Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Tanulságos tárlat a Galériában Történelem — plakátokon Konecsni György híres plakátja: A kenyér itt kezdődik. Bizonyos, hogy vannak hi­bái a Történelmi sorsfordulók a falragaszokon és plakátokon című kiállításnak; lehetne vi­tatkozni az egyes korszakokból válogatott kollekciók terjedel­mén, lehet egy adott művet feleslegesnek tartani a parádés sorban, lehet kimaradt alkotót hiányolni. Mindez mégsem változtat az összbenyomáson: a budavári palota újabb re­mek bemutatóval várja az érdeklődőket. Jó bevezetői a tárlatnak az 1848/49-es forradalom és sza­badságharc hirdetményeinek, röplapjainak fakszimiléi. Rop­pant, frissen adják hírül a már aznap délelőtti, de leg­alább elmúlt napi eseménye­ket — egyetlen eszközük eb­ben a körülményekhez képest nagyon gondosan szedett nyomdai betű. Ugyanilyen technikával készültek a ki­egyezésig tartó éveket idéző „nyilatkocaványok”, javaslatok, ítéletek. A grafikus plakátok a szá­zadforduló esztendeitől jelen­nek meg a kiállításon, csupán felvillantva az első világhá­ború előtti kort Annál gazda­gabb viszont az 1914—18 kö­zötti tragikus kort bemutató plakátok gyűjteménye. A rendezők nagy érdeme ez, hi- ' szén a nagyközönség száza-1 dunkból éppen ennek az idő- j szaknak a plakátművészeté- ből ismer talán a legkeve­sebbet. Megdöbbentő érzék- letességgel rajzolják a hábo­rús „eredmények” és a han­gulat változásait az először lelkesítő, majd a háborús or­vostudomány szomorú si­kereit ünneplő, később mind türelmetlenebbül a hadikölcsönök mellett érve­lő, végül az ötven éven felü­liek mozgósítását kihirdető műalkotások, falragaszok. Jó volt ismét együtt látni a Tanácsköztársaság plakátjait — műfajuk házai történeté­nek a legjobb darabjai közül való legtöbbjük. Berény Ró­bert Fegyverbe! Fegyverbe!, Pór Bertalan Világ proletár­jai, egyesüljetek!, Uitz Béla Vöröskatonák, előre!, Bíró Mi­hály 1919. május 1. című alko­tásai ismerősek ugyan a leg­több ember számára, repro­dukciókról, könyvcímlapokról, levelezőlap nagyságú nyoma­tokról — hatásuk azonban az eredeti méretben felfokozódik, tökéletesen érzékeltetve 1919 tavaszának forradalmas han­gulatát. A Tanácsköztársaság utáni negyedszázadot jótékonysági plakátokkal mutatják be a rendezők — árulkodó jelek ezek a Horthy-rezsim képmu­tató módszereiről, manipuláló eszközeinek gazdagságáról, esetenként azonban őszinte vallomások is készítőik művé­szi humanizmusáról. 1944—45 eseményeit egysze­rű eszközökkel sokszorosított röplapok, nyomdai úton ké­szült hirdetmények s már a felszabadulást közvetlenül követő napokból szármáz» agitatív erejű grafikus plaká­tok villantják fel. Ami ezek után következik, tulajdonképpen már a jelen. Az ötvenes évek .természethű ábrázolásra törekvő, mai szemmel olykor naivnak ható művei éppúgy, mint a hetve­nes évek tömör, okos, látvá­nyos plakátjai, amelyeket va­lóban mindenki isimer, ünnepi s hétköznapi utcáinkról. Nagyon jó a 260 falragaszt, hirdetményt, plakátot bemuta­tó kiállítás. Érdemes megnéz­ni. S érdemes lenne — amint ezt a bemutatót megnyitó Aradi Nóra mondta — anya­gából minél többet (hozzátesz- szük: akár az eredetinél ki­sebb formában is) újból ki­nyomatni. (d—ő) Nemzetközi tanácskozás a Népművelési Intézetben Nyolc európai ország építé­szei és népművelői találkoztak a Népművelési Intézetben hét­főn kezdődött konferencián. A Népművelési Intézet és a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­gének meghívására a művelő­dési otthonok funkcióiról, cél­szerű kialakításáról tanácskoz­tak. A négynapos nemzetközi értekezleten megvitatják, hogy milyen épületek szolgál­ják a legjobban az aktív kö­zösségi művelődést, a szabad­idő hasznos eltöltését. Garamvölgyi József, kultu­rális miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében hangsúlyoz­ta : Magyarországon először tanácskoznak hazai és külföl­di szakemberek a művelődési- otthon-építés időszerű kérdé­seiről. Társadalmi szükséglet az otthonok tevékenységének továbbfejlesztése. A közösségi művelődés napjainkban éppen olyan fontos téma, mint akár 30 évvel ezelőtt volt, bár idő­közben kiépült a kulturális in­tézmények hálózata, színházak, múzeumok, könyvtárak léte­sültek. Mindenekelőtt a műve­lődési otthonok funkcióit kell meghatározni ahhoz, hogy olyan épületeket létesíthesse­nek, amelyek sok ember szá­mára nyújtanak optimális mű­velődési lehetőséget. A magyar szakemberek a művelődési otthonok funkciói­ról, tervezéséről, tevékenységi rendszeréről tartanak előadá­sokat, s a csehszlovák, finn, francia, holland, lengyel, NDK- I beli és szovjet szakemberek ez i irányú hazai tapasztalataikról , számolnak be. Dobi István kollégium Ünnepélyes külsőségek kö­zött Dobi István nevét vette fel a tatai mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkás­képző iskola, s annak kollé­giuma. Az iskolában leleplezték Dobi István emléktábláját, amelyen a következő szöveg olvasható: „Életem és mun­kám célja minden időben és helyzetben a dolgozó nép szol­gálata volt.” Az iskola diákjai az ünnepé­lyes fogadalomtételben arra vállalkoztak, hogy tisztelettel és szeretettél őrzik Dobi Ist­vánnak, a megye szülöttének emlékét Simon Bolivar emlékülés az Akadémián A Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövetsége, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­te és a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézete Simán Bolivar-emlék- ülést tartott hétfőn az MTA dísztermében. Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke, a Tör­ténettudományi Intézet igaz­gatója ünnepi megnyitója után dr. Juan Uslar Pietri, a Vene­zuelai Köztársaság bukaresti nagykövete, történész emléke­zett meg a nagy szabadság­hős alakjáról, ezt követően Niederhauser Emil történész tartott emlékelőadást Simán Bolivar történelmi szerepéről, Venezuela és több latin-ame­rikai ország szabadságharcá­nak vezéréről. Az eseményen részt vett a Külügyminisztérium, a Kultu­rális Minisztérium, az Oktatá­si Minisztérium, a Magyar Tu­dományos Akadémia és a KKI több vezetője. Jelen volt An­tonio Pittol, a Venezuelai Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Reicht brüderlich die Hand! — Nyújtsd baráti jobbodat! Nemzetiségi csoportok találkozója A német nemzetiségi kul-1 túra ápolásáért immár má­sodik alkalommal hirdette meg a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsége I a „Reicht brüderlich die Hand” elnevezésű vetélkedőt. Az egyes megyék legki­válóbb prózamondói, éneke­sei, hangszeres szólistái no­vember 27-én találkoznak majd Oroszlányban, ahol az északi tájak döntőit rendezik. Az elmúlt hét végén Szent­endrén, a Pest megyei műve­lődési központban százhatvan gyerek és felnőtt vállalkozott arra, hogy ízelítőt adjon a né­met nemzetiségi kultúra ki­apadhatatlan tárházából. Pi- lisvörösvárról, Pilisszentiván- ról, Solymárról, Ceglédbercel- ről jöttek el dal- és tánccso­portok, versmondók, énekesek, hogy a Pest megyei döntőn bemutathassák műsorukat. A zsűri a kiejtés, nyelvtani helyesség, témaválasztás alap­ján pontozott. Az, hogy kik lesznek a nyertesek, akik az oroszlányi döntőbe bejutnak, még titok. A végleges értéke­lés valamennyi megyei selej­tező után készül eL Pest me­A nyitányt a törökbálinti fúvószenekar játszotta. TV FIGYELŐ NAGY ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR NOVEMBER HÓNAPBAN PORSZÍVÓK HŰTŐGÉPEK ROBOTGÉPEK VASALÓK ASZTALI ÉS TÁSKARÁDIÓK MAGNETOFONOK és még többféle Iparcikk 15-40^0-05 ÁRENGEDMÉNNYEL a PIK szaküzletekben és a vegyesipari boltokban. PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Ki mit tud? A ceglédi Ba­logh Erika szavalatával ismét útjára indult a televízió im­már örökifjúnak joggal nevez­hető vetélkedője, a Ki mit tud. Igaz, ez a máris szépnek, meg­érettnek és átéltnek . minősí­tett versmondás még nem volt hivatalos programpont, a szombat délután jelentkezett Ki mit tud?-kaleidoszkóp még­is fel tudta idézni e sokműfa­jú verseny ismerős hangulatát. Elsősorban a megszólaltatott zsűritagok — Major Tamás és Pernye András — jóvoltából, akik immár, mint veterán ítéletmondók vonták meg e sorozat mérlegét. Akárha máris tárcsát emelgetnének, olyan lelkesen mondtak véle­ményt, e páratlanul sikeres műsortípusról; kell a Ki mit tud, mert valóban tömegeket serkent a különböző művészeti ágakban való elmélyedésre; és kell a Ki mit tud, mert ének­ben, zenében megannyi más mindenben tehetséges útón- pótlást nevel. A Horváth János vezette műsorból egyébként jól kide­rült e meg-megújuló vetélke­dő színeváltozása. Egyebek között az a — sokak számára talán meglepő körülmény —, hogy újabban kevesebb ifjú akar feltűnni, mint táncdal- énekes, és a korábbi évekhez képest megszaporodott a vers­es prózamondók tábora. „Megkomolyodik”, tehát a Ki mit tud? A jövő év feb­ruárjában kezdődő műsorso­rozatból mind ez majd egyér­telműen kiderül; öszesen száz­húsz produkció részvevői fe­lelnek rá. Mozdulj! Feledy Péter szer­kesztő bizonyára jót akart, amikor úgy döntött, hogy a Madách Színház meg a Víg­színház ' fiatal művészeinek nyilvános „megmozgatásával” a nézőket is mozgásra — ma­gyarul: testedzésre — serkenti. Sajnos azonban e dicséren­dő kezdeményezésből nem lett több. mint a két színtársulat vállalkozó szellemű ifjabb tag­jainak amolyan házi gimnasz­tikája. Magánérdekű csetlés- botlás. a közfigyelemre aligha méltó tornatermi erőlködés. A néző rosszérzését mind­emellett még a közreműködők kikacsintgatása, rájátszása is jócskán fokozta — így aztán aligha könyvelhető el sikeres­nek ez a kezdeményezés. Csöndes délután. A szeles vasárnap délutánt bizonyára sokan töltötték el a képernyő előtt. Szó ami szó: nem sok iz­galom várt rájuk. Tisztes szak­mai rutinnal elkészített, föld­rajzi ismereteket közlő képso­rok váltották egymást a ga­loppverseny közvetítése után. őszintén szólva a televízió Szabadegyetemének soron kö­vetkező második adása — A mikrovilág — sem adta azt a szellemi izgalmat, amit készí­tői bizonyára fel akartak kel­teni. Egyrészt a kevésnek tűnő illusztrációs anyag miatt lan­kadhatott el a néző figyelme; másrészt pedig azért, mert ez a téma — mondjuk meg őszin­tén — rendkívül nehéz. A fizi­kai alapismeretek kellő tudá­sa és a folytonosan feszült fi- gyelen nélkül aligha felfogha­tó. Ciirud'nák. Az arab ügyek kiváló magyar szakértője és bátor kutatója, Chrudinák Alajos libanoni riportja tette emlékezetessé A Hét vasár­nap esti'adását. Chrudinák és operatőrtársa, Várszegi Károly ezúttal egészen bravúros kép­sorral hozta közel a — sajnos változatlanul vészterhes közel- keleti világot: filmre vették, hogyan manőverezett hajójuk körül néhány izraeli naszád. Ritkán látni, ilyen felvétele­ket! S olyanokat is, amelyek egy gyermektemetés szomorú aktusát tárták ország-világ elé. Ennél meggyőzőbb ellen­érvvel aligha bizonyíthatták volna, hogy milyen tragikusan értelmetlen dolog ez az első­sorban a fegyverkereskedők millióit szaporító libanoni testvérháború. Akácz László Nagy sikert arattak a pilisvörösvári úttörők. Nagy Iván felvételei KEPES TÖRTÉNELEM Vetrkedö Szentendréit Ez év márciusában a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár vetélkedőt hirde­tett az általános iskolás diá­kok számára a Móra Ferenc Könyvkiadó Képes történe­lem című könyvsorozata kap­csán. A vetélkedő szervezését, lebonyolítását a járási, illetve a városi könyvtárak vállalták magukra. Fél esztendő alatt mintegy ezerkétszáz diákot si­került bekapcsolniuk e hasz­nos vetélkedőbe, amelynek legfőbb célja az olvasás meg­szerettetése volt. A helyi és a járási vetélke­dőket követően tegnap dél­előtt került sor Szentendrén, a megyei művelődési központ­ban a megyei döntőre, ame­lyen a megye kilenc járásá­nak, két városának és egy községének három-három fő­nyi csapata vetélkedett a ran­gos zsűri előtt, amelynek el­nöki tisztét Szabó László, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese töltötte be. Békés Györgynek, a megyei könyvtár igazgatójának beve­zető szavai után felvonultak a különböző történelmi jelme­zekbe öltözött csapatok, hogy vizsgázzanak tudásból, rátermettségből, ügyességből A versenyfeladatok négy té­makörhöz, a Rákóczi-szabad- ságharchoz, 1848-hoz, 1917-hez és 1919-hez kapcsolódtak. A több mint három órán át tar­tó vetélkedőn alapos felké­szültségről tanúskodtak a résztvevők, igen nagy feladat elé állítva ezzel a zsűri tag­jait. A csapatversenyt s ezzel Hegyi György mozaikját vé­gül is a monori járási könyv­tár csapata — Bokros Erika, Karancsi Jenő és Rendek Imre — nyerte 1391 ponttal. Nem sokkal maradt el a győztesek mögött a budai járási könyv­tár csapata — Ligeti Katalin, Szabó Zoltán és Tóth Éva —, amely 1379 pontot gyűjtött, s ezzel Aknai János festményét nyerte el. A harmadik helyen a nagykátai járási könyvtár csapata — Lesták Ferenc, Nyí­ri Tamás és Terék Mária — végzett 1323 ponttal. Az egyéni verseny győztese a Zrínyi Miklós jelmezében versenyző Karancsi Jenő, az üllői általános iskola tanulója lett 525 ponttal. Jutalmul egy sátorfelszerelést kapott. A má­sodik helyezettet megillető mikroszkópot Terék Mária tá- piószelei diáklány nyerte 522 pontjával. A harmadik helyen Tóth Éva, a toki általános is­kola tanulója végzett 507 pont­jával, amelynek jutalma egy rádió volt. De a verseny töb­bi résztvevője sem maradt ju­talom nélkül, valamennyien könyvekkel tértek haza a ne­mes versenyben való részvé­tel elismeréseként. :K7mím» 1976. NOVEMBER 2., KEDD i gyének, bár az eredmények is­meretlenek, nincs szégyen­keznivalója. Korosztálytól füg­getlenül, lelkesedésben nem volt hiány, bár több olyan I nemzetiség lakta község, nagy­község, mint Budakeszi vagy Iklad is küldhetett volna résztvevőket a megyei dön­tőbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom