Pest Megyi Hírlap, 1976. november (20. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-18 / 273. szám
1976. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK 3 Újabb 8000 vagon 1 Szerdán a MÁV Vezérigazgatóságon Szabó Béla vezérigazgató-helyettes elnökletével folytatódott az OPW tanácsának 30. ülése. A tagországok képviselői — az előzetes szakértői tárgyalások alapján — fő napirendi pontként az OPW kocsiállo- mányának bővítéséről tárgyaltak. A KGST nemzetközi szállítási tervéből kiindulva 1980- ig meghatározták a fejlesztés tennivalóit. Az ülésen megállapodtak abban, hogy jövőre négy ország — Bulgária. Csehszlovákia, az NDK és Románia — újabb 8600 kocsit ad a közös vagonparkba. Felmentés, új első titkár választás az MSZMP Monori Járási Bizottságának ülésén Az MSZMP Monori Járási Bizottsága tegnap délelőtti ülésén, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának javaslatára, érdemeinek elismerése mellett felmentette Guba Pált, a járási pártbizottság első titkárát. Guba Pál 1949 óta tölt be párttisztséget a megye különböző járásaiban, most korkedvezménnyel vonult nyugállományba. (Mint már hírül adtuk, november 7-én a Munka ÉrdemI rend arany fokozatával tüntették ki.) : Az MSZMP Pest megyei , végrehajtó bizottságának ja- j vaslatára a monori járási i pártbizottság Cselényi Dezsőt j választotta meg a monori já- ; rási pártbizottság első titkárá- ! nak. Cselényi Dezső a duna- varsányi Petőfi Termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára volt. A járási pártbizottsági ülésen részt vett Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára. Az átalakulás hogyanja Van a megyében olyan háztartás — amint az áramszolgáltató vállalatok adataiból kitűnik —, amely mindössze havi harminc forint értékű villamos energiát használ fel, s akad olyan is, ahol a villany- számla összege kilencszáz forintra rúg. Biztos, hogy az utóbbi fölösen sokat, az előbbi meg keveset fogyaszt? Egyáltalán: az energia átalakulása összekapcsolható valamiféle gazdaságossági, ésszerűségi mércével? Csalóka látszat Leülünk a televíziókészülék képernyője elé, s nézzük a műsort; ezért vettük a gépet csinos summáért. Oktondinak kellene lenni ahhoz, hogy bekapcsoljuk a vevőt, utána szépen elmenjünk otthonról, s az üres lakásban villóddzon órákon át a képernyő. Az energia ugyanolyan termék, mint bármi más köznapi holmink, eszközünk, ám a csalóka látszat sűrűn ennek az ellenkezőjét hiteti el velünk. Odahaza, ahol szemünk láttára forog a villanyóra, ürül az olajoshordó, fogy a szénikupac, a tűzifa, gázpalack tartalma, meg úgy-ahogy termeknek látjuk az energiát, hiszen fizettünk vagy fizetünk érte. A munkahelyen azonban szinte senkit sem érdekel, miből mennyi fogy. A Mechanikai Művekben mondták el: kondenzátoraik az energiatakarékosság remek eszközei, de jó néhány termékbemutatójukon azt tapasztalták, hogy a mainál szélesebb körű hasznosítással még'a szűk szakma sem törődik eléggé. Az energia ugyanis olcsó, a termelési költségek között az energia ellenértéke szerény súlyú egy-egy vállalaton belül. Népgazdaságig azonban hatalmas ösz- szegeket emészt fel az energia- igények kielégítése. Ezt a közületi és a háztartási fogyasztók nem érzik. Első lépés A megye két legnagyobb energiafogyasztója a Dunád Kőolajipari Vállalat és a Cement- és Mészművek váci gyára. A technológia kikövetelte szükségszerű szervezeti lépes volt mindkét helyen, hogy az üzemkezdet első percétől energetikusok ügyeltek az ésszerű energiahasznosításra. Jogkörük meglehetősen kiterjedt, felelősségük nagy, ám a kivétel csupán a szabályt erősíti: a megye üzemeinek többségében semmiféle energiagazdálkodás nem folyt. Minisztertanácsi határozat kellett ahhoz, hogy első lépésként legalább a formája megteremtődjék a belső energiagazdálkodásnak. Egy kattintás Laikus ismereteinkkel persze úgy képzeljük el a dolgot, ahogy odahaza le- vagy fel- kattintjuk a villanykapcsolót, valahogy így mehet ez a munkahelyeken is. Való igaz, a terheletlenül forgó gép leállítása, a kiürült műhelycsarnok világításának leoltása nem követel semmiféle intézkedési tervet, felelős energetikusokat, csupán egyetlen emberi kezet, amelynek tulajdondsa picit figyelmes. Sajnos, ennek sem vagyunk bőviben, mert jó néhány vállalatnál külön fel• Kicsitől nagyig • Azért, mert oksó ? • Szükséges, fölösleges ajánlást tettek erre szocialista brigádok és KISZ-esek... Amiben azonban még inkább szűkölködünk, az a tervszerű céltudatosság, mely a termelés minden mozzanatát átfogja s vizsgálja az energiaigények s a tényleges energiafelhasználás összevetésével. Hazánkban a legkisebb tüzelőanyag-mennyiséggel Százhalombattán állítanak elő egy kilowattóra villamos energiát. Ennek ellenére a Dunamenti Hőerőmű Vállalat vegyes tüzelésű — földgázt és gudront éget — kazánjai hatalmas ét- vágyúak, egymillió tonna gudront és egymilliárd köbméter földgázt nyelnek el, változtatnak villamos energiává. Itt egyszázalékos megtakarítás is tekintélyes összeg — s végső soron a népgazdaság más területén fölhasználható energia- forrás —, mit számít akkor a műhelybeli, lakásbeli kapcsoló? Sokat! Például a kályhák öt esztendő alatt 1,3 millió tonnával növelte a fűtőolajtermelést a Dunai Kőolajipari Vállalat, de így is csak nagy erőfeszítések árán lehetett lépést tartani a növekvő igényekkel. Az olajkályha népszerűségét legjobban az bizonyítja, hogy elterjedése gyorsabban ment végbe, mint a televízióé, a mosógépé. Számítások ugyanakkor azt mutatják, hogy a javítás, tisztítás elhanyagolása, a felületes kezelés, szabályozás miatt e kályhák többsége 10—15 százalékkal, bizonyos esetekben húsz százalékkal is többet fogyaszt a szükségesnél. Kezdjük ugyan fölfedezni, hogy az energia érték, ám cselekedeteinket még jórészt az ide meg oda kapkodás jellemzi. A Minisztertanács energiatakarékossági határozata 1975. januárjától központi gazdálkodást vezetett be a benzinre, a gázolajra, a tüzelőolajra stb., a lakossági szabadforgalmat érintetlenül hagyva. Vállalatok és szövetkezetek sora erre úgy reagált, hogy különböző indokokkal mentesítését kérte a kötöttségek alól. ám közben a ltisujját sem mozdította, hogy a fel- használás ésszerű mederbe terelődjék! Szoros összefüggések automatizálására, holott a népgazdaságban felhasznált összes energia egynegyede az épülek fűtését szolgáljál Vannak biztató tervek. így egyebek között a fajlagos energianormák népgazdasági méretű kialakítása — tehát az, mennyi energia szükséges egy tonna cement, benzin, alumínium stb. előállításához —, a hatvanszázalékos hatásfokot el nem érő kazánok felülvizsgálata, körzeti üzemanyagelosztó telepek építése. E tervek végrehajtásához sok idő és pénz kell, de a kezdet vontatott, semmire nem vezető vitákkal terhes, s így kétséges, milyen lesz a további haladás. Az energiahordozók átalakításának, s az energia átalakulásának hogyanja népgazdasági méretű teendő. Ezt azonban sokan úgy értelmezik, hogy nekik semmi dolguk vele. E vélekedés a legszerényebb számítások szerint is ötmil- liárd forint fölös kiadással — egyszerű intézkedésekkel megtakarítható. de ma veszni hagyott energiával — terheli a népgazdaságot. Ami fejenként, minden állampolgárt figyelembe véve, ötszáz forint. Sajnos, mínuszként. Mészáros Ottó Egy tenyérben, egy zsebben elfér A földszinti tanácsterem ünnepi külsőt öltött: a falon Lenin-kép, alatta nemzetiszínű és vörös zászló, mindenfelé örökzöldek, fátyol-aszparágusz, sanseveria, az asztalon üdítő ital. A PENOMAH ceglédi önálló gyáregységében a hét elején vették át új párttagsági könyvüket a III-as alapszervezet kommunistái. 25 brigád — Hat év alatt akkorát változott ott minden, mintha kicserélték volna — magyarázta Szabó Gyuláné, a városi párt- bizottság munkatársa, útban a taggyűlés színhelyére. — Az egész városban — ahogyan másutt is — úgy könyvelték el korábban a húsipart, mint piszkos, durva szakmát, ahol a munka nehéz, megerőltető, aki teheti, menekül tőle. Aztán valami elkezdődött, először a termelésben; 1970- ben elkészültek az új technológiai hűtők, a következő évben korszerűsítették az energiatermelést, új vágócsarnokot építettek, nagy termelékenységű, modern gépek érkeztek, majd 1972-ben bővítették az üzemi étkezdét, az irodaházat, szép fürdő-öltözők készültek. Az ablakokra függöny került, a falakra virágtartó, cserepes virág, a folyosókra szőnyeg — arra kinek lett volna szíve véres- lucskos gumicsizmával rálépni? Először csak néhányan vették igénybe a fekete-fehér fürdőt-öltözőt, egy hét múlva pedig mindenki. Ma műszakváltáskor ideállhat a gyár elé, nem tudja megmondani, ki a hentes, ki az irodai alkalmazott. Az emberek tisztán, jól- öltözötten jönnek-mennek. A külső változásokat belsők követték. Stabilizálódott a törzsgárda, brigádok szerveződtek, egész kollektívák léptek be együtt, egyszerre a szakszervezetbe. Négy éve még mindössze 8 brigád gyür- kőzötí a szocialista címért, ma már 25-en versenyeznek valamilyen fokozat elnyeréséért. A dolgozók között 90 százalékot ért el a szervezettség, a KISZ-esek jó munkájának híre van a városban, s egyre többen iratkoznak be a szak- szervezeti könyvtár rendszeres olvasói közé. „Megérte’ — A kommunisták a megmondhatói, mennyi érvelésükbe, jó szavukba került mindez, de megérte. Ott tartunk, hogy már az utánpótlás sem gond a húsiparban, az egész járásból szívesen jönnek a fiatalok ide szakmát tanulni. — A gyárba? — Igen. Évekig a szolnoki Bercsényi Miklós Élelmiszer- ipari Szakmunkásképző Intézettel kooperált a gyáregység: ott kapták az általános műveltségi tárgyakból az oktatást, itt pedig az elméleti és gyakorlati szakismereteket. Az idén szeptembertől a szolnoki intézet egy kihelyezett osztályt létesített itt számukra, a ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépiskolában. A beiskolázás olyannyira tervszerű és eredményes, hogy még a kereskedelemnek és a téeszeknek is tudnak húsipari szakmunkás fiatalokat nevelni. Az alapszervezet 22 tagja közül jelen van 21, egy kommunista a soproni szanatóriumban pihen. Gergely Sándor, a taggyűlés elnöke két napirendet javasol: Simon János hűtőgépházi csoportvezető tagfelvételét és az új párttagsági könyvek átadását. Simon János ügyében hatan kérnek szót, a véleményük egybehangzó: szerény, szorgalmas ember, szakmájának kiváló ismerője, mint szocialista brigádvezető segítőkész, türelmes, a kommunisták között a helye. A szavazás egyhangú, egy emberrel erősebbek lettek. Szabó Ferenc műszaki vezető. az alapszervezet titkára veszi át a szót. Az új tagsági könyvek átadása, mondja, Hivataltól üzletig Faluközpont épül Dányon Évek óta tervezik Dányon, hogy meg kell javítani a község kereskedelmi ellátását. A lassan ötezer lakosú község kényelmét, beszerzési lehetőségeit ugyancsak nehezíti a bolthiány. Az sem szolgálja az ottlakók érdekeit, hogy jóformán nincs faluközpontjuk. A tanácsháza, amely helyet kellene adjon a legtöbb közintézménynek, olyan ósdi, régi épület, hogy még saját feladatát is alig tudja már ellátni. Az elgondolás három éves A megyében néhány nagy- vállalat, például a Csepel Autógyár, a Nagykőrösi Konzervgyár jelentős megtakarításokat ért el az energiaköltségeknél. Az így szerzett haszon némelyik helyen 10—15 millió forintra rúg, de ez sem feledteti, hogy az energiagazdálkodás egésze még mindig laza, a vállalatok többsége a legszükségesebb intézkedéseket | sem tette meg. Ide sorolhatjuk azt is. hogy szinte semmiféle figyelem nem jut a közvetett energiatakarékosságra, egyebek között a lakóházak szigetelésére, az intézményi fűtő- berendezések fél- vagy teljes Éppen ezért három évvel ezelőtt a tanácsülés is jóváhagyta az elgondolást: építsenek olyan modem, megfelelő nagyságú házat, ahol az összes, ma nagyon rossz körülmények között dolgozó közintézményt elhelyezik, s egyúttal az épület helyet ad egy nagyobb méretű önkiszolgáló élelmiszerüzletnek is. A választás a tanácsházától néhány száz méterre, ugyancsak a Pesti úton levő telekre esett, mindjárt az autóbuszvégállomás mellett. Ezt a területet a termelőszövetkezettől kellett megvenni. A dányi Magvető Termelőszövetkezet azt is vállalta, hogy sok sürgős munkája ellenére időt szorít a nagy építkezés lebonyolítására. Tartják a szavukat. A 3,8 millió forintos építési költségen hárman osztoznak A községi tanács, a Galgavidé- ki ÁFÉSZ, s a Budapestvidéki Postaigazgatóság is ad félmilliót. Ennek a teleknek a végében áll ugyanis egy régi tejcsarnok. Ezt ma már csak bontani érdemes, de a hely központi volta megérdemli, hogy itt álljon majd az új postahivatal. Az ellátást segítik Az új épületben lesz a 100 négyzetméteres alapterületű önkiszolgáló élelmiszerüzlet a hozzávaló raktárakkal és szociális helyiségekkel. Ugyancsak itt lesz a nagy hentesbolt. Gondoljuk el: eddig a falu egyetlen húsboltjában tíz négyzetméteres eladótér állt rendelkezésre. Az önkiszolgáló és a húsüzlet megnyitásával a régi árudát és két aprócska, volt szatócsboltot megszüntethetnek. Az ÁFÉSZ új boltjában a mirelit-pultokkal, hűtő- szekrényekkel és főleg a megfelelő raktározással egy csapásra megjavíthatják a falu ellátását. Most gyakran megtörténik, hogy azért nem lehet ezt vagy azt kapni a boltban, mert nagyobb mennyiséget semmiből sem rendelhetnek, hiszen még csak egy fedett színben sem tudnak raktározni. A földszint további közhasznú intézményeknek ad otthont. Ide költözik a községi pártalapszervezet irodája és itt rendezik be a körzeti rendőrpihenőt. A főépülethez csatolva, külön szárnyban lesz a hetven személyt befogadó tanácsterem, amely egyúttal díszes házasságkötő terem is lesz. Az emeleten a tanácsi irodahelyiségek, valamint a járási földhivatal kirendeltsége kap helyet. Ahogy a már tető alatt álló mutatós épületet körüljárjuk, kicsiben a Szentendrén levő, megyei művelődési központra emlékeztet a formája. Téglából építették, lapos és nyeregtetős megoldással, a fűtést olajkazán szolgáltatja és ez adja majd az állandó meleg vizet is. Kétszer költöznek ? A földszint már olyan állapotban van, hogy ha csak egy kicsit is rávernek, valóra válik az ÁFÉSZ terve: a karácsonyi forgalmat már itt bonyolítják le. Az emeleti tanácsi helyiségekbe jövő év elején szeretnének beköltözni. Ezzel kapcsolatban gondot okoz, hogy a bútorzat felújítására szánt keretet csak két év múlva vehetik igénybe a besorolás szerint. Márpedig így kétszer kell tulajdonképpen költözni. Jövő év elején vihetik a régi berendezést, s egy év múlva, ha kicserélik, megint csak néhány napos kiesést jelentene a szállítás, berendezkedés. k. m. csaknem egyesztendei politikai munka fináléja és újabb tennivalók nyitánya egyben. Kezdete egy olyan időszaknak, amelynek feladatait maga a párttagság szabta meg, az év elején folytatott egyéni beszélgetések során. A párttagsági könyv — így a párttitkár — a párthoz való tartozás dokumentuma. Egy tenyérben, egy zsebben elfér. Aki magáénak mondhatja, őrizze gondosan, szeretettel, büszkén arra, hogy tagja, önzetlen harcosa lehet egy olyan közösségnek, amely élenjár, példát mutat a fejlett szocialista társadalom felépítésében. Család mellett is A városi pártbizottság küldötte elsőnek Kiss Katalin ke- zéoe adja át az új tagkönyvet. Kiss Katalin a nárom alapszervezet munkáját összehangoló pártvezetőség titkára. Utána Nagy Pál következik, az alapszerve’zet legrégibb kommunistája: 1945 novemberére emlékezik, arra a napra, amikor az első párttagsági könyvét kapta; a harminc esztendőre, ami annyi nehézséget és örömet, sikert és fájdalmas megpróbáltatást hozott magával, de a fejlődést semmi sem tudta megállítani. Gergely Sándor párttagságát egy évvel későbbről keltezik. Két napon múlt: 1946. január 2-án kapta meg azt a karton- lapot — ideiglenes MKP-tag- könyvét —, amely a kommunistákhoz való tartozását jelentette. Most nevetve emlékezik: akkor az ifjúsági szervezetbe küldték, menjen, segítse a fiatalok kommunista nevelését. Bosszankodott, hogy ő igazi pártmunkát akar, nem száraz- dajkaságot. Most, fehér hajjal szívesen menne ifjúsági összekötőnek, de ő legfeljebb tiszteletbeli KISZ-tag lehet. Az elnökségi asztalról fogynak a piros könyvek, már a legújabb párttagok kerülnek sorra: Öze Márk, aki 1976, januárjában, Szűcs Sándor, aki februárban és Keresztfalvi Józsefné, aki szeptemberben lett tagja a kommunisták nagy családjának. A párttitkámak mindenkihez van néhány szava: köszönet, biztatás. Köszönet az asszonyoknak — köztük mindenekelőtt az ötgyermekes hivatalsegédnek, Molnár Sán- dornénak —, akik a munka, a háztartás s a gyermeknevelés mellett a politikai tevékenységből, a ' közéletből is becsülettel kiveszik a részüket. Negyven százalékát ők teszik ki a gyáregység dolgozóinak, a 75 főnyi párttagságnak pedig csaknem a felét. Már egymilliárd A taggyűlés hivatalosan befejeződött, a kommunisták még* együtt maradnak egy kicsit. Beszélgetni, emlékezni. A „hős időkre”, amikor százezrekben lehetett mérni az egész évi munkájuk gyümölcsét. Ma kereken egymilliárd forint az idei termelési tervük. Egy hét alatt 700—800 sertést dolgoznak fel, jut belőle a szomszéd megyéknek is. Szilveszterre 10 vagon virslire szól a megrendelés, mondja valaki. Meglesz? Ezzel a gárdával? Ha kisbalta potyog, akkor is! Nyíri Éva Mennyiség, minőség, technológia KNEB-vizsgá.at a takarmánygazdálkodásról A takarmánygazdálkodással kapcsolatban két alapvető tevékenységre irányuló vizsgálatot tart a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az ország kilenc megyéjére kiterjedően. A felmérés arra irányul, hogy az állattenyésztéshez és az állati termékek előállításához szükséges takarmányok megfelelő mennyiségben állnak-e rendelkezésre, s hogyan hasznosulnak táplálóértékben. Kiterjed a felmérés arra is, hogy a szálas, a tömeg- és abraktakarmányok szakszerű be- i takarításának gépesítettsége, továbbá a tárolás, a tartósítás műszaki-technikai feltételei hogyan alakultak, és késedelem vagy tartósítási hiba miatt mekkora beltartalmi, illetve mennyiségi veszteség keletkezik az üzemeknél. A nagyüzemek rét- és lege-* lőgazdálkodásával, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozó üzemek takarmányozásra felhasználható melléktermékeinek hasznosításával, az export és import kérdéseivel, a keverőüzemek műszaki-technikai színvonalával, kapacitásának kihasználtságával is foglalkoznak a vizsgálatnál. A felmérés az 1975. évre és 1976. első három negyedévére, illetve szükség szerint a IV. ötéves terv időszakára terjed ki.
