nagy értékű és nagy teljesítményű gépek kihasználtsága jelentősen fokozható a műszaki és szervezettségi okokból jelentkező kiesőidők csökkentésével. A munkaerőhiány egy része — és nem csekély — pótolható a korszerűtlen gépek száminak csökkentésével és a szakmai képzéssel, továbbképzéssel. Ez utóbbi megállapításokban nem sok az újdonság, mégis mintha keveset léptünk volna előre Legalább két pluszak Évekre visszanyúlva Is Ismerősen cseng az összefoglaló jelentés következtetése: „A gépek jobb kihasználása elsősorban szemléleti változással segíthető elő.” A szemléletváltozásra minden bizonnyal több szinten is szükség lenne: a munkások, a munkahelyi vezetők és a felügyeletet gyakorlók között egyaránt. Azt kell tehát elérni, hogy a nagy értékű és nagy teljesítményű gépek minél zökkenőmentesebben, három, de legalább két műszakban folyamatosan üzemeljenek. Ehhez kell a szemléleti változás. Hogy ez miképpen érhető el? „A feladat megismertetése útján és nem utolsósorban anyagi ösztönzéssel” — olvashatjuk a vizsgálati anyagban. A tapasztalatok alapján állíthatjuk, hogy mindkét vonatkozásban van mit tenni. Ha jól 'belegondolunk, az anyagi öszönzós sem tűnik eléggé hatékonynak. Lehet, hogy azért, mert nem kötjük össze szankciókkal? Azt már több helyen mondják: ennyit, vagy annyit kap, ha bevezeti, illetve ha vállalja a második, harmadik műszakot. Azt sehol sem hallani, hogy milyen jövedelemelvonást alkalmaznak, ha nem vezetik be, ha nem vállalják. Pedig alkalmat adnának erre a jutalom- és prémiumosztá- sok, a béremelések, sőt a nyereségrészesedés differenciáltabb felosztása is. Kétségtelen: a szankciók nem alkalmazhatók elszigetelten egy- egy vállalatnál, de még egyetlen megyében sem. ★ A Népi Ellenőrzési Bizottság összefoglaló jelentése javasolja, hogy a vállalatok vezetőit kötelezzék külön intézkedési tervek készítésére. amelyben meghatározzák a nagy értékű gépek jobb kihasználásának módját és az ösztönzési rendszer formáit. Ebben nem ártana arra is gondolni, hogy a végrehajtás és az ellenőrzés felelőssége nagyobb hangsúlyt kapjon. Hiszen 'már eddig is "rendeletek egész sora szabályozta a nagy értékű gépek üzemeltetését, kihasználását. Kriszt György A KÖZPONTI INTÉZKEDÉSEK HATÁSÁRA Nőtt a tejtermelés, eredményesebb az állattenyésztés Január 21-re összehívták a megyei tanács ülését Tegnap délelőtt ülésezett a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén Pest megye 1977. évi költségvetési és fejlesztési alap tervét, a helyi tanácsnok költségvetési és fejlesztési alap szabályozóinak meghatározását vitatta meg. A költségvetés a lakosság érdekeit szolgálja A tanács vb megállapította, hogy a bevétel összhangban van a tervezett kiadásokkal. Bár nagy erőfeszítéseket kíván majd a terv végrehajtása, fegyelmezett, jól szervezett és takarékos gazdálkodással megvalósítható. Tartalmazza a lakosságot közelről érintő feladatokat, a terv képviseli a megye dolgozóinak érdekeit. Mind a lakás, mind a kommunális, valamint a közművelődési, gazdasági beruházások, fejlesztések, a lelkesítő célok mozgósító hatással lesznek a lakosságra is. Ezzel az értékeléssel bocsátják az előterjesztést elfogadásra a legközelebbi tanácsülés elé, amelyet január 21-re hívnak össze. Ugyancsak elismerést váltott ki a vb tagjaiból Pest megye területfejlesztési tervének előterjesztése. Mint mondották: a negyedik ötéves terv jó alapot szolgáltat az ötödik ötéves terv megvalósításához és ezen belül az idei feladatok teljesítéséhez. A Pest megyei területfejlesztési tervet is a következő tanácsülés vitatja meg. i Tanácsülés elé terjesztik a Népi Ellenőrzési Bizottság Pest megyei szervezetének 1977. évi munkatervét is. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az állattenyésztés továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek végrehajtását. A megyei tanács 1974 szeptemberében határozta meg az állattenyésztés fejlesztésiének feladatait. Ennek alapján szervezték meg az ágazati irányító tennivalókat és készítették elő az ötödik ötéves tervet. A vb megállapította, hogy jelentősen fejlődött az utóbbi két esztendőben a megye nagyüzemi állatállománya, kivált.-« szarvasmarha-tenyésztésben állott be kedvező változás. A nagyüzemi tehénállomány öt százalékkal, a tejtermelés 12 százalékkal emelkedett, meghaladja az országos átlagot. Az elképzelések szerint alakul a gümőkórmantes állomány kialakítása. A tsz- áilománynak 89, a háztájinak 94 százaléka egészséges. Brucellózis egyáltalán nem fordul elő. A sertésállomány 1975-ben a kisüzemiekben visz- szaesett, de tavaly az állami ösztönzők hatására ismét’ visz- szatért a tenyésztési kedv, 20 százalékkal nőtt a törzsállomány. Baromfiból öt százalékkal több húst és 10 százalékkal több tojást termeltek a nagyüzemek. A tejtermelésben különösen nagy a fejlődés: a megyei átlag mintegy 3100 liter. A megye össz tejtermelése több mint 11 százalékkal, az áru- tej 12,6 százalékkal növekedett. Néhány termelőszövetkezet — főként a korábbi állattenyésztési, tejtermelési eredményeit tekintve —, nagyszerű fejlődést ért el. így a többi között a galgamácsai összefogás, a pilisi Aranykalász, a ceglédi Lenin és Magyar— Szovjet Barátság, a dömsödi Dózsa termelőszövetkezetek. A kocséri Petőfi tsz-t országosan is elsőként emlegetik. De híres a dunavarsányi Petőfi, az érdi Benta-völgye és még sok más nagyüzem. Útkeresés néhány ágazatban A hústermelésre szakosodott üzemek eredményei még mérsékeltek,' mind a tenyésztésiben, mind a tartástechnológiában az útkeresés a jellemző. A tehénférőhelyeket az állami gazdaságok száz, a lsz-ek 95 százalékban töltötték fel, de már hatásos intézkedéseket hoztak a teljes betelepítésre A további fejlesztéshez több állattenyésztési kisgépre, több szálas- és tömegtakarmányra lenne szükség, javítani kell a legelöviszonyokon is. A vb megállapította, hogy a nagyüzemi kocaállománynak elsősorban a minősége fejlődött. A szakosított telepeket teljesen kihasználják. Többségében hibrid sertést tenyésztenek. A nagyüzemek 3,5 százalékkal — 800 tonnával — termeltek több húst, mint 1975-ben. A háztájiban azonban még mindig kevesebb sertést tenyésztenek a kívántnál. Növekedett 1976-ban a juhállomány, de még mindig nem értük el céljainkét. A központi intézkedések hatására élénkül a tenyésztési kedv, a változás azonban lassú. A tanács vb jónak mondotta a baromfitenyésztés fejlődését, eredményes a gazdaságok közötti kooperáció. Javításra vár — mint mondották — a takarmánygazdálkodás, a meglevő tartalékokat jobban ki kellene használni. Sem a termesztési, sem a tárolási, sem a tartósítási feltételek nem elegendők. Az intenzív gyepgazdálkodást kell meghonosítani, s nagyobb gondot fordítani a gépesítésre. S. A. öl-hat százalékkal növekszik az élelmiszeripari termelés Szerdán a MÉM-ben dr. Szilágyi Sándor főosztályvezető az élelmiszeripari tervezők, közgazdászok értekezletén — amelyen az üzemek idei feladatait vitatták meg — elmondotta, hogy 1976-hoz képest idén öt-hat százalékkal növekszik az élelmiszeripari termelés. Valamivel kisebb mértékben fokozzák az árukibocsátást az üzemek, mint a mezőgazdasági termelők, akik idén hét-nyolc százalékkal több termék előállítását tervezik. Ily módon a folyamatos, egyenletes lakossági ellátást biztosítani lehet. Kétségtelen viszont, hogy az élelmiszeripari üzemektől a tervelőirányzat teljesítése racionális munkaszervezést és előrelátó tervezést igényel. Nincs ellentmondás abban, hogy a mezőgazdasági termelés nagyobb arányban növekszik, mint az élelmiszeripari. A látszólagos feszültséget feloldja az, hogy az élelmiszer- ipari üzemek a második félévben kezdik csak meg az idei első nagyobb mezőgazdasági szállítmányok feldolgozását, addig a tavaivi termésből készülnek az élelmiszerek, s ez viszonylag — a tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasági esztendő következrnén veként — -'em ad olyan naev munkát, \z év második felében azonban b”ven lesz tennivalója az üzemnek. Szentendrén rendezik az országos nemzetiségi fesztivált Bemutatók, gálaműsorok, kiállítások Pest megyében Az országos átlag felett Tegnap délelőtt a megyei levéltár dísztermében Pest megye idei nemzetiségi program- tervezetét vitatták meg a nemzetiségi szövetségek képviselői, valamint azok a járási közművelődési felügyelők, akiknek területén nagyobb számban élnek nemzetiségek. A megbeszélés jelentőségét növelte, hppy a sorrendben 15. országos nemzetiségi fesztivál házigazdája az idén Pest megye lesz. Vincze Tamásné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési csoportvezetője, majd ismertette a tervezett programot. Eszerint augusztus 19—20—21-én elsősorban Szentendre ad otthont e nagyszabású országos találkozónak. A tervek szerint augusztus 19-én a szentendrei járás településein, valamint néhány fővárosi kerület művelődési központjában adnának műsort a meghívott együttesek. Másnap reggel térzenével, majd pedig zenés, viseletes felvonulással folytatódik a program Szentendrén, itt lesz az együttesek nagyszabású gálaműsora is. Rossz idő esetén a -művelődési központban, jó időben viszont a város három pontján: a főtéren, a Teátrum színpadán, a szabadtéri néprajzi múzeum területén, illetve a Pap-szineten lennek dobogóra a meghívott német, szlovák, délszláv és román együttesek. A nap nrovamiáboz tartozik majd Jakov Ignyatovics szobrának leleplezése, valamint emlékülés az egykor Szentendrén élő író munkásságának megismertetésére. Még ennek a napnak- az estéién, valamint másnap a szentendrei, a budai es a váci járás településein is bemutatják műsoraikat a gálán szereplő együttesek. Az országos nemzetiségi fesztivál gazdag programsorozatát még sok érdekes esemény, tanácskozás egészíti majd ki. Vácott, augusztus 19- én országos tanácsKOZást rendeznek a nemzetközi kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Ezt követően a központi nemzetiségi művészegyüttes mutatja be műsorát a váciaknak. A tervek szerint az érdi művelődési központban tartják tanácskozásukat a nemzetiségi könyvtárosok, akik megtekintik itt a Csuka Zoltán, József Attila-díjas költő, műfordító által alapított Jószomszédság könyvtárát. A német és délszláv klubok vezetői vagy Visegrádon vagy pedig Duna- bogdányban vitatják majd meg a klubéletben szerzett tapasztalataikat. Szentendrén néprajzi kiállítás nyílik és vitafórumot rendeznek hazánk nemzetiségi politikájáról. Ugyancsak itt tartja majd kétnapos ülését, augusztus 19—20-án a Szentendre Baráti Kör. Megbeszéléseik főbb témája: a nemzetiségi kultúra fejlesztésének városi lehetőségei. Felújítják ismét a dodolajárást és a szerb búcsút is a városban. A megbeszélés résztvevői nemcsak az országos pz-ogratn tervét vitatták meg, hanem beszámoltak arról is, hogy a tavalyihoz hasonlóan, az idén ismét májustól november végéig igen sokszínű nemzetiségi program várja az érdeklődőket a megye különböző tájegységein. A sort az idén is a május elején sorra kerülő pomázi szerb napok esemény- sorozata nyitja majd meg. Ezt követi majd május végén a Dunaharasztin megrendezésre kerülő nemzetiségi találkozó, amelyen elsősorban a ráckevei járás együttesei lépnek majd dobogóra. A hagyományos nagybörzsönyi napokra az. idén június 18—19-én kerül sor. Itt a váci járás nemzetiségi csoportjai találkoznak egymással, s mutatják be legújabb műsoraikat. Vácott, a nyári zenei programok keretében népzenei hangversenyt rendeznek. Ismét sor kerül Pilisszentkereszten, Du- nabogdányban és Galgagyör- kön nyelvművelő olvasótáborokra. A Pilisvölgye nemzetiségi napok augusztus 1-én kezdődnek. Főbb eseményeire Pilis- vörösvárott és Solymáron kerül majd sor. Az előbbi helyen német . nyelvű szavalóversenyt, az utóbbin pedig az ifjúsági együttesek fesztiválját rendezik meg. • A szobi napok programsorozata lényegében egybeesik az országos nemzetiségi fesztivál időpontjával. Kiállítás, baráti találkozó, együttesek műsora kap majd helyet a programban. És ebben az időpontban kerül sor a hagyományos taksonyi sváb búcsúra csakúgy, mint a sváb bálra. Ismét megrendezik szeptember eleién Szigetcsép, Sziget- szentmárton. Szigetújfalu és Tököl hagyományos szüreti programsorozatát. Nagytarcsán nemzetiségi falunapot rendeznek, s a sort novemberben az Ácsa és környéke nénraizi és nemzetiségi hetek esemény- sorozata zárja majd. P. P.
