Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

1976. NOVEMBER 2.. KEDD %Mdtm Tanácskozik if megyei parlament Kilencvenezer úttörő nevében (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Török Gabriella, tö­köli úttörő, a plenáris ülés le­vezető elnöke köszöntötte a je­len levő 200 pajtást. Az elnök­ségben helyet foglalt Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Lábai László megyei úttörőel­nök, Sarkadi Károly, a Csepel Autógyár pártbizottságának PTO-vezetője. A plenáris ülé­sen részt vett Csapó László, a megyei KISZ-bizottság titkára, Suhajda József né, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége elnökségének tagja, a Buda­pesti Úttörőelnökség elnöke, és Farkas Lajosné, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője. Lábai László referátumában két év munkáját, úttörőéletét értékelte, felidézte mindazokat az ötleteket, javaslatokat, ame­lyek két évvel ezelőtt a szege­di V. országos úttörőparlamen­ten hangzottak el. A többi kö­zött elmondta, hogy a megyei elnökség átteldntetite, mi való­sult meg a javaslatokból, me­lyek a közeljövő tennivalói, mi­ről szóltak a csapatszintű és já­rási úttörőparlamenteken a pajtások. — Két éve arra kértük az állami és a társadalmi szer­vezeteket, hogy még követke­zetesebben segítsék a pajtások .Munkáját, művelődését, szabad idejük okos és kulturált eltöl­tésének megszervezését, en­gedjenek nekik nagyobb bele­szólást a környezetüket érintő ügyekbe — mondta a megyei úttörőelnök, majd így folytat­ta: A pártszervezetek azóta is figyelemmel kisérnek bennün­ket. Képviselőik gyakran el­látogatnak csapatösszejövete­leinkre, tanácsaikkal segítik munkánkat. A xKISZ-fiatalok- ban is következetes segítőtár­sakra leltünk. Az ifivezetői munka ma már értékes KISZ- vál'lalásnak számít, s számos kapcsolat alakult ki gyárak és termelőszövetkezetek ifjúsági szervezetei és úttörőcsapatok között. A pajtások így megis­merik azokat a körülményeket, amelyek között barátaik dol­goznak, bepillantást nyernek az üzemek termelésébe, s ez segíti őket a későbbi pályavá­lasztásban is. Hangsúlyozta, hogy a megye KI SZ-f tataijainak, szocialista brigádtagjainak felelősségét igazolta a börzsönyi úttörővas­út építésére kibontalzozott tár­sadalmi munkaakció. A dolgo­zók önzetlen munkájának ér­téke meghaladta a két és fél millió forintot. — Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Úttörők Országos Szövetsége felhívást tett közzé a Pajtás újságban, minta házi­rend készítésére,1 minthogy most már az iskolások jogainak és kötelességeinek meghatáro­zásába is beleszólhatnak, bele kell szólniuk az úttörőknek. A pajtásak kérésére az úttörő­mozgalom történetét feldolgozó könyvek, ifjúsági regények je­lentek meg. Lábai László szólt megol­dásra váró problémákról is. így például arról, hogy a tu­dományos-technikai úttörő- szemlék még ma is isikolaízűek, tartalmuk sokszor a tanárok egyéniségétől, hivatásérzetétől, lelkesedésétől függ.. Szólt a lakóterületi munká­ról is. amelynek sikeréhez egy­re több munkásfiatal járul hozzá, ifivezetőként. Mint mondta, a nyári táborozások sikerét az is segíti, hogy az úttörőtáborokat a tanácsok ke­zelik és fejlesztik tovább. Az idén például 20 ezer pajtás vett részt, a járási és megyei táborokban, számos élményt adtak a balatoni, a hegyvidé­ki túrák, és Zamárdiban ismét sok úttörő szerezte meg mind­azokat az ismereteket, ame­lyek az őrsök életének irányí­tásához, a játékos és gyakran vidám foglalkozások megszer­vezéséhez szükségesek. A plenáris ülés második fe­lében hozzászólások következ­tek. Elsőként Bálik Mónika nagykátai úttörő az előző me­gyei parlament rendezőinek nevében kapott szót. Elmond­ta, hogy azokat a fákat, ame­lyeket a korábbi parlament részvevői ültettek és a körülöt­te kialakított parkot ma is nagy szeretettel és odaadással gondozzák az úttörők. Több KRESZ-parkot is építettek já­rásukban, így például Tápió- szentmártonban, Tápiógyör- gyén és Nagykátán, amelyek mindenkoron a gyerekek ked­velt játszóhelyei. A szokolyai Muzer Zoltán azokról az élményeiről beszélt, amelyek jelentőségét csak a börzsönyi úttörővasút felava­tásakor érezte át igazán. Ezután a budaörsi Hompó Katalin beszélt arról, hogyan vették , át beteg-tanáruktól az úttörőraj irányítását, Ónodi István, a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának ifjúmun­kás felelőse pedig az úttörő— KlSZ-kapcsolatakról szólt. Molnár Éva monori úttörő a járásbeli sportélet eredményeit sorolta fel. Az úttörő-olimpiá­kon 15 sportágban nevezhet­nek a gyerekek, akiket rend­szerint testnevelő tanáraik ké­szítik fel a versenyekre. A monori járásban leginkább a korcsolyázásban, a szánkózás­ban, vagyis a téli sportokban jeleskednek a pajtások. A szentendrei járásból há­rom úttörő, Ghyczy Gabriella, Tóth Margit és Poprádi László is felszólalt. Elsősorban a tá­borozásról, a kisdobosok se­gítségéről beszéltek. Kedves színfolt volt a ple­náris ülés munkájában a szi- getszentmiklósi kisdobos, Ha­raszti Ildikó, beszámolója. Vas­kos papírtekercset göngyölt ki a jelenlévők előtt. Munkájuk eredményeit rejtette a papír, amelyet majd az úttörőszövet­ség megalakításának 50. év­fordulóján bontanak fel legkö­zelebb. Ebéd után szekcióülésekkel folytatódott az úttörőparla- mant. A nap baráti találkozókkal fejeződött be: KlSZ-fiatalok- kal találkoztak a pajtások, majd visszatértek szálláshe­lyeikre, a vendéglátó családok­hoz. Ma tovább folytatják mun­kájukat az úttörők a különbö­ző szekciókban, délután pedig plenáris ülésen összegezik a kétnapos eszmecsere tapasz­talatait. V. F. Tizenötödször Megkezdődtek a politikai könyvnapok Győri Imre mondott megnyitót — A megyében először Nagykátán és Szentmártonkátán Győri Imre megnyitóját mondja. „Növeljük a társadalom, tag­jainak politikai műveltsé­gét ...” — idézte az MSZMP XI. kongresszusát a hatalmas transzparens a Ganz-MÁVAG művelődési központjában, ahol tegnap délután rendezték a 15. politikai könyvnapok országos megnyitóját. Az ünnepséget Szabó István, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára nyi­totta meg; az elnökségben he­lyet foglalt Orbán László, a Központi Bizottság tagja, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke, Csergő János, a Központi Bizottság tagja, a Ganz-MÁVAG vezérigazgató­A barátság - mindannyiunk ügye A tanácskozás részvevőinek egy csoportja. Két napig tanácskozott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság VI. országos értekezle­te. Több mint 600 küldött tet­te mérlegre, mit jelent né­pünknek az a barátság, amely felszabadítójához, a szovjet emberekhez fűzi. Több mint százan szerettek volna fel­szólalni — harminc szeren­csés kaphatott szót. ök har­mincán — tudósok és pedagó­gusok, művészek és pártmun­kások, alkalmazottak és fizikai Avatás előtt Ugyanúgy ballagunk Verőcemaros főutcá­ján, mint tél utolján, legfeljebb most az októ­beri napsütés már nem ígér többé meleget, mint ahogy a tavaszai nap ígért akkor. Krebsz József, a nagyközség tanácselnöke, a tőle megszokott hévvel magyarázza az egész­ségház építésének körülményeit. Ahogy köze­lítünk vele és Kárpáti Kamillái, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárával az új egészség­ház felé, a kíváncsiság észrevétlenül meg­gyorsítja lépteinket. A tanácselnök útközben odaszól egy indu­lóban levő teherautó vezetőjének: hová vi­szi az anyagot? Á, nem oda kellene, mérge­lődik, no de már mindegy. — Mindenről tud ez a tanácselnök — gondolom magamban^—, minden érdekli, a tulajdonos^ felelősségével gyorsan, bürokrácia nélkül intézkedik. Fordulunk az egészségház udvarán: micso­da változás! — néhány hónap alatt felépítet­ték, amit akartak. Amikor először néztük együtt a modern, sok újszerű megoldással épülő házat és vitattuk, jó lesz-e a tetőmeg­világítás, vagy jobb lenne a megszokott —, kérdésünkre úgy tűnt, nagyon soká kapunk csak feleletet. MöSt azonban kérdezni sem kell: nagy­szerűen árad be a fény a tetőablakokon. Majdnem kész már odabenn is minden, csu­pán a végső átadás, a bc-fejezés előtti rendet­lenség fogadja a látogatókat. A jövendő váróban, elkülönítőben, vetkő­zőben, előkészítőben, orvosi szobákban nyitva ajtó-ablak. A huzat kedvére jár szobáról szo­bára, a folyosókon át a váróba és vissza. Fá- zóasan megborzongunk: meztelen karú asz- szonyok, fel tűrt ruhában nyüzsögnek a helyi­ségekben, ha rájuk néz valaki, megfagy, ők pedig kipirulva, cseppet sem fázva, pengével vakarják a kék csempéről a ráragadt meszet. tisztítják a mosdót, súrolnak, szünet nélkül f ogl alatoskod n ak. Hoffman Ödönné, Vitéz Eszter, Vasvári Erzsébet, a nagyközség 95. számú élelmiszer- boltjában dolgozik munkaidőben. Most mun­kaidő után pedig itt az egészségházban töltik társadalmi munkával szabad idejüket. Együtt hajtják magukat a többi között Soller Vil­mosáéval, a község körzeti ápolónőjével és Wölcz Endréné védőnővel, akik szintén társa­dalmi munkában... A nag} község boldog vezetői szívesen toll­bamondanák azok nevét is, akikkel nem talál­koztunk, hiszen nagyon sok szakmunkás es­ténként vagy. hétvégeken itt szerelte a vil­lanyt vagy a vízvezetéket, mázolt, festett vagy csempézett. Hogyan lehetne minden arra érdemes társadalmi munkást megemlíteni, akiken múlott, hogy négymillió forint helyett csak másfél millióba kerüljön az egészség­ház? Egyetlen főre több, mint ötszáz forint társadalmi munkaérték jutott. Dolgoztak azok, akik majd gyerekükkel jönnek ellenőrzésre ebbe. a szép, jól felsze­relt egészségházba, dolgoztak azok, akik még végig sem gondolták: itt szenvednek majd esetleg egy foghúzástól. Mindenki dolgozott, aki tudta, milyen fontos a nagyközség szá­mára az egészségház. A társadalmi munkások vidámak, élve­zik a jó munka örömét. Amikor ismételten óvja őket az ember: csukják be legalább az ablakokat, mert megfáznak, vagy vegyenek kötöttkabátot, legyintenek: nem érnek rá fázni, mire jön a következő brigád, eleget kapkodnak ahhoz, hogy felmelegedjenek. Különben is, legfeljebb ők lesznek az első betegek ebben a maguk teremtette egészség­házban. Ezen aztán ismét nevetnek — ösz- szeszokottan, meghitten. ök lesznek azok, akik a november 6-i ün­nepélyes avatáson megilletődötten, szótlanul állnak, amikor a szónok megdicséri önként vállalt, sokat érő munkájukat. S. A. dolgozók — valamenyiünk ne vében mondták ki a tényt, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának erősítése, gondolkozása mindannyiunk dolga, társadalmi ügy lett. Ez volt e tanácskozás leg­főbb tanulsága. ★ A Pest megyei küldöttek mind a tizenkilencen tudtak volna mit mondani, ha szót kaphatnak. Szabolcs-Szatmár- ban az idén szovjet tisztek kötötték fel a piros nyakken­dőt az újonnan avatott úttörők nyakába? Dányban ez már ha­ladó hagyománynak számít! A Szegedi Orvostudományi Egyetem profeszora elégedet­len a szovjet testvérintéz­ményekkel való együttműkö­dés eredményeivel? Jöjjön el tapasztalatcserére a gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol a kapcsolatokat együtt­működési szerződések szabá­lyozzák. Az egyik szekszárdi általános iskola tanára jogos büszkeséggel beszélt arról a 140 felsőtagC'zatos tanulójuk­ról, akik rendszeresen levelez­nek testvérintézetük, a tambo- vi általános iskola pionírjai­val. Akkor mi, Pest megyeiek még büszkébbek lehetünk a százhalombattai Ságvári Endre általános iskola kisdiákjaira, akik az omszki 3. sz. általános iskola úttörőihez fűződő levél­barátságunkat a városuk fel­szabadításáért elesett szovjet hősök hozzátartozóinak fel­kutatására hasznosítják! ★ Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a politikai és gazdasági kapcso­latokkal egyenértékűnek ne­vezte a kulturális együttmű­ködést népeink között. Har­mincegy év alatt, mint mon­dotta, 13 ezer orosz-szovjet irodalmi alkotást jelentetett meg a magyar könyvkiadás: a külföldön kiadott magyar mű­vek közül a legtöbb a Szovjet­unióban jelent meg. Felbecsül­hetetlen jelentőségűnek ne­vezte azt a tényt, hogy a ma­gyar írók, költők alkotásai egy világnyelv, az orosz köz­vetítésével végre kitörhettek nyelvi elszigeteltségükből. ★ Pest megyében is szeretettel, büszkeséggel őriznek egy le­velet, amelynek írója L. I. Brezsnyev és címzettje Mar­ton Pálné Homok Erzsébet írónő, a vérségi Falumúzeum alapításának elindítója. Bözsi néni, ahogy a vérségiek után megyeszerte tisztelik, hosszú évek óta tagja az MSZBT Or­szágos Elnökségének. Ezúttal is megválasztották, s ő tiszt­ségét örömmel, fiatalokat megszégyenítő aktivitással vi­seli. Ez a szolgálat szíve sze­rint való: a druzsbát, a barát­ságot 'erősíteni az>kkal, akik­nek emberhez méltó életét kö­szönheti. Nyíri Éva ja, Király Andrásné, a buda­pesti pártbizottság titkára, dr. Marczali László kulturális mi­niszterhelyettes, Paulovszky Ferenc, a SZOT alelnöke, Pál Rózsa, a Kulturális Miniszté­rium Kiadói Főigazgatóságá­nak helyettes vezetője, vala­mint Bernáth György, a Ma­gyar Könyvkiadó és Könyv- terjesztők Országos Egyesüle­tének elnöke. Az ünnepi megnyitót Győri Imre, az MSZMP Központi bizottságának titkára mon­dotta. Beszéde bevezető részé­ben hangsúlyozta: — A marxista—leninista politikai irodalom segít a leg­közvetlenebbül a világ, a tár­sadalmi fejlődés törvényszerű­ségeinek megismerésében, az összefüggések feltárásában. A progresszív társadalmi cselek­véshez nélkülözhetetlen a tu­datosság megteremtése, ennek feltétele, hogy a párttagok és a pártonkívüliek növeljék marxista—leninista művelt­ségüket, hogy ezáltal mindin­• kább tudatos polgáraivá vál­janak a szocialista társadalom­nak. A tömegek már felismer­ték a' tudás értékét és mind nagyobb érdeklődést tanúsíta­nak az ismeretterjesztés, a po­litikai, ideológiai kérdéfeek iránt. Pártunk, államunk pe­dig mind magasabb színvona­lon teremti meg e szükségle­tek kielégítésének feltételeit, tudatosan ösztönzi a művelt­ség, ezen belül a politikai mű­veltség gyarapítását. Győri Imre ezt követően az eszmei-politikai nevelés és a politikai könyvkiadás eredmé­nyeiről beszélt. Ezután Győri Imre a Köz­ponti Bizottság köszönetét és elismerését továbbította mind­azoknak, akik a politikai könyvkiadás és terjesztés eredményes fejlődéséhez mun­kájukkal hozzájárultak. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy az idei politikai könyv­napok megrendezése előtt né­hány nappal került nyilvános­ságra a párt Központi Bizott­ságának az ideológiai-po­litikai életünk szempontjából kiemelkedő jelentőségű hatá­rozata, amely útmutatást ad az ideológiai élet és a propa­gandamunka minden terüle­tére, így a könyvkiadási és a könyvterjesztési tevékenység­re is. — Fontos feladat az, hogy a minőségi követelményeket emeljük — hangsúlyozta Győri Imre. — Érvényesítsük a könyvkiadásban is az „in­kább kevesebbet, de jóbban” elvet. Elsősorban a marxista— leninista propaganda tan­anyagait kell színvonalasabbá tenni. Az ünnepség befejezéseként rövid irodalmi műsor hang­zott el, amelyben közreműkö­dött Avar István Kossuth-dí- jas érdemes művész, Egressy István előadóművész, vala­mint a Ganz-MÁVAG Acél­hang kórusa. ★ Tegnap Pest megyében is megkezdődtek a politikai könyvnapok rendezvényei: Nagykátán és Szentmártonká­tán tartottak könyvkiállítással egybekötött külpolitikai fóru­mot, P. Szabó József, illetve Kulcsár István külpolitikai újságírók közreműködésével. A programsorozat holnap folytatódik Tápiógyörgyén, a községi könyvtárban, ahol ugyancsak P. Szabó József vá­laszol az érdeklődők kérdései­re. Majd november 4-én Tör­teién, 8-án Érden és Albert- irsán, 9-én Tápióbicskén, 10- én Gödöllőn, Pomázon, Í2-én Ceglédbercelen, 15-én Tápió- szecsőn és Tápiószelén, 17-én Abonyban, 22-én Cegléden, 26-án Kiskunlacliázán és Rác­kevén lesz külpolitikai fórum a városok, illetve a községek könyvtárában. Az események sorából ki­emelkedik a dunakeszi nagy­községi tanácsnál ma délután három órára meghirdetett író —olvasó találkozó, amelyen Hollós Ervin számol be írói munkájáról. k. Gr. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom