Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

1976. NOVEMBER 28., VASÁRNAP xMria» Megtisztelő feladatot kaptak a pajtások Bezárult a VI. országos úttörőparlament Szombaton plenáris üléssel véget ért Zalaegerszegen a VI. országos úttöröparlament, A vidámsággal, sok tánccal, dallal, játékkal zajló gyer- mektanácskoizás befejező aktu­sán megjelent Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezető­je, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségé­nek főtitkára, Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság el­ső titkára, az MSZMP KB tagjai, dr. Hanga Mária, ok­tatási miniszterhelyettes, Ná­dor György, az Állami Ifjú­sági Bizottság titkára, s ott voltak Zala megye és Zala­egerszeg párt- és állami ve­zetői. A tanácskozás utolsó napján a munkacsoportok vezetői tettek jelentést a szekcióban végzett kétnapos munkáról. A pajtások hat különböző munkacsoportban vitatták meg a magukkal hozott töblb mint 1500 javaslatot, amelyek mindegyike az úttörőélet, az úttörőmozgalom fejlesztését kívánja elősegíteni. Ezek be­kerültek a feladatokat magá­ban foglaló Iránytű-be, a par­lament dokumentumtárába. A parlament záró ülésén felszólalt Jakab Sándor, aki elöljáróban átadta az MSZMP Központi Bizottsága és Kádár János, a Központi Bizottság első titkára személyes üdvöz­letét a magyar úttörőknek. Jakab Sándor felszólalásában többek között a következőket mondotta: — A párt két és fél évvel ezelőtt hozott határozatot az úttörőszövetség munkájának továbbfejlesztésére. Megálla­pította. hogy szövetségetek eredményes munkát végez és a társadalom elismert, s a gyermekek kedvelt szervezete. Munkátok jelentősnek, szövet­ségetek hasznosnak és szüksé­gesnek ítélte meg. De arra is rámutatott, hogy az úttörőcsa­patok programját jobban a gyerekek érdekéinek, igényei­nek figyelembevételével kell készíteni. A párt felkérte az úttörőcsapatokat, hogy gazda­gítsák tovább az úttörőmunka módszereit, adjanak nagyobb teret a szép és hasznos já­téknak, vigyék közelebb a szövetség programját az egyes gyermekek érdeklődéséhez. — Még sok mindenről be­szélhetnék — folytatta. — Bi­zonnyal nektek is sok monda­nivalótok volna számunkra, de vár a munka, vár a tanu­lás. Ezért csak még egy dolog­ra, az őszinte szó fontosságá­ra térek ki. Az őszinte szó az. amit mindenki megért. Az igazság az. amire mindenki fogékony. Ti ne fogadjatok el semmit, csak az igazat. De magatok is mindig így szólja­tok. Elismerem, hogy nem szívesen harcoltok azért, hogy komolyan vegyenek bennete­ket, hogy álteranivalók he­lyett komoly feladatokat bíz­zanak rátok, akik több mun­kát kérnek, mert erőtökhöz képest részt akartok venni a haza építésében. Maradjatok őszinték, bátrak, igazak fel­nőttekként is. Egy feladatot hoztam a magyar úttörőknek, a párt megbízatását, amely így hangzik: könnyű az igazságért minden körülmények között kiállni, a hanyagság ellen szót emelni. Néha kényelmesebb lenne kö­zömbösen vállat rántani, le- gyinteni a rossz munkára, hallgatni, amikor szembe kell mondani az igazságot. Mégis mi az őszinteséget kérjük tő­letek, akik tiszta szívvel, meggyőződéssel daloljátok: „Szólj, szólj, ha kéül. A csend az nem felel”. Tőletek, akik Kisdobosok, úttörők! A világ haladó népei 1977-ben ünnepük a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A jövő év novem­berében arról a világtörténelmi jelentőségű eseményről em­lékezünk meg, amely új korszakot nyitott az emberiség tör­ténetében, s megmutatta a szabadság és a társadalmi fel- emelkedés felé vezető utat. A Magyar Szocialista Munkás­párt, ismerve az úttörőszövetség nagyszerű eredményeit, lát­va tagjainak lelkesedését, a következő feladatok megvalósí­tását várja tőletek: Készüljetek a nagy ünnepre úttörőkhöz méltóan. Köszömt- sétek az évfordulót a hétköznapok értékes tetteivel, becsüle­tes munkával és tanulással, a közösséggel, s a közösségért végzett tettekkel. Tegyetek meg mindent azért, hogy minden társatok évismétlés nélkül veletek együtt végezhesse el az ál­talános iskolát. Segítsetek abban, hogy közösségeteknek min­den tagja megtalálja a közösségért végzett munka örömét. Mindehhez merítsetek példát a forradalom, a kommunisták harcaiból, küzdelmes életéből. Ez nemcsak elhatározás kér­dése. Ez tetteket és erős, edzett fiatalokat kíván. Csatlakozzatok az Edzett ifjúságért országos mozgalom­hoz. Szervezzétek meg minden kisdobos- és úttörőőrsben a rendszeres testedzést, rendezze meg minden úttörőcsapat az ügyesség-bátorság sportjátékot. Szervezzetek a KISZ-esekkel együtt felfedező túrákat a történelmi emlékhelyekre, az ille­gális munkásmozgalom találkozóhelyeire. Pajtások! Dolgozzátok ki a végrehajtás módszereit, valósítsátok meg, számoljatok el a feladatok teljesítéséről a következő: úttörőparlamentben. Munkátokhoz sok sikert kívánunk. Fél évvel a párbeszéd után Mi valósult meg a javaslatokból? Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke egyebek között azokról az in­tézkedésekről tájékoztatta a parlament küldötteit, amelye­ket a két parlamenti ülés kö­zötti időben hoztak az ifjúság érdekében, majd a különböző állami szervek terveiről, el­gondolásairól szólt. A VI. országos úttörőparla­ment munkáját Ssűcs István­ná, az úttörőszövetség titkára értékelte. A záróülésen Újvári Sándor Zala megye tanácselnöke a parlament küldötteinek nagy tapsa közepette bejelentette a tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésének határoza­tát. Eszerint Zala megye Ta­nácsa nagy méretű kerámia­plasztikával ajándékozza meg a zánkai úttörővárost. A ta­nács Németh János zalaeger­szegi Munkácsy- és SZOT-dí- jas keramikusművészt bízta meg a képzőművészeti alkotás elkészítéséveL Végül Szűcs Istvánná beje­lentette az országos úttörő- elnökség határozatát, amely szerint a VII. országos úttö­rőparlament megrendezésére Hajdú-Biha-r megye kapott megbízást. Tehát: viszontlá­tásra 1978-ban Debrecenben! Téma: az európai biztonsᣠBefejeződött a magyar-olasz fórum Szombaton befejeződött a magyar—olasz fórum kereté­ben megrendezett európai tör. ténészkonferencia, amelyen osztrák, bolgár, csehszlovák, finn, francia, jugoszláv, len­gyel, angol, NDK-beli, olasz, portugál, román, spanyol, szov­jet és magyar szakemberek vettek részt. A tanácskozáson az európai biztonság és együtt­működés politikájáról, az össz­európai gazdasági és tudomá­nyos-technikai együttműkö. dés lehetőségeiről, a tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködés fejlődéséről, továbbá az európai biztonság és együtt­működés távlatairól cseréltek eszmét a résztvevők. Ezekben a napokban, ami­kor országszerte a kommunis­ták százezrei veszik kezükbe az új párttagsági könyvüket, nem időszerűtlen visszaidézni azokat a heteket, amikor a párttagokkal folytatott beszél­getések során számtalan hasz­nos észrevétel, bírálat és ja­vaslat hangzott el az alap­szervezetekben. Szóba kerül­tek ott az adott munkahely gazdasági-fejlesztési gondjai épp úgy, mint a pártélet, és a párttagság munkája, maga­tartása. Mit szívleltek meg a javaslatokból, mit tettek a pártéletben tapasztalt aktivi­tás megőrzéséért, a kommu­nisták igazságosabb leterhelé­séért — ezekre a kérdésekre kértünk választ a MÁV Du­nakeszi Járműjavító Üzem pártbizottságán Dobrovics Ist­ván pb-titkártól és Antal Já­nos alapszervezeti titkártól. Hasznos volt — Nem tudnék hirtelenjé­ben még egy politikai akciót említeni a pártélet közelmúlt­jából, amelyik annyi haszon­nal járt volna, mint a párt­tagsággal folytatott beszélge­tések — mondja elöljáróban Dobrovics István, de mind­járt hozzáteszi: — pedig elein­te döcögősen indult. Mi sem értettük egészen pontosan a célját, a kommunisták közül pedig néhányan azt hitték, akkor tesznek jót nekünk, ha azt mondják, amit hallani sze­retnénk, nem pedig amit gon­dolnak. Nagy szerencsénkre, ez a kezdeti bizonytalanság egy-két hétig tartott. Akkor a járási pártbizottság képvi­selőivel —■ összegeztük a ta­pasztalatokat, s rájöttünk: nem így kell tovább. Nem ud- variaskodni jöttünk össze, ha­nem javítani. Javítani a ter­melőmunkán, az irányításon, a munkafegyelmen, a politi­kai aktivitáson, szóval mind­azon, amin kell. Nem is tu­dom pontosan, a fordulat mi­vel kezdődött, tény, hogy a beszélgetések egyre észintéb- bek és tartalmasabbak lettek. Az egyik pozitívumának azt tekintjük, hogy olyan embe­rek is megnyíltak végre, akik nemhogy taggyűlésen de még a jóval kisebb létszámú párt­csoportokban sem szólaltak fel eddig soha; és nemcsak sérelmekkel hozakodtak elő, hanem közérdekű észrevéte­leket, javaslatokat is tettek. A kommunistákkal folyta­tott párbeszéd után a javas­latok bekerültek az intézke­dési tervekbe, s azóta jó né­hány már olyan üzem- és munkaszervezési intézkedés­ben öltött testet, amely a ter­melékenység fokozását, a ha­tékonyabb, zavartalan mun­Barátokat szereztek, ismerkedtek a tájjal Zalaegerszeg néhány napra valóban megfiatalodott. Kisebb és nagyobb gyermekcsoportok járták aiz utcákat, piros és kék nyakkendős úttörőket : és kis­dobosokat szállító autóbuszok indultak a változatos zalai tá­jak felé és érkeznek este is­mét a városba. És van Zala­egerszegen is éppen elég látni­való. Különösképpen a nem­rég épített lakóházak vonzzák a tekintetet; az egyik ház ol­dalát alumíniumlemezekkel burkolták építői, a másikon félköríves erkélyek látszanak. Látogatás úttörőcsapatoknál Így háti a VJ. országos úttö­röparlament részvevőinek akadt, mit látniuk a szekció­ülések szünetében. — Már az első napon elláto­gattunk a zalaegerszegi úttörő­csapatokhoz — magyarázza Bella Lehel, aki Dunaharaszti- ból érkezett ide. — Kellemes délutánt töltöttünk el a hely­beli József Attila úttörőcsapat­nál. Sok barátot szereztünk. A zalai gyerekek meséltek éle­tükről, s arról, milyen játéko­kat ismernek. Szőke hajú, szemüveges fiú, az érd-parkvárosi Kálmán László toporog mellettünk. — Barátokat már az első nap szerezhettünk — mondja. — Szállásunk a gépipari szak- középiskolában van, s mint­hogy egy emelettel laknak csak fölöttünk a tanulók, gyak­ran lejönnek hozzánk, s be­szélnek arról, mivel töltik a szabad idejüket. Ismerjük már tanulmányaikat is, mivel ar­ról is sokat mesélnek. — Volt azért egy szívfájdal­munk is — egészíti ki a gö­döllői Dóka Csaba. — Ügy volt, hogy a plenáris ülésen felszó­lal az egyik Pest megyei kül­dött is, a váci Spomer Anita. Sokat gondolkoztunk azon, mit kellene az egész ország nyilvánossága előtt elmonda­nunk^. .. Sajnos, nem jutott idő a hozzászólásra. Pedig lett volna miről beszélnünk, hi­szen elég. ha csak a börzsönyi úttörővasút építésének epizód­jairól, eseményeiről számol­tunk volna be. levél zalai családoktól Az első napi plenáris ülés után Zalaegerszeggel ismer­kedtek a gyerekek. Az úttörő­parlament második napján szekcióüléseken folytatták a pajtások a munkát. Hosszú he­tekig latolgatták magukban, hogy mit is mondanak majd. Néhányan másfajta megbíza­tással is érkeztek ide. — Én például a Pajtás új­ságtól kaptam feladatot — szó­lal meg a nagykőrösi Kovács Gábor —, hogy arról írjak, mit lát egy úttörő, mi a leg- megkapóbb a parlamenten. És hogyan figyeli egy fel­nőtt az országos úttörőparla­mentet, arról a Pest megyei küldöttek vezetője, a monori járási úttörőelnök, Pintér Er­zsébet beszél. — Nagyon sokat készültünk erre a zalaegerszegi utazásra — mondja. — Elég, ha csak a járási vagy a megyei parla­ment munkáját említem. Már az előkészületek idején is meg­látszott, hogy az országos ta­nácskozás sok érdekességet rejt majd. A vendégszeretet­nek olyan apró jeleire gondo­lok csak, hogy minden gyerek kapott egy-egy zalai családtól levelet, akikhez majd a záró plenáris ülés után ellátogat. Házigazdáink szerveztek ne­künk kirándulást Zalaegerszeg környékére, például Zalaszent- grótra, a göcseji tájakra, ahol az oft élők munkájával, hét­köznapjaival ismerkedhetnek a pajtások. — Már az első napon is éreztük a zalaegerszegiek gon­doskodását, figyelmét. A gye­rekek nagyon örültek a kis csomagoknak, amit kaptak. Volt benne szép tarisznya, jegyzetfüzet, golyóstoll. Kiállítás a börzsönyi vasútról A VI. országos úttörőparla­mentet színes programok, ér­dekes rendezvények jellemzik. Hiszen minden gyerek lelke­sen beszélt az esti fáklyás fel­vonulásról vagy arról a regge­li kocogásról, amelyén a kis­dobosok és úttörők között ott futottak a meghívott vendé­gek, a vezetők is. — Sokan megnézték kiállí­tásunkat — teszi még hozzá a nagykőrösi Villám Judit, aki azt is elmondta szekcióülésen, hogy társaival közösen egy szenespincét alakítanak át út­törőklubbá. Munkájukban so­kat segítenek a KISZ-fiatalok és a szocialista brigádtagok.— Azért is volt érdekes a sok képpel tarkított tabló, mert nem kisebb munkát, mint a börzsönyi úttörővasút építését \ ábrázolta. És ez csak az egyik kiállí­tás, amely a Pest megyeiek keze munkáját dicséri. A zala­egerszegi úttörő- és ifjúsági ház első emeletén láthatták az érdeklődők azt a bemutatót, amely a III. országos úttörő­parlament epizódjait, esemé­nyeit elevenítette fel. Az ak­kori parlament színhelye Nagykőrös volt. V. F. kát, az anyaggal, energiával való takarékosabb gazdálko­dást szolgálja. ... És otthon ? A beszélgetések sűrűn visz- szatérő témája volt az üzem­ben a kommunista erkölcs. Pontosabban az erkölcsi nor­mák ilyen vagy olyan meg­sértése. Még pontosabban, az a kétarcúság, ami egyik-másik — szerencsére kevés — kom­munistánál mutatkozott meg az utóbbi években. — A Járműjavító Üzem rengeteg bejáró dolgozót fog­lalkoztat, több tucatnyi köz­ségből ingáznak a munkások, Szobtól Ceglédbercélig. Nos, a beszélgetések során kiderült, hogy némelyikük otthon, a la­kóhelyén korántsem olyan szo­lid, példás viselkedésű ember, ahogy azt a munkahelyi ma­gatartása alapján hittük. Akadnak közöttük italozók, hangoskodók, kötekedők, saj­nos, még a párttagok soraiban is. Őket természetesen felelős­ségre vontuk, figyelmeztettük. Megint másokat viszont azért kellett figyelmeztetnünk, mert kétüakd életmódjuk mindin­kább elvonta őket a pártélet­től. Váctól északra nagyon el­terjedt a bogyósgyümölcs-ter­mesztés. Ezt a Járműjavító úgy érzi meg, hogy kapálás, metszés, kötözés, málna-, ri- bizliszedés idején a megszo- , kott 3 százalékról 6—7-re ug­rik fel a táppénzes „betegek” aránya az üzemben. Sajnos, akadt néhány párttag is, akit az anyagiasság belevitt a táp­pénzcsalásba, meg a szerveze­ti szabályzat megszegésébe: a mezőgazdasági tevékenység miatt elhanyagolta a szerve­zeti életet, távolmaradt a tag­gyűlésekről, a pártoktatásról. Nos, nemrég betegellenőrt ál­lítottunk be, máris kézzelfog­ható eredménnyel. Egyenlő leterhelést! A párttagkönyvek cseréjét megelőző beszélgetéseknek egyik fontos célja az volt. hogy egyenként értékeljék a kommunisták pártmunkáját, felülvizsgálják a párttagok politikai-közéleti aktivitását. leterhelését, elvegyenek attól, akinek túl sok megbízatása van, s annak adják, akinek nem jutott. A Járműjavító Üzem IV-es alapszervezetében 63 kommunista politikai tevé­kenysége került mérlegre ta­vasz táján. Antal János személyzeti elő­adó, az alapszervezet titkára elmondja, hogy pártszerveze­tükhöz tartoznak az üzem gazdaságpolitikai és elvi irá­nyító osztályain dolgozó kom­munisták, valamint a kisegí­tőüzemek — a mosoda, az üzemi konyha, az óvoda, böl­csőde — dolgozói, vasútőrök­től az osztályvezetőkig, az óvodától a víztoronyig szám­talan munkahely. Az alap­szervezet összetétele olyan, hogy tagjainak mintegy 80 százaléka — az irányító osz­tályok munkatársai — teljes áttekintéssel rendelkeznek az üzem életéről. Ez jelentős se­gítség az alapszervezet gazda­ságpolitikai tevékenységéhez, a termelés pártellenőrzéséhez. — A pártmegbízatások ér­tékelésénél, a beszélgetések során felmerült, hogy nem egyenlő a párttagok leterhe­lése, vannak — például a fa­liújságfelelősök —, akiknek csak havonta egyszer akad dolguk, vannak viszont, akik annyiféle tisztséget viselnek, hogy havonta 10—15 órát le­foglal a szabad idejükből, ha mindnek eleget akarnak ten­ni. A beszélgetések tapaszta­latait összegző májusi taggyű­lésen épp ezért határozatot hoztunk, hogy felül kell vizs­gálni a pártmegbízatásokat, a tömegszervezeti és társadalmi tisztségek elosztását. Az ered­ményt októberi taggyűlésün­kön értékeltük. Közben kü­lönböző intézkedéseket tettünk az egyenlőbb teherviselés ér­dekében. Nem mondom, hogy mostmár minden rendben van, hiszen a választott tisztségek­ről nem lehet csak úgy le­mondani, meg kell várni a legközelebbi választásokat, de néhány kirívó esetet sikerült megoldani. Bevált felelősök — Felújítottunk néhány olyan tevékenységet, megbí­zatást, ami korábban jól be­vált, de az utóbbi években valahogy megszűnt. így pél­dául pártcsoportonként — a mi alapszervezetünkben hét van belőlük! — információ­felelősöket és pártsajtófelelő- söket állítottunk be. Az előb­biek dolga az, hogy össze- gyűjtsék a kérdéseket, javas­latokat a pártcsoporttól, a műhelybizottságtól, az üzem­részből, a KISZ-szervezettől és továbbítsák az alapszerve­zet vezetőségének, az pedig a pártbizottságnak — így legalább jobban felkészülhe­tünk a fórumtaggyűlésekre —, illetve, hogy a pártbizottság­tól kapott tájékoztatást to­vábbadják a kommunisták­nak, KISZ-eseknek. A bejáró dolgozóknak — párttagoknak — olyan megbízatásokat ad­tunk, aminek eleget tehetnek anélkül, hogy lemaradnának emiatt a munkásvonatról, a „csörgőről”: segítsenek a fris­siben felszabadult, fiatal szak­munkásoknak a beilleszkedés­ben, neveljenek belőlük szo­cialista brigádtagokat és — akik méltóak rá — párttago­kat. A magasabb politikai képzettséggel rendelkezők — természetesen — propagandis­tamunkát végeznek, általában igyekszünk mindenkinek test­hez szabott, képességeinek leginkább megfelelő pártmun­kát adni. Nekik is jobb, az ügynek, a közösségnek is így használhatnak a legtöbbet. Ny. É. Export 16 országba Az ikladi Ipari Műszergyár 1976-os exportterve 290 millió forint. Termékeik 16 országba jutnak el, Irántól az USÄ-ig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom