Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

miiiiiiiiiiimmmiiiimimmimiiimiimmmsiimnii ... ....................................... I Terv volt — valóság lett PEST MEGYEI A TEGNAP ELBŰCSÜZ- TATOTT ESZTENDŐBEN A NÉPGAZDASÁG EGÉ­SZÉNEK MIND AN Y­nyiunk Által ismert NEHÉZSÉGEI ELLENÉRE, A LAKOSSÁG ÉLETKÖ­RÜLMÉNYEIT KEDVE­ZŐEN — KÖZVETVE VAGY KÖZVETLENÜL — ÉRINTŐ BERUHÁZÁSOK ÜTEME A LEHETŐSÉ­GEKHEZ KÉPEST NÖVE­KEDETT. PEST MEGYE SZOCIALISTA SZEKTO­RAIBAN ÖSSZESEN CSAKNEM NYOLC ÉS FEL MILLIARD FORIN­TOT KÖLTÖTTEK BERU­HÁZÁSOKRA. AZ ÜJ ÉV ELSŐ NAPJÁN MOST KE­REKBEN ADUNK ÍZELÍ­TŐT ABBÓL, AMI TERV VOLT ÉS VALÓSÁG LETT AZ ÓÉVBEN Gödöllő. Az V. ötéves terv során az új lakások százai épülnek Gödöllőn is. Az alsóparki új lakótelepen a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében befejezésé­hez közeledik az utolsó, sor­rendben tizenharmadik to­ronyház építése, amelybe várhatóan az év elején köl­tözhetnek be az új tulajdo­nosok. Hamarosan új fel­adatokat kapnak az építők. A Szabadság téren például már új házakat alapoznak. Vác. 1 Tavaly is sokat költőtC. a | Váci Kötöttárugyárban re- I konstrukcióra. Fő profiljuk | ma már a mű- és a kevert § szálakból készülő szabad- § időruhák előállítása. 'A tér- | mékszerkezet átalakítása ± nem volt egyszerű, a gép- | park jelentős részét ki kel- 5 lett cserélni. Az utóbbi évek | során új üzemek, gyáregy- | ségek születtek. A nagysza- | _______________________________ bású átszervezések eredmé- | te n tavaly 70 _ százalékkal | Szigetszentmiklós. Három évvel ezelőtt hosszú lejáratú szerződést irt alá a Csepel Autógyár a svéd ^V'ol^ m^ni-1eher­Nagykőrös. | November végén nyitotta | meg kapuit Nagykőrösön a E Vági István lakótelepen a E város legkorszerűbb ABC- | áuháza. A 600 négyzetméter | alapterületű jól felszerelt | élelmiszerüzlet azóta is 2 i millió forintos árukészlettel | áll a vásárlók rcndelkezé- E sére, s a tervek szerint 1 i év leforgása alatt 24 millió i forintos forgalmat bonyolít | le. A majdnem 6 millió fo- | rintos beruházás fölött a S Nagykőrös és Vidéke I ÁFÉSZ fiataljai ifjúsági | parlamentjükön vállaltak E védnökséget. Ennek a fel- | ajánlásnak köszönhetően § kapta a telep négyezer la- | kosának ellátására hivatott E új élelmiszerüzlet az Ifjú- 1 sági ÁBC-áruház nevet. E (lllllllltlllllllllllllltlllllllllllllll Ilii llllllllllilll III llllllllllll IIII1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 III IIllllllllllllIIlllllllmilllllllllllllilIlitIIIIIIIIIIIC V0Á6 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÄM Ára 1 forint 1S77. JANUÁR 1., SZOMBAT AMIT JOBBAN. AMIT MÁSKÉNT N em volt könnyű esztendő. Nem lesz az az idei sem. Igenám, de melyik elmúlt, s következő évre mondhattuk el, bármi­kor, hogy egyszerű, sima útként kínálta a haladást?! Van tehát szokványos fohászko­dás annak emlegetésében, mi mindent tarto­gat feladatként a következő tizenkét hónap, s talán. így a természetes. Mert minden eszten­dő nehezebb, több és bonyolultabb teendőt fölmutató, mint az előtte való. A fejlődést sű­rűn hasonlítják lépcsőfokokhoz, de akkor az is kézenfekvő, hogy a negyvenedik lépcsőig elérni több erőbe kerül, mint a tizedikhez. Erő alatt persze korántsem a fizikai terheket értve most, sokkal inkább szellemi és dologi erőforrások összességét. Egy évvel korábban e hasábokon azt írtuk le, hogy az ötödik ötéves terv sokat ígér a me­gye gazdaságának és településeinek, de köve­telni is minden korábbinál többet követek Nem kellett különösebb jóstehetség e megálla­pításhoz, . hiszen a párt XI. kongresszusa — 1975. márciusában — világosan kimondta: az építőmunka feltételei megnehezedtek. Erről tanúságot tettek 1976 hetei, hónapjai, ám ar­ról szántén, hogy a nehezebb feltételek terhé­vel is lehet haladni, a megtorpanás, a hely­ben járás a szocialista gazdaság körülményei közepette korántsem törvényszerű. Ha vala­mi, akkor ez 1976 legjelentősebb eredménye. Igaz ugyan, hogy a népgazdasági terv éves előirányzatait nem sikerült maradéktalanul elérni, ám az is tény, hogy a gazdasági fejlő­dés számítottnál lassúbb üteme ellenére ha­zánk Európa országai között az élmezőnybe tartozik a növekedés üteme alapján. Amit sok­félé módon indokolhatunk meg, végső soron azonban a szocialista gazdaság ereje a legfőbb magyarázat. S ráadásul ezt az erőt távolról sem használtuk ki teljes mértékben 1976 hó­napjaiban, 'azaz jelentősek a tartalékok, rej­tett források kínálkoznak föltárásra. Ha a tervezettnél némileg lassúbb léptekkel is, de fejlődött a népgazdaság, azon belül a megye gazdasága, javultak a lakosság életkörülmé­nyei, s történthez úgy, hogy egyetlen területen sem kellett adminisztratív korlátozásokat be­vezetni, a lakosság ellátásában — szemben más országok ismeretes gondjaival —, a ter­melőágazatok tevékenységében lényeges akadályok nem mutatkoztak. Ügy hisszük, az 1976-os esztendő legfőbb erkölcsi tapasztalata itt kereshető. A társadalmi és a gazdasági fej­lődés kiegyensúlyozottságának megtartásában, az összhang megbomlásának elkerülésében, s abban a tág körű megértésben, melyet a ter­melői közösségeknél láthattunk. Nem szorul mentegetésre az eltelt esztendő, elemzésre azonban szükség van, mert ennek segítségé­vel hámozhatok ki a tanulságok. Közülük el­sőként az, ami egyben az idei teendők vezér­lő elve is lehet —, hogy fegyelmezettebb mun­kával a ténylegesnél előbbre juthattunk vol­na. A fegyelem azonban — átfogóan értel­mezve a kifejezést — mindenfajta tevékeny­ségünk leggyengébb pontja. K étféle csoportban helyezhetők el a ta­pasztalatok és a teendők. Az egyik ahol elég, ha jobban tesszük azt, amit eddig csináltunk. A másik: ahol a meg­szokottól eltérően, az új követelményekhez igazodva kell cselekednünk. A megye ipará­ban és mezőgazdaságában az egy foglalkozta­tottra jutó termelés értéke 1976-ban kielégí­tő mértékben nőtt, s itt 1977-ben sem más az irány, a tempó azonban gyorsabb. A nagyüze­mek többségében adottak ehhez a feltételek, a mezőgazdaságban a felhalmozott eszközök szervezettebb kihasználása szintén ehhez a célhoz vezet. A településfejlesztés tavalyi ta­pasztalatai ugyancsak azt igazolják, hogy az előkészítés javítása, az anyagi erőforrások koncentrált felhasználása meggyorsítja a ha­ladást. Üzemek sora teljesítette maradéktala- . nul kötelezettségeit, így például a Csepel Au­tógyár nemcsak a dinamikusan bővülő autó- buszgyártáshoz adta folyamatosan az önjáró fenékvázakat, hanem ezzel párhuzamosan ki­alakította a Volvo-kooperációban készülő Lapplander kocsik sorozatgyártását is, s nö­velte az összeszerelendő szervokormányok számát. A Cement- és Mészművek gyárainak termelésnövekedése lehetővé tette, hogy csök­kenjen a behozatal, ebből az építőanyagból, az Épületkerámiaipari Vállalat őrbottyáni tégla­gyárának üzemkezdete — 241 millió forintos beruházásról van szó — azzal biztat, hogy végre a tégla- és cserépiparban is lesz hely, ahol takarékosan bánnak az élőmunkával. Utalhatunk olyan, szintén biztató változások­ra, mint a Mezőgép Tröszt egész szervezetének átalakítása, s ennek nyomán 1976-ban az al­katrészgondok számottevő enyhülése, vagy a megye textilipari üzemeinek lassú kikapasz­kodására a hullámvölgyből. Azt sem tarthat­juk csekélységnek, hogy — szemben a koráb­bi tervidőszakok kezdetével ■ — nem sza­kadt meg a lakásépítés folyamatossága, -s hogy a tervezett 1275 óvodai hely nem maradt papíron. Reálisan kell szemlélni eredményeinket és gondjainkat, mert csak a józan ítélkezés nyújt alapot a cselekvés helyes irányainak megvá­lasztásához. A valóságosnál nem szabad szebb­re fényesíteni azt, amit 1976 gyarapodásként hozott, ám súlyos hiba lenne lebecsülni a ha­ladást. Igaz, korábban sok tekintetben, így a reálbérek emelkedésében is, nagyobb tempót szoktunk, meg, de az a tény, hogy ;— ne fél­jünk leírni — az életszínvonal nem csökkent, már maga tekintélyes eredmény a nemzetkö­zi tapasztalatok tükrében nézve. Ahogy ha­talmas erőfeszítések következménye a lakás­építés magas színvonalának fenntartása, a társadalmi juttatások körének bővítése, még akkor is, ha ezt sokan szinte természetesnek, megjegyzésre sem érdemesnek tartják. V oltak és vannak feszültségek a település- fejlesztésben éppúg mint a termelő­tevékenységben, csak mnogy azt higgyük, bármikor is elkövetkezik olyan időszak, amikor a haladás mentes lesz ezektől. A fejlő­dés ugyanis új feszültségek létrejötte és megszüntetése, s ennek folytonos ismétlődése, de kellő egyensúllyal. Ha túl nagy az időkülönbség a feszült­ség kialakulása és felszámolás* között, akkor válik teherré az, ami egyébként egysze­rű teendő. Kétségtelenül az 1977-es esztendő, nemcsak biztató programot alkotó feszültsé­gekkel, hanem teherként vonszoltakkal is kezdjük. S ez utóbbiak csoportja az, ahol — mint korábban utaltunk rá — másként kell formálni a gyakorlatot az eddig megszokottnál. Többszörösen bebizonyosodott ugyanis, hogy a legnagyobb népgazdasági veszteségek a '■>]- lesztések elhatározásánál, előkészítésénél és végrehajtásánál mutathatók ki. Akár a terme­lő, akár a nem termelő ágazatok ilyen irányú munkáját tekintjük is vizsgálódásunk tárgyá­nak, egyöntetű a tapasztalat: a legtöbb zavar­forrás itt jön létre, innét kerül át a napi élet vérkeringésébe. Naivitás azt hinni, hogy amit elrontottak a fejlesztéskor, azt később „lelkes munkával” majd korrigálják. A rossz beosz­tású közintézmény — van rá megyei példa, nem egy — javíthatatlan, s eredeti célja sze­rint csak nagy megalkuvásokkal használható. Az új üzemrész, ahol csillognak a korszerű gépek, de ahol a silány nyersanyagból csak gyatra termék készül, a társadalomnak ráfi­zetés, kidobott pénz, összeg, amit okosabban is elkölthetett volna. Az örökös javítgatásokra szoruló közmű megint csak annak tanúsítója, hogy egyszerűbb lenne papíron mérlegelni a talajviszonyokat, a csőátmérőket, a vezetékek szilárdsági mutatóit, mint a közületi és a la­kossági fogyasztást korlátozva, hol ezt, hol azt cserélgetni, nagy pénzek fejében, máshonnét elvett forintok ellenében! Gondolatmenetünkbe beleszőtt példáink esetlegesek, de éppen ezzel bizonyítják, hogy meghökkentően gazdag a példatár, s vele a teendők listája 1977-re. Sem a gazdasági élet­ben, sem a településfejlesztésben nem lehet „tiszta lapot,rríyitni, elfeledni, eltemetni a ta­valy vagy még korábban történteket, hiszen folyamatokról van szó, s ezek megszakíthatat- lanok. Egyetlen műhely mulasztása népgaz­dasági méretű exportüzlet időbeni lebonyolí­tását hiúsíthatja meg, az építőbrigád, mely ímmel-ámmal teszi a dolgát, egy egész város közvéleményét bolygatja fel a várt, de át nem adott iskolával, müyelődési intézménnyel, óvodával, avagy szilárd burkolatú úttesttel. F-elelősségünk őszinte vállalása kell, hogy legyen az első gondolata az új esztendő­nek, amikor a könnyed vidámság helyé­be ismét a hétköznapok rendje lép. Mert valójában sok mindent követelnek tőlünk a következő hónapok, de végső soron azt, hogy nagyobb felelősséggel dolgozzunk. Bajaink, gondjaink egy része objektív okokból táplál­kozik, egy másik, s az előbbinél aligha kisebb része azonban /a könnyedén félretolt felelősség következménye. A silány munkára, a lógás­ra, a szervezetlenségre, a pazarlásra nem ad magyarázatot a kedvezőtlen 1976-os időjárás, a nemzetközi kereskedelem számunkra hátrá­nyos változása. A magyarázatot a felelősség hamis értelmezése kínálja, az a felfogás, hogy mindig csak mások a felelősek, mi mindig csak mások felelőtlenségének következmé­nyeit nyögjük. Ne vegyük át azt, ami minket nem illet, ám azt se hajítsuk el kínos teher­ként, amit kötelességünkké tesz a társadalom. Ebben a felfogásban és magatartásban rejlik a kedvező változások nagy hatóerejű lehetősé­ge, ez az erkölcsi beruházás első pillanattól kamatos kamattal fizet. Ha mindenki megte­szi azt, amit a társadalmi munkamegosztás kirótt rá, akkor 1977 nemcsak jobb esztendő­nek ígérkezik 1976-nál, hanem jobb év is lesz, mégpedig valamennyi területen, a társa­dalmi fejlődésben éppúgy, mint a gazdasági növekedésben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom