Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 382. SZÁM 1976. NOVEMBER 28., VASÁRNAP Cselekvő műszakiak Átgondolt tervek, hosszú távra Jövőre megkezdik a csapadékvíz-elvezetést A város változó arculatának formálói azok a műszaki szak­emberek, akik a jogszabályok és előírások szellemében, a te- Jepüléspoliitiikai célkitűzéseket figyelembe véve irányítják és ellenőrzik a ceglédi építkezé­seket. Munkájuk szerteágazó, és az építészeti ismeretek mel­lett a tanácsi ügyintézésben való jártasságot is megkíván­ja. A városi tanács műszaki osztálya megfiatalodott és megerősödött az utóbbi idő­ben. Egy híján minden mun­kakört betöltötték, s felsőfokú képzettségű jelentkezőt várnak a ma még üres állásra is. Szűcs Tibortól, a műszaki osztály nemrég kinevezett ve­zetőjétől kaptunk tájékoztatást sokirányú teendőinkről. Mint elmondotta, az osztály rövide­sen elkészülő ügyrendje sze­mélyekre szabva jelöli meg minden munkatárs feladatát. A számtalan hatáskör megkö­veteli a pontos felosztást. Az új vezető a kellő fegyelmet és a jó munkahelyi légkört tart­ja az eredményes munkavég­zés alapvető követelményének. j Az egyik fontos feladat- j kör a városrendezési és területfejlesztési teendők ellátása. Akik ezzel foglalkoznak, szün­telenül felügyelnek a város- rendezési tervek pontos meg­valósítására, a beruházások, megfelelő döntések előkészíté- •sére. Sok elfoglaltságot ad a telekgazdálkodás, gyakoriak a telekmegosztások. Az elmúlt időszakban a szakminisztériu­moktól és a megyei tanácstól több hatáskör hozzájuk került. A városrendezés céljait szol­gáló kisajátításokat, területfel­használást intézik, tervezőkkel tárgyalnak. A környezetvéde­lemmel kapcsolatban is vannak kötelezettségeik, és mindemel­lett tekintélyes ügyfélforgal­mat bonyolítanak le. A műszaki osztályra háruló munkáik másik nagy csoport­ja az út- és vízhálózat fejiesz- tésével. a közlekedéssel függ össze. Csák engedélyükkel le­het utat, járdát felbontani, épí­teni, közterületet használatba venni. A víz-, csatorna- és gázvezeték-hálózat bővítése, a távfűtés fed ügyeletük alatt áld. A tanácsi utak, hidak állapotá­nak szemmel tartása, javítá­sa, építése szintén rájuk tarto­zik. Részt vesznek a közleke­dés szervezésében, a közúti jelzőtáblák és autóbusz-meg­állók helyének kijelölésében. Együttműködnek a városgaz­dálkodási vállalattal, amely rendben tartja a csapadékvizet elvezető főbb gyűjtőcsatorná­kat. Munkájukhoz kapcsolódik az út- és közműfejlesztésá hoz­zájárulási kivetése. A rendőr- kapitányság közlekedésrendé­szeti alosztályával együtt döntenék az utak lezárásáról és a forgalom eltereléséről. Cegléden sok családi ház épül. A műszaki gárda adja ki az építési engedélyeket, hoz­zájárul a használatba vételhez. Ellenőrzi, hogy a lakások az országos építési szabályzatban előírtaiknak megfelelően épül­nek-e fel. Árhatósági jogköré­ből eredően vizsgálja az építő kisiparosok tevékenységét. So­kan megszegik az előírásokat a magánépítkezőik közül. Feltárják az engedély nél­küli építményeket, és ha kell, lebontásukra kötele­zik a tulajdonosokat. Szükség esetén bírságolnak, a törvény szigorával járnak el Felügyelet szempontjából a lakás- és garázsszövetkezetek fennhatóságuk alá tartoznak. A városgazdálkodási vállalat ál­tal felújítandó tanácsi bérlaká­sok kijelölésében és a mun­kák szemrevételezésében ugyancsak közreműködnek A köztisztaság hiányosságai ma még tagadhatatlanok. Az ezzel foglalkozó tanácsrendeletet túl­haladta az idő, az új jogszabá­lyok figyelembevételével kell átdolgozni. Végrehajtásának számonkérésében a műszaki osztályra is hárul munka. Az adminisztratív teendők sorát a nagy ügyiratforgalom, az elő­írt nyilvántartások vezetése (bontásokról, építkezésekről) és a statisztikai hivatal számára szükséges adatok szolgáltatása egészíti ki. A napi teendők mellett nagy feladatokat ró az osztály­ra az elmaradt munkák mi­előbbi pótlása. A jövőben az ügyfélfogadás színvonalát is emelik, s mindent megtesznek, hogy harminc napon belül el­intézzék az ügyeket. A fiatal szakembereknek módot adnak, hogy mihamarább elsajátítsák a szükséges hivatali ismerete­ket. Szűcs Tibor osztályvezető két, előttük álló nagy fel­adatról tett említést. A tanács már korábban elkészítette a város felszíni csapadékvizeinek elvezetéséved foglalkozó tanul­mánytervet. Jövőre a kiviteli tervek rendelkezésre állnak. 1977-ben hozzáfognak a vá­ros déli részén a csapadék­víz elvezetéséhez. Az ott felgyülemlő vizet a Gerje fogadja be. Műszaki nyilvántartási rend­szert hoznak létre, amelynek célja a megfelelő adatok, do­kumentumok tárolása. Ezeket jól hasznosítéhatják a város- fejlesztéssel összefüggő tanácsi döntések előkészítésénél. Egy­séges alapelvek szerint gyűjtik össze és foglalják nyilvántar­tásba a területrendezési terve­ket. Térképeken tüntetik fel valamiennyi belterületi közmű­vet, lajstromba foglalják az építményeket. A városi tanács függetlení­tett vezetői hozzáértő, magas színvonalú munkát várnak a műszaki osztálytól, és ehhez megadják a szükséges támoga­tást. Valamennyien egyetérte­nek abban — vezetők és be­osztottak —, hogy az átgon­dolt fejlesztés csak kmai­iag megalapozott dönl.í -k elő­készítésével mehet végbe. Hosszú távon feladatokat szab­ni, alkotni — nagy felelősség. Tamasi Tamás Folytatódik a sikersorozat A harmadik Európai-aranyérem Tóth István fotóművész díjai Évtizedekkel ezelőtt kezdő­dött körforgás ma is folytató­dik. Tóth István fotómű feladja képeit a ceglédi postán, s egy idő múlva megkapja a világ különböző tájairól - — a díjakat. A sikersorozat oldalá­ról nézve így lehetne summáz­ni művészi pályafutását. Csupán az utóbbi hónapok­ban újabb elismerésekkel gya­rapodott. A Phato Club Usinor Denain első nemzetközi kiállí­tásán a közönség díját kapta a barázdált arcú öregember port­réja, a Nehéz út volt. Most ér­kezett a hír, hogy a Francia Fotóművészek Szövetsége ál­tal rendezett Európa Fotósza­lonon ennek a képnek ítélték az aranyérmet. Ezzel a döntés­sel a kontinens neves fotómű­vészei közül harmadszor ju­talmazták Tóth Istvánt a leg­jobbnak járó díjjal. A FIAP Scientia Lumen plakettjét sem rég hozta a posta. Az Oloron Ste Marie 1976’ katalógusában közli az első díjas fotográfia reprodukcióját. Az öreg mű­vész című kép Czóbel mester­ről készült, s már bejárta a vi­lágot. Ausztráliából két máso­dik helyezésről jött hír, Űj-Zé- landban, bronzéremmel, négy képe függ a falon. Argentíná­ban medáliát ítélt neki a zsűri. Akik nyomon követhetik Tóth István művészi törekvé­seit, az életmű kiteljesedéséne.: tanúi lehetnek. A szép női ak­tok és a szimbolikus oortréK után jelenlegi alkotói korsza­kában a kiemelkedő hazai kor- társ művészek arcmásának megörökítésén munkálkodik, a tőle megszokott magas színvo­nalon. Világvárosok zsűrijei­nek elismerése bizonyítja, ma is a nemzetközi fotóművészet élvonalában áll. T. T. Szárítmányok és szállítmányok Az év első felpben a Ceglédi Konzervgyárból 793 tonna zöldségszárítmányt küldtek ex­portra. Készletükre nagy volt a kereslet, s van is, hiszen a le- vesporgyárak hasznosítják a szárított zöldségféléket. A fel­vásárlást szervezettebbé tették az év folyamán, megerősítették a gyár termeltetési osztályát Kanadába 20 mázsa Szárított parajlevelet küldtek, Hollan­diába zellerlevelet, petrezse­lyemlevelet, almakockát, vö­rös- és póréhagymát szállítot­tak. Az NSZK-beli megrendelő káposztát, zellergumót is kért. Svédországba hagymát küldtek, Amerikába és Olaszországba petrezselyemlevelet, Ausztriá­ba zellergumó szárítmányt, Jugoszláviába pasztinákot, Szovjetunióba almagerezdet, Ceglédi szárítmányt hasz­nál fel a debreceni levespor- gyár is. Az exportszállítások értéke meghaladta a 36,5 milliót forintot. Az olvasás gyönyörűsége A gimnázium öreg könyvei , \ Uj helyet kap húszezer kötet Azt mondják, a könyvtár a lélek, a szellem és a művelő­dés csöndes szigete. Aki ide belép, elfelejti a zajos külvi­lágot Megtisztul, fölfrissül, mint a porlepte fű a nyári zá­porban. Miért ez a hangot hal- ki tó, elfogódott tisztelet? Hány fényes lélek tépte el magát, Hogy.... irányt adjon s erőt, vigasztalást” — sóhajtott Vö­rösmarty az akadémiai könyv­tárban. Egy könyv: egy élet. Min­degyik olyan emberi mű, amely igazságkereső gondola­tokat, életszépítő érzéseket te­remt. Johannes Gutenberg né­met nyomdász világgazdagító kincset alkotott az emberiség számára 1450-ben, mainzi mű­helyében. A könyvnyomtatás gazdag hagyományait őrzi a ceglédi Kossuth Gimnázium könyvtára is. Nemes szándékból Még nem írták meg a tör­ténetét. Mi is állhatna a la­pokon. A legelső forrás: „A ceg­lédi Magyar Királyi Állami Főgymnasium Értesítője az 1899—1900 iskolai évről.” Eb­ből megtudjuk, hogy az első kötetek ajándékozás útján ke­rültek az iskolába. Kik voltak e nemes szándékú emberek. Főleg a tudástterjesztő tanítók, a kultúráért áldozó, az ifjak kiműveléséért buzgólkodó köz­férfiak. Intézményeket is em­lít tisztelettel az évkönyv: „A namltgu (nagyméltóságú) val­lás- és közoktatásügyi minisz­térium”, a „budapest-vidéki tankerületi kir. főigazgatóság”, majd az ország számos iskolá­ja (Eger, Győr, Kőszeg, Buda­pest, Miskolc, Szolnok). Vétel útján abban a tanév­ben mindössze 18 könyv ke­rült az üveges szekrényekbe. Az alapítás esztendejében 460 kötetet vettek föl a jegyzékbe. A gyarapodást még hosszú ideig elsősorban a közadakozás biztosította. Az évek múltával egyre több maturandus balla­gott a gránitlépcsőkön s ők, a hálás tanítványok, a tudós ta­nárokkal együtt lelkesen gyűj­tötték az alma mater számára a „szellemforrásokat”. 1903-ban nagyobb helyiségbe vitték át a könyveket. (Még ma is itt van az iskolai könyv­tár!) Az olvasás gyönyörűségét nagy fontossággal ápolta az akkori igazgatóság, ezért meg­bízott egy „köztiszteletű kollé­gát” a könyvek kezelésével. „A könyvtár őre” először Fü- sy József lett. Már ekkor — a célszerű használatnak megfe­lelően — külön tanári és diák­könyvtárat létesítettek. Á fejlődés, évtizedek eltel­tével — a korabeli oktatásügy viszonyaihoz képest — elég gyors. Lapozzunk föl egy ké­sőbbi évkönyvet! (Hadd je­gyezzem meg: milyen szép ha­gyomány vou az iskolákban a rendszeres kiadott évkönyv! S ma, amikor sokkal változóbD, színesebb az iskolai élet, mi­ért nincs?) „Könyvtári leltár, amely fölvétetett 1943. decem­ber 31-én. A tanári könyvtár állománya: 8809, a diákkönyv­táré: 3939 kötet” A. második világháború sú­lyos károkat okozott. A gimná­zium épületében hadikórházat rendeztek be, 1944-ben meg­sérült a Széchenyi úti szárny. A fölszereléseket, a könyvtá­rat is, az akkori református iskola tantermébe szállították. 1946. decemberében költöztek vissza. A pusztító vihar meg­tépázta a könyveket is. Renge­teg eltűnt, a megmaradókat tépett sérülések emésztették. A leltár (Tóth János tanár ké­szítette) szomorú képet mata­tott: a 12 ezer kötetből csupán 6500 maradt). De az élet mindig erősebb a pusztításnál. A kibontakozást a könyvtár gazdagodása is jel- lezte. Ciceró és baromorvos A sötét színű, kopott fede­lű könyvek bölcs némaságban őrzik a régmúlt időt. Félve, s áhítattal lapozok föl néhányat. A legértékesebb példányokat. A legrégibb Cicero episzto­láinak latin nyelvű kiadása. Elmosódik már az évszám: MDCCLVI. (1756) Különleges­ség Defoe híres regényének (1719), a Robinson Crusoe-nak első magyar fordítása. Íme, a teljes címe (de tessék előbb le­vegőt venni!): „Róbert Péter született Anglus élete és külö­nös történetei, ki is életét egy lakatlan szigeten sok eszten­dőkig tsudálatosan töltötte, emlékezetre méltóképen meg- feleségesedett, gyermeket nem­zett, és szenvedett sok viszon­tagságai utánn sorsával való tökélletes meg-elégedést el­érte. Fordította magyarra Sz. Szent-lványi László Posony- ban.” Mosolyra késztet ma már a régi állatorvosi szakkönyv: „Baromorvos könyv”. A szerző „Elöl-járó-beszédet” intéz az „érdemes olvasóhoz”, majd, a „Laistrom” felsorolja az állat- betegségeket. Mi kínozta ak­koron a szegény jószágokat? „Farknyavaja”, „Lépfene”, „Szömölts”, „Tsetsseb” (vagy­is: „csecsseb” a teheneken.) Vaskos a folyóirat-gyűjte­mény is: a pedagógia és az ok­tatásügy szinte teljes króniká­ja. A kiadványok legnagyobb része latin és német nyelvű, főleg irodalmi és történelmi témájúak. Természettudomá­nyos munka abban az időben kevés jelent meg. Hozzáértéssel Lénárd Béla rendszerezte ál­dozatos munkával az értékes állományt. Ö 1971-ben nyug­díjba vonult, azóta Bíró Ká- rolyné „a könyvtár őre”. Lel­kesen, nagy hozzáértéssel dol­gozik, pontosabban: birkózik a lehetetlennel. — Hetven három é/e ebben a helyiségben működik a könyvtár — mondja — Már régen „kinőttük”. Akkora a zsúfoltság hogy sok könyvhöz hozzá sem lebe* férni. Az épü­let állapota miatt eddig szó sem lehetett változásról. — Mekkora most az állo­mány? — Közel húszezer kötet. A fejlesztést régóta gátolja a szűk hely. — Tudja-e követni az isko­lai könyvtár az oktatás kor­szerűsödését? — Erre törekszünk. Az or­szágos kísérlet elindítása óta például a tantárgyi blokkok­ra építjük a bővítést. Össze­vontuk a tanári és az ifjúsági könyvtárat, így minden a ta­nulók rendelkezésére áll. A szaktantermekben is működ nek a külön kis könyvtárak, ott található a legszükségesebb szakirodalom. — Mi lesz az épület rekonst­rukciója után? — A tervrajzok szerint cso­dálatos, modern könyvtár. Nagy olvasótermet kapunk. Irodalomórákat is tarthatunk majd ott, megtaníthatjuk a diákokat az önálló kutatómun­kára A.z iskola művelődési központja lesz az új könyvtár. __És mikor? — A termet tavaszra ígérik. A következő tanévben már függetlenített könyvtáros kez­di meg a munkát Ismét új fejezetre lapozha­tunk majd a gimnázium „tör­ténelemkönyvében”. Költői Adám PODIUM II. Váradi Hédi estje A Kossuth Művelődési Köz­pontban a Pódium II. bérlet rendezvényeként hétfőn, no­vember 29-én 19 órai kezdet­tel kerül sor Váradi Hédi Kos- suth-díjas kiváló művész elő­adóestjére. TÖMEGSPORT Három ponttal vezet a földhivatal Etetés — gombnyomásra A törteli Dózsa Tsz sertéstelepe évente nyolcezer hízót bocsát ki. A háromnegyed év adatai kedvezőek, egy kiló hús­gyarapodáshoz 3.55 kiló abraktakarmányt használtak fel. A jól gépesített telepen az etetés valóban gombnyomásra megy Ap.iti-Ióth Sándor felvétele SAKK: Az ötödik fordulóval folyta­tódott a városi szakszervezeti, férfi sakkcsapatbajnokság. Az élen álló járási földhivatal győzelemmel erősítette meg vezető helyét. Eredmények: Lenin Tsz I.— Vasipari Szövetkezet 3:2, PE_ NOMAH—ÉVIG 4:1, KÖZ- GÉP—Volán 3,5:1,5, Földhiva- H tál—Lenin Tsz II. 5:0. Az élcsoport állása: 1. Föld­hivatal 18,5, 2. Lenin Tsz I. 15,5, 3. PENOMAH 12,5 4. KÖZGÉP 11,5, 5. Volán 10.5 pont. A KÖZGÉP négy. a töb­biek öt mérkőzést játszottak. ASZTALITENISZ: Egy összecsapás kivételével befejeződtek a férfiak őszi csa­patbajnoki küzdelmei. Legjob­ban a Vasipari Szövetkezet csapata szerepelt, ők vala­mennyi ellenfelüket legyőzték, így a városi csapatbajnokság „A” csoportjában megszerez­ték az első helyet. A második hely sorsa a KÖZGÉP—Lenin Tsz együttesei között dől majd el. Eredmények: KÖZGÉP—Pe­dagógus 8:1, Vasipari Szövet­kezet—KÖZGÉP 5:4, KÖZGÉP —Cipőipar 8:1, KÖZGÉP— Vízkutató 9:0, Vasipari Szövet­kezet—Pedagógus 8:1. Pedagó­gus—Cipőipar 9:0, Pedagógus —Vízkutató 9:0, Vasipari Szö­vetkezet—Lenin Tsz 6:3, Lenin Tsz—Cipőipar 9:0, Vasipari Szövetkezet—Cipőipar 9:0, Vasipari Szövetkezet—Vízku­tató 9:0, Cipőipar—Vízkutató 9:0. CEGLÉDI BIRKÓZÓK HELYEZÉSEI: A Ceglédi VSE birkózói leg­utóbb két versenyen képvisel­tették magukat. Szolnokon ke­rült sor a keletterületi serdü­lők egyéni bajnokságára, me­lyen jól szerepeltek a Vasutas fiataljai, az indulók közül öt versenyzőnek sikerült kihar­colni a továbbjutást, az orszá­gos vidéki döntőn való részvé­tel jogát. Eredmények: 53 kg-ban 1. Sipos Árpád, 57 kg-ban 3. Dajka Tibor, 62 kg-ban 1. Galambos József, 67 kg-ban 1. Soltész János, 72 kg-ban Győri János. Karcagon az úttörők „B” ka­tegóriában országos viadalon mérték össze erejüket. Itt két ceglédi birkózó végzett az első helyen. Eredmények: 35 kg-ban 1. Tarkó Imre, 38 kg-ban 1. Gom­bár Dezső, 45 kg-ban 3. Varga László. V. L. Hálásan köszönöm minden ro­konnak. barátnak, ismerősnek, akik férjem Katona Béla temeté­sén részt vettek és fájdalmamban osztoztak, özv. Katona J^éláné. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak a kedves roko­noknak, jó szomszédoknak, isme­rősöknek, akik drága halottunk Bobis Istvánná sz. Mészáros Zsu­zsanna temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyez­tek, mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Férje, kisfia és a gyá­szoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom