Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

4 1976. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Felsöfarkasd, 1976. A Nagy István-csoport kiállítása Gyomron November 27—30. Taksonyi napok A programsorodat november 27-én délelőtt 10 árakor a Tak­sony vezér emléktábla megko­szorúzásával kezdődik. Egy órával később a művelődési házban nyitják meg a kömye- f ző települések diákjainak gyermekrajz-kiállitását, vala­mint a községi könyvtár életét, tevékenységét bemutató tárla­tot. Délután fél négykor avat­ják fel Taksony vezér szobrát, majd a község felszabadulásá­ra emlékezve, koszorúkat he­lyeznek el a szovjet hősök sír­jánál. 17 árakor jubileumi gyűlést rendeznek a filmszín­házban, ahol ünnepi beszédet mond Barinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság tit­kára és Réger Antal, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének főtitká­ra, országgyűlési képviselő. Ezt követően adják át a Tak­sonyért emlékérmet a legjobb társadalmai munkásoknak. A program nyolc nemzetiségi község — Ceglédbercel, Tököl, Érd, Pilisszentkereszt, Szód, Szigetszentmárton, Pomáz és Taksony — énekkarainak be­mutatójával fejeződik be. Másnap, november 28-án a ráckevei járás ifjúsági klubjai találkoznak egymással. No­vember 29-én sportversenyeket rendeznek, valamint a gazda­sági egységek szocialista bri­gádjainak ki mit tud vetélke­dőjét. A programsorozat november 30-án a Szereti Ön a humort című műsorral zárul a műve­lődési házban. Befejeződött a magyar és szovjet írók eszmecseréje Fokozni kell az írók társa­dalmi érdeklődését és aktivi­tását — hangsúlyozták magyar és szovjet alkotók, akik a pub­licisztika és az irodalmi riport tárgyában, az írószövetségben két napon át tanácskoztak. A szerdán befejeződött eszme­cserén Bertha Bulcsu, Bor Ambrus, Gondos Ernő, Gyulai István, László-Bencsik Sán­dor, Lázár István, Molnár Zol­tán, Nemes György, Vaszilij Belov és Jurij Okljanszki szó­lalt fel. Zárszót mondott Ga­rat Gábor, az írószövetség fő­titkára. A Dél-Pest megyei Nagy Ist­ván Csoport felsófarkasdi mű­vésztelepének idei kiállítása ma, november 25-től december 6-iff tekinthető meg a gyömrőí művelődési házban. Pest megye képzőművészeti életének kezdetei Szentendré­hez, Váchoz és Nagymaroshoz kapcsolódnak, ahol az érték hosszú évtizedek közös mű­helymunkája nyomán elérte az európai minőséget. Ezt a ma­gaslatot azóta Zebegény, Sza- da, Gödöllő is meghódította, s egyúttal az új korosztályok alkotótevékenysége nyomán megtartotta, növelte, árnyalta, örvendetes, hogy azóta Duna- bogdány, Cegléd, Verőce, Rác­keve, Dömsöd is megtalálta a maga országos hírű festőit, szobrászait. Új jelenség, hogy a fejlődés körkörössé vált, Pest megye déli része is meg­mozdult; új képzőművészi ér­tékek születtek ezen a tájon is. 0 Uj műfajok Több mozzanat segítette a kibontakozást. Egyrészt az, hogy a dabasi, ráckevei, nagy­kát ai, monori, s az akkori abo- nyi járás tanácsi szervei ko­molyan vették a művészetpár­tolást, másrészt mindjárt kez­detben jó szervezője volt Platthy Iván. Az eszme Ceglé­den született, a nevet Bányász Béla javasolta, az alakuló gyűlés Dabason volt. Mindez kronológiai tény, de az már lényeges, hogy a Nagy István csoport a kezdettől rendelke­zik azzal az országos méretek­kel, mélyet Pál Mihály, B. Szabó Edit, ifj. PáX Mihály szobrai,— Kocsis László, Ná- dasdy János festményei, Mik- losovits László grafikái jelen­tettek. Ez az alap olyan erős­nek bizonyult, hogy nem szün­tette meg a csoport munká­ját egyesek fájó kiválása, elég ha Kampfl Józsefre, Kecskés Lajosra, Érindzílc Lászlóra gondolnunk. Nem feledkezhe­tünk meg arról sem, hogy éle­te végéig Gammel József is a csoport erőssége volt. Az élet­képességét bizonyítja, hogy a távozók helyére fiatal művész- jelöltek léptek, úgy, hogy új •műfajokkal gyarapították a műhelyt, elég ha Radóczy Má­ria batikjaira, Orbán Edit szőnyegeire gondolunk. Közművelés és műhely Most egyetlen alapvető dol­got szükséges tisztáznunk, azt, hogy a Nagy István csoport közművelődési tényező marad vagy emellett országos kép­zőművészeti műhellyé gyor­sul? Mindkét úton járni kell. őrizze meg népnevelő, közmű­velődési feladatát a vándor- tárlatokkal, és segítse a fiók­műhelyeket, melyek Rónai Mátyás és Heiling György irá­nyításával Albertirsán és Abonyban szépen fejlődnek. Sokan utalnak és jogosan a nem kívánt és egyre gátlóbb értékingadozásra. Mi legyen azokkal, akik nem szeretik a fárasztó, de szükséges stú­diumokat? Csak Önmaguk se­gíthetnek hiányaikon. Meg­nyugtató, hogy ifj Pál Mihály, Miklosovits László, Nádasdy János, Kéri Mihály, Heiling György munkásságával bizto­sított a mérték, sőt Barnóth Zoltán, Fegyó Béla, Szemők György, Radóczy Mária, Kiss Ernő teljesítménye is figye­lemre méltó, Orczi József és Bányász Béla kezdeményezé­seiről nem is beszélve. Unyi István is megnyugtatóan fej­lődik, Molnár Bertalan, Garai Jenő is kibontakozást ígér. Indokolt, s ez a Nagy István csoport rangját emelné, ha a Ráckevén alkotó Patay Lászlót, Czinege Sándort, a Dömsödön festő Vecsési Sándort és Ba- zsonyi Aranyt is sikerülne tag­nak megnyerni, hiszen az ó munkásságuk nagyban lendí­tene a formák erjesztő tágas­ságával. Alkotásokkal bizonyítva Követendő az idei példa. A monori járási szervek Felső- farlcasdon szerveztek nyári művésztelepet a Nagy István csoport tagjainak. E vidék festészet lett Nádasdi János művészetében, s csöndje, vál­tozatos formái hozzájárultak Miklosovits László, Barnóth Zoltán, Kéri Mihály és Garai Jenő további rajzai eszmélé- séhez. Tájról tájra kell to­vábbra is járni, legyen tisz­te e lassan évtizedes jubileu­mához érkező művészcsoport­nak, hogy képekre írja át a szemmel, gondolattal alig lá­tott vidékeket. Vita is adódik. Egyesek haragosak a rossz művek láttán, amely szintén látható a Nagy István csoport egves szerzőinek otthonában, időnként a tárlatokon is. In­dokolt a türelem és realitás is, hiszen Nagybányát, Barbizont és Szentendrét is értékei ha­tározzák meg, nem tévedéfeei, esetlegességei, melyeknek bün­tetése minden esetben a mú­landóság. HETI FILMJEGYZET Kilenc hónap — az emberi magzat kihordásának ideje, a terhesség időtartama. Már a cím érzékelteti: ez a film, Mé­száros Márta rendező új mun­kája erről a kilenc hó­napról szól majd. S valóban: a film utolsó perceiben egy új élet megszületését láthat­juk, orvosi oktatófilmek pre­cíz, anatómiailag-biológiailag pontos modorában, színesben, alaposan bevilágított szülészeti műtőben. A film hőse. Kovács Juli (azaz Monori Lili, a sze­rep alakítója) szüli meg kis­fiát. akinek apja (a film sze­rint) Bognár János, a fiatal kohómérnök, Juli vőlegénye, élettársa, majdnem-a-férje. Ez a záró képsor lehetne akár a két ember/közti szere­lem nagyszerű kiteljesülésé­nek apoteózisa is, az élet szü­letésének szép csodája, lehet­ne költészet és lehetne har­monikus kicsengése egy törté­netnek. De nem az. A kínos precizitással, aprólékos natu­ralizmussal felvett szülési je­lenet egy önmagát kereső, ne­héz sorsú és talán emiatt ne­héz természetű fiatal nő újabb, megint csak zsákutcá­ba torkolló boldogság- és társ­kereső kálváriájának végső pontja. Nem magyaráz meg semmit, nem old meg semmit, nem biztat derűsebb jövővel. Ez a Kovács Juli alighanem még számos hasonló szituáció szenvedő — és másokat meg- szenvedtető — hőse lesz. Hi­szen nem az első gyerekét szüli házasságon kívül: már van egy ötéves kisfia, Pisti, akinek az apja — mellesleg Juli tanára az agráregyete­men, ahol a lány * levelező úton tanul — idősebb, csalá­dos ember. Mi lesz Julival? A kérdés éppoly nyitott, mint a film számos más kérdése, melyeket nem is az alkotók, hanem a nézők tesznek fel maguknak. Azt kérdezhetik például: hon­nan jön ez a Juli az ózdi gyár­ba, s miért vállal egy olyan üzemrészben munkát, ahol valamiféle tűzálló szigetelőket vagy téglákat gyártanak, ami­kor agrármérnöknek készül ? Vagy: ha tudta, hogy első gyermeke apja nem fogja el­venni, miért tartotta meg a gyereket? Miért vállalta az ezzel járó ezernyi nehézséget, megaláztatást, megvetést? Az­tán: ha az első találkozáskor kiderül (márpedig a film sze­Dosonci Miklós Nádasdy János: Felsöfarkasd Tájak, városok, szép hölgyek... Az év minden napján Az utóbbi esztendőkben hagyo­mányosan szép kultusza alakult ki nálunk a naptáraknak. Falinaptárak, asztaliak, előjegyzésiek immár nem­csak „rendeltetésszerű”, praktikus célokat szolgálnak, hanem művészi ízlésnevelést, ismeretterjesztést is. Méghozzá magas színvonalon és mind szélesebb, évről évre gazdago­dó témakörben. A Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata tölti be azt a dicséretes szerepet, hogy a naptárak útján ismertessen műalkotásokkal, hazánk tájaival, városaival, nevezetességei­vel. Csak örömet jelent, hogy a ki­adó törekvései valóban közönség­igényt, mind szélesebb körű érdek­lődést elégítenek ki, amint arra a megjelenés (és a vele szinte azonos vásárlás) számadatai is mutatnak. Már az idei (naptári szempontból ugyan tavalyinak minősülő) kiad­ványszámok is imponálóak: 1976-ra ugyanis 42 féle művészeti naptárt jelentettek meg, összesen 742 ezer példányban. Most e hetekben vi­szont már 56 féle művészeti nap­tári adtak ki az 1977-es esztendő­Reieh Károly rajza a centenáriumi Ady- falinaptár címlapján. re, összmennyiségben 755 ezer példányban. Igaz, hogy ezek között nem mind megy bolti forgalomba, hanem különféle vállalatok propa­gandacéljait is szolgálja. Ám ez mit sem von le az értékükből (soha rosszabb helyre ne költsék a propa­gandakeretet!) és mit sem von le ab­ból a funkcióból, amelyet kulturáli­san ellátnak. Ikonos naptár Szentendréről Vállalati naptár például az is, amely nekünk. Pest megyeieknek különösein kedves, hiszen Szentend­re világhírű nevezetességeivel, az ottani görögkeleti szerb egyházmű­vészeti múzeumban őrzött ikonok­kal ismertet meg. Ezeken a késő antik portréművészetből kialakult jellegzetes bizánci szentképeken a Madonnát ábrázolták gyermekével az ismeretlen szerzők. A korábbiak­nál sokkal mozgalmasabbak, színe­sebbek ezek a festmények, a figurák gesztikulálnak, nem oly mozdulatla­nok, mint a megelőző időkben, s a háttérben házak, tájrészletek is lát­hatók. A bélyeggyűjtők, a szép bélyege­ket kedvelők jó néhányat bizonyára ismernek is belőlük, mivel tavaly novemberben kiadott „Magyarorszá­gi ikonok” elnevezésű bélyegsorozat egyes értékein láthatók ezek a XVII—XVIII. századi műalkotásojk. Ezért is készült ez a falinaptár a Filatélia Vállalat megrendelésére (bizonyos mennyiséget kereskedelmi forgalomban az érdeklődök rendel­kezésére is bocsátva), mégpedig olyan ötletes megoldásban, hogy a falinaptároldal képei mellett képes­lap és bélyeg nagyságban is közlik az ikonokat. A bélyegeket eredeti­ben felragasztva, s így a carte ma­ximum gyűjtőknek ez különösen érdekes csemege lehet. Az évfordulók jegyében Évfordulós megemlékezéseknek is hely jut minden évben az új naptá­rak között. Most a legjelentősebb az Ady Endre centenáriumi falinaptár, amely századunk magyar és európai költőóriása születésének 1977. no­vemberi 100. évfordulója tiszteletére jelent meg. A költő szerelmi líráját választotta témául a kiadó, s Reich Károly, Kossuth-díjas grafikusmű­vészt kérte fel Illusztrálásra. A naptárt a művész 13 tollrajza díszíti és egyben két nagy művész szeren­csés találkozásaként fémjelzi a ju­bileumi esztendőt. A naptár beveze­tőjeként Varga József értékelését ol­vashatjuk Ady költészetéről, különö­sen szerelmi lírájáról és Ury Ibolya méltató sorait Reich Károly művészi munkásságáról. Mindkettőt angol, német és orosz nyelven is. Ugyancsak évfordulóra emlékezik egy asztalinaptár is. A századfor­duló-századelő nagy festőegyénisé­ge, a magyar piktora sajátos jelen­sége, Rippl-Rónai József halálának Ötvenedik évfordulójára tiszteleg 13 festményének színes reprodukciójá­val. Igen praktikusan, valamennyi levelezőlapként is felhasználható, s így a hónap elteltével, amikor a naptárlapokat általában leszakítjuk, új életre kelhetnek. Festmények, pillantás városokra A festészet egyébként is kedvelt témája a naptáraknak az idén is. így — a többi között — láthatunk mai magyar festők műveiből össze­állított falinaptárt, s a művészek között örömmel fedezzük föl a Pest megyében alkotó Deim Pált és Ve­csési Sándort. Kapunk válogatást klasszikus magyar festők műveiből és lapozhatjuk Csontváry-Kosztka Tivadar 13 festményének reproduk­cióját, egy másik pedig virágcsend­életeket nyújt át Gonda Zsuzsa és Rozs Endre grafikáiból. A Szépmű­vészeti Múzeum anyagából, európai klasszikus festők legszebb női arc­képeinek reprodukcióit tartalmazza az a falinaptár, amelyet a Kőbányai Gyógyszerárugyár kérésére állítot­tak össze. Ez a naptár Szép hölgyek címmel kerül majd a falakra. Hazánk változatos tájaira, váro­saiba is elvezetnek naptáraik. Van színes fali városképnaptár, meg régi magyar várakat bemutató, sőt még olyan is, amelyen az éjszakai Bu­dapest képei láthatók. Hazai város­képekből nyújt válogatást egy színes asztali naptár, s a felvételek között örülünk két szentendrei és egy (bár nem város) visegrádi részletnek. Nem a lokálpatriotizmus mondatja, hogy mást, többet is adhattak volna ilyen nagy, népes, hat városú me­gyéből, mint Pest megye. S talán más megyéknek is lehet hasonló megjegyzésük a válogatást illetően, mely mintha kissé egyoldalú lenne. Sőt talán érdemes volna egy-egy sa­játosan megyei naptár kiadását is fontolóra venni. Összességében azonban mégis­csak öröm, és jóleső kézbevenni ezeket a naptárakat, amelyek remél­hetően az év minden napján egy- egy kellemes pillanatot is szereznek, mikor rájuk nézünk, regisztrálva az idő múlását. L. Kilenc hónap Jan Nowicki lengyel színész az egyik főszereplője a Kilenc bónap című új magyar íUmnek. rint igenis kiderül), hogy Juli és Janos annyira különböző természetű emuerek, hogy előre biztos: soha meg nem értik egymást, miért költözik mwgis oda JuiiL Jánoshoz? S végül: miért akarja azt su­gallni a film, hogy a Bognár János féle magatartás, a ma- gánakvaló, begubódzó, a szer­zéssel és az emberek vélemé­nyével túl sokat törődő men­talitás az egyedül elítélendő? Miért kellene úgy éreznie a nézőnek a film végén, hogy Kovács Juli a maga értel­metlenül, oktalanul (leg­alábbis a filmben nem kellően megindokoltan) vállalt két házasságon kívüli gyermeké­vel valamiféle hős, hogy ö testesíti meg a felszabadult, magát bátran vállaló, mai modern nőtípust a bognárok maradiságával szemben? Mészáros Márta — aki évekkel ezelőtt már hasonló témát feszegetett a Szabad lé­legzet című, nem kevesebb kérdőjelet sorakoztató film­jében — elfeledkezett arról, hogy a nézőt is informálja Juli életének döntő lélektani mozzanatairól. Ehhez a natu­rálisán megoldott szerelmi je­lenetek, a dokumentumfilm­szerű gyár és lakásbelsők, Monori Lili sok közelije, már- már modorosságig menő "gesz­tus-, mimika- és hanghordo­zás megoldásaival nem ele­gendők. A hiba azonban nemcsak a rendezőnő számlá­jára írandó. Hernádi Gyula és Kóródy Ildikó forgatókönyvé­ben olyan alapvetően életide­gen megoldások, a témához annyira nem illő, száraz, köz­lő. néhol egyenesen mester­kélt dialógusok találhatók, hogy eredendően rányomták bélyegüket a film egészére. A művön eluralkodik valami furcsa kingyaltság-íz, tételes­ség és didaktika; mintha elő­re kifundált tézisek szerint, s nem az anyag és a figurák belső logikájához igazodva történne minden a vásznon. Ebből az is következik, hotrv maguk a szerepek is inkább csak magatartássémák bemu­tatására s nem élő. eleven jellemek megtestesítésére ad­nak lehetőséget a színésznek. (Akik között pedig két neves külföldi vendég is található: a lengyel Jan Nowicki, Bog­nár János, és a jugoszláv Dzsoko Roszics, Hajnóczi ta­nár alakjában.) Edith Piai Nem szükséges semmit hoz­záfűzni a címet alkotó név­hez; Edith Piairól mindenki tudja, lei volt. A francia film alkotói — Guy Casaril rende­ző, aki a forgatókönyv egyik írója is, Francoise Ferley tár­saságában — Simone Bartaut regényét mégis úgy vitték filmszalagra, hogy sok újat tudunk meg erről a csodálatos énekesnőről. Főként azért, mert a film nem a befutott, a már világhírű Edith Piairól szól elsősorban, hanem arról a kislányról, akiből Edith Piai lett Ilyen értelemben persze életraizi film. mert többre tö­rekszik, mint Piaf ifjúkori életrajzának felmondása. A harmincas évek eleji Párizs művészvilágának, a gyakran az alvilággal összefonódó szó- rakoztató'oari vállalkozások­nak a kulisszái mögé is bepil­lanthatunk. Mindazonáltal a filmben sok az enyhén könny­fakasztó részlet, s nem men­tes az úniipevezett bohémélet romantikától sem.. Takács István l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom