Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
A természet tévedése Virágzó szilvafák - ősszel Furcsa jelenségre figyeltünk fel Cegléden, a gyümölcster mesztési kutcttó-áMomás szilva íajtaigyűjteményében: novem ber 9-én néhány fán számos virág bontotta szirmait. Az egyik Besztercei szilvafan na gyon sok moníliás gyümölcs múmia „díszelgett’ — részben a betegséggóc, részben a furcsa időjárás előcsalogatta a virá gokat. E fán mintegy 150 vi rág nyílott egyszerre. Ritka je lenetéig. hogy a dermed t-vörös- lomlbdíszű fákon illatos szilva- virág is legyen — ősszel. Volt már arra példa, egy du nántúli feljegyzés 1241 decem beréből fennmaradt: kará csonyra virágba borultak a kajszifák! Rendkívül hideg volt 1241 tele, de a telelő szin te forró. Pedig nem minden sziilvafajta ennyire érzékeny, tudvalevő ugyanis, hogy a Besztercei szilva őshonos a Kárpát-medencében, ezért is reainál talán jobban a klimati kus rendellenességekre. Más fajták viszont rég kipusztultak, megmásíthatalanul, ezeket lát va, könnyen kesereghetnénk Simon István szép soraival: „Kertünk végiben szilvafa, I tövénél zöld moha. / Nincs vi rága, nincs illata, / nem tá mad fel soha, / jöhetnek nya rak, őszök, / nem hoz többé gyümölcsöt: / kiszáradt ez a-‘n 99 jfl- Az őszi szilvavirágok szépek, illatosak, érdekesek, de a vi rágszerkezet, az ivarszervek olyan mérvű rendellenessége ket mutatnak, hogy belőlük még növényházban sem tud nánk gyümölcsöt nevelni. Mi ért? Meddő virágok ezek, me lyeket nem táplálnak a leve lek, így a természet tévedései, az időjárás áldozatai gyorsan lehullanék: szépek, de érték telenek. Surányi Dezső Fenyővásár Megkezdődött a fenyőfavásár. A városban több helyen állítottak fel alkalmi elárusítóhelyeket. A piactéren az ÁFÉSZ és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ütötte fel standját. Van miből válogatni a vásárlóknak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Tiszta emberséggel A döbbenet megdermeszti a gondolatot. Az idegek fe szes hálóján fennakad a riadt szó. Remeg a tollat szorító kéz, csak töredékek hullanak a lapra, zavart, ugráló képek. A múlt: friss forrású emlékek. Majd a rémület: sápadó remé nyek. S a ma: a könyörtele nül lezáró, másí thatatlan ér vényű tény. Nem az első percek a leg- szömyűbbek. A följajduló ér zelemben akkor még van til takozó, élethez kapaszkodó ösztön. De amikor az értele mig hatol a valóság, amikor tudomásul kell venni — tehe tetlenül — a mindig így ma radót, ez a legmegrázóbb. Most, hogy leírom, fogom föl először a hír szigorú, egyér telmű bizonyságát: meghalt Radványi Nagy József, a ceg lédi Kossuth Gimnázium igaz gatója. Alakja már régóta jelképpé tisztult munkatársai és egyko ri tanítványai körében. Milyen volt ő? Tiszta, őszinte szavú. Emberi. Az igazért szenvedé lyesen, felelősséggel harcoló. A köznek ártó bajok miatt aggá lyoskodó. Nem a hűvös objek tivitás mögé bújó, hanem ön magát mindig nyíltan kitáró. Tiszta hitű pedagógusa az életnek. A változó világ átformálta az iskolát is. S ő, jó meghal- lója az új idő hangjainak, ér tő karmesterként teremtett harmóniát. Szavára megannyi kolléga és tanítvány emlékezik, élete így ezernyi gyökerű. Most sem tett mást, mi lényege: taní tott. A hír a nagy életleckét adta föl nekünk: „Folytassá tok innen”! Vlni ilyen tiszta emberség- gél érdemes. Ha a szép igazért cselekszünk naponta, ő köztünk marad. Költői Ádám A szolnoki rádió műsora December 20-(úi 26-ig Hétfő: 17.00: Műsorismerte tés, hírek. 17.05: Hétfői hul lámhosszunk — zenés, aktuá lis riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az év sláge rei I. 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. 18.30— 19.00: Szlovák műsor. Kedd: 17.00: Műsorismerte- A CEGLÉDI VÁROSI TANÁCS KÓRHÁZA pciydiatot hirdet mosodavezetői állásra jelentkezés a Kórház Gazdasági Osztályán. Bérezés a 18/1971 Eü.M. utasítás szerint. A KÖZGÉP 2. sz. gyára ENERGETIKUST KERES műszaki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve gépésztechnikust, energetikusi szakvizsgával. Jelentkezni lehet a személyzeti vagy a munkaügyi vezetőnél 2701 Cegléd. Külső Kátai út 35/a. tés, hírek. Barbra Streisand énekel. 17.10: Szót kérek... 1976. emlékezetes Szolnok megyei hangversenyei. 17.30: Eszmecsere — Bendó János riportja. 17.40: Az év sláge rei II. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelöknek. 18.28: Hírösszefoglaló, műsorelőze tes. Szerda: 17.00: Műsorismer tetés, hírek. 17.05: Georg Otz énekel. 17.10: Az újságíró jegyzetfüzetéből. 17.15: Ven dégünk volt — Gertler Endre hegedűművész. 17.25: Farmer és nyakkendő — ifjúsági ma gazin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az év slágerei III. 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00: Műsoris mertetés, hírek. 17.05: Hét közben ... zenés riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé az év slágereiből. 18.28: Hírösszefoglaló, műsor előzetes. Péntek: 17.00: Műsorismer tetés, hírek. 17.05: A fa alá... zenés riport-műsor. 18.00: Al földi krónika. 18.15: Fehér karácsony — könnyűzenei összeállítás. 18.27: Hírössze foglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 9.00—10.30: Hogy volt? — Válogatás az év em lékezetes riportjaiból. Vasárnap: 9.00—10.00:' Kel lemes ünnepeket. 10.00—10.30: Szlovák műsor. A tartalom ból: Karácsonyi ünnepi mű sor — Szokások — Népek — mesék. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang zanak el. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Eladó Cegléden, Bud-: úton 396 n.-öles hőbb telek. — Érdeklődni Cegléd, Rákóczi út 19/c. fszt. 4. 18 óra ufán. _______________ An yadisznó eladó öt fiával. Katonáéknál. — Csemő, Alsóerdő dűlő •. sz. Középkorú magányos asszony részére szoba, konyha bútorozva *s kiadó. Cegléd. Déli út 63. szám. Hízó eladó. ~ Cegied VIT.. Nyár utcs 6. Házrész e1adó. Cegléd. Te’eki utca 12 A. Ér deklődni 17 órától. Külön bejáratú búto rozott szoba kiadó. — Cegied, Buzogány ut ca 2. Keresünk 2V2, illetve 3 szobás he:yiséget iro dának. Dél-Pest me gyei Szolgáltató Ktsz. Cegléd, Szabadság tér 5. sz. Labdarúgás Az utolsó mérkőzés A hosszúra nyúlt labdarúgó idényben az NB III-as bajnok ságban a 20. (előrehozott, ta vaszi első) fordulót rendezik meg. A Ceglédi VSE Kiskun halason lép pályára vasárnap, míg a Bem SE otthon fogadja ellenfelét. A Bem SE—EGSZOV ME- DOSZ összecsapás vasárnap délután egy órakor kezdődik a gerjei sporttelepen. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA , A CE.GLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLáo VÁROS RÉSZÉRE, XX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1976. DECEMBER 18., SZOMBAT Érvényre jut a tanköteleze Segílik a hátrányos helyzetű gyerekeket Délutánba hajlik az este, már villanyt kell gyújtani, hogy a könyv betűit lássa az ember vagy hogy golyóstollá- val okos gondolatokat, pontos adatokat rójon a füzetbe. A beszélgetés halk, mondhatni baráti. S amiről szó van — az most épp a történelem, az ál talános iskola hetedik osztá lyának a tananyaga. A felnőtt keresi a szavakat. Könnyeb ben beszél brigádvállalásról, a műszak teljesítményéről, mint az Árpád-házi királyok ról, Hollós Mátyásról, vagy Rákóczi koráról. Tanul, mert pótolod kell. Nem fejezte be tíz-egynéhány éves korában az általános iskolád tanulmányo kat, s most érzi a hiányát. Általános iskolában a tan kötelezettség most tíz évre szól, 6—16 éves korig tart. Az országban a tanulók 80 százaléka, Pest megyé ben valamivel több, Ceg léden pedig 96,3 százalé ka fejezte be általános is kolai tanulmányait az előző négy tanév átlagát te kintve, tizennégy éves koráig. Az idősebbek is tovább tanul taik, ha kellett, a nyolcadikos végbizonyítványért. A városi átlag ebben is jobbnak mu tatkozik az országosnál. Azok közül, akiknek így sem' sike rült valami okból, többen a dolgozók iskolájában pótolják az elmulasztottakat. Az ered ményekhez hozzájárult, hogy javultak az iskolák működési feltételei, hasznos megyei és helyi intézkedések születtek és váltak valóra az évek során. Egyre jobban kiteljesedik a tanulást támogató gyermek- és ifjúságvédelem, több a nap közis és a tanulószobás gye rek, ezzel is csökken az éget vésztők száma, pedig azelőtt ez gyenge pontja volt az álta lános iskolai oktatásnak. 1976-ban a tizennégy éven fe lüli felmentett tanulóik közül tizenkilencen iratkoztak be a dolgozók iskolájába. Ez szinte százszázalékos eredménynek mondható. Kevesebb volt az általános iskolás bukott diák is. Töb ben egészségügyi okkal indo- ! költ felmentést kértek, őket i hetente hatórás korrepetálás sal segítették vizsgához. Har mincegyen voltak, s közülük tizenegy felelt eredményesen a vizsgákon. A jövő feladata lesz, hogy ők még több segít séget kapjanak, hogy mint többi társuk, nyár elején vizs gát tehessenek. Ez a feladat jut a ceglédi kisegítő iskolára is, ahol az elmúlt három tan évben csupán két gyerek vizs gázott eredményesen, a tizen hat, osztályozóra utasított kö zül. Tizennégyen el sem men tek. Csökkent valamivel a ve szélyeztetett és a hátrá nyos helyzétű általános iskolások száma az elmúlt tanévre. Ez az erősödő ifjúságvédelem érdeme is. A szülők munka helye segíteni tudna az isko lának sok esetben, ha foglal kozna azokkal a dolgozóival, akikről megtudja, hogy nem gondoskodnak kellően gyer mekeikről, gátolják őket a ta nulásban és a fejlődésben. Az iskolák nyilvántartást vezet nek a veszélyeztetett helyzetű tanulókról és ha kell, intéz kednek a szülői munkaközös séggel karöltve. A gyámható ság segítsége is sokszor ered ményre vezet, az alkalmi se géllyel, állami gondozásba vé tellel, felügyelettel, vagy épp azzal, ha a szülőt alkoholelvo nó kúrára javasolja. A hátrá nyos helyzetű gyerekekkel az iskolában a tanítási órákon kívül is sokat foglalkoznak Cegléden több mint ötven állami gondozott kisiskolás van. Tanulásukat, előmenete lüket osztályfőnökük figye lemmel kíséri, törődik csalá di körülményeikkel és segít, hogy a tanulásban, s az élet ben se legyenek vesztesek, ha nem éppen olyanok, mint a többi gyerek. Az úttörőmozgalom, amely minden ceglédi általános iskolában eleven, segíti a fejlődésüket és beépülé süket a közösségbe. S végül szólni kell az általá nos iskolás cigány tanulókról, akiknek a helyzete gyakran nehezebb, mint bármely más kis társuké. Nemcsak nekik, hanem elsősorban családjuk nak kell beilleszkednie a dol gos, munkás közösségbe, hogy előbbre jussanak. Az idei tan évben hetvenhetén járnak kö zülük általános iskolába, a kisegítőbe pedig harmincket- ten. Közülük kevés a napkö zis, pedig az iskolák próbál koznak azzal, hogy meggyőz zék a gyerekek szüleit, gon dozóit. A költségek fedezésé ről is, helyettük a gyámható ság gondoskodna, segélyezés sel. Novemberig 14 cigánycsa ládból 44 kiskorú kapott se gélyt ebben az évben, és hu szonkettőből tíz napközis költ ségét térítik. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáról és tapasztala tairól legutóbb a ceglédi vá rosi tanács végrehajtó bizott- j sága tárgyalt. A tanácskozó | testület javaslatot hagyott jó- I vá, amely szerint a jövőben a művelődésügyi osztály a né- pességnyilvántartó csoport tal együttműködve gondos kodjon az elsősök, tankötele sek beiratkozásáról. Szükség van iskolai előkészítő tanfo lyamokra és. a hátrányos hely zetű gyerekekkel való, még alaposabb foglalkozásra. Mit játszanak a mozik? Szabadság filmszínház, Ceg léd: szombaton, vasárnap a délutáni előadáson: Péntek 13 (magyar), este: A rendőrnő (olasz vígjáték). Szombaton éjszaka: Charly, vasárnap dél előtt: A balkezes újonc. A ka maramoziban: szombaton és vasárnap: Lázroham (csehszlo vák). Abony: szombaton és vasár nap: A prémium (szovjet). Va sárnap délelőtt: Bundás Maci kalandjai. Albertirsa: vasár nap és hétfőn: Csizmás kan dúr (japán rajzfilm), szomba ton éjszaka: Négy muskétás újabb kalandjai. Ceglédbercel: vasárnap: Árvácska (magyar). Jászkarajenő: szombaton és vasárnap: Kölyök + Semmit tevők (amerikai). Törtei: szom baton és vasárnap: Dal a sze- ^ relémről (japán). A Szárhomok regénye ELSŐ HATÁRJEL a Szár- homok halom — írták 1368- ban. E halom déli vidékünk legmagasabb pontja, 144 méter a tenger szintje fölött, ott uralkodott a Királyné erdeje északnyugati csücskén a há romezer holdas őstölgyesen. Ezt az erdőt száz év alatt mind egy szálig kiirtotta a ceglédi, körösi és kecskeméti nép, talaját fölverte a fű, irt ott bokrok telepedtek meg rajta. Legelőnek használták, békességgel, amíg kevés volt a jószág, de amikor az alföldi jobbágyok ■ nagyobb hasznot találtak a hízómarhán, egy szeribe vége szakadt a barát ságnak. Hol a körösiek verték ki innen a ceglédieket, hol a ceglédiek a körösieket. A kecskemétiek a nagy távolság miatt elmaradtak. Volt úgy, hogy fölfegyverzett körösi pa rasztok megkötözték a ceglé dieket, marháikat elhaitották, egy ökrüket megsütötték, nagy gaudiummal megették. Már-már sajátjuknak tudták, amikor a törökök kóbor mar- talócai gulyáikból kiszakítot tak egv falkát. a pásztorok utolérték a tolvajokat és agyonverték őket. Mikor ezt a budai pasa megtudta, vér- díiat követelt rajtuk. A kö rösiek tagadták és ijedtükben azt mondták, hogy a haraszt a ceglédieké. A ceglédiek kaptak az alkalmon, kifizet ték a kétszáz forintot és meg szállták a pusztát, amit abban az időben Csemőnek mondtak. A kárvallottak futottak a me gyéhez, keresvén az igazukat, a megyei bírák tanúkat hall gattak ki, akik a határjeleket hol ide vélték, hol amoda, aszerint, hogy kiknek az em berei voltak. Az évszázados ipörben elsősorban a Szárho mokot vitatták. A ceglédiek délen mutogattak egy halmot, a körösiek északon, volt idő, hogy elkeresztelték Sashalom nak, Sas ülésnek, meg Vad leány ugrásának is. A bírák nem tudtak eligazodni, hatá rozatlanok voltak ítéleteikben, az senkinek sem jutott eszébe, hogy a vitatott birtokhoz egyik villongónak sincsen jo ga. mert az a régi királynék tulajdona volt Végül is 1811- ben, elunván a folytonos ki szállásokat, a megye megfe lezte a Csemőt. A két város ingyen nyert ezerötszáz-ezer- ötszáz hold homokföldet. A Gógányi csárda vidéke a kö rösieknek jutott, a Kistelek a Csemötorokkal Ceglédnek. A műit században betelenítették szőlővel, gyümölccsel. A borok mellett aztán megbékéltek, de ha szóba került a Szárhomok, kiéiüla rési haragok. A SZARHOMOK MA IS ÁLL, kopaszon, megtéoázof- tan. de szilárdan, a kinti né pek Gyurkadombnak mond ják. s ha kérdezzük, hogy miért, két mondával is ma gyarázzák. Az egyik: „Amikor a nagy legelőket osztották, egy vala milyen Gyurka nevű kis, öreg ködmönös ember is jelentke zett a bankban. Olcsó volt a föld, s a kis vénember száz holdat jegyzett Megkérdezte az árát. Megmondták. Azt is, hogy hány év alatt kell kifi zetni. A ködmönös gondolko dott, előkotorta nagy tarka zsebkendőjét, kitakargatta és számolta az asztalra a’ száza sokat, hogy ő mingyán kifi zeti, mert nem szeret tartoz ni. Akkor nem vették el tőle a pénzt csak előjegyezték. Később az övé lett a száz hold, beleesett a nagy domb is, azóta nevezik Gyurka dombnak.” A másik monda: „Nagy le gelők voltak haldan azon a tájon, a ceglédi huszárok gyakran száguldoztak rajta. Egyszer is, hogy lefújták a gyakorlatot, a legénység le- nyergelh csutakolt, zabolt itatott, maga is kondérhoz já rult, evett, ivott, rágyújtott. A tisztek is megebédeltek, de a sültekre nem vizet ittak, ha nem bort. Többet is, mint kölött volna. Virtus szállta meg őket, fogadtak, hogy ki bír a halom meredek oldalán lovon fölkaptatni. Egymás után csúsztak-zuhantak visz- sza. egyik sem nyerte meg a fogadást. A közelben legelte tett a Gyurka juhász. Rátá maszkodott a botiára. úgy fi gyelte a versengő tiszteket. Mikor azok abbahagyták a já tékot, jelentkezett az ezredes nél, hogy szamarával fölkap tat a dombra. Kíváncsian egyeztek bele a huszárok, volt, aki jót nevetett a juhá szon. Fölült Gyurka a szamár ra, előbb csak lépésben járta- tott a domb körül, aztán üge tésben, a harmadik körben vágtára verte a szamarát, ver te a fej it a bottal, mind’ go rombábban, a szamár nyargalt eszeveszetten, a juhász csak verte, egyszer aztán ráfordí totta a legmeredekebbre, hát uram fia, a szamár mér- giben fölkapaszkodott a he gyibe. Almélkodtak a huszá rok, jóltartották a juhászt, etették, itatták. Azóta Gyur kadomb a hely neve.” CSEMŐ KÖZSÉG MEG ALAKULÁSÁVAL kiszorult mind a két város a karászi ból, a régi határjeleket újra föl lehetett ismerni, a sok né ven szerepelt Szárhalom is föltárta kilétét, most azonban már senki sem akarja így ne vezni, megmaradt Gyurka dombnak. Azt pedig, hogy a halom Vadleány ugrása is volt, arra újabb mondja jár ja. A vadleányok, miként a boszorkányok, ártó leányok, akik az erdőkben laknak. Jaj annak a legénynek, aki közé jük téved, mindig beljebb csalogatják, s amikor már be csalták a rengeteg kellős kö zepébe. eltűnnek, a legény vagy kitalál vagy sem. A nép úgy tartotta, hogy akik a vad leányok után mentek, azok sohasem kerültek elő. Hídvégi Lajos i 1 i f
