Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Lapunk hasábjain is foglal koztunk már a vasúti átjárók előtt a közúti forgatom felitar- tásával, a sorompóknak indo kolatlan zárva tartásával. A gödöllői járás területén a miskolci fővonalon, elsősor ban Péceí és Isaszeg az a két település, ahol a gépkocsi veze tők már előre félnek, ha a vasúti átjárón kell közlekedni. Az aggodalom nem is alapta lan. hiszen a sorompók szin te állandóan zárva vannak. Különösen egy-két helyen, például Isaszeg—Pécel között. Az isaszegi állomás közelében levő sorompónál talán a leg nagyobb fokú a hanyagság, a közúti forgalom feltártása. A gépkocsivezetők már csak úgy nyilatkoznak, hogy „ha az öreg lány van szolgálatban, akkor a 10 perces út órákig is eltarthat.” Hogy ez valóban így van, arról magam is jó né hányszor meggyőződtem. Leg utóbb délután, nem sokkal három óra után érkeztem a zarva tartott sorompóhoz. Jó néhányan láttuk, hogy a szol gálatban levő asszony, miután lecsukta a sorompót, át balla gott a si neken vízért, benézett az ott levő tálcásába, majd szép kényelmesen visszaballa gott szolgálati helyére. Eltelt 8—10 perc, amikor jött egy személyvonat, néhány perc múlva mág két vonat. Azután eltelt megint 10 perc, ismét el gördült egy tehervonat, az után egy mozdony. A sorompó 27 peixrig zárva volt. Nem ke vesebb, mint 33 gépjármű vá rakozott, türelmetlenül dudál tak, a gépkocsivezetők károm kodtak, nem ok nélkül. Az a három autóbusz utasokkal, a 10 tehergépkocsi rakományá val együtt ácsorgóit, amiből bizony nem csekély kára származott a népgazdaságnak. Magam is, meg mások is sok szor megtesszük azt az - utat. Talán nem is véletlen, hogy az egyébként már régen le szerelésre ítélt „10 peronéi hosszabb ideig zárva tartható táblát” 100 percre javította ki valamelyik türelmetlen vára kozó. Bárki mondhatná, hogy igen, elsőbbsége van a vasútnak! De hol van ez szabályozva? Se hol. Az új KRESZ már nem tartalmazza azt a 90 átjárót, ahol a forgalmait 10 percnél hosszabb ideig is fel lehet tartani. Mert hogy a sorompókeze- lőnok nincs mentsége, annyi bizonyos. Az adott esetben a sorompó felnyitása után elin dult a kocsisor, és a pár kilo méterre távolabb levő másik sorompónál újból megállt. De itt már egy olyan személy tel jesített szolgálatot, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy a közutat figyelje, nem a csu kott ajtó mögött várakozott, hanem a szolgálati utasítások ban rögzítetteknek megfele lően intézkedett. Magam Is hallottam, amikor telefonon érdeklődött a vonatok' iránt. Felnyitotta a sorompót, sze mélyesen sürgette a gépjármű vezetőket a gyors áthaladásra es egy fél perc sem telt el, a y)—15 gépkocsi folytathat va útját, nem kellett indoko latlanul ücsörögni — várakoz ni. Végre a vasút illetékes szer veinek is tudomásul kellene venni, hogy a Gödöllő és Pécel közötti út forgalma nagymér tékben megnövekedőül, a so rompót valóban csak a szüksé ges ideig tartsák zárva és ta lán az sem túlzás, ha egy-egy mozdony, vagy pályakocsi esetleg fél pereiig a jelzőknél megállásra kényszerül. ■Természetesein nem minde nütt ez tapasztalható. Például Pécelen, attól függően, ki van szolgálatban, nyitva tartják a sorompókat. Nincs probléma a már említett 5-ös őrháznál, vagy Gödöllőn, az állami tele pek sorompójánál. s—n AD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1S76. DECEMBER 18., SZOMBAT Csömörön és Kerepesen már döntöttek Egyesül három termelőszövetkezet A XI. pártkongresszus ki mondta, hogy az erősödő szö vetkezeti tulajdonnak szilárd alapul kell szolgálnia, a terme lőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez. A jövedelme zőbb gazdálkodás, a fejleszté si alapok közös felhasználásá val valósítható meg. A kisebb gazdaságok külön-külön nem tudnak versenyben maradni, a gondosan megtervezett egyesülésekkel, a gazdasá gokat irányító szakmai vezetés összevonásával eredményesebb gazdálko dásra nyílik lehetőség. Ezek a tényék késztették már két évvel ezelőtt* a csömöri Haladás, a budapesti XVI. ke rületi Aranykalász és a kere pest Szilasmenti Mezőgazdasá gi Termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetőit, hogy egye sülési szándékukat a megyei, járási, párt- és állami vezetés hez eljuttassák. A három ter melőszövetkezetben megala kultak az előkészítő bizottsá gok, elkészült a javaslat, me lyet a Mezőgazdasági és Élel mezésügyi Minisztériumhoz is eljuttattak. A miniszter és az Takarékosság, tanulás; társadalmi munka A mozgalom eredményeit értékelték az agrártudományi egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ezúttal nem a hall gatók, hanem az egyetem dol gozóinak szocialista brigádjai népesítették be a III-as elő adótermet. Csikós László, a szakszerve zeti bizottság verseny felelése tartott beszámolót a szocialis ta brigádok 1976. évi munká járól. Elmondotta, hogy az elmúlt vállalási időszakban a gazdasági főigazgatóság terüle tén huszonegy brigád vett részt a mozgalomban. Az értékelés során olyan kö rülmény, amely miatt valame lyik brigád nem érte volna el a szocialista címet, nem adó dott, de az egyéni értékelés kor a bizottság három tagnak nem ítélte oda a megtisztelő címet, sőt maguk a brigádok saját értékelésükkor nem megfelelő munkája és maga tartása miatt három dolgozót kizártak a soraikból. Akad tak olyanok is, akik kiléptek, eltávoztak. Kétszázharm incöten kaptak oklevelet, jelvényt, akadt köz tük olyan is, aki gyermekgon dozási segélyen van, vagy ka tonai szolgálatot teljesít. Az elismerés eddigi munkájuknak szól- A beszámolóból kitűnt, hogy a szocialista brigádok mun kájukat becsülettel és jól vé gezték. A betegségből adódó hiányzások kiesését megfelelő szervezéssel pótolták. Célkitű zéseik között szerepelt az anyagokkal való takarékosság, s az eredmény: 64 ezer fo rint megtakarítás. A társadalmi munkából is. kivették részüket. Az egye tem óvodájában és bölcsődé jében, valamint a város öt iskolájában összesen ötezer- hatszáz órát dolgoztak. Az egyetemen szervezett kommu nista szombatokon 145-en munkálkodtak, csaknem 8 ezer forintot ajánlottak fel a váro si művelődési központ építésé hez. A munka mellett az önkép zésben, a tanulásban is szor galmasak. A brigád tagok kö- Gírdos László (balra), az egyetem gazdasági főigazgatója, a kár pitosbrigád vezetőjének, Tóth Jó zsefnek átadja az első díjat. A brigádok egy csoportja díjkiosztáskor. zül 35-en tanultak, illetve ta nulnak általános iskolában, 22-en középiskolában, van olyan is, aki egyetemre jár. A különböző versenyeken, vetél kedőkön is indultak. Legtöbb jük régi dolgozó, a törzsgáir- datagság valamelyik fokozatá val rendelkeznek, 10—20—25 éve vannak az egyetemen. Egy-egy brigád magára ha gyott, egyedülálló embereket gondoz, látogat. Ilyen brigád a kertészeké is, amely az egyetem egykori rektorának, Páter Károlynak nevét viseli. Laukó Ferenc, brigádvezető vette át az aranykoszorús ki tüntetést, amelyet harmadiíz- ben nyertek el. Az év elején egyesült a kárpitosok és a lakatosok brigádja, ők ugyan csak aranyfokozatot kaptak- Cs. J. illetékes szakigazgatási szer vek a bizottság javaslatának felülvizsgálata után ügy dön töttek. hogy hozzájárulnak az egyesüléshez. A beleegyezés után kezdődhe tett a szervezés, a gazdaságok nál kisgyűléseket tartottak, Kerepesen huszonöt részlegnél tizenötöt. A cinkótai Aranyka lászban jövő héten rendezik az egyesülési közgyűlést, Csö mörön és Kerepesen már le zajlottak, az utóbbira látogat tunk el. A Szilasmenti Termelőszö vetkezet központi irodaházá nak tanácsterme zsúfolásig megtelt, négyszáznál többen gyűltek össze. Sárossy János, a tsz elnöke a közgyűlés feladatának fontos ságáról szólott, hiszen a döntés felelősséget kivan, hosszú időre megszabja a községek életének alakulá sát A tagság már a közgyűlés előtt 30 nappal kézhez kapta az előkészítő bizottság anyagát, volt tehát ideje tanulmányoz ni. A csoportos megbeszélése ken a tagság 90 százaléka részt vett, 137 észrevétel és javaslat hangzott el. A politikai és társadalmi szervezetek is hozzájárultak az egyesülés sikeres előkészitésé- hez, ennek is köszönhető, hogy a tagság felelősséggel vett részt- a munkálatokban. Ök is, a vezetők is tudják, hogy Bu dapest és Pest megye lakossága azt várja a szövetkezetektől, hogy elkövetkező közös munkájuk eredmé nyeképpen több legyen a zöldség, a tojás, a tej, a hús. Az egyesült termelőszövetke zet 6 ezer 231 hektáron gazdál kodik majd, a földterület átla gos aranykorona értéke 13,4. Fontos tényező, hogy az egye sülés előtt álló gazdaságoknak 1965 óta, illetve az utóbbi öt évben nem volt mérleg- vagy alaphiánya. Kurfis Menyhért, nyugdíjas, a fizikai dolgozók számának szükséges emeléséről szólt, javasolta, hogy a fiatalokat juttassák építési kölcsönhöz és telekhez, hogy letelepedésük höz ezzel is kedvet és segítsé get kapjanak. A szavazás módjának ismer tetése után szétosztották a sza vazólapokat, majd az urnák elé járultak a tágok. 386 szava zatból 384 igen született. Megválasztották a tisztségvi selőket, akik az 1977. január 10-án, Gödöllőn megtartandó együttes közgyűlés előkészíté sén munkálkodnak, jelölő, mandátumvizsgáló és szavazat szedő bizottság alakul. Csömörön is megszületett a döntés, 306 szavazatból 303 volt az igen. Cs. J. SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT Kisdobosok úszóversenye Gödöllő általános iskolai sportbizottsága, az úszás nép szerűsítése, alsó tagozatos ta nulóknak rendezett versenyt. A Damjanich János iskola vándorfcupá/t alapított, amelyet az az iskola nyerhet el, amely nek legtöbb tanulója teljesíti az előírt távot Az idén a ku pát a Légszesz utcai iskola nyerte: alsó tagozatos diákjai nak tizenkét százaléka tud úszni. Második a Damjanich iskola hat százalékkal, harma dik a Petőfi iskola öt, negye dik az Imre utcai iskola 2,5 százalékkal. Részletes eredmények: Első osztályos fiúk: 1. Kiss György (Imre utcai iskola), 2. Klement Attila (Légszesz u. iskola), 3. Szőke Zoltán (Imre u. iskola). Lányok: 1. Ákoshegyi Zsu zsanna (Imre u. iskola), 2. Fil- csik Tünde (Légszesz u. isko la). Második osztályos fiúk: 1. Vass Péter (Légszesz u. isko la), 2. Csákvári Jenő (Légszesz u. iskola). 3. Csomós Ferenc (Petőfi iskola). Lányok: 1. Tóth Zsuzsanna (Légszesz utcai isk.), 2. Prieger Edina (Légszesz u. iskola), 3. Kohós Anna (légszesz u. isko la). A fiúk 60x40 méteres váltó ját a légszesz u. iskola nyer te, Vass, Csákvári, Csáki, Bu- csai összeállításban. Harmadik osztályos fiúk: 1. Prieger Károly (légszesz u. is kola), 2. Kiss Ottó (Imre u. is kola), 3. Tóth Zoltán (légszesz u. iskola). Lányok: Ákoshegyi Márta (Petőfi u. iskola), 2. Benedek Nóra, (Légszesz u. iskola), 3. Kovács Bea (légszesz u. isko la). Negyedik osztályos fiúk: 1. Szabó Zoltán (Damjanich u. iskola), 2. Hámori György (Damjanich u. iskola), 3. Jóni Tamás (Damjanich u. iskola). Lányok: 1. Adonics Anita (Légszesz u. iskola), 2. Szász Judiit (Légszesz u. iskola), 3. Fehérvári Katalin (Petőfi is kola). A harmadik, negyedik osz tályos leányok 60x40 méteres váltóját a légszesz utcai isko la nyerte Mayer, Benedek, Fe kete, Kovács, Adonics, Szász összeállításban. A második he lyen a Petőfi iskola végzett A fiúknál a Damjanich iskola Szabó, Jóni, Hámori, Vankó, Önagy, Tóth összeállítású vál tója győzött, második a Lég szesz utcai iskola, harmadik a Petőfi iskola Felhívás Edzői továbbképzésre Az OTSH elnökének utasí tása szerint ötévenként min den edző köteles továbbképez ni magát. A közeljövőben ese dékes képzésen azoknak kell részt venniük, akik 1972-ben, illetve az azt megelőző évek ben végeztek, és még nem vol tak. Az az edző, aki nem végzi el a tanfolyamot nem köthet szerződést az egyesületekkel. Azok a segédedzők, akik idő közben magasabb fokozatú mi nősítést szereztek, vagy jelen leg edzőképzésen tanulnak, felmentést kapnak. A továbbképzésen résztve vőknek igazoltást adnak, illetve a most érvényes edzői igazol ványok helyett kiadandókba bejegyzik az elvégzés tényét. Jelentkezni írásban lehet, a pontos lakcím feltüntetésével 1977. január 15-ig, a Pest me gyei Sporthivatalnál, 1054. Bu dapest Steindl u. 12. S* ómba ti jegyzet Hallgattam Furulyás Já nost, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Terme lőszövetkezet elnökét, amint a televízió december 7-i, Feltűnés nélkül... című riportfilmjének első részé ben a szövetkezet életéről, eredményeiről beszélve, egyebek közt arrót szólt: olykor nel-tk i s gondot okoz a megtermelt zöld ségfélék gyors értékesítése. Szavait a szövetkezet ház táji gazdáinak panasza is megerősítette, mondván: p kisebb tételű zöldség el adása sem mindig könnyű. Innen a járásból, Gödöl lő szomszédságából Buda pestre, a Bosnyák téri piacra viszi áruját a háztá ji termelő, hiszen amíg a helyi fölvásárló 4—5 fo rintot tud adni a paradi csomért vagy a papri káért, addig a fővárosi piacon gond nélkül 12—14 forintért éftékesíti. És hallgattam néhány héttel ezelőtt Urbán Ist vánt, a gödöllői Kazlnczy telepi élelmiszer-áruház ve zetőjét arról, hogy nagy gondot okoz nekik az üz let zöldségellátása. A zöld ségfélék nagd részét a bu dapesti (!) Nagyvásárte- lepről kapják. Ráadásul: még nem is olyan régen hetenként hatszor kaptak zöldárut, most már csak kétszer. Mi történik tehát? A valkói, a vácszentlászlói, a zsámboki és a többi gazda ság, továbbá a kistermelők zöldségének az a része, amelyikre Gödöllőnek és a nagyobb településeknek szüksége lenne, vargabetűt írva jut el a helyi és a k örnyélcbeli fogyasztókhoz. Sőt, mint olcsó áru indul el „kőrútjára", s mint drá ga tér vissza. Továbbá hallgattam vá rosi fórumon azt is, amikor a résztvevők kérdezték: miért nem lehet Gödöllőn gyarapítani a szövetkezeti, illetve állami gazdasági zöldségüzletek számát. Az illetékesek válasza szerint lehet, tárgyalások vannak ebben az ügyben, s úgy áll a dolog, hogy jövőre több ilyen létesül. Jövőre. Nos, ami a dolog egyik lényeges vonása: az új év közeledte ellenére is elmondható, ad dig is sok zöldség kellene Gödöllő lakosságának. Mintha a kelleténél las súbb lenne az ilyen ügyek intézése. Fia ugyanis való ban fel kell állítani ilyen üzleteket, standokat, akkor miért nem gyorsítják a megbeszélések, egyezteté sek, a létesítés jogi és egyéb ügyeinek menetét? Úgy, hogy például az ész szerű döntés megszületésé től számítva egy-két hóna pon belül már álljanak is a standok. Mindenkinek úgy kellene a jó ügy szolgála tába állnia, hogy a köz ja vát szolgáló létesítmé nyekre mielőbb szükség van. Aki vállalja, hogy társu lásban vagy egyéb módon jövőre standot nyit, annak — az ügy fontosságára való tekintettel — talán már az idén is kifizetődő lett volna a megnyitás. E létesítmények elhelyezése alakuló városunkban nem lehet gond, hiszen az üzle tek minden bizonnyal olyan kivitelben készülnek, amely készen kapható már most is. (Erdért-ház, stb.), ha pedig téglaépület lesz, kis mérete garancia a gyors felépítésre. Jól tudjuk, hogy akiknek a város ellátása a gondja, azoknak nemcsak ez az ügy fontos. Arra azonban szükség lenne, hogy ami ben ellentmondásos helyzet alakult ki — a helybeli termelés nagy lehetőségei re, az értékesítés nehézkes voltára és az igények ed diginél jobb kielégítésére gondolva —, sürgősebb in tézkedésre volna szükség Azért, hogy a környékbeli termelő is, a helyi fogyasz tó is. de még az ellátásért felelők is mielőbb gondta lanabbak legyenek. Kaposi Z. Pál é Lezárt sorompók Ahol igen, és ahol nem
