Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Változó panoráma — új lakásokkal Formálódó városközpont Addig azonban jócskán akad még munka, méghozzá nőm is zökkenőmentes körülmények között. Nem árt emlékeztet­nünk arra, hogy az első házalj alapozása közben egy régi ala­gútrendszer mesékkel, legen­dás történetekkel „felvértezett” darabjával, elfeledett pincékkel találkoztak az építőik. Az új lakóházak alapozását ezért a megszokottnál is több próba­fúrás, talajmintavétel előzi meg, hiszen a Szabadság tér­nek ezen a pontján újabb föld alatti üregekkel is számolniuk kell az alapozóknak. B. P. A Szabadság téri lakótelep új házai ilyenné alakítják majd Gödöllő városközpontjának ké­pét. Boz.sáu Péter felvételei A szód neve országszerte is- mert, hiszen Petőfi élet­rajza kapcsán már az iskolá­sok is tudnak a költő életútjá­nak eme fontos állomáshelyé, ről. A község hírneve az elmúlt években tovább öregbedett az ottani leletmentő ásatások ré­vén: a nizzai nemzetközi régé­szeti kongresszuson a világ legjelesebb ókorkutató szakte­kintélyei előtt Vált ismertté. A nemzetközi hírnév korántsem túlzás, és talán nem is várat­lan, hiszen tíz évvel ezelőtt dr. Kalincz Nándor kandidátus a következő sorokat vetette papírra: a próbaásatások eddig is váratlan eredményekre ve­zettek. Ezért okvetlenül szük­séges a következő években nagyszabású feltárásokat vé­geznünk ..., mivel az itt vár­ható leletek nemcsak országos, hanem nemzetközi érdeklődés­re tarthatnak számot. Az aszódi múzeumi füzetekről (2.) A régészeti kutatás nemzetközi fórumán pában sok helyütt találtak a lengyeli kultúrával megegye­ző vagy rokon műveltségekre. Az ásatások 1960-ban kez­dődtek meg dr. Kalincz Nán­dor irányításával, s a tizenkét éven át tartó kutatómunka eredményeképpen hallatlanul gazdag leletanyag került elő. Feltárult Európa egyik legna­gyobb újkőkori települése és temetője a község feletti dombtetőn. A lengyeli művelt­ség népcsoportja azonban nem csupán az evangélikus temp­lom mögötti dombot ülte meg, hanem a környező dombvonu- latok tetején is megtelepedett, ami a fentebb elmon3ottakat tovább erősíti. A sorok írója nem tévedett. Joggal vetődhet fel a kérdés, mi okból kapta szárnyra hatá­rainkon túl is a hír a Galga- parti községet? Nagyon hosszú időn keresz­tül az volt a vélemény a hon­foglalás előtti népek történetét kutatók körében, hogy hazánk­ban a lengyeli műveltség nép­csoportja a Dunántúl déli ré­szén volt honos. (A népcso­port nevét nem ismerve, első jelentős lelőhelyükről, a dél­dunántúli Lengyel községről nevezték el őket.) így érthető, hogy tudományos berkekben valóságos szenzációt keltett az említett népcsoport emlékei­nek felbukkanása Aszódon, a Duna innenső oldalán. A nem­zetközi érdeklődést pedig azért vonta magára az egyedülálló aszódi kőkori lelet, mert Euró­Az ásatások során előkerült tárgyi emlékekből októberben kiállítás nyílt, s összesen hat tárlóban mutatta be a múzeum a leletek legszebb darabjait. Ebből az alkalomból egy szá­mozatlan tárlatvezető-füzetet is kiadott Asztalos István, a helyi tanács támogatásával Aszód a kőkorban címmel, melynek szerzője az ásatási­feltárási munkálatok vezetője. A kiadvány első részében megismerjük azokat a kedvező földrajzi adottságokat, amely révén Aszód közvetlen kör­nyéke a Galga-völgyének leg­fontosabb települési központ­jává vált a neolitikumban, másrészt pedig a természetben végbemenő változásokat, az ál­latok nagyobb mérvű elszapo­rodását, ami jelentősen befo­lyásolta a kor emberének élet­módját. A korabeli település hozzá­vetőleg hatezer évvel ezelőtt jött létre, s háromszázötven- négyszáz évig virágzott. Ki­emelkedő szerepét két fontos útvonal kereszteződésének kö­szönhette: a délről észak felé tartó kagylóútnak, és a kelet­ről nyugati irányba vezető ob- szidián vonalnak. A füzet részletesen tájékoz­tat a népcsoport gazdasági, társadalmi életének jellegze- tessségeiről, melyek éppen a gazdag leletanyag alapján vol­tak megrajzolhatók: öt lakó­ház maradványát, százldlenc- venkét sírt, tártak fel a hu­szonöt hektárnyi területet el­foglaló lelőhelyen. A lakóhá­zak nagysága alapján megálla­pították. hogy lakóik laza nagycsaládi szervezetben éltek. Egy-egy nagycsalódhoz négy­hat ház tartozott, egy-egy ház­ban pedig négy-nyolc személy lakott együtt, a szülők és a gyermekek. Aszód kőkori em­berei állattartással és földmű- • veléssel foglalkoztak. Fő álla­tuk a szarvasmarha és a sertés volt, amelyek vadalanyait ők maguk szelídítették meg. Táp­lálkozásuk szempontjából nagy szerepet játszott az égetett agyagedény. A legszebb példá­nyokat nyolc fénykép mutatja be. Jól megfigyelhető rajtuk a népcsoport díszítő művészete. A sírleletek Is sok lényeges sa­játságot tartalmaznak. Halott­ul. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1976. NOVEMBER 28., VASÁRNAP T ó ütemben halad Gödöllőn, " a Szabadság téri lakóte­lep építése. A munkák mene­tét gyorsítani látszik az, hogy a városi pártbizottság és a ta­nács nemrég szocialista együtt­működési szerződést írt alá azokkal az építőipari vállala­tokkal, amelyek részt kértek maguknak a majdani város­központ reprezentatív lakóte­lepének munkálataiból. A már elkészült, de birtokba még nem veit épületek közművezetékei a helyükre kerül­tek. A KKMV dolgozói vissza­temetik a vezeté­keket. Lehetőségek és kötelességek Csak az összefogás vezethet sikerre Gerendái Károly, a Közép- magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat helyettes főépítésvezetője a napokban el­mondotta, hogy a lakótelep, már álló házainak környékén szorgoskodó brigádjaik a zord­ra fordult időjárás ellenére is szépen haliadnak a munkával. Sietteti őket ajz együttműkö­dési szerződés is, amelyben a többi vállalattal egyetemben vállalták azt, högy 1979 vé­gére elkészítik és átadják az utolsó lakásokat is... A ^lakásokat egyébként a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat és a Gödöllőd Épí­tőipari Szövetkezet készíti. A szövetkezettek „blokkos”-teeh- nológiával a PÁÉV, az alsó­parkihoz hasonló alagútzsalus módszerrel dolgozik majd. A lakótelep — ha elkészül — új Iskolát is kap. Ennék felépíté­se a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat feladata. A 16 tantermes oktatási intéz­mény helyéül a Szabadság tér —Imre utca sarkot jelölték ki. A Kossuth La­jos utca és a Dó­zsa György út sarkán bulldózer rendezi a terepet, s készíti elő a ta­lajt az új épüle­tek számára. Az ember — társadalmi vi­szonyainak összessége. A marxi eszmerendszer funda­mentális tétele visszhangzik újra és újra gondolatainkban, amikor a bűnözésről, bűnüldö­zésről olvasunk, hallunk. A kriminológia tudományának rögös útjain végigbukdácsolva a társadalomtudósnak sem le­het ennél általánosabb, akár lemondó kézlegyintéssel kísért megállapítása: végső soron minden elemzés ide fut ki. S így tulajdonképpen minden újabb vizsgálatot, felmérést, „elméletgyártást” is ebből a tételből kell indítanunk, csak­úgy, mint bármilyen konkrét ismeretterjesztő, vagy segítsé­get, együttműködést kérő tá­jékoztatót. Büntetni — kevés így kezdte előadását Remé­nyi Kálmán is, midőn a vá­rosi KISZ-bizottságok titkárai ültek a hallgatóság soraiban, hogy képet kapjanak a váror si és a járási fiatalkorúak bű­nözéséről, a bűnüldöző szer­vek munkájáról, a megelőzés és az utógondozás lehetséges módjairól. Felesleges, hogy emelkedő avagy csökkenő vonalú grafi­konokkal, stagnáló avagy hűl. lámzó számoszlopokkal érvel­jünk; a fiatalkorúak bűnözése önmagában riasztó jelenség. Okainak, feltételeinek, sajá­tosságainak és következmé­nyeinek feltárása társadal­munk minden tagjának köte­lessége. Anélkül, hogy tudo­mányos igénnyel végigtekinte­nénk a büntetőjog, a büntetés­végrehajtási jog alakulásának történetén, a ma használatos elvek s eszközök jellemzőin, megállapítjuk: a jogi felelős­ség érvényesítésére alkalmaz­ható eljárások eredménye eny­hén szólva felemás. Mikor nem késő? A büntető törvénykönyv fia­talkorúnkra vonatkozó rendel­kezései jó és a maguk módján hatékony szabályokat tartal­maznak. Nagy teret engednek az elkövetők személyi körül­ményeinek felderítésére, az egyénre méretezett, legalkal­masabbnak látszó Intézkedé­sek es büntetések kiszabására. A bűnüldözés jogi eszközeinek korlátáiból s a társadalmi el­lentmondások szövevényes rendszeréből fakadóan „az már régen rossz”, ha egy fia­tal bíróság vagy akár csak nyomozóhatóság elé kerül. A figyelmeztetés, a bírósági meg­rovás és a többi enyhe követ­kezmény többnyire csak azo­kat téríti jobb belátásra, akik véletlenül, a körülmények sze­rencsétlen összjátéka folytán kerültek; elmarasztalást kivál­tó helyzetbe, azokat, akiknek személyisége nem torzult még helyrehozhatatlanul. Akikben viszont a jogalkotó által tör­vényre emelt értékrendszer nem ver — nem verhet — gyö­keret, szinte elkerülhetetlenül a bűnözők tipikus sorsára jut­nak; belőlük verbuválódik ké­sőbb a fegyházak, börtönök lakóinak serege, a visszaesők nyomasztóan állandósuló cso­portja. ' A bűnözés problémáját a jog sosem volt és sosem lesz" ké­pes megoldani. Ez társadalmi probléma s csak összefogás, szerteágazó közös tevékenység vezethet sikerre. A közvéle­mény hajlamos arra, hogy a „normális” értékrend alapján kegyetlen megtorló intézkedé­seket követeljen. Nemcsak a tudományos ismeretterjesztés gyengeségei okozzák, hogy a köznapi gondolkodásban éppen a jelenség lényege sikkad el: I a közös felelősség, a humánus i és korszerű megelőzés és utó- I gondozás égető sürgőssége. Ezt követelni botorság; mindany- nyiunknak tennünk kell! A tájékoztató a KISZ-esek lehetőségeiről, kötelességeiről szólt. Munkájuk, szabad ide­jük szervezésének gondjai kö­zött figyelembe kell venniük a fenti területet is. A környe­zetükben élő és láthatóan i rossz irányba fejlődő társaikat ! megfelelő módszerekkel a kö- I zösség jobbító hatása alá kell i vonniuk, éppen közösségeik I értékadó, értelmes és vonzó j tevékenységével lehet példát mutatni. Vállalni kell a sze­mélyes beszélgetéseket, nem szabad a megcsontosodott elő­ítéletek hatása alá kerülve, fül-, szem- és szájbefogó mó- ! aon viselkedniük. Lehetőségek — kötelességeink Az alkoholizmus, a társadal­mi tulajdon megsértése, a nemtörődömség ellen agitálni éppúgy szolgálhat a bűnözés fiatalok körében való terjedése ellen, mint a kulturális lehe­tőségek igényes kihasználása, a tanulás, önművelés szüksé­ges terjesztése. Mindenhol akadnak olyan sajátosságok, amelyek meleg­ágyul kínálkoznak a szabály- sértéseknek, a bűncselekmé­nyeknek. Gödöllőn például a városiasodás ellentmondásos jelenségei szülnek tisztázatlan helyzeteket. A hagyományos falusi, zárt erkölcsrendszer felbomlása, a hosszú időn ke­resztül mozdulatlan gazdaság felpezsdülése, a növekvő sza­bad idő haladást jelentenek s egyszersmind újabb és újabb torzulásokat, gyökértelenséget, az emberek gondolkodásában, létében. A megoldás nyilván nem a rögzítés, a csillapítás ré­vén nyerhető; éppen ellenke­zőleg! A társadalmi nevelés rendszerében, a tudat fejlődé­sében, a kiteljesedő kollekti­vizálásban kereshető. Ehhez nyújtott elgondolkod­tató adalékokat az érdeklődés­sel kísért tájékoztató. G. Z. jaikat zsugorítva temették, melléjük másvilági útravalót, a férfiak mellé fegyvereiket, a nők mellé ékszereiket is oda­tették. Szociális épület a Volán dolgozóinak Jövő nyáron átadják A füzet második része a tár­lókban kiállított legjellegzete­sebb tárgyakat veszi sorra. Külön-külön mutatja be az egyes tárlók anyagát, és szí­nes magyarázatokkal villantja fel a hajdani település lakói életének újabb és újabb adalé­kait. Külön is érdemes megemlé­kezni a művészi - alkotásokat bemutató részről, mert az elő­került szobrok az emberábrá­zolásnak egy olyan sajátos módjáról vallanak, amilyent a lengyeli kultúra területén má­sutt még nem találtak. Fel­emelt karú, stilizált alakokat festettek fekete festékkel a tá­lak belső felületére. Szintén fi­gyelemre méltó az a négyszög­letes oltár, amelynek fotója a kiadványban is látható. A füzet szép példája és vá­lasza egyúttal annak az elvi kérdésnek, melyet Asztalos István több ízben hangsúlyo­zott már a helytörténészek körében: a települések őskorá­nak szakszait nem lehet meg­rajzolni néhány lelet alapján, mert a helytörténészeknek ál­talánosságokra kell szorítkoz­niuk, ami viszont már nem helytörténet. Bene Mihály (Vége) A gödöllői M Ä V-áiLlomás Isaszeg felőli oldalán, a rak­tárépület mellett piros-fehér deszkakorlát jelzi hetek óta, hogy mögötte építkezés folyik. Vajon mi, találgatják az ar­ra járók. Semmi titokzatos. A Volán 1. számú Vállalata a MÁV-állomáson dolgozó mun­kásainak megközelítőleg egy­milliós költséggel szociális épü­letet emeltet. A kivitelező a Városgazdálkodási Vállalat. Kollár Jánosné műszaki cso­portvezetőtől megtudtuk, a létesítmény belső területe 112 négyzetméter lesz, öltözőt, mos­dót, pihenőszobát, kazánházat, forgalomirányító helyiséget, ki- rendeltségveze tő-irodát foglal magába. Nagy körültekintéssel készí­tették elő az építkezést, a te­rületen elektromos vezetékek, a telefon, a hangosbemondó, a kandeláberek kábelei hú­zódnak; növeli a föld alatti káoszt a szennyvízcsatorna, a föld felettit a magasfeszültsé­gű vezeték. A földmunkákat nem végezhették géppel, régész módjára dolgoztak. Arra is ügyeltek, hogy a 16 méter hosszú épület stílusában is il­leszkedjék a már régebben itt állókhoz, és a tájba is. Az átadást jövő év július vé­gére tervezik. A kivitelezők arra törekszenek, mondotta, Kollár Jánosné, hogy határidő előtt átadják a 25 ember tisz­tálkodását, ügyintézését, tar­tózkodását szolgáló szociális lé­tesítményt, amelyben a Volán 1/8-as, 1/12-es üzemegységei rendezkednek majd be. Cs. TIT a faluban Gazdag program a téti estékre Csütörtök este az árammé­rőgyárban mutatták be az Apolló 11 című ismeretterjesz­tő filmet, amelyet korábban járásunk számos községében vetítettek. A TIT szervezésé­ben ezen kívül is gazdag prog­ramot állítottak össze a köz­ségekben. Különösen Aszódra, Pécelre, Veresegyházra igaz ez, ahol önálló TIT-csoportok vannak. Aszódon ifjúsági aka­démia, filmklub működik, a szocialista életmódról, a haza- fiságról tartanak előadássoro­zatot. Veresegyházon jogi, me­zőgazdasági. természettudomá­nyi kérdésekről, Pécelen az ÁFÉSZ dolgozóinak külön so­rozatot indítottak, létrehozták a Kis matematikusok körét, si­keres a Szülők iskolája. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom