Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

1976. NOVEMBER 20., SZOMBAT xMtap ^SSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSt •1 ‘ - ’i-■ i i- - ó\. 1 <?<7 1; Eredményes nevelés Hazafiságra, munkára Az MSZMP KB 1972. júniu­sában határozatban foglalta össze, hogy milyen feladatokat kell az eredményesebb óvodai és általános iskolai oktató-ne­velőmunka érdekében végre­hajtani. Ennek a határozat­nak a szellemében igyekeztek a szentendrei alsófokú oktatá­si intézmények munkájukon javítani — nem is eredmény nél­kül, ahogy a városi pártbi­zottság a közelmúltban megállapította. Sok áldozatot, odaadást kívá­nó munka révén értek el min­dent, mert köztudottan nehéz tárgyi adottságokkal kell meg­küzdeniük. Rohamosan nőtt az óvodások és a kisiskolások szá­ma. Eddig csak százzal gyara­podott az óvodai helyek száma. Az ötödik ötéves teryben már jelentős javulás várható, ad­dig azonban gond a főváros­ban dolgozó szülők és a gyes­en lévő anyák gyermekeinek a fogadása. Mindenesetre a kisdedóvók mértéktelen zsú­foltsága valamelyest enyhült, bár a gyerekek mozgásigényét, délutáni nyugalmát mégsem tudják mindenkor biztosítani. A három új óvodában ked­vező a munkahelyi légkör. Így könnyebben megvalósítják az új nevelési programot és a rendtartást, ami emelte mun­kájuk színvonalát. Mégsem ár­tana. ha a jövőben a szülők­kel és az általános iskolák al­sótagozatos nevelőivel még szorosabbá válna a munka- kapcsolatuk. Az iskolák, a nagyobb gye­reklétszám miatt több nehéz­séggel birkóznak. Az elmúlt három évben újabb tantermet nem építettek.. Ugyanakkor több mint 300 gyerekkel nőtt a létszám, oktatásukat csak vál­tott műszakban lehet megol­dani. Fokozza a gondot, hogy jövőre a kisegítő iskolát le­bontják, ahol eddig öt tanuló- csoport kapott helyet. A pedagógusok jórészt fia­tal, kisgyerekes an?ák gya­kori a hiányzás közöttük, a helyettesítést nehéz megolda­ni. Nevelési szempontból sem ártana, ha több férfi tanár lenne. Dicséretére válik a napkö­ziket irányító vezetőknek, hogy a példátlan zsúfolt­ság ellenére Is derekas munkát végeznek. Tapasztalataikat bemutató­kon adják tovább. Szívélyesen vesznek részt az új oktatási módszereket ismertető tanfo­lyamokon. Az oktató-nevelő­munka színvonala valamennyi iskolában emelkedett. A peda­gógusok helyesen látják szere­püket a nevelés össztársadalmi rendszerében, érzik felelőssé­güket az eszmei-politikai vi­lágnézet kialakításában. Ugyancsak központi felada­tuk az iskoláknak a gyere­kek munkára nevelése, amit elsősorban a rendszeres tanu­lás számonkérésével valósíta­nak meg. Emellett kiszélesed­tek a vállalatok és a taninté­zetek kapcsolatai az Egy üzem — egy iskola mozgalomban. Néhány gyár és intézmény nagy támogatást nyújtott az úttörőtábor, a parktábor létre­hozásában. A munkára nevelés szoro­san kapcsolódik a pályairányí­táshoz és a pályaválasztáshoz. A gyerekek körében kedvel­tek az üzemlátogatással egybe­kötött tanulmányi kirándulá­sok, különösen, ha a szülők munkahelyeit keresik fel. Gyakran megkérnek már ko­rábban végzett tanulókat, hogy ők is beszéljenek a mun­kájukról, mondják el a ta­pasztalataikat. A pályairányítást már az ötödik osztályban megkezdik. A fizikai dolgozók gyermekei­nek egyéni és csoportos kor­repetálásokat tartanak, vala­mint szakköri foglalkozásokat. Most 24 szakkör 435 tanuló­nak könnyíti meg a tudás­anyag alaposabb megismeré­sét Bender Katalinnak, a váro­si pártbizottság osztályvezető­jének véleménye szerint az 1972-es párthatározat megjele­nése óta fejlődött az iskolák­ban a tanórán kívüli tevé­kenység és a szabad idő szerve­zése. Szorosabbá vált az isko­lák és a közművelődési intéz­mények kapcsolata. A Pest megyei művelődési központ­ban a szakkörök mindenkor alkalmazkodnak az iskolák igényeihez. Az ott megtar­tott rendhagyó órák, az olva­só- és képzőművésztáborok szervezése igen eredményes. Kiemelkedően jó a gyermek- könyvtárral való együttműkö­dés, míg a hazafias-honvé­delmi nevelésben az osztályfő­nöki órákon, az úttörőmozga­lomban erőteljesebbé vált a haza, hazafiság, Internaciona­lizmus fogalmainak tisztázá­sa, értelmi és érzelmi síkon egyaránt. Mindehhez hozzájá­rult. hogy a pedagógus párt- szervezet, a pedagógusklub kö­zös munkatervet alakított ki a Kossuth Lajos Katonai Főisko­la parancsnokságával, párt- és KISZ-alapszervezeteivel. Kétségtelen, hogy az eltelt llégy évben a város pedagógu­sai nem tétlenkedtek, a párt­ós tanácsi vezetőkkel együtt igyekeztek a kijelölt célokat megvalósítani. Sokat fáradoz­nak azért, hogy a szülői mun­kaközösségek révén hatható­sabb legyen család és iskola összhangja. De az is kétségte­len, hogy az óvodák, iskolák zsúfolt­sága, az épületek többsé­gének korszerűtlensége lépten-nyomon károsan befolyásolja az oktató­nevelőmunkát. Teljesebb kibontakozásra a tárgyi feltételek javulása után lehet számítani. Komáromi Magda Újra és újra a vadkár... Pilisszentlászlót teljesen kö­rülölelik az erdők. Amennyi­re szép látvány ez az ottla- kóknak és a kirándulóknak, egyúttal annyi gondot Is okoz. Nem maga az erdő, mert a lakosság nagy részének ép­pen a Pilisi Parkerdőgazda­ság nyújt egyre nagyobb ka­réj kenyeret. Inkább az erdő lakóival, a vadakkal van baj. Folyamatosan lelegelnek, összegázolnak mindent, egyáltalán nem félénkek, ha­tásosan alig lehet riasztani őket. Az idevalósiak elmondják, hogy régebben minden ház­ban volt fejőstehén, Ma egyet­len egyet sétáltat idős gaz­dája. Nemcsak a bejárás, a munkássá válás mitt ritkult meg az állatállomány a falu­ban, hanem azért is, mert nincs elég takarmány. Hiába nyújtóznak a zártkertek a határban, mind többen hagy­ják parlagon a földeket. A községi tanács a járási földhivatal utasítása nyomán évente kétszer felszólítja a földtulajdonosokat a művelés­re, különben a rendeletek ér­telmében bírságot szabnak ki rájuk. A méltatlankodó tu­lajdonosok viszont kijelentik, hogy nem kapálnak azért, hogy a vaddisznóknak és nyu- laknak legyen csemegéjük. A vadkárok bejelentése, fel­mérése, elbírálása évente rendszeresen rengeteg munkát ad a tanácsoknak és az erdő- gazdaságnak nemcsak itt, ha­nem az egész szentendrei já­rásban. A kárt szenvedő gaz­dáknak is kiesik egy munka­napjuk, mert a jegyzőkönyve­ket továbbítás előtt alá kell írni. Ebben a községben most száz jegyzőkönyv nyomán mintegy 120 ezer forint kár­térítést várnak, amit majd szétosztanak a bejelentők kö­zött A legutóbbi felméréskor 31 zártkerttulajdonosnál 23 ezer forint vadkárt hagytak jóvá. Megtörtént, hogy itt Pilisszentlászlón 240 ezer fo­rintra rúgott egy év alatt a bebizonyított és kifizetett vadkár. Sok vita és tárgyalás volt már emiatt az érintett fe­lek között. Ha a hosszú évék alatt meg­térített vadkárt kerítésre for­dítanák ;— vélik a falubeliek — régen helyreállt volna a békesség. Hajdan volt itt ke­rítés az erdőszélen és vadőrt alkalmaztak. Akkoriban még benn az erdőben a nagyobb tisztásokon is érdemes volt termelni. A tanácstitkár sze­rint az erdőgazdaság nem is akar kerítést húzni, mert az ellentmondana a jóléti park­erdő jellegnek. Igaz, hogy a családok több­sége itt is már eljáró dolgozó­vá vált. Mégis, ha tenne értel­me, azéri ismét nasználnák a földjüket Több takarmán­nyal több jószágot tartanának saját használatukra, talán még felvásárlásra is jutna belőle. , k. m. A fórumról jelentkezünk Dicséret a rendezőknek Italt minden mennyiségben - de friss kenyeret még nem mindig? Szentendre kereskedelmi gondokkal küzd. Kevés az üz­let, a forgalom, a fogyasztók száma viszont növekszik. Rak­tár- és létszámhiánnyal ve­sződnek a boltok, nincs elég választék, zavarok vannak a hús-, a zöldségellátásban. Nincs tej ivó a városban, esős időben sártengerben topognak a vásárlók a piacon. A Felsza­badulás lakótelepen még min­dig nem nyitották meg az üz­letházat, átalakított garázsban árusítanak. A nyári hónapok­ban a NEB városi-járási bi­zottsága is vizsgálta a ke­nyérellátás problémáit, de szembetűnő javulás ma sem tapasztalható. Ezeknek a gondoknak az is­meretében rendezte meg hét­főn este a városi tanács, a HNF és a szakmaközi bizott­ság a fórumot Szentendre közellátási és szolgáltatási helyzetéről. N apókkal előtte hangos kocsi járta a várost, hívta az érdeklődőket az ese­ményre. A rendezők 500 meg­hívót küldtek szét üzemek­nek, intézményeknek, dolgo­zó kollektíváknak és a fórum­ra meghívták a kereskedelmi egységek képviselőit. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lattól Varga Gyula osztályve­zető, a szentendrei ÁFÉSZ-tól Löffler József ügyvezető el­nök vett részt a tanácskozá­son. A FÜSZÉRT-et Szőllősi Lajos, a Buda vidéki fiók igazgatója, a Pest megyei Ven- déglátóipari Vállalatot Győr- ffy Huba területi igazgató, az Észak-Pest megyei Sütőipari Nyírfák és sövénycserjék Schilling Csaba munka közben. Nagy Iván felvétele Tahiban, a Fővárosi Kerté­szeti Vállalat 3. Számú ter­mesztő telepén hétköznap is je­lentős forgalmat bonyolítanak le. Schilling Csaba kultúra­vezető kalauzol végig a pa­rányi kerten, ahol föidlabdák- bam és úgynevezett konténe­res anyagodban, zacskókban és földágyásokban különféle örökzöldek, nyírfák, fenyő­cserjék, tuják kínálják magu­kat. — Szeptember (közepétől is­mét vásárolhatnak nálunk a kerttulajdonosok — mondja a kultúravezető. — Élnek Is a lehetőséggel. Elsősorban a fenyőket, nyírfákat, sövény- cserjéket keresik. A legértéke­sebbek: a hamis ciprusok és a tiszafa. Ezeket a fakülönle- gességeket főként a ritkaságok gyűjtői vásárolják. Szombat­vasárnapomként jönnék a leg­többen, ilyenkor 20—30 ezer forintos a forgalmunk. Termé­szetesen kertészetünk a nyolc­millió forintos éves tervét el­sősorban. közületek vásárlásai révén teljesíti. így például a budapesti Közműnek az idén tízezer toválbbnevelt, túlkoros fát, 6 ezer fenyőt és örökzöl­det adtunk el, de jelentős be­vételi forrásunk az üvegház­iján nevelt rózsablokk, ame­lyet a fővárosi VIRÁGÉRT boltoknak szállítunk. A Fővárosi Kertészeti Válla­latnak Tahiban 116 hektárnyi területe van, ahöl a fákat, cser­jéket, rózsákat 5—6 kertész szakszterű irányításával mint­egy 40 betanított és segéd­munkás ülteti, neveli. S. Zs. MEGKEZDŐDTEK A HATARSZEMLEK Jól halad az őszi betakarítás A járási hivatal mezőgazda- sági osztályán is elmondták, s mint már megírtuk, minde­nütt elvetették a búzát, s így a járás területén 1852 hektár­nyi területen földbe került jö­vő évi kenyerünk magja, őszi árpát 230 hektáron vetettek és a takarmánykeverék is 41 hektárnyi területen a földbe került. Jól állnak a betakarítással: a járás területén az egyéni gazdálkodók 187, illetve a ta- hitótfalui Kék Duna Szakszö­vetkezetben 87 hektárról szed­ték fel a burgonyát. A kuko­rica törésével 942 hektáron — zömmel tagi területen — elké­szültek és a fővetósű silóku­korica betakarításával is idő­ben végeztek az Egyesült Du­nakanyar és a dunabogdányi Úttörő tsz dolgozói. A mezőgazdasági osztály munkatársaira ezekben a na­pokban felelősségteljes fel­adat vár: megkezdődtek az őszi határszemlék. Pócsme- gyer, Szigetmonostor és Pilis- szentkereszt földjeit járják be elsőként és a szövetkezeteket elszámoltatják az őszi vetés­sel. S. Zs. Vállalatot Záng Imre osztály- vezető, a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállala­tot Telekes Imre áruforgalmi vezető, a Budapestkörnyéki TÜZÉP-et Szebeni Antal ke­reskedelmi igazgató, a Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalatot Terhes Lajos főmérnök, a Szentendrei Szol­gáltató és Ipari Szövetkezetét Szentendrei Géza műszaki ve­zető képviselte. Az viszont egészen különös, hogy a városban üzletházzal rendelkező, a zöldség- és gyümölcsellátásban fon­tos szerepet játszó Egye­sült Dunakanyar Tsz-ből senki sem tisztelte meg a fórumot. Annál is inkább furcsa ez, mert az üzletház egyes részle­geit hónapok óta zárva tart­ják. A gondosnak vélt előkészítő munkában véleményünk sze­rint akadtak hiányosságok is, hiszen a 15 ezer lakosú vá­rosban mindössze 90-en vol­tak kíváncsiak az eseményre. A megoldásra váró gondok között szerepelt a lakótelepek üzlethálózatának kérdése. Az egyik felszólaló, Bognár Ist­ván nyugdíjas mérnök arra kérte a kereskedelem illeté­kesét — mivel az üzletház műszaki átadását ezekben a napokban végzik —, mondjon konkrét dátumot, mikor, nyit­ják meg a Felszabadulás lakó­telepen az üzletet. Varga Gyu­la osztályvezető, sajnos, nem tudott pontos időt megjelölni. Több hozzászóló felvetette, hogy az élelmiszerüzletekben már kora reggeltől szeszt áru­sítanak és az üzletek környé­ke sokszor szabadtéri kocsmá­vá alakul át. A Kálvária- dombon levő üzlet környékén szinte kazlakban állnak a szétdobált üvegek. A Pannó­nia telepi 220. számú nép­boltnál hasonló a helyzet. Mint a fórumon kiderült, a városi tanács már egy évvel ezelőtt kérte a Nyugat-Pest me­gyei Elelmiszerkiskeres- kedelmi Vállalatot, kor­látozza a szesz árusítását, de a vállalat elzárkózott a kérés teljesítése elől. Most ismét arra kérték, hogy mumkakezdéskor, legalább 8 óráig ne árusítsanak szeszt az üzletekben. A húsellátás gondjaival kapcsolatban idézzük az egyik felszólalót, Filó Józsefet. A régi lakótelep mellett levő húsboltról így szólt: .„Régeb­ben mindent lehetett kapni. Mióta új üzletvezető van, csü­törtökön még nincs oldalas és comb, pénteken pedig már nincs! Kinek adja el?” A válasz itt sem volt meg­nyugtató. Varga Gyula szak­szerűen ismertette, az előírá­sok alapján a fél disznóból hány százalék combot, karajt, oldalast és egyéb részt kell ki­bontani. Olyan kifejezéseket használt, hogy keretgazdálko­dás folyik, beszélt a vörös áru és fehér áru fogaknáról. Véleményünk szerint ezek a vállalati belső szabályzók, elő­írások a vásárlót nem érdek­lik és sok esetben nem is ér­ti a jelentésüket. És a válás? hangneme is eléggé\kifogásol. ható: sok volt benne a kiok­tató« magyarázkodás. Hasonló hibát követett el Löffler József is, aki az üzle­tek zöldségfelvásárlásáról szólva elmondotta, hogy a vál­lalat ráfizet erre a tevékeny­ségre, de „vannak kocsmák, amik majd behozzák!” Ügy érezzük, mondatával nem az alkoholizmus elleni küzdelem mellett szállt síkra, noha az igaz, hogy a szeszért termé­szetesen magas árat kell fi­zetni, s inkább az, mint a zöldség kerüljön sokba. Kissé furcsa választ kap­tunk a kenyérellátásról. Záng Imre, az üzemen belül levő technológiai hiányosságok el­ismerése mellett arról beszélt, hogy milyen kedvezőtlenül hat a vállalatra az üzletek új, hé* végi nyitva tartási rendje. Vi­szont Szentendrén mindenk’ tudja, hogy hét közben is akadozik a kenyérellátás. Az is az igazsághoz tarto­zik, hogy a vállalatok többsége nagyon mérték­tartó, reális hangnemben tájékoztatta a résztvevő­ket a gondokról, a megtett intézkedésekről, őszintén, kendőzetlenül vála­szoltak a kérdésekre. Véleményünk szerint zár­szónak is beillő hozzászólásá­ban Marosvölgyi Lajos ta­nácselnök fogalmazta meg legreálisabban a soron követ­kező tennivalókat. Idézzük: „A problémák lekicsinylésével, sértődöttséggel nem tudunk előbbre lépni. Arra van szük­ség, hogy közösen oldjuk meg az ellátás, a szolgáltatás gond­jait”. Szellemesen állapította meg, hogy Szentendrén a ke­reskedelem jelenleg italt min­den mennyiségben tud bizto­sítani, de friss kenyeret még nem mindig. Pedig erre na­gyobb szükség lenne. Nehéz feladat néhány mon­datban sommázni a fórum eredményességét, hibáit. A nem kellő érdeklődés és a vá­lasz nélkül maradt problémák ellenére dicséret illeti a ren­dezőket, hogy vállalkoztak a kereskedelem gondjainak nyílt, őszinte megtárgyalására. S hogy bennünk is maradtak nyitott kérdések, az természe­tes és érthető. Mi is fogyasztók, vásárlók vagyunk. Rajtunk is csak r kereskedelem segíthet. Ügy mint a szentendreieken. K. Gy. M. Hibaelhárító szolgálatuk eredményesen működik Kinőtték a telephelyet A szentendrei Városgazdál­kodási Vállalatnak szerteágazó a tevékenysége. Dolgozód lakó­házakat újítanak fel, karban­tartásukról gondoskodnak, há­rom járás területén ingatlan­közvetítő feladatokat látnak el, magas- és mélyépítési munkát végeznek, parkot épí­tenek, távfűtenek. A vállalat igazgatója, Nagy Géza elmondta: nagy gondot fordítanak a lakossági szol­gáltatások, — így elsősorban a lakáskarbantartás — gyors és szakszerű elvégzésére. En­nek érdekében az idén hiba­elhárító szolgálatot szerveztek. Néhány órával a panaszok be­jelentése után a helyszínre sietnek, s ahol lehet, azonnal intézkednek. Az idén 460 pa­nasz érkezett hozzájuk, ame­lyek közül csupán 29-et nem tudtak azonnal orvosolni. Évek óta távfűtést is vállal­nak, tavaly 69 ezer, az idén már 113 ezer légköbmétemyi területet — 716 lakást — fű­töttek, fűtenek be, elsősorban a lakótelepen és a művész­telepen. Belső átszervezésre került sor autószervizünkben, ahol eddig jórészt gépkocsit tárol­tak és a szocialista országok­ból érkező új autók műszaki felülvizsgálatát végezitek. Az idén szervizükben, már vál­lalnak személygépkocsi-javí­tást is, s jövőre még tovább bővítik lakossági szolgáltatá­saikat. Magas- és mélyépítési fél- adatokat elsősorban tanácsi megrendelésekre végezne!:. Nemrég korszerű, modern hús­boltot adtak át a Fő téren: segítettek megépíteni az ú.’ gázcseretelepet. Idei tanács, megrendelésre végzett mun­káik közül említésre méltó a szakorvosi rendelő átalakítása, aiz ezeradagos konyha alapo­zása és az Április 4. úti óvoda bővítése, korszerűsítése. Mivel telephelyüket rég ki­nőtték, ezért az autószerviz melletti területükön egy új üzemviteli épületet; ebédlő:, raktárt és szolgáltató háza: építőnek fel, megközelítőleg 45—50 millió forintos beruhá­zással. Ugyanitt épül már egy nyolcszobás munkásszálló is, amely vidékről bejáró munká­saik szállá&gondján nagymér­tékben enyhít. (Sebestyén)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom