Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

ív. évfolyam 9. szám 1977. JANUÁR 13., SZERDA Jó év ufón jobbat terveznek Több zöldséget termesztenek az Egyesült Barátság Tsz-ben A verseg-kartali Egyesült Barátság Termelőszövetkezet irodájában Hrkaj Pál elnök­kel és Kiss László párttitkár­ral a tavalyi eredményekről, tapasztalatokról beszélgettünk. A tervezett bevételi előirány­zatot nemcsak elérték, túl is teljesítették. — Egyetlen ki­vétel akad — mondja Hrkaj Pál —, a magborsó. Itteni ki­esésünket azonban más termé­nyekkel pótoltuk. Cukorrépá­ból származó jövedelmünk például 700 forinttal haladta meg a tervezettet, de olyan kritikusnak mondható zöldség­féléknél mint a paradicsom, uborka is sikerült valóra vál­taná elképzeléseinket. Az ál­lattenyésztésben körülbelül 800 ezer forinttal haladjuk meg az árbevételi tervben megszabott összeget. Probléma persze itt is adódott, kiesést okozott a sertésállományban történt vál­tozás. A baromfiak és hízó­marhák nevelésében viszont rendkívül jelentős eredménye­ket könyvelhettünk el. Van­nak melléküzemeink is. Ezek közül dicséret jár a vérségi gumiüzémnék, amely 10 mil­lió helyett majdnem tizenket­tőt ért el. Korszerűsítés — Mi okozta a kiesést a mag­borsónál, illetve az állatte­nyésztésben? — A magborsó valószínűleg a technológiai utasítások pon­tatlan, lelkiismeretlen végre­hajtása következtében nem sikerült. Az állattenyésztés lemaradásában a szükség és a korszerűsítés is közrejátszott. Sertésállományunk ugyanis el­avult. Négy fajtából tevődött össze, s a beltenyészet miatt különböző betegségek lép­tek fel, nagy volt az elhullás. Állatorvosi véleményre fel­számoltuk a régi állományt: harminckét anyakocát kiad­tunk háztájiba, a többit hízó­sertésként értékesítettük. He­lyébe csatlakozva a herceghal­mi kísérleti gazdaság rendsze­réhez, 120 darab hungahib sertést hoztunk, számuk azóta ötvennel gyarapodott. — Említette, a szarvasmar­ha-tenyésztésben szép ered­ményt értek el. — Szinte teljesen kicserélő­dött a szarvasmarha-állomá­nyunk. A magyartarkák szá­ma minimálisra csökkent; olyan állomány létrehozásán fáradozunk, amelynek tejhoza­ma mai mércével mérve is magas. Ezenkívül kialakí­tottunk egy modem eszkö­zökkel felszerelt borjúnevelőt és új felnevelési módszert ve­zettünk be: fölözött tej helyett tejporral és tápszerrel etetjük őket. Takarékosság — Céljaik között szerepelt a takarékos gazdálkodás, az anyagi eszközök megfontolt felhasználása. — Igen kedvezően alakult a helyzet: a tervezett munka­bérhez viszonyítva egymillió forintot megtakarítottunk. Ha azonban 1975-tel vetjük össze, jövedelmünk 2 millióval ke­vesebb. Ennek több oka van: takarékossági intézkedések be­vezetése, azok hatékonysága, a munkadíj-szabályozás, és csak töredék részben az uborka ked­vezőtlen termelési eredménye. — Az idén terveznek-e újabb takarékossági intéz­kedéseket? — Igen. Csökkenteni akar­juk az autóalkatrészek vásár­lására fordított összeget. Ta­valy 200 ezer forinttal adtunk ki kevesebbet alkatrészekre, mint korábban. Most új mód­szert vezetünk be: gépészmér­nökünknek meghatározott ke­retet adunk, amellyel belátá­sa szerint gazdálkodik. Azt is lényegesnek tartjuk, hogy tavasrszal, mihelyst az idő engedi, üzemanyag-tárolót épí­tünk. A szükséges anyagokat már beszereztük hozzá. A gazdaságtalan ter'melés meg­szüntetésének részeként fel­számoltuk a kartali lakatos­műhelyt. — Teljesítették-e cselekvé­si programjuk minden lénye­ges pontját? — Cselekvési s tervünket egész évben figyelemmel kí­sértük — veszi át. a szót Kiss László párttitkár — negyed­évenként értékeltünk. Közben új feladatokat is meghatá­roztunk, illetve a legfontosab­bakat kiemelten kezeltük. Lé­nyeges határozatainkat sike­rült maradéktalanaul végre­hajtanunk, akadnak persze olyan pontok Is, amelyek tel­jesítése elmaradt, de nem ezek a döntők, nem a teljesítetlen határozatok jellemzőek a két község pártalapszervezete együttes cselekvési’ program­jára. Az együttműködést je­lentős mértékben kiterjesztet­tük. Rendkívül hasznosak vol­tak a közös gyűlések, itt tá­jékoztattuk egymást gond­jainkról, A nem teljesített pontok bekerülnek idei prog­ramunkba. Munkafegyelem — A program egyik kiemelt pontja a munkafegyelem meg­szilárdítását írta elő. Milyen n^ódszerekkel sikerült elérni? — A lazaságok megszünteté­sére — válaszol az elnök — 1976 áprilisában brigádgyűlé­seket tartottunk. Általánosság­ban ugyanis hiába beszél­tünk a fegyelemről, így ’ vi­szont minden csoport saját ma­ga határozta meg feladatait. A munkafegyelem ellen vé­tőket megnevezték; egy részük kilépett, a többiek belátták a fegyelmezetlenség tarthatat­lanságát, magatartásuk előnyö­sen megváltozott. Valamennyi brigádban három tagú fe­gyelmi bizottságit választottak — ezeknek nem okvetlenül tagja a brigádvezető — ők jut­tatják el a dolgozóktól az in­formációkat a vezetőséghez, illetve fordítva. — A tehenészetben is akad­tak gondjaink a munkafegye­lemmel — folytatja Hrkaj Pál —, de ez érthető volt. Az itt dolgozó embereknek nem biz­tosítottunk pihenőnapot. Feb­ruár elsejétől megváltozik az állattenyésztés munkarendje, két új dolgozót veszünk föl a te­henészetbe, s így nem csupán szabadnapot tudunk kiadni, a •munkaidő kihasználását is lesz alapunk megkövetelni. — A múlt évi tapasztalatok alapján hogyan módosul idei cselekvési programjuk? Változások — Változás lesz a növény- termesztésben, módosítjuk a vetésszerkezetet. Tavaly ala­csonyabb volt tejtermelésünk, az idén okvetlenül növelni kell. Ennek alárendelve na­gyobb területen termesztünk ta­karmánynövényeket. A mag­borsó vetésterületét 380 hek­tárról 250-re csökkentjük, he­lyette siló- és szemeskukori­cát vetünk. Jelentősen növel­jük a zöldségfélék, elsősorban a paprika és a paradicsom te­rületét, de a nagyobb hozamok is szerepelnek céljaink között. Az idén még csak két, a kö­vetkező években tíz-tíz hek­tárral vetünk több cukorrépát. Tavaly 263 mázsa volt a ter­mésátlag, 1977-re 280-at ter­vezünk. Főbb növényeinket termelési rendszerben ter­mesztjük. A kenyérgabonát, zöldborsót, magborsót a gö­döllői borsó- és búzarendszer­ben. Kenyérgabonából 39 má­zsát irányoztunk elő erre az évre, ami reális, hiszen ta­valy a kedvezőtlen időjárás el­lenére is 38,6 mázsás átlagot értünk el. Kiemelt feladat az összes istállótrágya kiszórása. ősszel új módszert alkalmaz­tunk, a robbantást, de így sem tudtunk minden földre juttat­ni belőle. A még megmaradt mennyiség szétterítését a jövő hét elején, trágyaszórókat is igénybe véve, megkezdjük. Fontosak a talajvizsgálatok a műtrágya-felhasználás szem­pontjából. Gondot okoz azon­ban a műtrágya tárolása. Ezért 1977 első felében tárolót építünk, amit a későbbiekben bővíteni fogunk. A Versegen és Kartalon mű­ködő Barátság Tsz dolgozói bi­zakodva kezdhetik az idei évet, hiszen tavaly, a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól vizs­gáztak. Bene Mihály Távirányítású kapuk Nemrégiben kezdték meg a Hódmezővásárhelyi Fémtech­nikai Vállalatnál svéd iicenc alapján a távirányítású — por­tásfülkéből gombnyomással vezérelhető — ipari kapuk so­rozatgyártását. Az alumínium kapuk teleszkópos rendszerű elemei felfelé egymásba tolód­nak, így a kinyitáskor nem foglalnak el értékes üzemi te­rületet. A vállalatnál most el­készítették az új rendszerű nyílászáró szerkezet téliesített változatát: eszerint a kapunyi­tásba megfelelő berendezéssel meleg levegőt fúvatnak. Ez meggátolja télen a külső hideg bejutását, bentről pedig a me­leg eltávozását, tálát a csar­nok lehűlését. Otthon, asztalitenisz-verseny Vérségi kisiskolások Pesten Vasárnap a vérségi általános iskola alsó tagozatos tanulóit Budapestre vitte kirándulni az úttörőcsapat. Délelőtt mesefil- meket néztek meg, utána ki­próbálták a fogaskerekűt, ami különösen nagy élményt jelen­tett számukra, hiszen ezen a közlekedési eszközön még egyi­kük sem utazott. Délután a Bartók Színiház Csipkerózsika című előadását tekintették meg. Nem unatkoztak az otthon- maradották sem. Délelőtt a művelődési ház előcsarnoká­ban asztal iteniisz-versanyt bo­nyolított le a KISZ-szervezet,. ami azonban nem fejeződött be, mert a fiatalok elhatároz­ták, a következő vasárnap folytatják a játékot. Este neves művészek léptek fel: Kibédi Ervin, Hlatki László, Kovács Magda, Haran­gozó Iván, Menyhárt Marika, Torma István. Színes, szóra­koztató műsorukon a korábbi, hasonló estekhez képest jóval több helybeli jelent meg. Hűtőbútorok- élelmiszer-áruházakba Bővítette a választékát a Jászberényi Hűtőgépgyár jász­árokszállási hütő- és klíma­technikai gyáregysége. Az ál­tala készített új típusú élel­miszer-áruházi hűtőbútorban az áru egyrészét a konténerrel együtt el lehet helyezni. Ez nagymértékben megkönnyíti és meggyorsítja az eladórész fel­töltését előrecsomagolt áruval, konzerwel vagy zöldség- és gyümölcsfélékkel. Az új hűtő­bútorok mindegyikéhez négy konténer tartozik. Úttörő-találkozó Zsámbékon Kedves vendégei voltak a zsámboki II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatnak: a Budafok téri általános iskola úttörői láto­gatták meg őket. Megnézték a helytörténeti kiállítást, ahol Lapu Istvánné, a múzeum vezetője és gyűjtője ismertette a falu népviseleti hagyományait, régi szerszámait. Utána a nap­közi otthonban a helybeli gyerekek bemutatták a felújítóit régi zsámboki gyermekjátékokat. Felső képünkön: zsámboki lányok tanítják budafoki társaikat. Második felvételünkön: a budafokiak mutatják be kedvenc játékukat. (Czangár Gyula felvételei) Rákosszentmihálytól Valkóig Megnövekedett terület - nagyobb felelősség Vezetőségválasztó közgyűlés az egyesült gazdaságban zetőség tizenöt tagból áll. Az ellenőrző bizottság elnöke Nagy-Pál Sándor, helyettese Tóth János; a döntőbizottság elnöke Morva István, helyet­tesé Tapodi Imre lett. A nő bizottság élére Márton Máriá., helyettesének Tóth M. Sándor- nét választották. Az új elnök, Z. Molnár Mi­hály felszólalásában kiemelte az összefogás fontosságát. Cél­jaik és terveik között szere­pel a zöldségtermesztés és -fel­dolgozás, a hús, tej és tojás, valamint az illóolajok terme­lésének növelése, az export fokozása, a lakosság igényei­nek jobb kielégítése. Arra tö­rekednek, hogy Kerepesen bő­vüljön az üzem. A termelő- szövetkezet fontosságát és fel­adatait növeli, hogy a főváros tőszomszédságában van. Ter­mékeivel a főváros lakosságá­nak az ellátásához is hozzá kell járulnia. Szót kért a közgyűlésen Fe­hér Béla, a járási pártbizott­ság első titkára is. Tolmácsol­ta a felsőbb párt- és tanácsi szervek üdvözletét, kiemelte, hogy mind a külön közgyű­léseken, mind a mostani ve­zetőségválasztón a tagság pél­dás fegyelemről tett tanúságot. Megjegyezte, az új szövetke­zet határa Rákosszentmihály- tól Valkóig terjed. A megnö­vekedett szövetkezet nagyobb politikai és gazdasági munkát követel a vezetőktől. 1975-höz viszonyítva ebben az eszten­dőben 7—8 százalékkal kell növelniük termelésüket. Az egyesült szövetkezetben a pártszervezetre is felelősség- teljes mnka hárul A Mostantól kezdve mintegy kétszáz párt­tag dolgozik a különböző üze­mekben. Legközelebbi felada­taik között szerepel a politika munka összehangolása — mon­dotta a szünetben Kovác László, a volt Szilasmenti Tsz párttitkára. A gazdaság kom­munistái nem lesznek egyedül — tette hozzá Frankó János, a járási pártbizottság titkára —, miként az előkészítés ide­jén, ezután is minden támo­gatást megkapnak a járástól. Az elnökségre tett javaslat megerősítése után Z. Molnár Mihályt és Tormai Tibort megválasztották küldöttnek a termelőszövetkezetek Buda- oestkörnyéki Területi Szövet­ségébe. Cs. .1. Több hónapos előkészítő munka után egyesült a járás­hoz tartozó három termelőszö­vetkezet. Külön-külön meg­tartott közgyűlésen járult hozzá a tagság az egyesülés­hez Kerepesen, Csömörön és a XVI. kerületben. Néhány napja az Ikarus művelődési központban megtartották a közös vezetőséget választó közgyűlést. A hatalmas szín­házterem zsúfolásig megtelt, sőt még a karzatra is jutott érdeklődő. Z. Molnár Mihály, a volt cinkotai Aranykalász elnöke üdvözölte a megjelen­teket, közöttük Fehér Bélát, az MSZMP gödöllői járási bi­zottságának első titkárát, dr. Süpek Zoltánt, a járási hiva­tal elnökét, Kovács Istvánná országgyűlési képviselőt, Tatai Alvég és felvég ellentéte? Az egész nagyközség érdekében a nagyközségben levő tizen­három élelmiszerbolt közül a falunak nevezett részen van kilenc, és a hét vendéglátó­ipari egységből is csupán egy található a vasúton túl. Itt egyébként bölcsőde sincs, műszaki bolt se, ugyan­akkor van két vasúti sorom­pó, ami szintén nehezíti a központtal való kapcsolattar­tást. Figyelembe kell venni azt is, hogy kevés kivétellel kis parcellákra épültek a csa­ládi házak, s a talaj sem olyan hogy házi szennyvízderítőket lehessen építeni. Ezért szük­séges ezen a részen a szenny­vízcsatorna továbbépítése. Van ugyan e.gy korszerű óvoda, építésén azonban jóformán csak az ottaniak végeztek tár­sadalmi munkát. Nincs és nem is volt a köz­ségben kettéosztottság. Az nem jelent kivételezettséget, ha a kevésbé ellátatlan ré­szekre fordítjuk inkább fi­gyelmünket. A tudatos és a lakosság érdekeit minden ol­dalról figyelembe vevő ter­vezés közös gond alvégen, felvégen egyaránt. Sértődés és huzakodás helyett • együttes munkára van szükség. K. I. 1 A péceli nagyközségi ta­nács legutóbbi ülésén beszá­moló hangzott el a tanács tes­tületi munkájáról, a tanácsi bizottságok működéséről, a tanácstagok tevékenységéről. Az egyik hozzászóló azt ve­tette fel, hogy nem tartja ará­nyosnak a község két részé­nek fejlesztését, hol az egyik, hol a másik van hátrányos helyzetben. Olyan javaslat is elhangzott, hogy jó lenne a község két felén külön-külön összehívni a tanácstagokat. Hasonló vélemények már ko­rábban is elhangzottak, s er­ről olvasóink is tudomást sze­rezhettek a lokálpatriotizmus kérdéseivel foglalkozó írá­sainkból. Ami a település egy részét képviselő tanácstagok össze­hívását illeti, ennek formai akadálya nincs, A tanácstör­vény is lehetővé teszi tanács­tagi csoportok létrehozását és működését. Elengedhetetlenül szükséges ez a közös tanácsú községekben. Egy-egy csoport aktív tevékenysége minden bizonnyal hozzájárul a taná­csi munka hatékonyabbá vá­lásához. A tanácstagi cso­portok munkája azonban az egész község érdekeit kell. hogy tükrözze. Mi az alapja a tanácsülésen elhangzott javas­latnak, mire mutatnak rá az elhangzott hozzászólások?-Pécelen a hatvankét tanács­tagból húszat választott az úgynevezett vasúton túli rész. A több mint 10 ezer lakosú község 46 százaléka lakik ezen a területen, s így egy- egy tanácstagjuk nagyobb számú választópolgárt képvi­sel. Lehet, hogy véletlen, de tény, hogy a tanácsüléseken való átlagosan 70—,80 száza­lékos megjelenésnél, a vas­úton túliak aránya általában nagyobb. Igaz az is, hogy az utóbbi években ezen a tele­pülésrészen több kérdés meg­oldódott. Három utcában szi­lárd burkolatú út épült, je­lentős társadalmi munkával járdákat is készítettek, meg­történt a villanyhálózat fel­újítása is. Nem szabad viszont figyel­men kívül hagyni, hogy a több mint ezerháromszáz ál­talános iskolai tanuló közül körülbelül ötszáznak kell ki­lométereket gyalogolnia, mert ezen a részen csak egyetlen­egy szükségtanterem van. Az V. ötéves terv során itt épül meg az új iskola, amelyben végre tornaterem is lesz ta­lán. Az sem érdektelen, hogy Ottót, a XVI. kér. Tanács el­nökhelyettesét, Kovács Zoltánt, a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségének titkárhelyet­tesét, Koncsád Pált, a Magyar- országi Szlovákok Demokrati­kus Szövetségének képviselő­jét. A levezető elnök megvá- j I lasztása és a napirend jóvá- j hagyása után dr. Ábrahám I Béla jogtanácsos előterjeszté­sében elfogadták az alapsza­bályzatot. Az új szövetkezet neve Szilasmenti Egyesült Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet. Székhelye: Kerepes. Ez­után titkos szavazással meg­választották a vezetőséget. El­nöknek Z. Molnár Mihályt, el­nökhelyettesnek pedig Fábián Ferencet, aki eddig a csömöri tsz-nek volt az elnöke. A ve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom