Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

1976. NOVEMBER 21.. VASÁRNAP %Md<m Hagyományosan is Nagy lendülettel halad Kis- tarcsán az új kórház építése. A megközelítőleg 58« millió forint értékű intézménynek 1978 december 31-ig készen kell lennie. A gazdasági épü­let belső válaszfalazásával, vakolásával és az ajtók, ab­lakok beszerelésével már el­készültek. Most a Villamos Ipari Vállalat és a Csőszere­lő Ipari Vállalat munkásai dolgoznak a területen. A nő­vérszálló szerkezete a napok­ban készült el — jóval a ter­vezett határidő előtt. Nagy erővel dolgoznak a műtő épü­letszerkezetén is, a kórtermek hétemeletes szárnyában az első szintnél tartanak. Mint a képen látható, szükség van a hagyományos módszerekre is: Szalai József kőműves a műtő földszintjén a válaszfa­lat rakja. Nagy Iván felvétele, Január elsejétől Kikre és milyen vállalatukra kötelező a munkaközvetítés Pest megyében? A szerkesztőség kérdésére válaszol a tanács munkaügyi osztálya A Pest megyei tanács, mint azt közöltük, 1977. ja­nuár elsejével életbe lépő rendeletét hozott a kötelező munkaközvetítésről. A rendelet végrehajtásaira vonatko­zó kérdésekkel felikerestük a megyei tanács munkaügyi osztályát. A rendelet értelmében Lesznek foglalkoztató szervek, amelyekre nem vonatkozik a kötelező munkaerő-közve­títés. Különböző kategóriákra osztják a vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket. Melyik, milyen kategó­riába kerül? Kategóriába sorolt munkakörök — Most készítjük valameny- tiyi Pest megyében működő munkáltatószerv besorolását — Válaszol dr. Egressy Iván, a munkaügyi osztály csoportve­zetője —, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az így összeállított jegyzékről legkö­zelebbi ülésén végleg dönt­hessen. Az előkészítés 6orán érvényesülő elv szerint az A kategóriába kerül minden, a lakosságnak közvetlen szolgál­tató-javító munkát vesző fog­lalkoztató szerv, illetve egyes vállalaton, szövetkezeten be­lül az ilyen munkával foglal­kozók. Vegyük például a Pest megyei Csomagoló- és Szol­gáltató Vállalatot, anie y a kü­lönböző munkák me’lett, mo­sodát és kelmetisztítót is üzemben tart, a megyei Patyo­latot. Nos, ebben a részlegé­ben és a többi szolgáltatóban is a ténylegesen szolgáltató munkakörök az A kategóriá­ba kerülnek, vagyis ezekben a létszámemelést nem korlátoz­zák, sőt az új munkaerő alkal­mazására sem kötelező a köz­vetítés. A besorolási javaslat szerint az A kategóriába ke­rülnek a tejipari és a húsipari vállalatok, valamint az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállala­tok boltjainak munkahelyei és mindazok, amelyeknél a lakos­ság közvetlenül érzékeli a munkaerőhiányból származó nehézségeket. — Ipari munkahelyek is lesznek az A kategóriában? — Természetesen. Odasoro- landók az V. ötéves terv meg­valósítása szempontjából je­lentős termelővállalatok, mert termelékenységük fokozását gátolja a hiányzó munkaerő. Korszerű, drága gépeik csak több műszakban kinasználva működhetnek gazdasagában. Nem egy helyen azonban a nap 24 érájából a gépek csak nyolcat dolgozhatnak, mr.es melléjük . állítható ember Mintegy 4500 munkahely be­töltetlen megyénkben és a munkaerő-tartalék úgyszólván teljesen kimerült. — A népesedéspolitikai ha­tározatok eredményeképpen azonban növekvő a demográ­fiai hullám. — Igen, csakhogy ennek ha­tása a 80-as évek derekán, lényegében a VII. ötéves terv eleje táján lesz érezhető. Csu­pán akkor számolhatunk na­gyobb munkaerőforrással. Létszámemelés és csökkentés — Milyen kategóriába kerül az építőipar? — A készülő javaslat sze­rint a kivitelezésen dolgozó munkakörök az A kategóriába kerülnek. Ebben az iparágban amúgy is szükséges a létszám, növelés. Szabad utat kapnak létszámuk emelésére, a lakos­ságot utak, vízvezetékek, csa­tornák, áram- és gázvezetékek építésével szolgáló munkálta­tók is. Az ÁFÉSZ-ek szolgál­tatórészlegei a városgazdálko dási vállalatok, költségvetés» üzemek egyes A kategóriába sorolt munkakörökben szintén növelhetik a létszámot. — A megyei tanács rendeln­ie szól B1 kategóriáról is. — Az abba sorolt munkahe­lyeken a létszám változatlan maradhat, viszont nem emel­kedhet. A B2 kategóriába ke­rülők pedig évente egy. a B3- ba kerülők évente két száza­lékkal kell, hogy csökkentsék létszámukat 1980-ig. — A létszámcsökkentés min­dig elbocsátással jár? — Miután valóban kismér­vű lesz, egyáltalán nem. Egye­sek mindig megválnak mun­kahelyüktől, évente száz em­ber közül egy, vagy kettő csaknem biztosan. Nyugdíjba is vonulnak. A megüresedett helyek pedig betölthetők, csak az újonnan alkalmazot­takkal nem növekedhet, az előző esztendő II. negyedé­nek létszáma. Űj munkaerőt azonban a három B kategóriá­ba sorolt munkahelyek csak közvetítés útján vehetnek fel, hogy a felszabaduló munkaerő lehetőleg az A kategória lét­számhiányát csökkentse. Amennyiben azonban a B2 és B3 kategóriáknál a létszám- csökkentés mégis elbocsátást vonna maga után, a rau wa- közvetítés útján mi ventri nyomban elhelyezkedhet. Kö­telező lesz a munkaközvetítés a magánszektorban js. Megszűnő üzemek — A rendelet kimondja, hogy a C kategóriába sorolt szerveknél a dolgozók számát lényegesen csökkenteni kell, s részben működésüket is meg kell szüntetni. Hány foglalkoztató szervet és hány náluk dolgozót érint ez a rendelkezés? — Jelenleg még nem tudok pontos számot mondani, csak annyit, hogy a teljes megszün­tetés ritka lesz Pest megyében. Néhány esetben a javaslatter­vezet szerint azonban sor ke­rül rá. — S mi történik, ha mond­juk egy B kategóriájú kisipar szövetkezet népgazdasígi szempontból lényeges, esetleg exportfeladaíot kap, amit csak újabb dolgozók munkába állí­tásával lehet megoldani? — A rendelet nem merev, célja távolról sem az újabb vállalkozásoknak gátat vetni. Ki is mondja a jogszabály, hogy indokolt esetben a me­gyei tanács elnöke átsorolhat B csoportba tartozó munkakö­röket az A kategóriába. A pél­dául felvetett esetben a munka elvégzésének tartamára, tehát, átmenetileg, nyilván élni fog ezzel a jogával a megyei ta­nácselnök. — Hol lesz helyileg a mun­kaközvetítő? — Mindenütt, ahol van munkaügyi szakigazgatási szerv, tehát a városi és nagy­községi tanácsoknál, a járási hivataloknál.. Ezeknél jelent­heti be az A kategória, a B1 kategória pedig köteles beje­lenteni szakma szerint a fel­merülő munkaerő-szükségle­tét. A munkakeresők odafor­dulhatnak, de elsősorban az A kategóriába sorolt munkahe- lvekre irányítják őket. Kilépett... Felmondott... — A vándormadarak... — Az A kategóriába sorolt munkahelyekre közvetítés nél­kül felvehetők még a kilépett munkakönyvi bejegyzéssel je­lentkezők is. Aki azonban munkahelyét egy éven belül háromszor felmondással vál­toztatja, azt is úgy kell tekin­teni, mint a kilépettet és csak a munkakörére megállapított legalacsonyabb bért kaphatja. — Sokat segítene talán a munkaerőhiányon, ha a gyer­mekgondozási segélyben része­sülőknek megengednék, hogy munkahelyükön részidőben négy órát dolgozhassanak. — Egyelőre erről még nin­csen szó. — Június elseje óta csak en­gedéllyel lehet állásokat rnij- hirdetni és munkaerőt tobo­rozni. — Január 1-től még inkább. Az erre irányuló kérelmet ez­után is a megyei tanács mun­kaügyi osztályához kell be­nyújtani. Az új évben azon­ban az eddiginél még nagyobb körültekintéssel folytatott vizs­gálat alapján adható csak ki az engedély. Nem megyebeli munkáltató álláshirdetéseinek és munkaerő-toborzásának en­gedélyezését pedig még szigo­rúbb vizsgálat előzi meg. Sz. E. Eredmények, tapasztalatok, tervek Irta: dr. Homány Vál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A MINT A NÉPGAZDASÁG valamennyi ágában, úgy a mezőgazdaságban és élel­miszeriparban dolgozók is az év utolsó heteire jutó feladatok teljesítésén dolgoznak. Van, ahol most tetőzik a szezon, a cukorgyá­rakban, a csokoládégyárakban — ugyanakkor a tervező és irányító szerveknél már javában folynaa jövő évi népgazdasági tervezési és költségvetési munkálatok. Ehhez kiindulási alap az idei esztendő tapasztalatainak elem­zése. a várható éves eredmények megitélése. Arra kell válaszolni: vajon az V. ötéves terv­időszak kezdetének eddigi teljesítményei iga­zolják-e várakozásainkat, miilyen fejlődésre számíthatunk a mezőgazdaságban Is az élel­miszeriparban, s mire alapozzuk a következő évek tennivalóit? Igaz, hogy az év vége felé közeledünk, de mégiscsak hátra van még abból sok-sok mun­kanap. Egy munkanap teljesítményének érté­ke pedig közepes gazdaságban is félmillió fo­rint körüli, Bábolnán pedig már napi 3 mil­lió forintban, a Szegedi Szalámigyárban napi 12 millió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvona­lazni lehet és szabad. S zámos kedvezőtlen jelenség, köztük az aszályos nyár ellenére — mint köztudott — kenyérgabona-termésünk kiváló, a hektáronkénti termés az eddigi leg­jobb volt. Az elért eredmények igazolják, hogy pontos technológiával, korszerű gépesí­tettséggel, gondos, hozzáértő munkával és megfelelő fajták termesztésével, akkor is ér­hetők el jó eredmények, ha az időjárás ke­vésbé kedvező az adott kultúra termesztésé­hez. Természetesen mindezt tudva is tudomá­sul kell vennünk, hogy a leggondosabb mun­kával sem lehetséges a mezőgazdasági terme», lést függetleníteni az időjárástól. Ezt példáz­za az idei cukorrépa-, burgonya- és zöldség­termés alakulása is. Az időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a termelési biztonság kibontakoztatása érdekében. Az említett kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaarányok javítására, a korszerű vetőmagellátásra, a területi koncentrálásra, a fajták termőképességének jobb kihasználásá­ra, s az emberi hozzáértésre fokozottan ügyelnünk kell. Mindezek érdekében bővíte­ni kívánjuk az iparszerű termelési rendszerek területét, fejlesztve a rendszergazdák Integrá­tori tevékenységét is. I TTHON ÉS EURÖPA-SZERTE mindenkit közvetlenül és érzékenyen érint a burgonyatermelés visszaesése. A nagy­üzemi vetésterület és az intenzív termelési rendszerek arányának növekedése megala­pozza a termelési biztonságot, a termelési színvonal jövőbeni emelését. Az intenzív bur­gonyatermelés és -forgalmazás tervezett fej­lesztése szükségessé teszi a rendszerek bőví­téséhez a műszaki feltételek megteremtését, a tárolókapacitások bővítését, a központi fel­vásárlás szervezési és egyéb feltételeinek kor­szerűsítését. A kertészeti termékekből a lakosság ellá­tása egyenetlen volt és számottevő áremelke­dés következett be. Az év második felében az ellátás javult, és központi intézkedések tör­téntek annak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökkenőmentes legyen. A késő tavaszi fagyok, majd a hosszantartó szárazság a termést kedvezőtlenül befolyásolta. A leg­nagyobb kiesés egyes zöldségféléknél és a nyári gyümölcsöknél volt tapasztalható. A kedvezőtlen termelési eredmények nyomán mind a lakossági ellátás, mind a gyümölcs- konzervtermelés, mind pedig a friss gyümölcs- export kevesebb a tervezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőtermelés te­rületén is. T akarmánytermesztésünkre ís kedvezőtlen volt az aszályos időjárás. A takarmánytermelő területek fokozot­tabb hasznosítása, a tartalékok feltárása, a takarékosabb takarmányozás, a melléktermé­kek etetése azonban lehetőséget teremtenek állatállományunk fejlesztésére. A szarvasmarha-állomány fejlődését előse­gítő intézkedések hatására tejtermelésünk kimozdult a holtpontról. A tejhozam növe­kedésének eredményeként, tnind a tejipar, mind a mezőgazdasági feldolgozóüzemek Integrált áramkörök integrációban KCST-bizottsági illés az elektronikáról November 23 és 25 között Budapes­ten tartja 31. ülését a KGST rádió- technikai és elektronikai ipari állan­dó bizottsága. A delegációk többsége már fővárosunkba érkezett, s keddig a szakértők egyeztető tanácskozáso­kat tartanak. A nyitó és a záró ple­náris ülés között a munkacsoportok tanácskoznak majd s a küldöttek né­hány gyárba is ellátogatnak. Az ülés napirendjén szerepel a KGST hosszútávú célprogramjaiból adódó feladatok kidolgozása, különös tekintettel a közszükségleti cikkek és az integrált áramkörök gyártására. együttesen teljesítik előirányzatukat. A tej­ipar felvásárlása a tervezettet meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésére utal, hogy — az év elején észlelt alacsony nyitóállomány elle­nére — vágósertés-termelésünk várhatóan megfelel a tervezettnek; a tenyészállat-állo­mány pedig az év végére több lesz annál. A tény észállomány gyors növekedése máris érez­teti kedvező hatását. Élénk a malac- és sül­dőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több malacot hizlaljanak meg! E célkitűzés megvalósítását takarmányhiány sehol nem gátolhatja. Az aibrákellátás biztosított! A húsellátás és a választékbővítés miatt egyaránt lényeges, hogy a baromfiágazat éves tervét húsból és tojásból egyaránt túlteljesí­ti. A juhtenyésztésünk is kedvezően fejlődik. ÖSSZESSÉGÉBEN megfelelő a belföldi y élelmiszer-ellátás. Igaz, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás év közben akado­zott. Kedvező jelenségként értékelhetjük vi­szont a kiegyensúlyozott sertés-, baromfihús- és tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak megfelelő élelmiszerek kínálata és fogyasztá­sa. valamint a háztartási munkát könnyítő félkésztermékek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, készülő beruhá­zások segítik már a közeljövőben a továbblé­pést. Az ágazatainkkal szemben támasztott nép- gazdasági feládatokat az V. ötéves terviör­vényben megfogalmazottak szerint kell telje­sítenünk. Ennek érdekében legfontosabb tenniva­lóink a következők: a belföldi igények meny- nyiségi és választékbeli kielégítése továbbra is elsőrendű feladat. Külkereskedelmi tevékenységünket úgy kell alakítani, hogy teljesítsük a szocialista or­szágokkal szemben vállalt kötelezettségein­ket. Fáradozunk azon, hogy az import egyide­jű csökkentése mellett, a tőkésexport erőtel­jesen növekedjék. Érdemes munkálkodni az élenjáró üzemek bevált gyakorlati tapasztalatainak, módszerei­nek, a tudomány legújabb eredményeinek el­terjesztésén. Ezek révén is előre léphetünk az évek óta adóssági istánkon szereplő feladataink megoldásában. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacsonyabb színvonalon gazdálkodók felzárkózásában is. Számításba kell venni, hogy növekvő termelési feladatainkat csökke­nő létszámmal kell megoldani. Ezért különö­sen jelentős a munka- és üzemszervezés szín­vonalának javítása, az ezt szolgáló módszerek, ajánlások kidolgozása. EL ADATAINK TELJESÍTÉSE érdeké­éi ben — az egyre izmosodó nagyüzemek mellett — ki kell használnunk a kisgaz­daságok lehetőségeit is. Az idén hozott intéz­kedések a termelési biztonságon alapuló, szervezett termékelőállításhoz jó alapot ad­nak. Fontos törekedni arra, hogy — ahol eh­hez a feltételek adottak, vagy megteremthe­tők —, ott a kisüzemekben is korszerűbb faj­ták, eljárások terjedjenek. Az idei gazdasági fejlődés fő eredményei azt mutatják, hogy népgazdaságunk fejlődése tervszerű. A legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósulását segítő gazdasági folya­matok kibontakozóban vannak. Gazdasá­gunk tehát jó úton halad, az előrehaladás ütemét azonban fokoznunk kell és lehet a jö­vőben. Az új esztendőben kedvezőbb felté­telek mellett telepíthetők új ültetvények, na­gyobb állami támogatást élvez több beruhá­zás és jobb felvásárlási árak kerültek beveze­tésre a kertészeti és állattenyésztési termé­kek fontos cikkeinél. Űjabb intézkedések se­gítik a bürokrácia, a fölösleges előírások szá­mának csökkentését és 1977-től egyszerűbb, kedvezőbb lesz a kistermelés adózása is. Mind­ez számottevően hozzájárul — a növekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üzemek jövedelmének emelkedéséhez, új vállalati fej­lesztési források teremtéséhez. M ennyiségileg fokozódó, minősé­gileg jobb belföldi ellátás — vagyis a hazai szükségletek elsődleges kielégíté­se, emellett az exportképesség fokozása, a fejlesztés, a hatékonyság javulásának gyor­sítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mindennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kongresz- szusának határozata kimondja: Biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fejlődésének feltételeit, ki kell dolgozni a gazdálkodás olyan új módjait és szervezeti formáit, melyek elősegítik a mezőgazdaság további iparosodását, <j mezőgazdasággal szoros kapcsolatban működő ipari vállalatok, illetve az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek közös tevékenységét, összehangolt fejlesztését. Hiszem, hogy újabb tapasztalatokkal gaz­dagodva minden gazdaságban, vállalatban, minden munkahelyen ezen dolgoznak a jövő­ben is. Az irányító szervek dolgozóinak meg­tisztelő kötelessége ezt a törekvést támogatni, segíteni az egész országban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom