Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —A.CEGLÉDI JÁPÁS és CEGLÉpTnoSRESZEB? XXI. ÉVFOLYAM !). SZÁM 1977. JANUÁR 13., SZERDA Látogatottak a politikai előadások Titkárképző tanfolyamok, ifjúsági vitakörök A KISZ a fiatalok társadal­mi életbe való bekapcsolása, a mindennapi gazdasági poli­tikai kérdésekben való jár­tasságának elősegítése és mű­veltségének fejlesztése érdeké­ben rendszeres politikai kép­zést folytat. A politikai képzési bizott­ság még augusztusban elké­szítette a munkatervét, és megvizsgálta a különböző ok­tatási formák működési fel­tételeit. Az alapszervezeti titkárok rendszeres, folyamatos fel­készítése érdekében tit­kárképző tanfolyamot in­dítottak. A három osztálynak kilenc- venhét hallgatója van. A fia­talok az előadásokon elsajá­títják az alapszervezeti veze­tők munkájához szükséges el­méleti, gyakorlati ismerete­ket és gyarapítják általános politikai tudásukat. Az alapszervezeti vezetőségi tagok, reszortfelelősök tovább­képzésére és a káderutánpót­lás nevelésére szolgáló akti­vista vitakörökön mintegy négyszázan vesznek részt. A köröket réteg- és területi elv alapján szervezték. Ebben az oktatási formában fő cél a mozgalmi munka módszerei­nek megismerése, elsajátítása. A foglalkozásokon, előadáso­kon és konzultációkon túl sokféleképpen igyekeznek az elméleti tudás gyakorlati olda­lát is megismertetni. Az ifjú­sági vitakörökbe, amelyekbe nemcsak KlSZ-tagoJj kapcso­lódtak be, ezerötszázan je­lentkeztek. Az előadásokon, vitákon elsősorban a résztve­vők aktuális politikai jártas­ságát, beszéd- és vitakészségét fejlesztik. Ennek ösztönzésére, a városi KISZ-bizottság meghirdette a „kiváló if­júsági vitakör” pályázatot. A KISZ-tagnak jelentkező fiatalok részére Kilián-körö- ket szerveztek, ahol a hallga­tók megismerik az ifjúsági mozgalom történetét, szerve­zeti szabályzatát és KISZ- szervezetük történetét, ha­Nyílunk a karácsonyi kaktuszok Szinte minden ceglédi nö- vónyhairát megbecsült és ked­velt virága a karácsonyi kak­tusz, a Zygocactus truncates. Nevét onnan kapta, hogy szo­bahőmérsékleten (17—20 C fok) decemberben, januárban kezd virítani, mikor a napi természetes megvilágítás nem haladja meg a 8 órát. Hazája Kelet-Brazília, közelebbről a régi főváros, Rio de Janeiro vidékén honos, ahol szintén ilyenkor virágzik. Nyár végén dugványoeható, de esetenként oltják is; külön­leges a felépítése: 5 centimé­ter hosszú, feleannyi széles szártagokból áll, e furcsa szár­módosulás tudományos neve: filokládium. „Kislány szorítja arcához rongybabáját, / a szirmos szemmel / nézi az ablakon a küllőszemű jégvirágot, / mint tűnnek el szirmaik / a Nap küllői elöl, / s mint úsznak acélkék folyók / szeszélyes szi­getekre szakadva — / épp így fakulnak el egy nap után / a hűvös kaktuszvirágok... f A virágot sokat kell nézni, / mert holnap már összecsukód­nak.” Így ír virágáról Jánosy István: Kaktuszok című költe­ményében. Szerencsére a ró­zsaszínű virágok bőségesen fejlődnek a csúcsi részien, így könnyű találni teljében dísz- lót. Kevesen tudják, hogy köny- r.yen tehető „húsvéti kaktusz- szá” (bár kifejezetten ilyen is van). Ha októberben hűvös helyre teszik, majd csak las­san emelik a hőmérsékletet, a virágok a tövet csak március- április hónapban borítják el. A naigy hőingás gátolja a vi­rágképzést, különben nem igé­nyes, csak kevés figyelmet igényel. Kedvező feltételek között pontosan jelzi a kará­csonyt, az év végéit, amolyan óévbúcsúztató virátg. Szabályszegők, ittas kerékpárosok Két. éve, hogy rendőrhatósá­gi felügyelet alá helyezték Sz. P. harminckilenc éves, ceglé­di, Szép utcai lakost, aki meg­szegte kötelezettségét. Októ­ber 3-án este nyolc után nem találták otthonában, mivel a városban italozással töltötte az időt. A szabálysértésért ezer forint pénzbírság fizetésére kötelezték. 1 -ár Egy gyalogos bandukolt Ceglédbercel felől két csomag­gal a 40-es úton, november 28-án délelőtt Cegléd felé. Az arra járó autós rendőrnek fel­tűnt a férfi, megállt, hogy iga­zoltassa. Mint kiderült sejtése nem csalt, munkakerülőre ■ akadt. A gyalogos L. J. har­minckilenc éves foglalkozás­nélküli volt, gálpusztainak mondta magát, de sem állan­dó, sem ideiglenes lakással nem rendelkezett. Egy igazo­lást mutatott be, amely szerint épp egy hónapja töltötte le harmincnapi elzárását Debre­cenben. Tavasz óta nem dol­gozik, általában várótermek­ben aludt, s zsebpénzt a lét- fenntartásához úgy szerzett, hogy hulladéktárolókból üres üvegeket guberált, s értékesí­tette. A közveszélyes munka­kerülőt ismét elzárással bűn­tették­or Kivilágítatlan kerékpárral közlekedett, s ittasan P. L. 31 éves nyársapáti lakos október 15-én este, a község belterüle­tén. A szabálysértésért 500 fo­rint pénzbírság fizetésére kö­telezték, hiszen saját és má­sok testi épségét is veszélyez­tette tettével. ★ Lajosmizse belterületén ke­rékpározott ittasan Sz. A. 33 éves csemői lakos. A rendőr­járőr ' igazoltatta és szondael­lenőrzést végzett, amely az al­koholos állapotot sárgászöldre változva mutatta ki. A bün­tetés: 500 forint pénzbírság. Kivilágítatlan kerékpárral közlekedett november 15-én a Törteli úton, a vasúti átjá­ró közelében K, I. 26 éves ceglédi fiatalember, tettéért 300 forint pénzbüntetésre ítél­ték. Köszönetemet fejezem ki mind­azoknak a rokonoknak, barátok­nak, ismerősöknek, szomszédok­nak és ’ munkatársaknak, akik fe­lejthetetlen jó férjem hirtelen el­hunyta alkalmával fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. özv. Magyar Istvánné és a gyászoló család. gyományait. A Kilián-köfök tagjai a közösség érdekében tett vállalások és megbízatá­sok teljesítésével bizonyítják belépési szándékuk komoly­ságát. A propagandisták ha­vonta konferenciákon vesznek részt. A nagy felkészültséggel és tárgyi tudással rendelkező előadók többségét a Magyar Rádió és Televízió előadói irodájától kérték. Gyakoriak a politikai képzési bizottság által előkészített és bemuta­tott módszertani előadások is. A körök látogatottsága és a foglalkozásokon való cselekvő részvétel bizonyítja, hogy a jól előkészített, érdekes témákat feldolgozó előadá­sok érdeklik a fiatalokat. A gondosan megszervezett ok­tatásnak köszönhető, hogy az ideológiai, politikai, társadal­mi ismeretek gyarapítása egy­re természetesebb igény az if­júság körében. Kőhalmi Dezső Olvassák, keresik Házi jogtanácsadd A ceglédi városi tanács ügyfélszolgálati irodáján nem­csak szóbeli tájékoztatást, ha­nem sok esetben írásbelit is kap az érdeklődő. A lakosság körében keresettek a Házi Jog­tanácsadó kiadványok, me­lyek segítenek az ügyintézés­ben, hiszen ezeket hazavihe- tik, alaposan áttanulmányoz­hatják. A pénzügyi ágazat húsz témakörben ad ismerte­tést, egy másik kiadványcso- port a vásárlók jogaival, az építési engedélyekkel, nyug­díjakkal kapcsolatos tudniva­lókkal ismertetik meg az em­bereket. Kellemes környezetben Húsznál több idős ember jár rendszeresen Cegléden az öregek napközi otthonába. Beszélgetéssel, tévénézéssel, olvasással töltik a napot. Apáti-Tóth Sándor felvétele Csütörtöktől vetítik A közlekedő világ A városi-járási Közlekedés- biztonsági Tanács az .idén is folytatja sokirányú tevékeny­ségét. A vállalatoknál újabb KRESZ-vétiélkedőket tartanak a hivatásos gépkocsivezetők részére. Februárban — a nagy érdeklődésre való te­kintettel — újabb tanfolya­mot indítanak a sagédmotor- kerékpár-vezetők részére. A beiratkozok a rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti al­osztályán jelentkezhetnék Cegléden, a 4-es számú szo­bában. , A járművezetőket érdeklő hír, hogy január 13-tól 16-ig a ceglédi Szabadság Filmszín­házban vetítik A közlekedő világ című rövidfiímet az esti előadások előtt. Az élénk ér­deklődésre vall, hogy három hónap alatt több mint -húsz­ezren tekintették meg a ko­rábbi vetítések alkalmával. Sportoló fiatalok A városi KISZ-bizottság megrendezte az Edzett ifjúsá­gért akció keretében egyéni és csapat tekeversenyét. A 60 dobásos viadalon szép számú mezőny gyűlt össze, a felnőtt férfiaknál öt alapszervezet 10 csapata mérte össze erejét, negyven indulóval, a középis­kolások harmincán, a íelnőtt nők tizenöten voltak. Eredmények: Középiskolások: Leány: 1. Somogyi Lilla 119 fa, 2. Vincze, 3. Oldal (vala­mennyi gimnazista). Fiú: 1. Danka József 171 fa, 2. Bogdán János, 3. Péter László (gim­nazisták). Csapatban: 1. Kos­suth Gimnázium 8-as alapszer­vezet I. csapat 598 fa, 2. Kos­suth Gimnázium 8-as alapszer­vezet II. csapata 515 fa. Felnőttek: Nők: csapatban: 1. KÖZGÉP, Katona Gyula alapszervezet 416, 2. Vízkutató Vállalat 371, 3. Május I. Ruhagyár 274 fa. Egyéni: 1. Zsadon Anna (KÖZ­GÉP, Katona alapszerv.), 156 fa, 2. Pákozdi Klára (Vízkuta­tó V.) 156 fa. Közöttük a sor­rendet a jobb tarolás döntötte el. 3. Cseh Györgyné (KÖZ­GÉP, Katona alapszerv.), 148 fa. Férfiak: csapatban: 1. KÖZ­GÉP, Katona „A” 802, 2. KÖZ­GÉP, Dózsa „A” 737, 3. KÖZ­GÉP, Katona „B” 662 fa. Egyé­ni: 1. Gál László (Csemő, Nov. 7. Tsz) 229, 2. Kovács István (KÖZGÉP, Katona) 223, 3. Hö- römpő István (Vízkutató Váll.) 207 fa. A1 városi KISZ-bizottság az Edzett ifjúságért akció, kereté­ben legközelebb január 23-án, a Petőfi-emléktúrát rendezi meg a Kutyakaparó csárdához. A köröstetétleni kettős elága­zásig autóbuszokkal szállítják el az érdeklődőket, akik ezután a hátralévő mintegy 6 kilomé­teres távolságot gyalogosan te­szik meg. U. L. Régi csizmadiák Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapám, id. Jözsa Benő temetésén megjelentek, ham­vaira koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk az ÉVIG gyáregységének, a Városgaz­dálkodási Vállalatnak és a BEM SE-nek. A Józsa család. Ment az utcán, a harmadik szomszéd is hallotta: „Gyün mán!” Falvaikként változott a divat. A berceliek és sorok­sáriak dobszárú, az irsaiak, albertiek puhaszárú, a ceglé­diek németszárú, kemény, egyenes cs'izmát viseltek. Bő gatyájuk volt, a térdük alatt szíjjal elkötötték, járás köz­ben a gatyaszár nekicsapó­dott a csizmának, pattogott. Nálunk a csizmát nyehó- na k becézték, csúfolták. „Ment a paraszt a csizmadiá­hoz, kihívta a mestert, nézze meg \a szürkét, hány párt ad ki? Kimén a mester, vitte a csizmamintát, rátette a lóra. kezdte körülrajzolni a bicskia- val. Ahogy hasítja, fölnyerí­tett a ló fájdalmában: nyihh! Rákiáltott a mester: Hó! Így ment ez addig, amíg ki nem mérte: nyihh-hó, nyihh-hó!” A műhelyek, különösen té­len, tele voltak ráérő, politi­záló, anekdotázó szomszéddal és pipafüsttel. Reggel beállí­tottak, délben hazamentek ebédelni, ebéd után ■ megint visszajöttek. Az öreg Dóczi Jósika — százhúsz esztendős volna, ha élne — amikor be­nyitott, már mondta is szem- forgatya összetett kezekkel a csizmadiamiatyánkot, e XVIII. században keletkezett tréfás­borsos „imát”. Ennek csak igen kis része tűri a nyomda­festéket. „Mi atyánk csizma­dia, ki a mi 'csizmánkat el­rontja. szentöltessék annak tűje, árja, fonala, miképpen a méhelyben, abban a kis ke­rek székben .. .” A CÉHRELI MESTEREK hétköznap se dolgoztak, it­tak. kártyáztak, különösen vá­sár után hétfőn bolyongtak dülöngélve az utcákon, mint­ha kerestek volna valakit. Olyankor szóltak rájuk a já­rókelők : „Oszt megtaná­tad-e?” Tudniillik Krispiniust, a csizmadiák védszentjét. Hídvégi Lajos Ha a pesti vásárra mentek, a monori csárdában kötötték ki a lovakat, le se feküdtek, az asztalok mellett darvadoztak, éjfél után, hajnalban tovább indultak. Foglalkozásonként külön • utcákat alakítottak a vásárokon. Régi szokás sze­rint a helybelieké volt az el­ső hely, utána a szomszéd mezővárosok következtek; ná­lunk az albertiek, pilisiek, nagykőrösiek és abonyiak ver­ték föl sátraikat, nyomukban a kecskemétiek, majd az ide­genek. Ha megszegték» a ha­gyományt, panaszra mentek a szolgabíróhoz. ‘ „A MÜLT 1826-ik ESZTEN­DŐBEN a’ Ketskeméti Csiz­madiák megvesztegetvén a’ Czeglédi Csizmadia Czéh mesterét és atyamesterét, kér­ték, hogy a’ Ketskemétieknek mindjárt a’ Czeglédiek után engedjenek Helyet és azt meg is nyerték azon álnok tsalfa- ságokkal, ennek az lett a kö­vetkezése, hogy az Alberti és Pilisi Csizmadiák Földes Uraik előtt panaszt tévén, az ott tartatott Országos Vásá­rokban a’ Czeglédieket is megfosztották az eddig hasz­nált szomszédi jusstól.” A csizmadiák sorában áll­tak a sarkantyúsok, a meg­vett lábbelivel ezek asztalá­hoz mentek. Az asztalból egy magas szárú vaskapta állt ki, ráhúzták a csizmát, ráverték a patkót. A • pásztorok a csizmasarokra csörgőt is ve­rettek, a gazdalegények sar­kantyút. Nyikorgás csizma is volt. Ez úgy lett, hogy a szattyánt megégették, színnel összefordították, behelyezték a talpbélés és talp közé. Ahogy hajlott járás közben az össze­fordított szattyán, nyikorgóit. bői. Az inas három—hat évre szegődött. Egyikét évig csak szaladj ide-szaladj oda a ház körül, azután került a mű­helybe. Este kilenckor feküdt, hajnali négykor keltették a legények úgy, hogy kirúgdal- ták a falábakat fekhelye alól, legurult s a földön ébredt saj­gó tagokkal. Rögtön szalaj- tották a kocsmába pálinkáért, alig hogy megjött, futtatták kenyérért, tejért, töpörtyűért, túróért. A legények a maguk pénzén vették a reggelit és a vacsorát, a majsztramné-főz- te ebéd járandóság volt egy­szer kaptak csak vacsorát, a Szent Mihály esteli „gyertya­vacsorát” figyelmeztetőül, hogy holnaptól gyertyagyúj­tás után is kell dolgozniok, addig napszálltakor abba­hagyták a munkát. Fizetésü­ket napi egy pár csizma el­készítéséért kapták. Ez volt a szakmány, az ügyesebbek vál­tómunkát kaptak a lábra mért csizmáért. A nyári vásá­ron a mester mértéket vett, parádés csizma volt, ma úgy mondanánk, hogy egyedi da­rab, amit dupla pénzzel fizet­tek, ebből hetente csak há­rom párat kellett csinálni. Az őszi vásárra vitték el a meg­rendelőnek. A vásári munkát csak úgy körülfütyülték. He­tenként jártak vásárba. A le­gények a kocsiderékba süly- lyeszitett ládákba negyven-öt- ven pár csizmát is beraktak, a lőcsre kötötték a sátorkaró­kat, a ponyvát az ülésbe tet­ték. Szombaton délután már az országutakon nyikorogtak a karavánok kerekei. A be­tyárok ellen védelmül egy­más nyomában haladt ötven­hatvan vásároskocsi a szélró­zsa irányában messze táiakra. gyakran kétnapi járóföldre. A MEZŐVÁROSOK állat­tartó és földművelő paraszt­jai mellett jelentős számban éltek kézművesek, a helyi fo­gyasztáson túl vásárokra ter­melők, céhbeliek, kiknek mű­ködését szigorú artikulusok szabályozták. A múlt század közepén, 1844-ben Cegléden 134 csizmadia, 44 szabó, 65 szűcs, 82 takács, 22 asztalos és lakatos, 35 kovács és ke­rékgyártó, 14 szíjgyártó és kötélverő, 46 molnár és ács, összesen 442 céhbeli iparos élt, a kis létszámuk miatt céhbe nem tömörült kalapos, bádogos, cipész, tímár, orgo­nakészítő, pintér, németvar­ga, nyerges, szűrszabó, rézön­tő, rézmíves, harisnyakötő, szappanos, mézeskalácsos, fes­tő, rostás, szitakötő, könyv­kötő és fésűs, számukat öt­százon fölül emelte. Legfőbb hatáságuk a vármegye volt, az állapította meg az iparcik­kek árát, limitációkkal. Mi itt a csizmadiákkal foglalkozunk, akiknek önálló céhházuk Volt a mai posta helyén. Korosabb emberek. emlékezhetnek még a hosszú. sárga épületre, amelv céhház az 1848-as sza­badságharc idején honvéd ha­dikórház volt. A török kita- karodása után, 1699-ben tö­mörültek céhbe, bizonyítván, hogy ezt a mesterséget azelőtt is már többen űzték váro­sunkban. Fejük volt a céh­mester, az atyamester, a bejá­rómester és a látómester. Az utolsó csizmadia céhmester Oldal Lajos volt, nála maradt a céhtábla, amelyet én még láttam nagyon idős fiánál a Mozdony utcában. A műhelyek életéről -vén csizmadiák vallottak a maguk ■ ás a régi mesterek élményei-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom