Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
3 1976. DECEMBER 8., SZERDA tMHíw A fiatalok aktívan ré&'zt vállalnak a tervek megvalósításában Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Kedden ülést tartott a Ma gyar ■ Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Készt vett a tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Dr. MarótHy László, az MSZMP Politikai Bizottságá nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tá jékoztatta a megjelenteket az MSZMP KB december 1-i üléséről. Elmoi dta: a dolgozó nép — soraiban az ifjúság is — eredményesen tevékenyke dik az 1976-os népgazdasági terv feladatainak megvalósítá sán, követve a párt XI. kong resszusának útmutatását. Népgazdasági feladataink teljesítése megköveteli, hogy 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az előző esztendeinél gyorsabb legyen, ez pedig mindannyiunktól fokozott erő feszítéseket kíván. A párt Központi Bizottsága felhívta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy mozgósítsa tagjait és az egész 'ifjúságot a gazdasági feladatok eredmé nyes megoldására, országos és helyi akciókkal segítse elő a terv sikeres teljesítését. A KISZ KB egyetért az 1976-os év gazdasági munkájának ér tékelésével, az 1977-re megha tározott feladatokkal. A ter veket magáénak érzi és aktív részt vállal annak végrehajtá sából. A fiatalok feladata, hogy megismerjék és megismertes sék a párt Központi Bizottsá gának irányelveit, megismer- A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Veze tősége kedden ülést tartott, amelyen dr. Simon Pál nehéz ipari miniszter és Dajka Fe renc, a szakszervezet főtitká ra adott tájékoztatást az ipar ág ez évi munkájáról és jövő feladatairól. Az ülésen részt vett Juhász Ottó, a SZOT tit kára iSt Az írásos előterjesztésből és a szóbeli kiegészítésekből ki tűnt, hogy a vegyipar az idén is dinamikusan, az ország egész iparának átlagos fejlő dését jóval meghaladó ütem ben növelte termelését, ami várhatóan több mint 12 száza- jék a helyi terveket, hogy munkájukkal, termelési moz galmaikkal elősegítsék e ter vek teljesítését. A KISZ tag jainak kötelessége, hogy to vább javítsák munkájuk mi nőségét, termelékenységét, szervezettségét fegyelmét, hogy nagyobb szerepet vállal- ! janak a nagy értékű gépek, j berendezések fokozottabb ki- I használásából, többműszakos üzemeltetéséből, valamint az | exportkötelezettségek teljesí téséből, munkaköri kötelessé- A KGST élelmiszeripari ál landó bizottságának . ülése kedden Budapesten a Gellert Szállóban megkezdődött. Az ülésen egyebek között az élel- I miszeripari hosszútávú együtt működési program tervezeté nek kidolgozásával, a tudo mányos-kutatási témák egyez tetésével és a szabványosítási együttműködés további töké letesítésével foglalkoznak. Az ülést tfikola Csamov, Bulgária földművelésügyi és élelmiszeripari miniszteré nek első helyettese, az ülés él- nöke nyitotta meg, majd dr. Szekér Gyula, a kormány el nökhelyettese az MSZMP Központi Bizottsága a magyar kormány nevében köszöntötte a küldöttségek vezetőit és tagjait. Többi között hangsú lyozta: az 1976-os év a KGST- országok népgazdasága szá- lékkal lesz nagyobb a tavalyi nál. Ez évi munkájával tehát jó alapot teremtett az V. öt éves terben előirányzott fel adatok teljesítésére. Az idén gyors ütemben, mintegy 10 százalékkal növelték a munka termelékenységét, és a vegy ipar kivitelével bővítették a tőkésexport arányát. E kedve ző folyamatok kibontakoztatá sát, fejlesztését irányozta elő a jövő évi terv, így továbbra is az ipari átlagnál erőteljeseb ben, 8,6 százalékkal bővítik a vegyipari termelést, s e fel adatok teljesítéséhez a szak- szervezet a maga sajátos esz- ‘ közeivel jelentős segítséget I nyújt. i geik teljesítésén kívül a szo cialista munkaversenyben is vállaljanak feladatokat. A továbbiakban Barabás Jánosnak, a KISZ KB titká rának előterjesztésében meg vitatták és elfogadták a KISZ IX. kongresszusa határozatai nak végrehajtását szolgáló fel- adattervet. Végül Borbély Gábor, a KISZ KB titkára adott tájé koztatást a nemzetközi-ifjúsá gi mozgalom időszerű kérdé seiről. mára különösen jelentős, mi után a tagországok ebben az évben láttak hozzá az 1976— 80-as évre szóló ötéves tervek megvalósításához. Ebben a munkában fontos szerep há rul a KGST-re, és annak minden szervére; ezt fejezi ki a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé nek nyilatkozata is, melyben a részvevők kinyilvánították el tökélt szándékukat, hogy to vábbfejlesztik a két- és sokol dalú együttműködést a gazda sági élet minden területén, valamint a műszaki-tudomá nyos eredmények felhasználá sában. A könnyűipar tervei Az 1977. évi népgazdasági tervből a könnyűipari ágazat ra háruló feladatok megoldá sának előkészítésére kedden az ágazatban működő vállala tok, szövetkezetek több száz vezetőjének részvételével könnyűipari értekezletet tar tottak. -A tanácskozáson megjelent és felszólalt Havasi Ferenc, a Minisztertanács el nökhelyettese, ott voltak az érdekelt szakmai szakszerve zetek főtitkárai. Keserű Jánosné miniszter beszámolójában értékelte a vállalati • középtávú tervező- munka tapasztalatait. Foglal kozott az-ágazat idei tevékeny ségének várható eredményei vel, gondjaival és megjelölte a lakosság ellátásában, vala mint az export növelésében a könnyűiparra háruló jövő évi főbb feladatokat is. Dinamikusan fepodlk a vegyipar Hosszú távú együ ítműködés az élelmiszeriparban A tsz-koagrssszusra készülve (1.) Mit adnak a kills gazdaság ok HARMADIK ORSZÁGOS kongresszusukra készülnek a mezőgazdasági szövetkezetek és á halászati szövetkezetek. Ez év december 14-én és 15-én mintegy 500 küldött vitatja meg Budapesten a tsz-mozga- lom legfontosabb, időszerű kérdéseit. Közülük 47-en Pest megye tsz-eit képviselik. A ta pasztalatokat, a véleményeket, a különféle javaslatokat ösz- szegyűjtő munka hónapok óta folyik. Valamennyi ísz-ben, szak szövetkezetben, halászati szö vetkezetben és szövetkezeti társulásban megvitatták a Termelőszövetkezetek Orszá gos Tanácsa által ajánlott kongresszusi beszámoló terve zetet, sok ezren véleményt nyilvánítottak, észrevételeket fejtettek ki és javaslatokat tettek. A decemberi kongresszus nemcsak a tsz-ek működése, gazdálkodása szempontjából nagy jelentőségű. Egész tár sadalmunknak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek töret lenül, egészségesen fejlődje nek. EZEK A SZÖVETKEZETEK közvetlenül hatással vannak 800 ezer család — mintegy 2 millió ember — életére. Tevé kenységüktől, gazdálkodásuk tól, eredményeiktől függ a közös munka körülményeinek, a személyes jövedelmeknek az alakulása, a tagok emberi, közösségi fejlődése és műve lődése. A tagok többnyire ismerik saját szövetkezetüket. Véle ményt formálnak azonban a közös gazdaságokról azok is, akik falun laknak, de már nem a mezőgazdaságban, eset leg nem is falun dolgoznak. A városi emberek is értesülnek a szövetkezetek munkájáról és sajnálatos, hogy nem mindig a valóságnak megfelelően. Éppen ezért érdeke mind annyiunknak, hogy a tsz-ek- ről nyert információink, érte süléseink igazak, pontosak legyenek, hiszen csak így tu dunk helyes véleményt for málni. Az első és a legfonto sabb: sohasem szabad bizo nyos — elszigetelt — jelensé gek alapján általánosítani. És sohasem csupán a felszínt, a tüneteket kell észrevenni, ha nem a mélyebben fekvő oko kat is. fgv — a tények, az jga^ág ereiével — vehettük elejét a káros hangulatoknak. HAZÁNKBAN 1462 tsz, 123 szakszövetkezet, 19 halászati tsz, 266 szövetkezeti társulás működik. Tagjaik száma eléri az egymilliót. E szövetke zeti kereteken belül mintegy 640 ezer aktív dolgozó tevé kenykedik: 6 millió hektárnyi földterületen 110 milliárd fo rint értékű eszközökkel éven te 130 milliárd értékű termé ket állít elő. A közös gazdasá gok szervezik és segítik 800 ezer háztáji gazdaság terme lését is. Pest megyében összesen 112 termelőszövetkezet, szakszö vetkezet és szövetkezeti közös társulás tevékenykedik. Az összes területük 256 ezer hek tár, tagjaik és alkalmazottaik száma megközelíti a 90 ezret. Az idén, a mezőgazdaságra kedvezőtlen időjárás ellenére is, több mint 15,5 milliárd fo rint termelési értéket számí tanak. A mezőgazdasági szövetke zetek közös gazdaságai és tár sulásaik állítják elő a mező- gazdasági termékek 60 száza lékát. Viszont jelentős szere pük van abban is, hogy a tsz háztáji és a szövetkezetekbe tömörült parasztok gazdaságai Rajz, hiányzó vonalakkal A technikatörténelem ne vezetes kudarcainak egyike az ún. atlanti-kábel lefektetésé hez fűződik. Az Anglia és az Amerika között húzódó, az At lanti-óceánt átszelő kábelt elő ször 1857-ben kísérelték meg lefektetni. A két kábelrész ösz- szekotésekor kiderült: az egyik jobb, a másik bal sodratú. Márpedig eltérő sodratú kábe leket nem köthetnek össze, mi vel húzó erő, feszülés esetén a kábel kitekerödik, azaz sodra- ta kibomlik. A tervezéskor, szervezéskor egy valami kife le jtődött. Az, hogy a kábeleket készítő két gyár egyeztesse a sodrat irányát... ami igazán csekély mozzanatnak látszik, már-már elhanyagolható. E csekélységen azonban meghiú- ult a terv szerinti munka, meg kellett várni, amíg az új, meg felelő sodratú kábelt gyárta nak a két kontinens összeköté- 'sére. A gyártási rajzon csak néhány vonal kellett volna a sodratirány jelölésére, ezek a vonalak azonban hiányoztak. Akadozó kerekek Dicsérjük, ünnepeljük az új, korszerű technikát, ám bánni vele még nem mindenkor és mindenben tudunk. Mert való igaz, az új gép, a korábbinál jkorszerűbb berendezés, az ad dig alkalmazottnál termelé kenyebb technika sokat lendít het a gyár, a vállalat, az ipar ág fejlesztésének kocogó, oly kor meg-megakadó kerekű szekerén, csakhogy a befoga dásnak, a zavartalan beillesz tésnek feltételei vannak. Ami általában ki is derül, csak az a baj, hogy sűrűn utólag. Ak kor. amikor beváltatlanul ma radnak az új eszközökhöz, el járáshoz fűzött remények, amikor a portékáért fizetni kell, de az sehogysem akarja meghozni az árát. A Közúti Gépellátó Válla lat ceglédi gyárának szakem berei joggal kifogásolják: az útépítő és útjavító gépláncok kihasználtságát lényegesen be folyásolja az előkészítő és ki egészítő berendezések hiánya, elavultsága, ezért a géplán cok kihasználtságát lényege sen befolyásolja az előkészítő és kiegészítő berendezések hiá nya, elavultsága, ezért a gép láncok teljesítménye kisebb a lehetségesnél. Minisztériumi elemzés bizonyította: a nagy termelékenységű építőipari gé pek üzemideje a naptári idő alapnak mindössze húsz-hu szonöt százalékát teszi ki. Megnéztük: a megye minisz tériumi építőipari vázlatai nál az üzemórák aránya a nap tári időalapon belül a torony daruk esetében 30,9, a kana laskotróknál 20,4, az egykana- las rakodóknál 19,8 százalék volt tavaly. A miértre az hang a mezőgazdasági termékek 20 százalékát adják. Ezek az arányok meghatá rozzák egyben azt a fontos szerepet is, melyet a mező- gazdasági tsz-ek a lakosság ellátásában, az ipari nyers anyagok termelésében és az exporttervek teljesítésében betöltenek. Ismeretes, hogy a magyar mezőgazdaság a lénye ges és a legfontosabb élelmi szerekből nemcsak a lakosság ellátását biztosítja, hanem a népgazdasági export 22—23 százalékát is adja. Sőt az ex port részesedése a fejlett tő késországok viszonylatában általában meghaladja a 40 százalékot. Az Olaszországba és a Nyugat-Németországba irányuló exportunknak pedig több mint 60 százaléka me zőgazdasági és élelmiszeripari termékekből áll. Hazánk ma kétszer annyi élelmiszert ex portál, mint tíz évvel ezelőtt. MEZŐGAZDASÁGUNK ma kevesebb emberrel, kisebb termőterületen 45—50 száza lékkal több terméket ad, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt. Gaz daságilag is kifizetődőnek bi zonyult tehát falun a ♦szocia lista nagyüzemek létrehozása, fejlesztése. Jól szolgálják egész társadalmunk érdekét, elősegítik életszínvonalunk emelkedését és lehetővé tet ték az új paraszti életforma kialakulását. T. B. Következik: A sikerek alapja • A befogadás feltételei • Mindig akarnak • Kötelező sorrend zik el: szervezési, átcsoportosí- tási nehézségek, előkészítetlen építési területet kaptak... Hiányzott itt is néhány vonal a rajzról. A Váci Kötöttáru- gyár súlyos gondja: az új esz közökhöz kevés a képzett em ber, a textilipari szakmunkás- képzés ellentmondásai miatt szakmunkások helyén betaní tott dolgozók tevékenykednek. Jogos igények Szándékosan választottunk különböző példákat, mert így érzékelhetjük: nem egyedi je lenségekről van szó, hanem a tervezés, a szervezés olyan láncáról, amelyből el-elvész néhány szem, azaz megszakad a folyamatosság. S nemcsak egy-egy termelőhelynél törté nik meg ez, hanem tágabb ér telemben Is, bizonyítva: a leg korszerűbb eszköz vagy eljárás csődöt mondhat, ha nem készí tették elő, nem szervezték meg beillesztését a termelési folya matokba, ha nem gondoskod tak arról, hogy a logikai lánc ne szakadjon meg. Ha megtör ténik a baj, a tegnapi csodavá rók egyszeriben az új technika kárhoztatói lesznek, mondván, akkor már jobbak voltak az öreg masinák. Nem akarják, vagy nem tudják belátni: a kudarcokért nem hibáztatha tok a holt eszközök. Jogos igényként fogalmazta meg a párt Központi Bizottsá ga 1976. december 1-i ülésén az irányítás erőteljes javítását, mert „a terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok megítélésében, fokozódjék a kezdeményezés, következetes, fegyelmezett legyen a végrea hajtás.” A rajz hiányzó vona lai ugyanis legtöbbször fegyel mezetlenségre, a körültekintés hiányára vezethetők vissza, s nagy hibának bizonyulna úgy. vélni, hogy az ilyesfajta gon dokban csakis a vállalatok az elmarasztalhatok. Hiszen egyetlen vállalat nem oldhat ja meg a szakképzést, a gép láncok ésszerű összeállítását, a nagy termelékenységű beren dezések kihasználását. Tehet érte, esetleg, sokat, ám úgy nem megy a dolog, hogy az egyik tesz valamit, a másik meg csak akar tenni. Beszédes tanúk Tavaly a megyében a válla lati és szövetkezeti döntési ha táskörben megvalósuló beru házások összege 600 millió fo rinttal haladta meg azt a 4.6 milliárd forintot, amelyet ál lami döntések alapján hasz náltak fel fejlesztésre. A válla lati kiadások között olyanokat találhatunk, mint például a Cement- és Mészművek váci gyára bányaüzemének új ■ gé pekkel történő felszerelése, a daruk cseréje, a mészüzem kő ellátásának megoldása, ami 115 millió forintot emészt fel; az Épületkerámiaipari Válla lat őrbottyáni téglagyárának megújhodása, ami 241 millió forintot követel. Mégsem ugyanazok Az ilyen és hasonló, sok milliós tételek beszédesen ta núskodnak arról, milyen fele lősséget vállalnak egy-egy döntés meghozói, s éppen ezért szinte érthetetlen: o döntés megvalósításának, hogyanja csekély figyelmet kap. Mintha csak a döntés, a fejlesztés megkezdése lenne a fontos, s az, utána mi történik, mellé kessé, huszadrangúvá satnyul. Vannak fejlesztések, melyek igazolják, mit ér a befogadási képességgel összehangolt tech nika, miként növeli a termelé kenységet, az áru minőségét. Ilyen beruházást hajtottak végre — ún. devizahitel segít ségével —, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában, Gödöllőn, a Monori . Állami Gazdaság takarmánykeverő üzemében, Csévharaszton. Az összhangot megteremtő terme lőhelyeken ugyanolyan veze tők és beosztottak dolgoznak, mint másutt, vagy mégsem ugyanolyanok? Nem lehető ségeik, hanem eredményeik különböztetik meg őket. Előb biek ugyanis nem pusztán ten ni akartak, hanem úgy tenni, hogy annak haszna mielőbb mérhető legyen. Ha kellett — az egészséges határig — koc káztattak, ha úgy hozta a fel adatok sora, akkor félretolták előzetes elképzeléseiket, s úja kat alakítottak ki, azaz nem célnak, hanem eszköznek te kintették a fejlesztést. Fogalmazásbeli csupán a kü lönbség? Aligha. Ott, ahol a termelés korszerűsítése füg getlenedik a feltételektől, ahol a fejlesztés 1 elvont, mert a tárgyi környezettel nem egyez tetett fogalommá válik, köny- nyen vélik célnak az újat. S ha megvan, ha elérték, zavar talan tapasztalják: nem tud nak mihez kezdeni vele, amit összehoztak, az nem az, amit elterveztek. Ilyenkor azután buzgón a másikra mutogatnák, ő tehet róla, ő nem csinálta ezt meg azt, ő nem húzta meg a rajzon a hiányzó vonalakat. Az ötödik ötéves terv nem tesz lehetővé nagy iramú ha ladást az állóeszköz-fejlesz tésben. S ezért rendkívüli mértékben megnő a hiányta lan láncok, a logikai összefüg gések szerepe. Azaz az előké szítő szervezésé, ami felöleli a dolgozók továbbképzését épp úgy, mint a technológia felül vizsgálatát, a termelés csomó pontjainak kritikus elemzését, mindazt, amit egyeztetett fej lesztésnek és termelésirányí tásnak nevezünk. Először fej leszteni, s azután igazgatni az akadozó, súrlódó részeket •— ez az, ami alaposan megvá molja a remélt eredményeket. Mészáros Öttó Bázisépítők Ráckevén az MHSZ járási bázisán hatvan személyes tantermet, és tíz állásos légiiuska-Iőtcret épít a kiskunlacházi ÉGSZÖV. A több mint hétszázezer forintos létesítményben a könnyű búvárok, a lövészek és az ifjúgárdisták foglalkoztatására lesz lehetőség. J,elenleg az utolsó simításoknál tart Gőzön Pál kő műves-brigádja. Nagy Iván (elvétele
