Pest Megyi Hírlap, 1976. december (20. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-12 / 294. szám
1976. DECEMBER 12., VASÄRNAP 3 A kommunistáktól várják a példamutatást Ünnepi taggyűlés a Semmelweis Kórházban A Pest megyei Tanács Sem melweis Kórházának párt- alapszervezetében tegnap dél után tartottak azt az ünnepé lyes taggyűlést, amelyen átad ták a kommunistáknak az új tagsági könyveket. A taggyűlésen köszöntötték a kórház két nyugdíjasát, Novák Erzsébet és Kristóf Ferenc 1945-ös párttagokat. Az egészségügyi intézmény 52 tagú pártalapszervezete ez al kalommal új párttagokkal is gyarapodott: az alapszervezet titkára itt, az ünnepélyes tag gyűlésen adta át az első párt tagsági könyvet Ábrahám Lászlónénak és Vértes Tamás- nának, a kórház dolgozóinak. Dr. Kovács Katalin ad junktus, az alapszervezet tit kára beszédében szólt arról, mit jelent a párttagsági könyv a kommunistáknak. Méltatta a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések hasznát, ered ményeit az alapszervezet éle tében. Mint mondotta, a párt tagokkal folytatott eszmecsere egyidejűleg fokozta a kommu nisták aktivitását, és erősítet te a pártszervezet tekintélyét, tömegkapcsolatait. A szakmai problémák mellett felvetettek olyan fontos kérdéseket is, mint az orvosetika és a mun kahelyi demokrácia fejleszté se, a szakdolgozók és a fiatal orvosok munka- és életkörül ményei, bérezési problémái kat és lakásgondjaikat bele értve, és szóba kerültek a szervezeti élet, a pártfegyelem erősítésének, megszilárdítása-' nak feltételei is. Az új egészségügyi törvény, a betegellátással kapcsolatos rendelkezések végrehajtását etikai akcióprogrammal kí vánják elősegíteni. Hogy e té ren már eredményekről lehet számot adni, az elsősorban a kommunisták érdeme. Ám szóvá tettek a párttagok számos fogyatékosságot is. Sürgették például a tömeg- . ^szervezetekben — mindenek előtt a szakszervezeti mozga^ lomban — dolgozó kommunis ták aktivitásának számon kérését, a pártonkívüliekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az alapszervezet ve zetősége egyetért e felvetések kel, de hozzáteszi: előbb a pártszervezeten belül kell ál landósítani azt az őszinte, se gítőkész, elvtársi légkört, eh hez azonban az eddiginél töb bet és idejében kell foglalkoz ni a kórház problémáival, s a felmerülő kérdésekkel. A nyíltság, a bírálat sza badsága, az őszinte légkör elejét veheti a jogos vagy vélt sérelmeknek, súrlódások nak — állapították meg töb ben, Erre kell hogy intsen bennünket — mondották — a megyei párt-végrehajtóbizott ság nemrégen tartott tájéko zódó vizsgálatának eredmé nye. Mint tájékoztatták a pártta gokat, a fűtési szezon befe jeztével megkezdődik a Sem melweis Kórházban a rekonst rukció — a második emeleti födémek egy részének cseréje —, amit bizonyos mozgás, át szervezés, költözködés előz meg, s mindezt anélkül kell lebonyolítaniuk, hogy az a gyógyítómunka, a betegellátás rovására menne. Ebben is a kommunistáktól várják a pél damutatást. Mint ahogy né hány nappal ezelőtt is a kom munisták támogatták először I a javaslatot: ne fogadjanak el hálapénzt egészségügyi dol gozók hozzátartozóitól, nyug díjasoktól. A taggyűlésen először a két legrégibb párttagnak adták át az új tagsági könyvet, majd az alaoszervezet többi kommunistájának. Bolgár vendégek Cegléden Tegnap1' délelőtt a Pénzügy minisztérium vendégeként ha zánkban tartózkodó bolgár delegáció látogatott Ceglédre, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-be, dr. Kiril Vladimirov pénzügyminiszter-helyettes ve zetésével. A vendégeket elkí sérte dr. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi állam titkár. A közös gazdaságban Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és Bállá János, a ceglédi járási pártbizottság első titkára fo gadta az érkezőket, majd Skultéty József tsz-elnök is mertette a szövetkezet gazdál kodását. A vendégek megte kintették a tsz húsfeldolgozó üzemét és korszerű növényhá zát. Ifjúsági parlamentek a megyében CSEPEL AUTÓGYÁR Előbb adni akarnak A résztvevőik egy csoportja a Csepel Autóban. Haimágyi Péter felvétele Az autógyári fiataloknak hosszú esztendők óta meghatá rozott programjuk van, Részt vettek abban a védnökségben, amely a közúti járműgyártás fejlesztését volt hivatott támo gatni. A vállalat sorsa soha még ennyire nem kötődött va lamely országos — több válla latot összefogó — feladathoz, mint az elmúlt években. Isme retes: a közúti járműgyártás programja sikeresen teljesült, hazánkban olyan autóbusz- gyártó bázis alakult ki, amely nemcsak Európában, hanem a világ más részein is hírnévre tett szert. A siker részesei te hát a fiatalok, akik nem ma mondták ki először, hogy előbb adni akarnak, s csak akkor kérhetnek. Ez a gondolat hatotta át a tegnap délelőtt lezajlott Cse pel autógyári ifjúsági Parla ment írásos beszámolóját a szóbelli kiegészítést s a hozzá szólásokat is. A művelődési közipontban a vállalat dolgozóinak egyhar- madát — a 30 éven aluliakat — képviselő 200 küldött, gaz dasági és politikai vezető jöct el, hogy közösen vitassa meg dr. Novák Béla vezérigazgató beszámolóját a Csepel Autó gyár munkájáról, a munkakö rülmények és feltételek javu lásáról, a fiatalok részvételé ről a vállalat tevékenységében, s mindazokról az intézkedé sekről, amelyek a 30 éven aluli korosztály érdekében születtek az elmúlt két esztendőben. Az ifjúsági parlamenten megjelent dr. Árpási Zoltán, a KISZ Központi Bizottságá nak tagja, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára, Komáro mi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottság ifjúságpolitikai felelőse, Ber- sényi Iván, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának tagja, ott voltak a vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői is. A vállalati ifjúsági parla mentet megelőzően, október 2 és 18-a között 20 munkahelyi parlament zajlott le 1900 fia tal részvételével. Közülük 230-an szólaltak fel. Már eze ken az eszmecseréken is ta pasztalható volt, hogy a két évvel ezelőtti parlamentekkel szemben nem a személyes igénybejelentések, kívánságok, követelések domináltak, sok kal inkább arról a cselekvési egységről esett szó, A huszonegy felszólaló hasznos észrevételeiből, javas lataiból érdemes megemlíteni. Révész Istvánnénak, az üzem fenntartó gyáregység energe tikusának javaslatát; munka helyének KISZ-fiataljai nevé ben környezetvédelmi ver senyre szólította föl a gyár minden fiatalját. Ez esetben a helyi környezet megóvásáról van szó, az egészséges és tiszta munkahelyek megte remtéséről. Élénk visszhangra talált a kereskedelmi igazga tás KISZ-fiataljainak ver senyfelhívása az idegen nyel vek tanulására. Konkoly Nándor ismertette a feltétele ket, s a versenyt logikusan indokolta: a gyár a nemzetközi integrációban vesz részt, egy re bővülő mértékben, elenged hetetlen jehát, hogy a fiatal szakemberek, akiknek munká juk során át kell lépniük az országhatárt, megtanuljanak oroszul, németül, angolul. Szinte minden felszólalás ban visszatérő mondatként szerepelt: közös feladat a fluktuáció csökkentése, az új munkatársak megtartása, be illeszkedésük segítése. Dr. Árpási Zoltán, amikor a KISZ Központi Bizottság, va lamint a megyei párt- és KISZ-bizottság n-evében kö szöntötte a fiatalokat, örömmel állapította meg, hogy hasonlóan az országos tapasztalatokhoz, a Csepel Autógyár ifjúsági par lamentjének küldöttei is fele lősségükről, a gazdasági élet ben való tevékeny részvételük ről szóltak. Ez annál is fonto sabb, mert az elkövetkezendő esztendőkben a népgazdaságra váró feladatok végrehajtásában nagy szerep jut a fiataloknak. A parlament elé került beszá molóról elmondotta, hogy az jól tükrözi az autógyári fiatalok helyzetét, élet- és munkakörül ményeit, de tartalmazhatott volna több választ arról: mi lyen intézkedések történtek a két évvel ezelőtti fórumon el hangzott észrevételekre. A Csepel autógyári fiatalok ifjúsági parlamentje dr. Noválk Béla vezérigazgató zárszavavá- val ért véget Mint mondatta, minden egyes felszólaló javas latait, észrevételeit megvizsgál ják, s azokra érdemi választ adnak. Ugyanakkor kérte a je lenlevőket — közreműködé sükkel a vállalat fiataljait —, tegyenek meg mindent, hogy az idei terv december 23-ig telje süljön, mert ez jó alapot ad az 1977-es esztendő sikeres indítá sához. Az ifjúsági parlament rész vevői egyetértettek azzál, hogy az ágazati parlamenten mégy fiatal — Barna Józsefné, a motor gyáregységből, Bakojsza Ferenc Szeghalomról, Gálos László, a műszaki ágazattól és Nagy Zoltán, az oerlikon gyár- részlegfből képviselje háromez res közösségüket. B. L. PEDAGÓGUSOK ÉS NÉPMŰVELŐK Az összehangolt munka jelentősége A megyei művelődési in tézményhálózat hosszú távú fejlesztési tervében megfogal mazták annak szükségességét, hogy az intézmények műkö dését és fejlesztését az eddi gieknél is jobban össze kell hangolni. Ezzel nagyobb le hetőség nyílik a korszerűbb módszerek, a differenciáltabb foglalkozási formák elterjesz tésére. Minden bizonnyal azt a célt szolgálta az is, hogy tegnap Szentendrén, közösen tartották meg ifjúsági parla mentjüket a megye fiatal pe dagógusai és közművelődési dolgozói. A tanácskozáson — többek között — részt vett Török Imre, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, köz oktatási és kulturális osztá lyának munkatársa; Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, Murányi Rózsa, a KISZ KB munkatársa; Há mori Sándor, a Pedagógusok Országos Szakszervezetének titkára; Kiss Béláné, a Peda gógusok Szakszervezetének megyebizottságának titkára, valamint a megye és a szent endrei járás több vezetője. Az ifjúsági parlament vita indító beszámolóját Hargitai Károly, a megyei tanács mű velődési osztályának vezetője tartotta. — A közművelődés minden kor az iskolai képzés konk rét eredményeire támaszko dik, az iskolából kilépő fia taloknak viszont a közműve lődés adta lehetőségekkel kell tájékozódni változó világunk ban. Ezért arra kell töreked ni, hogy a fiatalokban kiala kuljon a műveltség folyama tos fejlesztésének igénye és képessége — hangsúlyozta Hargitai Károly. A tsz-kongresszusra készülve (5.) Önállóság, tervszerűség, társadalmi érdek A MEZŐGAZDASÁGI ter melőszövetkezetek tömeges megalakulása óta másfél év tized telt el. Az alapító tagok közül még sokan részt vesz nek a közös munkában, és ők tudják, legjobban, hogy vi szonylag rövid idő alatt mi lyen nagymértékben megválto zott a szövetkezetek élete, gazdálkodása. Megszilárdultak, megerősödtek a közös gazdasá gok, nagy részük olyan kor szerűen termelő szocialista nagyüzemmé fejlődött, mely nemzetközileg is számottevő eredménnyel büszkélkedhet. Jól kamatoznak tehát azok a szövetkezeti beruházások, melyekhez államunk is rend szeres, számottevő segítséget nyújtott, Helyesnek bizonyult az, hogy a szövetkezetek széles körű működési és gazdálkodá si önállósághoz jutottak. A közös gazdaságok révén sike rült eredményesen bevonni a nem is olyan régen még egyé nileg gazdálkodó parasztságot a közösségi életbe, a szocializ mus építésébe. Évszázados álmok váltak va lóra. Rugalmas gazdálkodásuk kal a tsz-ek újabb és újabb táji adottságokat, helyi lehető ségeket aknáztak ki. És nem csak másképp aratnak, más képp „törik”, takarítják be a kukoricát, hanem az emberek is másképp gondolkoznak, és másképp tekintenek egymásra. Igazi tekintélyt a szövetke zetekben ma a végzett munka, a megfelelő magatartás, a kö zösségi célok jő szolgálata ad. Maga az élet, a mezőgazdasá gi technika fejlődése, a korsze rű termelési módszerek terje dése megköveteli a műveltség, a szakmai tudás, a hozzáértés növekedését. A gyakorlat által igazolt szö vetkezeti alapelveinkhez tart juk magunkat a jövőben is. A gazdálkodás eredményei bizo nyítják, hogy a mezőgazdasági, szövetkezetek mint gazdálko dási egységek és társadalmi szervezetek alkalmasak a nagyüzemi iparszerű termelés megvalósítására és a közös ségi élet kibontakoztatására. A tsz-ek képesek a korszerű és hagyományos termelési eljárá sok és eszközök együttes al kalmazására. Szoros termelési együttműködést tudnak kiala kítani a háztáji gazdaságok kal és segítik a falu többi kis termelőit is. PEST MEGYE termelőszö vetkezetei is felismerték, hogy csak anyagi erejük egyesítésével hozhatnak létre korszerű, a mai igények nek megfelelő termelő kapaci tásokat. Ezek közül csupán né hányat említünk. Pilisvörös- váron jövőre fejeződik be egy 400 férőhelyes, modern szarvas marhatelep építése, melyhez az állami támogatáson kívül há rom szövetkezet egyesítette a fejlesztési alapját. Jövőre egy 600 férőhelyes szarvasmarha telep átütését kezdi meg a hé- vízgyörki Petőfi, az aszódi Iklad és a kerepesi Szilasmen- te tsz. Ócsán a szemescirok- termesztési együttműködés tag gazdaságai mellett a gabona forgalmi vállalat is segíti a terményszárító és magtár épí tését. Az idén mintegy új ágazat ként kapcsolódott be a szövet kezetek gazdálkodásába a háztáji. A megtermelt termé nyek mintegy 30 százalékát adja ez az ágazat, ami már magában is érzékelteti a je lentőségét. Szinte minden gaz daságban háztáji agronómuso- kat neveztek ki, s minden le hető segítséget megadnak az új ágazat fejlesztése érdekében. A hernádi Március 15. Tsz- ben a sertés- és csirkenevelés vált a fő háztáji profillá, Rác keve és Kiskunlacháza kör nyékén a zöldség. A zöldségel látás javítása érdekében a szö vetkezetek is sokat tettek. Pa radicsom-, gyökérzöldség, ká- posztatermesztési rendszer ala kult, illetve jóváhagyás előtt áll, ami várhatóan nagy segít séget nyújt majd a népgaz daság zöldségellátási gondjai nak megoldásában. Pártunk XI. kongresszusa megerősítette azt az elvi tételt, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik for mája. Kimondotta, hogy fel adatunk a tsz-ek céltudatos fejlesztése, szocialista vonásaik erősítése. Következetesen érvé nyesíteni kell a tsz-ekben a munka szerinti elosztás elvét, a kollektív tulajdonosi szemlé letet és a demokratizmust. Gyarapítani kell az oszthatat lan, közös szövetkezeti tulaj dont, növelni kell a szövetke zeti földtulajdon arányát. Fo kozni kell a gazdálkodás hatékonyságát és színvona lát. Ki kell használni a tár sulásokban levő lehetőségeket. Hozzá kell járulni a tagság szocialista életmódjának, kö zösségi öntudatának kialaku lásához, fejlesztéséhez. Joggal állapítja meg tehát a Termelőszövetkezetek Or szágos Tanácsának kongresszu si beszámoló tervezete a kö vetkezőket: „Pártunk bevált lenini szövetkezeti politikája az elért eredmények alapján nagy távlatokat nyit a mező- gazdasági < szövetkezetek előtt. Szerepük a fejlett szocialista társadalom építésében, a nép- gazdasági feladatok megoldá sában, a munkás—paraszt szö vetség erősítésében a továb biakban is jelentős lesz.” A KONGRESSZUSI ELŐKÉ SZÜLETEKKEL egy időben napirendre került a szövetke zeti jogszabályok módosítása, továbbfejlesztése is. Ezek ki dolgozásánál figyelembe ve szik a szövetkezeti közgyűlé seken elhangzott javaslatokat, kívánságokat, észrevételeket is. Bizonyára szem előtt tartják azt is, hogy a központi irányí tás bevált módszereit erősíte ni kell. Szükséges, hogy az ál lami szervek — a tsz-ek he lyesen értelmezett önállóságá nak a korlátozása nélkül — hathatósabban juttassák ér vényre az össztársadalmi ér dekeket. Megfelelő árpolitiká val, támogatási és hitelpoliti kával tegyék eredményesebbé a termelés tervszerű befolyáso lását. Másfél évtized tapasztala tai bizonyítják, hogy a terme lőszövetkezetek jól éltek foko zódó önállóságukkal, eligazod tak a gazdasági szabályozók között, és alkalmazkodtak is hozzájuk. Az önkéntesen meg kötött szerződések termelési és értékesítési biztonságot te remtettek a tsz-ekben, ugyan akkor elősegítették a központi célkitűzések megvalósulását. Ez a rugalmas — a gazda sági ösztönzőkre alapozott — állami irányítás meggyőző eredményeket hozott: a ter melőszövetkezetek soha nem tettek eleget oly mértékben, olyan tervszerűen a központi célkitűzéseknek, mint épp a IV. ötéves terv időszakában. Mindez akkor is figyelemre méltó, 'ha tudjuk, hogy bizo nyos ágazatokban sok még a megoldandó feladat. Kétségte len azonban, hogy például a zöldség-, gyümölcs-, szőlőter melés feltételeinek a javítását célzó legutóbbi kormányhatá rozatok hamarosan kedvezően éreztetik majd hatásukat. Remélhető, hogy növekszik a tsz-ek kezdeményező kész sége, és még nagyobb erőfe szítéseket tesznek az ötéves tervből rájuk háruló felada tok teljesítéséért. Ilyen körül mények között nagyobb hang súlyt kap a termelőszövetke zetek érdekvédelme, a Terme lőszövetkezetek Országos Ta nácsának és az újjászervezett területi szövetségek működé se is. A DECEMBERI kongresszus lehetővé teszi a sokféle ta pasztalat. észrevétel, javaslat összegezését és nagymértékben hozzájárulhat szövetkezeti mozgalmunk további sikeres, egészséges fejlődéséhez. (Vége) T. B. A továbbiakban megállapí totta az előadó, hogy a fel adatok megoldásához — álta lában — megfelel a fiatal pe dagógusok és közművelődési dolgozók képzettsége. Elisme réssel szólt aktív közéleti te vékenységükről és az új mód szerek iránti fogékonyságuk ról. Kitért arra is, hogy na gyon sok még a tennivaló a fiatal pedagógusok, valamint a közművelődési dolgozók élet- és munkakörülményei nek javítása érdekében, bár az elmúlt öt évben is jelen tős előrehaladást értünk el. Az ifjúsági parlament vitá jában több mint harmincán kértek szót. Túlnyomó több ségük a pályakezdés gond jait, az alacsony kereseti szin tet és a lakásproblémákat tet te szóvá. S bár mitagadás, ezeknek az igényeknek a túl nyomó része jogos, mégsem érezhetjük teljesen megalapo zottnak azt, hogy az önkép zés, az oktató-nevelői munka meglevő hiányosságait sokan erre vezetik vissza. Csak el vétve hallhattunk olyan fel szólalásokat — mint például Bárdos József nagykőrösi ta nárét — amelyben a pedagó gusképzés problémáitól a ne velőmunka színvonalának emeléséig, a „mit tudunk se gíteni” álláspont volt a meg határozó. Öröm volt hallgat ni Kovács Lászlóné dunavar- sányi népművelő felszólalá sát is, aki a hasznosítható, jó példák egész sorát említette az összehangolt ~~ oktatási és népművelői munkáról. A késő délutánba nyúló if júsági parlament a kérések és észrevételek megválaszolá sával fejeződött be, majd a résztvevők megválasztották az országos parlament küldötteit. Kr. Gy.
