Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
t X/(íi!an 1976. DECEMBER 8., SZERDA > Beethoven életműve Zenei rendezvénysorozat Beethoven, halálának 150. évfordulója alkalmából az utóbbi évek egyik legnagyobb lélegzetű zenei rendezvényso rozatára kerül sor a főváros ban: december első napjaitól május közepéig — az ország legnevesebb művészeinek és együtteseinek közreműködésé vel — csaknem félszáz hang versenyen szólaltatják meg a zeneszerző valamennyi jelen tős művét. A Beethoven emlékének szen telt zenei események sorából is kiemelkednek azok a hangver senyek, amelyeken az Állami Hangversenyzenekar — Fe- rencsik János vezényletével — Beethoven összes szimfóniáit tűzi műsorára. — Ecseri lakodalmas. A százhalombattai kulturális hét keretében tegnap, de cember 7-én este fél nyolc kor a DKV-irodaház színház- termében telt ház előtt adta elő műsorát az Állami Népi Együttes. A művészegyüttes egyik legismertebb program ját az „Ecseri lakodalmasat láthatta a százhalombattai közönség. Hová lett Érd régiségtára? A gimnázium őrzi a leletek egy részét Sok-sok esztendővel ezelőtt nem egyszier jelent meg eze ken a hasábokon Jovicza Ignác érdi nyugalmazott igazgató-ta nító neve. Nem azzal kapcso latban, hogy hosszú pedagógus működése során milyen sok ér di gyereket nevelt és hintette el fejükben a műveltség alap jait, bár ezért is megérdemel te volna. Munkaköri és hiva tásbeli kötelességét azonban messze túlmenően olyan idők ben, amikor a helytörténettel csak nagyon-nagyon elvétve foglalkoztak, Jovicza igazgató Érd múltjának okmányokban fellelhető és tárgyi emlékeit kutatta, gyűjtötte. Erről a munkásságáról emlékeztünk meg többször. Abbamaradt ásatások Érdről tudnivaló, hogy la kott hely volt már a legősibb idők óta. Az ötvenes években a Fundaklia néven ismert ki száradt vízmosás partján áso- gató emberek állati csontokat találtak. Egy mammut két és fél méter hosszú lábszárcsont ját példáuL A leletekről érte sített Nemzeti Múzeum ása tásiba kezdett. Akkor derült ki, Régi és újabb klasszikusok Történelem és képzelet A történelem mindig kissé a képzelet birodalmába tartozik, mert mindazt, amit kinyomo zunk róla, a képzelet elevenít heti meg. De a képzelet sem rugaszkodhat el úgy, hogy ne a valóságból építkezne. A kér dés csak a „hogyan”-okon van. Amit fentebb kijelentettünk, azt példázhatjuk néhány, az utóbbi hetek kiadói termésé ben — az Európa, illetve ezen belül a Magyar Helikon ki adásában — megjelent köny vön. Olyan művek ezek, ame lyek a klasszikusok sorába tartoznak, még az is, amelyik a legfrissebb közülük. Ez pe dig a közel két évtizede Ame rikában elhunyt német író nak, Lion Feuchtwang érnék. 1932—1936 között megjelent regénytrilógiája,-A zsidó hábo rú. A háromkötetes regény (A zsidó háború, A fiúk, Eljön a nap!) fő hőse Josephus Fla vius zsidó történetíró. Az író eredeti elgondolása az volt, hogy egy olyan tudóst mintáz a regénnyel, aki fölötte áll származási, közösségi, osztály beli kötelékeknek. A' tudo mány nemzetek fölötti világá ban él. A fasizmus uralomra jptása után azonban éppen el lentétes végkifejlet felé for málta hősét, alti népe mártírja lesz. Így példázza a mű azt, hogy az igazság, a bölcsesség egy és nem szakadhat el a tár sadalmi valóságtól. A múlt valóságának életre keltésében így lett meghatáro zó a jelen, az író korának tár sadalmi valósága. A valóság- formáló szándék, az állásfog lalás igénye mozgatja az alko tó képzeletét. A történelem inspirálta kép zelet, vagy — megfordítva — a képzelettől életre keltett történelem mindmáig legle nyűgözőbb megtestesítői Sha kespeare drámái. Ezúttal kü lön ajándékként kerül aszta lunkra a III. Richard, Vas Ist ván fordítását Bartha László grafikái illusztrálják. A tipo gráfiát és a kötést Szántó Ti bor tervezte. A finoman bor dázott diósgyőri papíron a Dürer Nyomdában készült nyl-kötésben is kapható kötet egészében művészi — a szép könyvek igényes kedvelőinek karácsonyi csemege lesz. De azok sem fognak csalód ni, akik a Világirodalom má sik nagyjának, Goethének há rom meséjét választják. Itt a képzelet egy másik — tiszta — működési területére, a fan tázia kötetlen országába, a mesék földjére jutunk. A Faust második részének jelké pességére, varázslatos gazdag ságára emlékeztető mesék régi görög mondák motívumát ele venítik fel más miliőben, álomkeretben, illetve középko ri francia mondát keltenek új életre vagy egyszerűen csak jelképes hangulatú, példázatos történetet adnak Antal László és Szállás y Klára fordításá ban. S ugyancsak ízléses, fi nom könyvet vehetünk kézbe. A Karátson Sándor színes il lusztrációival és Virágvölgyi Péter tipográfiái és kötésterve alapján készült kötet a Zrínyi Nyomda míves munkája. S ha már karácsonyi aján latként említettük e szép köte teket, akkor stílszerű hozzá juk sorolnunk egy harmadikat is: Dickens Karácsonyi énekét, amely ezúttal ugyancsak a Magyar Helikon művészi kiál lításában jelenít meg. Az angol érzelmes-realista e lírával át szőtt, képzeletdús kísértet- históriáját Benedek Marcell fordításában most Kass János 'remek grafikáival illusztrálva kapjuk Horváth István tipo gráfiai és kötésterve alapján — ugyancsak a Zrínyi Nyom dától. Egy mesés karácsonyi könyv — karácsony előtt. N. F. hogy ezen a tájon már évszáz- ezredekkel ezelőtt is élt em ber, mégpedig a neadnervölgyi ős fajtája beli, annak földbe- vájt tűzhelyét emelhették ki nagy óvatosan és vitték el a múzeumba kiállítani. Az ásatás abbamaradt, pedig ki tudja, mit rejt még itt a főid. Időnként akadnak, akik ava tatlan kézzel turkálnak benne i £ és ennek megakadályozására egyesek szeretnék, ha a Pun- dakliát természetvédelem alá helyeznék. Mások meg ugyan ez okból, hoigy Érd-Öfalu hatá rában a Kakukkhegyet, amely ből a két oldalán levő két tég lagyár nyersanyagát, agyagot bányásznak és közben megkö vesedett őslények maradvá nyait, s a történelem előtti kortól kezdve minden korszak ban itt élt emberek mindenfé le tárgyát találják szinte na ponta. De jóformán nincs Ér den talapalafcnyi föld, amely ilyesmit ne takarna. Kérésünket senki sem ellenez te, de a hivatalos formaságok elhúzódtak. Csak körülbelül másfél éve kaptuk meg az időközben felénél is kevesebb re olvadt gyűjteményt. A leg értékesebb tárgyak eltűntek. Elvezet egy tanterembe, an nak egyik falát magas polcok borítják. A tanév elején állí tották fel, azokon látható, ami kevés Jovicza Ignác sok évti zedes fáraságos munkája ered ményéből a gazdag gyűjte ményből megmaradt. Hová lett Érd régiségtára? Széthordták. Kik? Senki sem tudja. Megállapíthatatlan? Sz. E. Pest megyei résztvevőkkel Tanácskozás a Népművelési Intézetben % Hétfőn és kedden a fővárosi Corvin téri székházban tanács kozást tartott a Népművelési Intézet felnőttnevelési osztá lyának országos tanácsadó tes tületé. A tanácskozáson képvi seltette magát a Pest megyei Tanács igazgatási osztálya, s a ceglédi, monori, valamint a [y íci családi szertartásokat ren dező irodák is. Rácz Zoltán, a felnőttneve lési osztály vezetője beszélt a mozgalom fejlődéséről. Beszá molt szovjetunióbeli útjáról, melynek során tanulmányozta az ottani rokonintézmények tevékenységét és ismertetőt adott a szocialista országok társadalmi szertartásai ügyé vel foglalkozó II. nemzetközi tanácskozásról. A tanácskozáson felszólalt dr. Kertai Imre, az ÉVM he lyettes osztályvezetője, aki foglalkozott Pest megye gond jaival és törekvéseivel is. A kétnapos tanácskozáson levetí tettek egy most készített fil met a magyarországi temeté sekről, fénykép- és diasorokat a baráti országok névadóün nepségeiről, házasságkötési szertartásairól. Elköltöztek a tárlók S a sok régi, meg még ősibb holmit Jovicza Ignác szorgosan összegyűjtötte. Nem hob\)yból, magának, hanem a község kö zösségének. Sokáig a lakásán őrizte a régészeti leleteket, de a hatvanas évek eleje táján a községi tanács a Halla-házban bocsátott rendelkezésére he lyiséget, meg tárlókat, ahol megtekinthetők voltak. Ezt ne vezték Érden régiségtárnak. Őre, tudományos szintű ren dezője volt Jovicza, mondhat ni haláláig. Idestova öt eszten deje elhunyt és attól fogva gazdátlan lett élete nagy műve, az értékes történelmi emlékek ben bővelkedő gyűjtemény. Most, Érden járva, érdeklőd tünk, mi lett ezzel a régiség tárral. Azt mondták, átadták a gimnáziumnak. Meg kell keresni! Ezt pedig dr. Remenár Gé zától, az érdi Vörösmarty Gimnázium történelemtanár igazgatóhelyettesétől hallot tuk: — Mi vettük észre, hogy tü- nedeznek a kiállított tárgyak és a tanácshoz fordultunk, kér tük adja át nekünk a régiség tárat. Nagy hasznát vennénk, kitűnő szemléltető eszköz len ne a történelem tanításához. Fényes szelek Népi kollégista képzőművészek kiállítása a Nemzeti Galériában Társadalmunk nagy tette Volt, hogy megkereste a fel- szabadulás második hullámá ban a nép fiaiból a fényes szelek nemzedékét. Megkeres te, és felnövelte az újonnan alakított népi kollégiumokban a háborútól és szolgaságtól meggyötört tehetséges mun kás- és parasztfiatalokat. Ahogy László Gyula mondot ta megnyitó szavaiban a Nem zeti Galériában: szabadságra szabadsággal nevelődtek, ön ellátók voltak anyagiakban és szellemeiekben egyaránt; min den akadályt leküzdötték a festő- és szob rászj elöl lek a Dési Huber István, Derkovits Gyula és a Nagymaroson léte sült Nagy Balogh János népi kollégiumban. Ma már a volt marosiak Kossuth- és Munká- csy-díjas alkotók, akik valaha téglát raktak, tehenet fejtek, zenét hallgattak, műsorral kedveskedtek Szokolyán, —' műveikké! szétszéledtek az or szágba és a nagyvilágba. A nagymarosi indulás A volt népi kollégista kép zőművészek kiállítását decem berben tekinthetjük meg a Budavári Palotában. Szeren csés az a megoldás, hogy az 1946—48-ban fogant rajzokat összehasonlítjuk az érett mű- SZINIIAZI ESTEK Irma, te édes Bemutató az Állami Déryné Színházban A történet, mi tagadás, naív és érzelmes. Irma, a párizsi ut calány, beleszeret Nestorba, aki viszontszereti őt — ám Ir ma számára kissé érthetetle nül, Nestor rosszallással tekint az édes Irma foglalkozására, és féltékenykediik. Hogy Irmát megóvja a sok férfival való foglalkozás fáradalmaitól, Nes- - , . ..... , tor kitalál egy öregurat, bizo-' zo’ akl tobbeK nyos Oszkárt, akitől a lány ál landóan és rendszeresen nyúj tott szolgálatai fejében fix — és jelentős — összeget kap. Ezt a pénzt aztán átadja sze relmének, Nestormak. Hogy ebből a fura helyzetből csak bonyodalmak származhatnak, az világos. Nestor és Oszkár, akik egy ugyanazon személy, lassan feleslegessé teszik egy mást, illetve valamelyiküket. Nestor még a fegyencek szige tét is megjárja az ügy kap csán — de a végén persze min den jóra fordul olyannyira, hogy Irma, az édes, ikreknek ad életet, akiknek az apja Nes tor — vagy Oszkár? A darab sikere szilárdan megalapozott, immár húsz esz tendeje, a párizsi bemutató óta. Az 1963-as filmváltozat to vább növelte ezt a sikert, s az Irma, te édes azóta is gyakran előfordul a világ színházainak műsorrendjén. Mert ez a mu sical — a műfaj egyik első, s már-már klasszikus darabja — tud valamit, ami nem derül ki a gyermeteg meséből, illetve nem abban van elrejtve. A rossz lány- és apacs fiú-roman tika önmagában is hatásos do log de az Irma. te' édes ez a néhol bizony szirupos romanti kát fel tudja oldani egy kis franciás fanyarsággal, egy kis öniróniával, s azzal, hogy a történetet magát a szerzők sem veszik túlságosan komo lyan. Alexander Breffort, a szövegíró, szellemes és épp csak annyira frivol szövege, amit a műfaj megenged, s Marguerite Monot, a zeneszer- között Edith Piai világsikerű számainak ze néjét is írta, a zenés színpad szabályainak tökéletes! ismere tében dolgoztak, s remek szá mokkal, kitűnően táncolható betétekkel, igazi színpadi mu zsikával megtűzdelt, lendülete sen játszható, szellemesen mu lattató, jó szórakozást nyújtó művet hoztak létre. A jelenlegi előadás a Déryné Színházban pontosan érti a műfaji követelményeket, s bár némiképp átigazították a mű vet a színház sajátos követel ményéhez, és a zenekar is csak néhány tagú, a néző élménye ezzel nem lesz kisebb. Sőt, ta lán nyert is darab a változta- tásoklcal, mert még lendülete sebben. még fergetegesebb ko- médiázással játszható el. Pet rák József rendezése tele van jobbnál jobb játékötletekkel, de ezek. egyike sem öncélú, vagy túlhajszolt, mert Petrik tudja, hogy a legjobb poén is meghal, ha túliátsszák. Első sorban az előadás tempója és ritmusa dicsérhető — olyan erények ezek, melyek a hazai zenés színpadokon meglehető sen ritkán fedezhetők fel. S zptt, hogy nem lekerekített, külön táncbetétek illenek iga zán az Irma, le édeshez, ha nem a színpadi játék egészé tre szervesen illeszkedő, he lyenként kifejezetten tánccá „emelkedő" mozgásformák, így az előadásban szinte törés nél kül váltakoznak a prózai és a zenés, valamint a zenés és a táncos részek. A címszerepet sok szívvel, s egy csipetnyi franciás ízzel, elegáns fanyarsággal alakítja Somfai Éva. Kitűnően mozog, táncol, jól adja elő a számokat oly jól, hogy tulajdonképpen nem szép énekhangja szinte fel sem tűnik. Nestor—Oszkár kettős szerepében a színházhoz hosszabb kitérő után visszatért Sallay Tibort láthatjuk. Na gyon nehéz feladatát igen jól oldja meg, s énekelni és tán colni is tud — ami egy erede tileg prózai színész részéről nem kis dolog. Mellettük a népes szereplőgárdából — akik mindnyájan több szerepet is játszanak — kiemelhető Bere gi Péter ízléses komédiázása és Gömöri V. István sokoldalú sága (a prózai szöveggel meg testesített figurák mellett egy vak muzsikus koldust is ját szik, aki több hangszert is megszólaltat) emelhető ki va lamint Lendvay Gyula narrá- tor-kocsmáros figurája. A be mutatón Orosz István vezeté sével játszó kics'ny zenekar jól látta el feladatát. Külön említendő Wegenast Róbert egyszerű, de a színes diavetítéssel mégis hangula- Batári László: Nagymarosi gyümölcsös Cs. Nagy András: Emlék miután a táncokat tervező tossá táguló delete. Barta Judit is úgy gondolko- Takács István vekkel. Egyszóval nemcsak a nyitányt, hanem a folyamatot is számbavehetjük. A nagy marosi Nagy Balogh János né pi kollégium lelke, szervező je Pap Gyula festőművész volt, akire egykori, mesterré és művésszé féLnőtt tanítvá nyai ma is hálával emlékez nek. Joggal, hiszen Maroson varázslat történt; a lehetősé gek valósággá gyarapodtak: Kiss Nagy András több hazai és nemzetközi díj birtokosa: Mazsaroff Miklós bolgár, spa nyol motívumokkal érlelte ér tékeit a továbbiakban, de je lentős fejlődést mérhetünk le a többi volt nagymarosi, Dal- los Ferenc, Heiszler Lívia munkáiban. Rejtély , Magony Ida nagyszerű indulása. Azóta szünetelteti tehetségét, jogos a bizalmunk, hogy feltámad ké pessége. Mesterművek Sok volt Derkovits és Dési Huber István kollégista talált festői otthonra azóta me gyénkben, melyet a nagysza bású tárlat képei is igazolnak. Batári László legszebb képei nagymarosi tematikájúak, Ve- csési Sándor dömsödi vízpart tot fest évek óta, Monos József Vácott telepedett le, Izsák Jó zsef, Séday Mária, Bolgár Jó zsef többször keresi fel a Du nakanyart. A hajdani népi kollégisták közül Kiss Teréz Vecsésen, Koncz Béla Tápió- szelén született s minden bi zonnyal hamarosan önálló tár lattal is hazaérkeznek. Mind ebből látható, hogy máshol is, itt is nagy a Pest megyei áramlás. Nyilvánvaló, hogy a rendszeres és általános művé szi előmenetel a tehetség, a munka és a társadalom segít sége nyomán érlelte a műve ket. Nyitott az út a mester művek irányába. | Anyagi és erkölcsi támogatással A látott és számba vett anyag értékmutatói azt jelzik, hogy ezen szűk ösvény az ál landó összpontosítás következ tében elsősorban Batári Lász lónak, a Duna-műhely repre zentáns festőjének, Cs. Nagy Andrásnak, Szurcsik János nak, Vecsési Sándornak, Kiss Nagy Andrásnak, Kántor La josnak, Csohány Kálmánnak, Kokas lgnácnak, Kovács Fe rencnek, Segesdi Györgynek, a hosszú ideig Szentendrén alkotó Kucs Bélának, Nagy Sándornak, Vigh Tamásnak adatott meg. Mindezt a szö vetségesként együttérző társa dalmi háttér mellett kizárólag önmaguknak köszönhetik. Akik megtorpantak, akik las- sabbra mérsékelték tempóju kat, azok számára is — gyor sulás esetén — magaslatra ve zet az út. Oly egyszerűek a törvények. A szinte mindenki ben rejlő tehetségmérték ki bontakozik a társadalom és az egyén párhuzamos erőfeszíté se révén, melynek nagyszerű példája képzőművészetünk mostani derékhadának népi kollégium nyitánya. Azok vol tait a hősi idők, amikor hiva tására ébredt a nép ifjú szí vekben rejtőző friss energiája. A hajdani népi kollégisták nemzedéke társad aim urak tíz milliós egységében, a kultúrá jában felnőtté ért nép anyagi, erkölcsi támogatásával és sa ját tehetségük hivatásvállalá sának fáradhatatlanságával most szerkeszti szobrokkal, festményekkel a holnap mes terműveit. Losonci Miklós t
