Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-20 / 275. szám

1973. NOVEMBER 20., SZOMBAT kMAod 3 Készülődnek űz országos úttörő parlamentre Tizenkilencen 90 ezer nevében Még a szokottnál is jobb a kedv, ötletek, javaslatok so­kasága hangz.k el. Ez jellemzi leginkább a KISZ Pest me­gyei bizottságának dísztermé­ben uralkodó légkört, amelyet a horszú tanácskozóasztal kö­rül ülő kisebb-nagyobb gyere­kek, úttörők és kisdobosok okoznak. A pajtások azért utaztak ide a megye különbö­ző tájairól, hogy még utoljá­ra megbeszéljék, megvitassák: miről kell feltétlenül szólniuk a november 23-a és 28-a kö­zött Zalaegerszegen tanácsko­zó úttörőparlarnenten. Fele­lősségteljes a megbízatásuk, hiszen tizenkilencüknek Pest megye 90 ezer úttörőjének és kisdobosának üzenetét kell át­adatok. Drágák a sportszerek Az indulás előtt megalakít­ják a gyerekek azokat az őr­söket, amelyek majd együtt tevékenykednek, dolgoznak Zalaegerszegen. Egyik őre a jóbarátság is, amelynek tag­jai (a ceglédi ifivezető Cselé­des Katalin, a váci Szabó Ist­ván, a nagykőrösi Villám Ju­dit, a pomázi Tóth Margit, a vérségi Walter Monilca, a tá- pióblcskei Dénes László, a százhalombattai Sokorai Ist­ván, a gödi lélteki Zoltán, a dunaharaszti Bella Lehel, a gödöllői Dóka Csaba és a szi- gefszentmiklósi Haraszti Ildi) itt szoronganak a megyei KISZ-bizottság titkári szobá­jában, s azt igyekszenek kö­zösen rendszerezni, melyek a járási parlamenteken elhang­zott legfontosabb kérdések. — Gyakran beszélgettünk társaimmal arról — mondja a váci Szabó István —, hogy a technikai-tudományos úttö­rőszemlét minden általános iskolás korosztálynak meg kellene rendezni. Ezáltal a versenyeken részt vehetnének a kisdobosok is. Röviden gondolkozik, azu­tán még hozzáteszi: — Több járási -úttörőparla­menten beszéltek arról tár­saim, hogy túl drágák a sport­szerek. Jó kezdeményezés, I hogy a versenyeken sportsze- j reket kapunk jutalmui. i — Több és jobb ifjúsági ! könyv is kellene — szól köz­be a nagykőrösi Villám Ju­dit. — Itt van például a kis­dobos zsebkönyv. Tavaiy 4 forint 50-be került, az idén már 7 forint. Vagyis sokkal drágább, tartalma azonban — sok pajtás szerint — gyen­gébb. Nálunk még negyedi- j kés kisdobosok is tevékeny- j kednek, s kevés a zsebkönyv. ! ben az olyan anyag, ame.yik [ hozzájuk is szólna, és felké- : szítené őket az úttörőéletre. — Másik kezdeményezé­sünkről is beszélnék a zala­! egerszegj úttörőparlamenten. Hozzákezdtünk már pince­klubunk építéséhez. Egy sze- nespincét kaptunk e célra, amelyet majd társadalmi munkában alakíthatunk át. Rcndbeho7z.uk a falakat, s berendezzük. Segítenek a KISZ-fiatalok is. Nyolcadikosok klubja Szintén a klubmozgalomról I beszélne majd a tápióbicskei l Dénes László is. Fontos ez a j téma, mert míg az ifjúsági | kiubmozgaiom néhány év alatt nemcsak Pest megyé­ben. hanem az egész ország­ban hatalmas méreteket öl­tött. addig manapság még csak elvétve működik egy-egy úttörőklub, s akadnak falvak, iskolák. ahol úttörőszoba sincsen. — A mi klubunk, amely a tápióbicskei művelődési ház­ban működik, más szempont­ból is érdekes. Nyolcadikos klubnak hívjuk, és a klubte­vékenység fő célja a felkészí­tés a későbbi KISZ-életre. Akik tőlünk kerülnek más KISZ-szervezetekbe, szíve­sen vállalnak munkát ifiveze­tőként az úttörőcsapatnál, A százhalombattai Sokorai István elmondta, hogy még több úttörőjátékot kellene összegyűjteni. Zánkán például olyan könyvhöz jutottak hoz­zá, amelyből 111 dalt tanul­hattak. A játékokról is készí­teni kellene ilyen könyvet. Mától a vásárlóké — Mi azt javasoltuk, hogy minden őrs kiránduljon egy napot a börzsönyi úttörővas- úthoz, s ha már végigjárták a legszebb helyeket, dolgozza­nak valamelyik állomáson; se­gítsék a park rendbentartását, az állomások takarítását... — mondja Haraszti Ildi. — Jártunk mi is rendsze­resen dolgozni — szól közbe a vérségi Walter Mónika. — Iskolánkkal 10 napot dolgoz, tunk, paradicsomot szedtünk. Ebből készült játszóterünk is, minthogy a pénz nagy része az úttörőké volt. A pomázi Tóth Margit fűzi tovább szavait: — Éppen az elmúlt hét vé­gén dolgoztunk, a többi gye­rekkel együtt, kukoricát tör­tünk. Osztályfőnökünk azt mondta, hogy a pénzt meg­i kapja a raj, és kirándulni megyünk belőle. A várossal ismerkednek A munkáról egyébként is sok szó esik az úttörőszerve­zeteknél. A megyei úttörőpar. iamenten is beszéltek a gye­rekek arról, hogy eddig is so­kat dolgoztak értük az idő­sebbek, a KISZ-fiatalok, most viszonozni szeretnék törődé­süket. Ezért hívták fel Pest megye pajtásait, hogy vállal­janak társadalmi munkát, s valamilyen figyelmességgel lepjék meg a KlSZ-fiatalo- kat. Már csak néhány nap van háira a zalaegerszegi úttörő­parlament kezdetéig. Ország­szerte készülnek az úttörők nagy feladatukra, hogy fele­lősséggel, tudatosan vegyék számba eredményeiket, s szóljanak problémáikról, gond­jaikról. Ez az úttörőparlament bi­zonyára a két évvel ezelőtti szegedi méltó folytatása lesz. És, miként akkor is, most is jut idő a zalai tájak megis­merésére, a rohamosan fejlő­dő Zalaegerszeg egy-egy üze­mének meglátogatására, ahol a dolgozók, a KISZ-fiatalok beszélnek életükről, munká­jukról. A Pest megyei úttö­rők felkészültek az országos úttörőparlamentre, s méltón képviselik majd társaikat. V. F. Gáspár Sándor sajtótájékoztatója Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken a SZOT- szállóban konzultációval egy­bekötött sajtótájékoztatót tar­tott a hazánkban akkreditált külföldi tudósítók részére. A szaktanács főtitkára a szak­szervezeti mozgalom időszerű feladatairól szólva egyebek között foglalkozott a gazda­sági és termelési kérdésekkel, az életszínvonal alakulásával, a demokratizmus továbbfej­lesztésének tennivalóival, és a szakszervezeti bizalmiak meg­növekedett jog- és hatásköré­nek érvényesítésével. A küldöttgj'űlBsek megválasztották a tsz-kongresszus küldötteit Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Pénteken Budapesten, Mo­haros József elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, amely Sza­bó István elnök, előterjesztése alapján értékelte a III. kong­resszus előkészítését: a szövet­kezeti közgyűlések ás az el­múlt héten befejeződött me­gyei-területi küldöttgyűlések munkáját, valamint öszegez­Az alapvető építőanyagokból kielégítik a lakosság igényeit A negyedik ötéves terv időszakában — főleg annak közepétől 1 — az ipari terme­lés növekedése, az importle­hetőségek kihasználása nyo­mán a kereskedelem örvende­tesen javította az építőanyag- ellátást — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium vezető testületé az építő­anyag-kereskedelem tevé­kenységével, teendőivel fog­lalkozva. 1977-re a kereskedelem az építőanyag-forgalom to­vábbi 2—3 százalékos nö­vekedésével számol. Az eddigi tárgyalások és a megállapodások alapján a leg­fontosabb termékekből — például cementből, falazó- és tetőfedő anyagból, burkoló- és faanyagból — a tervezett mennyiség biztosítható. A jö­vő évi megnyugtató ellátás­hoz azonban még szükséges­nek látszik az ideivel azonos mennyiségű, mintegy 20 000 tonna mészhidrát behozatala tőkés piacról, s további szo­cialista importra van szükség az ablakhiány megszüntetésé­re is. Az ötödik ötéves terv több állami lakás, ezzel szem­ben az előzőnél kevesebb, 180 ezer családi ház építését íratta elő. Ehhez évente további 2— 3 százalékkal növelik a kiskereskedelmi építő­anyag-forgalmat. A hosszú lejáratú állam­közi szerződések, az ipari vál­lalatok szállítási készsége alapján a tervidőszak végéig várható az építőanyag-ellátás javulása. Előreláthatóan ki­egyensúlyozott kínálatot nyújt a kereskedelem cementből, aszbesztcement tetőfedő anya­gokból, építő-, faanyagokból, parkettából stb. Mészből, el­sősorban égetett, darabos mészből, a keresletet ki tud­ják elégíteni, mészhidrátból azonban egy-két évig — amíg a hazai ipar elegendő meny- nyiséget nem gyárt — növel­ni kell az importot. Egyelőre tőkés behozatal­lal gondoskodnak a még hiányzó falburkoló csem­pékről, amelyekből egyébként a terv­időszak második felében ha­zai üzemek már minden igényt kielégítenek. Változat­lanul nincsen kilátás a kö­vetkező években arra, hogy a hazai ipar elegendő ajtót, ab­lakot adjon a kereskedelem­nek. Ezért változatlanul szük­ség van a szocialista import és az államközi kontingensek bővítésére. Parkettából már van — s az ipar jelzése alap­ján lesz is — elegendő. A falazóanyagok ipari kí­nálata nagyjából ugyan­csak megközelíti a bel­kereskedelem igényeit, kisméretű téglából azonban mindössze a felét ajánlja a szükséges mennyiségnek. te a TOT kongresszusi ajánlá­sához fűzött javaslatokat. Az ország 1462 termelőszö­vetkezetében, 123 szakszövet­kezetében és 19 halászati ter­melőszövetkezetében szeptem­berben és októberben az egy- i milliós összlétszámú tagság közgyűléseken vitatta meg a i TOT-kongresszus ajánlását, ezT I zel a termelőszövetkezeti moz- | galom helyzetét, valamint a I továbbfejlesztés helyi és or- ! szágos feladatait. Az előké- ] szító munkába mintegy 200 i szövetkezeti társulás kollektí­vája is bekapcsolódott. Az országos tanács megálla­pította, hogy a közgyűlések döntő többségén színvonalas, alkotó vita folyt az előző kongresszus óta végzett közös tevékenységről, és a népgaz­daság V. ötéves tervéből adódó termelőszövetkezeti feladatok­ról. A 23 területi szövetség kül­döttgyűlésen összegezte a TOT ajánlásával összefüggő helyi szövetkezeti javaslatokat, s ezek közül 350-et megküldött az országos tanácsnak. Ezeket a javaslatokat a TOT haszno­sította, így a kongresszusi do­kumentumok tervezetei ki­egészültek a szövetkezeti dol­gozók százezreinek véleményé­vel. Több kérdésben a vita természetesen tovább folyta­tódhat a kongresszuson. A TOT elnöke bejelentette, hogy a küldöttgyűlések titkos szavazással megválasztották a kongresszus 500 küldöttjét, és a TOT 125 tagja közül 107-et. Az előző választásokhoz ké­pest kedvező változás tapasz­talható a TOT-tagok összetéte­lében, szinte minden válasz­tási körzetben növekedett a megválasztott nők, fiatalok és fizikai dolgozók, valamint a képzett középvezető szakem­berek aránya. Új ABC-áruház Nagykőrösön wmm sí™ Tegnap délután ünnepélyes keretek között adták át a nagyk&rösi Vági István lakó­telepen az ifjúsági ABC áru­házát. Halasi János, a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóta­nácsának elnöke megnyitó be­szédében beszámolt az ABC áruház épftésének történeté­ről, s arról az átgondolt vá­rosfejlesztési politikáról, mely­nek végrehajtása során a vá­ros állami és társadalmi szer­veinek megértő támogatásá­val, valamint a szövetkezetek együtműködésével az új áru­ház felépült. Dr. Lakatos Tibor, a me­gyei tanács elnökhelyettese beszélt az áruház építőiről, majd Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke a Kiváló szö­vetkezeti munkáért jelvényt adta át az ABC áruház építé­sében végzett kiemelkedő te­vékenységéért Baji Miklós áruforgalmi főosztályvezető­nek és Katona Ambrus kő­műves brigádvezetőnek. Pénz­jutalmat kapott az építkezés­ben élenjáró 16 dolgozó. Az ünnepség résztvevői nagy tapssal fogadták Halasi János bejelentését, mely szerint az áruház 24 dolgozója az átadá­si ünepség előtti termelési ér­tekezleten megalakította a Ko­mócsin Zoltán brigádot, azzal a céllal, hogy mielőbb elnyer­je a szocialista brigád címet. A 600 négyzetméter alapte­rületű áruház ma reggeltől 2 millió forintos árukészlettel várja a vásárlókat. A tervezett évi forgalom meghaladja a 24 millió forintot. A csaknem 6 millió forintos építkezés ter­vezője a Bács megyei Szöv- terv, kivitelezője pedig a ko- cséri Űj Élet Termelőszövet­kezet volt. Alvállalkozóként vett részt az építésben a nagykőrösi Épület- és Lakás- karbantartó Szövetkezet, va­lamint Varga Károly kisipa­ros. Az üzemeltető nagykőrösi ÁFÉSZ fiataljai ifjúsági par­lamentjükön védnökséget vál­laltak az áruház tevékenysége felett, s az ő kérésükre kapta Nagykőrös legkorszerűbb élel­miszeráruháza az Ifjúság ne­vet. Az ABC áruház megnyitá­sával a Vági István lakótelep 4 ezer lakójának vásárlási gondjait oldották meg. A pártépítés időszerű kérdései A párt- és tömegszervezeti munkáról MOST TARTJÁK a megye alapszervezeteiben a tagkönyv- kiosztó taggyűléseket. A kom­munisták egy évtizedre új tag­sági könyvet kapnak. Nemcsak ez és az ünnepélyes forma te­szi jelentőssé az aktust, hanem az ezzel együtt járó önvizsgá­lat, a pártszervezetek számve­tése. Üjból bebizonyosodott, hogy a pártszervezetek, a kom­munisták megfeleltek a felada­toknak, pedig az élet, amely szüntelenül fejlődik, új mód­szereket kívánt meg mind a vezetésben, mind a politikai munlcában. A párt XI. kong­resszusa, a programnyilatko­zat és több nagy jelentőségű párthatározat is szükségessé tette, hogy a pártépítés idősze­rű kérdéseiről olyan tankönyv — természetesen minden párt­tagot érdeklő kötet — lásson napvilágot, amely a pártélet, a pártépítés elméleti és gyakor­lati kérdéseit tartalmazza. A Kossuth Könyvkiadónál megjelent Pártépítés című kö­tet ilyen mű. Szerzői — a Poli­tikai Főiskola tanárai és a pártapparátus munkatársai — a legutóbbi, 1972-es kiadás óta eltelt időszak tapasztalatait is tanulmányaikba építették, s mindezek alapján tárgyalják a pártépítés, a párt- és tömeg­szervezeti munka időszerű kér­déseit. Hasznos ez a könyv már azért is — s nemcsak a propagandistáknak, a pártok- t.a fásban résztvevőknek, hanem mindenkinek —, mert olvasása hozzásegít bennünket a párt belső életének, működésének megértéséhez, jobban meg­értjük vezető szerepét, s a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének pártirányító munká­ját. A népes szerzői gárda sok­oldalúan vizsgálja és elemzi a marxizmus—leninizmus klasz- szikusainak útmutatásait, pár­tunk történelmi küzdelmekben megszerzett gazdag tapasztala­tait. A tanulmányok szólnak a kommunista párt szerepéről, a pártélet lenini normáiról, a pártszervezetek működési rendjéről, a párt elméleti és propagandamunkájáról, a kommunista párttagok köteles­ségeiről és jogairól. CSAK KÉT FONTOS RÉSZT emelünk ki mindebből: a párt vezető szerepét és a pártirá­nyítást. Pártunk a hazai viszonyok­ra jól alkalmazza a marxiz­mus—leninizmus elméletét, idejében feltárja társadalmi fejlődésünk ellentmondásait és helyesen jelöli meg a fejlődés útját. Ez történt a XI. párt- kongresszuson, s az ott hozott határozatok szellemében fo­gantak a Központi Bizottság üléseinek határozatai, amelyek elemezték társadalmunk gaz­dasági és kulturális helyzetét Legutóbb éppen a párttagság marxista—leninista felkészült­ségéről, a párt propagandájá­nak tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdésről szóló je­lentést vitatta meg a KB ülé­se és hozott határozatot, amely megszabja a további tenniva­lókat. A vezető szerep tehát nem egyszerűen elméleti tétel, ha­nem élő valóság, mert csakis a marxista—leninista párt ké­pes hatékonyan irányítani a szocializmus építését. Orszá­gunkban érvényesül a párt ve­zető szerepe. Jelzik ezt azok a gazdasági, társadalompolitikai változások, amelyek az utóbbi két évtizedben menték végbe. Az MSZMP tehát mindig élen tudott maradni, idejében felis­merte a megoldásra váró prob­lémákat és utat tudott mutat­ni, vagyis iránymutatása előre lendítette a fejlődést. A dabasi járásban például mostanában mérték fel, hogy a párt nőpolitikái határozatát az alapszervezetek miként hajtot­ták végre, különösen a mező- gazdasági üzemekben megala­kult nőbizottságok, valamint a pártszervezetek nőfelelősei­nek munkáját értékelték. A felmérés azt bizonyítja, hogy a járás pártalapszervezetei he­lyesen értelmezték a párthatá­rozatot, jól irányítják a nőbi­zottságokat, azóta javultak a járásban a nők élet- és mun­kakörülményei, politikailag is sokat fejlődtek, egyre többen vállalnak társadalmi munkát, vesznek részt a pártoktatásban, tanulnak tovább különböző is­kolákon. Persze, a vezető szerep ér­vényesülése nemcsak a párt- szervezetek aktív tevékenysé­gét feltételezi, hanem a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak jó munkáját is. Éppen a dabasi példa bizonyítja, hogy a tsz-nőbizottságok megalaku­lása milyen gyümölcsözően hatott a gazdaságok termelő és társadalmi munkájára. A párt tehát céljainkhoz vezető utak, egyes kérdések megoldá­sához alkalmas' módszerek ke­resésében, kidolgozásában és végrehajtásában támaszkodik a tömegekre, a tömegszerve- zetekré és mozgalmakra. A pártirányítás kiterjed az egész szocialista társadalom építésére. Helyileg ez abban mutatkozik meg, hogy a párt­szervek, pártszervezetek a párthatározatot maradéktala­nul végrehajtják, gondoskod­nak róla, hogy a helyes intéz­kedések megvalósuljanak. A helyi tapasztalatok felhaszná­lásával tanácsokat, útmutatást adnak a társadalmi és tömeg­szervezeteknek, segítik őket céljaik megvalósításában. ..A szocialista társadalom fejlődé­sében nélkülözhetetlen szere­pet töltenek be a társadalmi szervezetek — hangoztatja az MSZMP programnyilatkozata. Működésük a * közösségi élet sokrétű kibontakoztatását, a tudományos és kulturális önte­vékenységet, a sport szervezett fejlesztését szolgálja.’’ Vagyis nélkülözhetetlenek, de nem nélkülözhetik a párt irányító tevékenységét, így válnak alkalmassá a párt és a nép kapcsolatának ápolására. A PÉLDÁK IS BIZONYÍT­JÁK: mennyi minden kapcso­lódik a pártépítés, a párt- és tömegszervezeti munka kérdé­seihez. Érdemes tehát tanul­mányozni az ezzel kapcsolatos írásokat, mert az elmúlt évek nagy horderejű változásokat hoztak a társadalom életében, a szocialista építőmunkában. Elég, ha megemlitjük: lerak­tuk a szocializmus ’alapjait, s most már a fejlett szocialista társadalmat építjük, napirend­re került a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése, a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztése — s mindez hatást gyakorolt a pártmunkára, a pártélet elvi és módszertani kérdéseire. Ennek összegezését kísérli meg és szolgálja — a teljesség igénye nélkül — a Politikai Főiskola pártépítési könyve, amelynek alapján né­hány elvi és gyakorlati kér­désről szóltunk. Gáli Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom