Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-20 / 275. szám
%Mdtsst 1976. NOVEMBER 20., SZOMBAT Szocialista brigádklub Érden A társas együttlét fóruma Az elmúlt év tavaszán arról beszélgettünk Urbán Lászlóval, az érdi művelődési központ fiatal igazgatójával: mi mindent tehetnének még a munkásművelődés fokozottabb segítése érdekében. Tervekről, elképzelésekről beszélt, amelyek közé tartozott a szocialista brigádok klubjának megalakítása is. Mint szerényen megjegyezte: ez az ötlet nem tőle származik, azokon a vetélkedőkön került szó róla, amelyeket akkortájt rendeztek a nagyközség szocialista brigádjai részére. Munkások tanácsolták: jó lenne gyakrabban összejönni egymással és más üzemek brigádjaival. Mint mondották: szükségét érzik a társas együttlétnek, gondolataik és örömeik kicserélésének. Éppen ezért rendszeres összejövetelek szervezését javasolták, legyen az klub vagy baráti kör, teljesen mindegy, a lényeg a találkozások lehetőségének megteremtése. Vetélkedőkkel kezdődött A rendszeres összejöveteleket sürgető vélemények jogosságát igazolta, hogy a nagyközség üzemeiben, gazdaságai- 1 ban kilencvenkét szocialista brigád dolgozik, amely mintegy kétezer embert jelent. Igaz ugyan, hogy ez a kilencvenkét brigád harmincnál is több kis- és középüzem között oszlik meg — nagyüzemmel nem rendelkezik az ország legnagyobb községe, amelynek lé- lekszáma már a negyvenhá- • romezret is meghaladja. Hogy életképes lehet egy ,ilyen jellegű klub vagy bará- ' ti kör, arra következtetni le- ' hetett abból az egyre növekvő aktivitásból, is, ami a szocialista brigádok részére rendezett vetélkedőket jellemezte. /! Az első, három hónapig tartó j versenyre még csak négy vál. halat, tizenegy szocialista brigádja jelentkezett. Közülük tíz ) mindvégig kitartott, s rendsze- ) résén látogatta a feltételként kiírt politikai, irodalmi és népzenei előadásokat, valamint a művelődési központban rendezett kiállításokat. Csupán az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy a verseny első négy helyezését a MEZŐGÉP brigádjai szerezték meg, s közülük is kiemelkedő tevékenységet nyújtott a Hámán Kató szocialista brigád. A második, tavaly ősszel rendezett vetélkedőre már hat vállalat, tizennyolc brigádja nevezett, s közülük tizenhét mindvégig versenyben maradt. Az első összejövetel Tavaly szeptemberben hirdette meg a művelődési központ vezetősége a szocialista brigádok klubjának megalakítását. Az első összejövetelre tizenegy vállalat, tizennyolc szocialista brigádjának képviseletében hetvennyolcán jöttek el, akiknek Piszék Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára beszélt Érd jelenéről, legközelebbi holnapjáról. Nemcsak a terveket ismertette: mi épül és létesül abból a 252 millió forintból, amelyet a nagyközség fejlesztési célokra kapott az V. ötéves tervben, hanem őszintén szólt a gondokról is. Tető alá hoznak 492 lakást, bővítik az iskolát, óvoda és bölcsőde is épül, de nem jut már pénz például a művelődési központ korszerűsítésére. V^z őszinte szót megértik az emberek. Ezt bizonyítja az a felhívás is, amely ezen az alakuló klubgyűlésen hangzott el. Szerdahelyi Józsefné, a PEVDI dolgozója javasolta: minden szocialista brigád vállaljon egy kommunista szombatot, amelynek keresetét a művelődési központ korszerűsítésére fordítanák. A felhívást egyhangúan elfogadták, s néhány hónappal később a MEZŐGÉP 375 dolgozója elsőként teljesítette vállalását. Egy év után Alig több mint egy esztendő telt el a klub megalakulása óta. Mire jutottak, mi minden történt ez idő alatt? Elsősorban: a klub tagsága már meghaladja a kétszázat. Aki beiratkozott, nemcsak névlegesen tette, hogy ezzel is pontokat szerezzen brigádjának, hanem a maga hasznára és szórakoztatására rendszeres résztvevője is a mind sokszínűbb programoknak. Nehéz lenne valamiféle rangsort készíteni az eddig megtartott programok népszerűségéről. A Thália Színházba például 176-an mentek el, hogy megnézzék László-Ben- csik Sándor: Történelem alulnézetben című darabját. Utána, néhány nappal később — az író közreműködésével — meg is vitatták a látottakat. A MEZŐGÉP-nél rendezett szocialista brigádtalálkozónak kétszáz résztvevője volt. Nemcsak ismerkedtek, tapasztalatokat cseréltek ezen az összejövetelen, hanem egyúttal résztvevői is voltak annak a bensőséges ünnepségnek is, amelyen Antal Imre igazgató, Érd országgyűlési képviselője megjutalmazta — a jó munka eredményeként — a MEZŐGÉP szocialista brigádjait. Eddig két politikai fórumot rendeztek, mindkét alkalommal telt ház előtt. Az egyiken Gyapay Dénes és Réti Ervin, az Esti Hírlap munkatársai válaszoltak a tagság külpolitikai kérdéseire. A másikon a nagyközség vezetői adtak feleletet belpolitikai kérdésekre. Volt vetélkedővel egybekötött jelmezbál, a TEX- ELEKTRO szocialista brigádjainak rendezésében és közös kirándulás Tatára. És közben újabb pontszerző verseny is kezdődött, amelynek keretében még huszonkét brigád versenyez. egymással. Jelenleg a Népművészek Háziipari Szövetkezet Május 1. szocialista brigádja áll az első helyen, tagonként gyűjtött 137 pontjával. Utánuk 136 ponttal a MEZŐGÉP Március 21. brigádja következik. És a harmadik helyen is MEZŐGÉP-esek állnak, 128 pontot gyűjtött eddig a Zrínyi Ilona brigád. A vetélkedő, amely december közepéig tart, még koránt sem lefutott. Készülődés vendégségbe Közben a klub tagsága vendégségbe készült. A készülődés szó szerint értendő, mert a saját életüket bemutató programmal hivatalosak, ma, november 20-án a toki művelődési ház szocialista brigádklubjába. Vidám jelenettel számolnak be a tökieknek László-Bencsik Sándorral való találkozásukról. Peredi Éva, a TEXELEKTRO dolgozója a jelmezbál díjnyertes maszkjában Chaplint alakítja majd. Élménybeszámolót tartanak a tatai kirándulásról csakúgy, mint a MEZŐGÉP-nél rendezett brigádtalálkozóról. Lesz énekszám — Szakály Tibor — és vidám játék is, amelynek Urban László, a nagymestere. A fiatal igazgatót erre a találkozóra már elkíséri a felesége is, akit ez év májusában, a brigádklub közös színházlátogatásán ismert meg, s ebből az ismeretségből szerelem és házasság született. Egy kicsit jelképeként is annak, hogy a klub olyan olyan emberi közösség, amely teljesebbé, gazdagabbá teszi a résztvevők életét. Prukner Pál Pálya választási tanácsadással segítik a tanulók döntését A Pest megyei Pályaválasztási Tanács legutóbbi ülését tegnap a Csepel Autógyárban tartotta. Beszámolóban ismertették a gyár pályaválasztási tevékenységét. Soós Mihály, az üzem oktatási osztályának vezetője elmondotta, hogy az általános iskolai tanulók döntését többféle módon segítik: november 22-én egy hétig tartó járási pályaválasztási kiállítást nyitnák, amelyen bemutatják a gyár termékeit, a választható szakmákat, s üzemlátogatásra viszik a fiatalokat. A gyárban általános iskolások számára politechnikai szakkört szerveztek, s több mint 300 fiatal szakmunkás- tanuló végez gyakorlati munkát a Csepel Autógyárban. Nagy gondot fordítanak a pályaválasztás előtt álló fiatalok szüleinek meggyőzésére is. A napirend második pontjaként Káló Józsefné, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója számolt be az iskolai pályaválasztási felelősök és az üzemi pályaválasztási megbízottak tevékenységéről. Ezt követően a bizottság tagjai is megtekintették a gyárat. Emléktábla Szabó Lőrincnek Emeld magasra már becsületes lámpádat, értelem! — E házban élt és alkotott Szabó Lőrinc költő — hirdeti a magyar poézis sajátos hangú művelőjének pénteken, egykori budapesti lakhelyén, a II. kerület, Volkmann utca 8. számú ház falán felavatott emléktáblája. Családtagjai, ^pályatársai, barátai, írásművészetének tisztelői vettek részt az ünnepségen, amelyen Sőter István akadémikus méltatta Szabó Lőrinc költészetét. A márványtábla alatt a Kulturális Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, az Irodalmi Alap, az Irodalomtudományi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Pen Club, valamint a kerületi tanács képviselői helyeztek ed koszorút. Többet adni a látvány élményénél Megújítani a múzeum közönségét Cegléd Pest megye legnagyobb városa. Műemléke kevés, gazdag mívű palotái nincsenek, a művészetek fejlődéséhez nem járult hozzá meghatározóan, de évszázadokban gyökerező szelleme, a sorsfordító történelmi eseményekben játszott szerepe gazdag múltat idéz. Mészáros Lőrinc, Dózsa György, Kossuth Lajos, Táncsics Mihály, Várkonyi István járt vagy élt a város falai között s élesztette a forradalom eszméjét. E gazdag örökségei őrzi a város múzeuma, amelynek termeit járva távoli századok, világok, rég elporladt emberek történetével, alkotásaival, az őket körülvevő világ különféle tárgyaival köthetnek hasznos barátságot az ide látogatók. Hasznos barátságot, mert a múlt megismerése segít eligaKIALLITOTERMEKBEN" A hazai táj és a nagyvilág találkozása Váci, szentendrei lehetőségek — Tártat Tavaszy Noémi műveiből Micsoda alliiteráció: Katona József, Kodály Zoltán, Kerényi József, Kecskemét! Irodalmi, zenei, építészeti alakítói — és a város, mely szenvedélyes hagyományőrzéssel és újítási energiával gyarapította önmagát szecesz- sziós és korszerű elemekkel úgy, hogy hirtelen „hírős város” lett napjainkban a szemünk előtt; európai immár nemcsak barackja, hanem kultúrája révén. Művelődési központja otthonosabb, mint Párizs La Defense kerületének legújabb ilyen létesítménye. Igaz, a szentendrei és váci intézmény is Kecskemét minőségéhez igazodik. Van abban valami lelkesítőén melengető, hogy a kecskeméti Kodály Zoltán Intézetben az évi kurzust jelenleg is kanadaiak, japánok, franciák, amerikaiak végzik, már nemcsak mi futosgálunk Párizsba, hanem hozzánk is jönnek Kecskemétre, hogy a Kodály-minta alapján tanuljanak zenei kultúrát. A nagyvilág tanítványai voltunk és maradtunk, de a nagyvilág mesterei is lettünk és leszünk népünk tehetsége, szorgalma, társadalmunk irányító figyelme révén. Talán nincs mesz- sze az idő, hogy Szentendrén a kecskeméti Kodály-példa nyomán hasonló színvonalú képzőművészeti akadémiát létesítsünk a külföldiek számára is. ami annál inkább lehetséges. hiszen Barcsay Jenő Művészeti anatómiája sok európai, ázsiai, afrikai, amerikai képzőművészeti főiskola tankönyve — hírünk ebben a közegbeh is adott. Visszatérve Kecskemétre: örömmel fedezhetjük fel a szeptemberben létesült naiv múzeumban a ceglédi Benedek Péter és a galgamácsai Vankó Imréné Dudás Júlia alkotásait Juhász Ferenc avatott szavai kíséretében; a költészet tiszteleg a népművészet újuló, újító frissesége előtt! I 3 vaisamm «övUtűfT Vankónc Dudás Juli: Galgamácsai népviselet. Fontos kezdeményezésnek számit az, hogy a kecskeméti megyei kórházban rendszeresen szerveznek tárlatokat. Ezúttal Tavmzy Noémi mutatkozott be magyar, csehszlovák, lengyel, balkáni tematikájú linóleummetszetekkel. Népes közönség előtt, amelynek sorában orvosok, ápolónők, lábadozók ismerkedtek a művészet terápikus erejével, hiszen a szépség: gyógyszer! Tavaszy Noémi az élmények adott és szerzett energiáival törekszik grafikai összefoglalásra, ezzel a lelkülettel értelmezi p lőcsei gótikát, a bo- gumil sírokat, a fonyódi telet, hegyi pásztorok múltját, ivópoharakat, lengyel városok építészeti formáiban a századokat. Artisztikumának ez a haszna, hogy a szépséggel művészeten túli közeget is érint, indít; eszmélésünket gondozza. Szinte rászakad a bányászra a sótömb, szinte fojtogatja a menyecskét a falu sok fatomya — lapjai előtt döbbenünk rá, hogy menynyire könnyebb a jelen, mennyire nem elzártan, hanem a létezés egyetemességében élünk éppen a szocialista társadalom gondolkozás adta vív- i Tavaszy Noémi: Hercegovinái (aliszőuyegterv (tusrajz), mánya nyomán. Tavaszy Noémi ilyen összefüggésekre utal sorjázó lapjaival, szüntelen külső és belső utazásaival. Mi, Pest megyeiek külön örülünk annak, hogy többször dolgozott Nagymaroson, és most éppen az Ady-évforduló közeledtével Ady-lapokkal készül ráckevei kiállítására. Losonci Miklós zodni a mában, a fejlődés folyamatosságát — honnan indultunk, meddig jutottunk — mutatja be szemléletesen. A több, mint harmincezres gyűjtemény a bronzkori emlékektől a mai Cegléd fejlesztési tervéig sokrétű áttekintést nyújt a homokon épült és abból gazdagodó, egyre iparosodó város múltjáról, jelenéről és holnapjáról is. Száztízezer látogató Az elmúlt öt esztendő alatt száztízezer látogató fordult meg a ceglédi Kossuth Múzeumban. Sok vagy kevés? Ha csak a számokat vesszük alapul: nem lehetne panaszra oka a múzeum vezetőinek. Hogy mégis elégedetlenek, az elsősorban abból fakad, hogy a múzeum látogatóinak egyre növekvő tábora a legutóbbi időkig egy meglehetősen szűk rétegét ölelte fel a város és környéke lakosainak. Megújítani a múzeum közönségét, ezt tartja legfőbb feladatának az itt munkálkodó kis kollektíva. Az igény felkeltését természetesen minél korábban kell elkezdeni. Már az általános iskolában. Ezért is segítettek annak a tervnek az elkészítésében, amelyet a város történelemtanárainak munkaközössége állított össze: hogyan tudják felhasználni a múzeum anyagát az iskolai oktatás szemléletesebbé tételéhez. Látva tanulni A történelemtanítás természetes forrása a múzeum. Itt a diákok eredeti tárgyak formájában találkozhatnak mindazzal. amiről az órákon tanulnak. Így a'vizuális élmény érzelmi hatása megsokszorozhatja az értelmi nevelés lehetőségét: mélyebben rögződnek a tanórákon megszerzett ismeretek. A Kossuth Múzeum Ceglédi évszázadok című állandó kiállítása, amely kilenc termet tölt meg, úgy mutatja be a történelmi folyamatot, hogy a diáklátogató vizuális élményt szerezve ismerkedhet meg a tudományosan megalapozott kutatási eredményekkel. E gazdag anyagot úgy állították ösz- sze, hogy az sokrétűen szemlélteti a város és szűkebb környéke gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, különös tekintettel azokra a jelentős forradalmi eseményekre, amelyek a városban zajlottak le s amelyekkel Cegléd kiemelkedő szerepet játszott az ország történelmében. Érdemes bepillantani az elkészült óravázlatokba: hogyan hasznosíthatják az itt látottakat az általános iskolák felsős diákjai. Osztályokra bontott tematika Az ötödik osztályos diáitok számára négy órát terveztek a múzeumban. A fémkorszak emberei címmel. Az első órán a vadászó és halászó ősember életével, a másodikon a földművelő és állattenyésztő emberrel, a harmadikon a fémkorszak embereivel, mig a negyediken azzal ismerkedhetnek itt a diákok, hogy mit tudtak az ősemberek az őket körülvevő világról. A hatodikos diákok számára már kilenc, a múzeumban megtartott órát szerveztek A parasztok fegyvert fognak ösz- szefoglaló cím alatt. E témakörhöz igen gazdag szemléltető anyag található a múzeumban, amely Mészáros Lőrinchez és Dózsa Györgyhöz kapcsolódik. És talán még ennél is sokrétűbb az a múzeumi anyag, amelyet az általános iskolák hetedik osztályos tanulói számára ajánlanak. Ez az óravázlat a jobbágyok helyzetével és harcaival, valamint az 1848-as szabadságharccal foglalkozik tíz tanóra keretében. Korabeli levelek a jobbágyterhekről, földművelő eszközök a XVII— XVIII. századból. a város XVII. századi kőcímere, Mária Terézia pénzérméi, Kossuth képviselői padja, íróasztala, az alföldi toborzóút emlékei, Jókai visszaemlékezése a to- borzóűtra, korabeli újságok, Kossuth-bankók, népfelkelők öltözete, fegyverek, 48-as zászló, hadipénztárláda, honvédtisztek emlékei — hogy csak néhánvat idézzünk e gazdag szemléltető anyagból. A nyolcadik osztályosok a Magyar Tanácsltöziársaság ceglédi emlékeit láthatják itt, a múzeumban. Korabeli újságok, fényképek, szavazólapok, igazolványok, vörös katonák fegyvere! és emléktárgyai, a Munkás-Katona és Paraszttanács tagjainak képe és még sok minden más segít az itt töltött órák során a dicsőséges száztizenkilenc nap eseményeinek eligazodásában Követésre méltó példa A lehetőség adott tehát, hogy a múzeum egy-egy terme most már osztályteremmé alakuljon át, ahol a relikviák között Ismerkedhetnek meg a diákok a tananyaggal — tanár és muzeológus közös irányítása mellett. Ugyanakkor szerepel az óravázlatokban az is, hogy a történelemtanárok olyan témájú házi dolgozatokat iratnak a diákokkal, amelyben a múzeum egy-egy jellegzetes tárgyáról vagy kort idéző szobájáról kell beszámolniuk, hozzáfűzve a maguk véleményét. Sőt, az is helyet kapott az óravázlatokban, hogy a diákok gyűjtőmunkával készüljenek fel ezekre az órákra. Követésre méltó kezdeményezés a ceglédieké: jól szolgálja a közművelődési párthatározatban és törvényben megfogalmazott célt: a közművelődés és az iskolák kapcsolatának szorosabbá tételét. Ez a múzeum nem csupán többet kíván nyújtani a diákoknak a látvány élményénél, hanem arra is lehetőséget kínál, hogy a diákok megértsék, hogyan közli a múzeum az új ismereteket. Az ország megyéi közül Pest megyében található a legtöbb múzeum: szám szerint huszonöt. Közülük egyben már megkezdődött az a munka, amely a helyi sajátosságokhoz igazítva másutt is megvalósítható, a több tudás, a teljesebb élet alakításának érdekében. P. P.
