Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

XX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1976. OKTÓBER. 19., KEDD Mii j\ PESTME&YU HÍRLAP Legfontosabb a továbbképzés Ifjúsáp parlament az Arany János Termelőszövetkezetben Munkavédelmi feladatúk a Nagykőrösi Állami Gazdaságban Az év első hat hónapjában 6 üzemi baleset történt a Nagy­kőrösi Állami Gazdaságban. Sok ez, vagy kevés? Ha csu­pán a számot nézzük, talán nem tűnik soknak, de ha ösz- szehasonlítjuk az előző három év átlagával — 1973—75 kö­zött évente átlagosan 4 bal­eset történt — nagyon sok. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatra 2—2, a szőlő-, gyümölcságazatra és az adminisztrációra 1—1 bal­eset jutott. Az erdészeti és épí­tési ágazatnál egyetlen baleset sem történt, ban 1—1 munkavédelmi őr te­vékenykedik, s van még egy ötödik ember is, aki betegség esetén azonnal helyettesíti a társát. Valamennyi szocialista brigád vállalta, hogy baleset­mentesen dolgozi^, s egymást is segítik a balesetek megelő­zésében. A munkaverseny ér­tékelésénél a vállalásoknak ezt a pontját külön értékelik. T. Ágoston László A konzervgyár 8 0 éves Október 21-én, csütörtökön délután ünnepélyes MÉTE- rendezvényen emlékeznek meg a konzervgyár 'dolgozói a vállalat alapításának 80. év fordulójáról. Ünnepi beszédet dr. Gábor Gyula, a Magya: Élelmezésipari Tudományé.; Egyesület üzemi csoportjánál- elnöke mond. A gyár nyolc évtizedének történetét dr Konrád Zoltán termeltetés, osztályvezető ismerteti. Hogyan kell krónikát írni? Tanácskoztak a helytörténészek Az Arany János Termelő- szövetkezet ifjúsági parla­mentjét szombaton délutánra hívták össze a tsz bokrosi klubhelyiségébe, ahol az esős idő ellenére szép számmal megjelentek a fiatalok. A tanácskozást Pusztai Já­nos, a tsz pártalapszervezetének titkára nyitotta meg, majd Sz. Tóth László, a termelőszövet­kezet elnöke számolt be az if­júság helyzetéről. Elmondotta, hogy a tsz vezetősége és tagsá­ga tudatában van annak, hogy a fiatalok részvétele nélkül el­képzelhetetlen a jelen és a jö­vő formálása, és a szocializmus építése. Ezért a KlSZ-alapszer- vezettel karöltve, a tsz-, párt-, és gazdasági vezetősége a fiatalság helyzetének javí­tása, s az ifjúsági törvény rendelkezéseinek a végre­hajtására törekszik. Két éve rendezték meg az el­ső ifjúsági parlamentet, ahol már megnyilatkozott a fiatal­ság kezdeményező és kritikai készsége. A fiatalság nagy ré­sze ma is aktívan bekapcsoló­dik a közügyek intézésébe. A termelőszövetkezetben az idős és a fiatal tagok szemlé­letének összhangját igyekez­nek kialakítani. Nagy súlyt he­lyeznek a fiatalok oktatására. Csupán 1974 óta hat traktoros ! és öt növényvédő szakember kiképzését segítették. A fiata­lok közül évről évre többen elvégzik az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát is. Sokan vesznek részt alap- és középfokú pártoktatásban, s járnak közép- és felsőfokú is- iskolába. A jövő szempontjából lényeges, hogy a szövetkezet betakarítási munkáiban a szőlő-, gyü­mölcs- és paradicsomsze­désben részt vevő diákok közül is mind többen kap­janak kedvet a mezőgaz­dasági pályához. Az ifjúsági törvény szelle­mében, a sorra kerülő válasz­tásokon igyekeznek a fiatalok­nak a vezetésben helyet adni: Józan Imrénét például bevá­lasztották a vezetőségbe. A KISZ-titkárát meghívják a vezetőségi ülésekre. A fiatal tagoknak az elmúlt években két lakást alakítottak ki és kettőt vásároltak. Ha anyagi lehetőségeik engedik, a tsz_ben lakásépítési alapot is létesíte­nek. A felszólalások során Szabó Balázs KISZ-titkár elmondot­ta, hogy tervet dolgoztak ki a KISZ-tagok számának és köz­életi aktivitásának növelésére. A tsz életében a jobb és több termelést igyekeznek elősegí­Generáforral kezdték Több mint kél ezer utcai lámpa A nagykőrösi villanytelepet 66 esztendeje építették és 50 éve, hogy a város saját keze­lésbe vette. Nagykőrös város akkori képviselőtestülete 1909-ben megállapodást kötött a Ma­gyar Simens Schuckert Rész­vénytársasággal, villanytelep építésre és villamosáram szol­gáltatására, majd 1910. május 19-én a petróleumlámpák he­lyett felgyulladt városunkban a villanyfény. A vasút melletti telken fel­épült villanytelepen a villa­mos áramot két Diesel-motor­ral hajtott generátor szolgál­tatta. Az új energia iránt nö­vekvő igények miatt a tele­pet azonban már 1920-ban bő­víteni kellett, és 1926-ban a város teljesen átvette a vil­lany telep üzemeltetését, s a környék villamosításába is be­kapcsolódott. 1928-ban kiépí­tették az áramszolgáltatást Lajosmizsére és Örkénybe is. A vili any telepet először fő­városi szakemberek irányítot­ták, majd a vezetést a helyi Rétsági István vette át, aki nagy buzgalommal munkálko­dott a telep fejlesztésén. Fel- szabadulást követő újjáépítése két régi dolgozója: Lővy Im­re és Társi László munkáját dicséri. Később Beretvás Ká­roly mérnök, majd Ghiczy Pál és Bugyi József irányí­tották a telep működését. Azután, hogy 1948-ban a nagykőrösi villanytelepet is államosították, bekapcsolták Kecskemét város villamos- áram-szolgáltató hálózatba. Üzemi berendezése azután csak tartalékként működött, míg 1955-ben végleg leszerel­ték. Az áramszolgáltatás biz­tonságát jelenleg a kecskemé­ti távvezetéken kívül egy ceglédi, és külön biztonsági vezeték is szolgálja. Nagykőrös és környéke vil­lamos árammal való ellátása az 1951-ben alakult Délma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat hatáskörébe került, melynek egyik üzemigazgató­ságát városunkba telepítették. A város villanyhálózatának fejlődését jól érzékeltetik azok az adatok, melyeket az üzemigazgatóság egyik régi dolgozója, Egresy Tibor gyűj­tött össze. Közvilágítási lámpákból 1945-ben például 403 világí­tott, számuk a város felsza­badulásának 30. évfordulójára már meghaladta a kétezret. Ugyanezen idő alatt a helyi áramfogyasztók száma 2 ezer 487-ről 8 ezer 820-ra emelke­dett, a kis és középfeszültsé­gű villamos hálózat pedig 107,7 kilométerről 273,3 kilo­méterre bővült. (Kopa) Anyakönyvi hírek Született: Szelei László és Fekete Ibolya: István; Forgács Balázs és Barta Katalin: Eri­ka; Herman László és Virág Katalin: Katalin; Búz Ambrus és Balogh Katalin: Krisztián; Balogh Kálmán és Gál Teré­zia: Kálmán; Dobozi László és Medgyesi Magdolna: Brigitta; Balogh Sándor és Koroknay Mária: Dóra nevű gyermeke. Névadót tartott: Oláh Jó­zsef és Pavolek Terézia: Ani­ta; Bojtos József és Bóta Ju­liánná: László; Dobos József és Bíró Irén: Gábor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Palotai József és Sáfár Juliánná; Sa­si József és Babicz Ibolya; Szécsény Dénes és Petrezse­lyem Mária; Szabó Ferenc és Cecon Rozália; Gulyás László és Rab Juliánná; Nagy Lajos és Bakos Erzsébet. Meghalt: Cseri László (Víz- állás-Gátér d. 12.); Fomázi István (Alpári u. 2.); Boros Jánosné Halmi Rozália (Attila u. 28.); Erős Lászlóné Kovács Lidia (Aulich u. 15.); Barna Károlyné Országh Lidia (Sza­badszállási u. 4.); Zsuzsandor Gyula (Fekete dűlő 151/b.); Bucsás Gáborné Balogh Ro­zália (Zrinyi u. 77.) teni. Együttműködési szerződé­seket kötnek az iskolákkal és a vállalatokkal. A fiatalok sportolási terveit is támogat­ják. Király István, a tsz erdő­mérnöke, a fiatalok tanulásának fon­tosságát és a szorosabb tag­sági kapcsolatok kiépítésé­nek szükségességét han­goztatta. Gyulai András, fiatal tsz- tag azt javasolta, hogy premi­zálással növeljék a fiatalok munkakedvét, s örömmel üd­vözölte, hogy a tsz-ben futball­csapatot szerveznek. Gulyás Sándor, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára fel­szólalásában leszögezte, hogy megvalósíthatónak látja az Arany János Tsz ifjúságpoliti­kai célkitűzéseit. A tagokat fokozottabb aktivitásra, és a Mészáros János Tsz KISZ- szervezetével való mélyebb kapcsolat kiépítésére buzdí­totta. A felszólalásokra Sz. Tóth László elnök azzal válaszolt, hogy a jövőben még többet foglalkoznak a fiatalsággal. Befejezésül a megyei parla­mentre Szabó Balázs titkárt választották meg küldöttnek. Az ifjúsági parlament Pusztai János párttitkár zárszavával ért véget. K. I* Ne ve lés ? — Aztán vigyázzatok a la­pátokra, srácok! — mondta a sofőr és gázt adott. — Gyor­san fordulunk! — kiáltotta még, de a legénykék már nemigen figyeltek oda. Szem- meLátható büszkeséggel áll­ták körül a tözegkupacot. Egyikük felkapta a rábízott lapátot s kipróbálta. A tőzeg könnyű volt. Szinte repültek az apró morzsák, ahogy meg­lódította a nehéz lapáttal. — Gyerünk, dobjuk szét — mondta valamelyikük. — Jó ötlet — vélekedett felnőttesen a legkisebb. A többiek nevettek, s nekilát­tak. — Nem hagyjátok abba rögtön! — kiáltott a fiúkra váratlanul egy asszony. — Nem a ti dolgotok a parkosí­tás! Ki van az fizetve! Nézze meg az ember! A srácok megszeppenve tet­ték le a lapátot. Eddig azt hitték, hogy játszanak. ez a munka is rejt magá­ban annyi veszélyt, mint például az adminisztráció. Miből adódtak ezek a bal­esetek? Az egyik dolgozó a hibás trágyaszórógépet javította, s mikor végzett, leugrott a gép­ről. A havas földön megcsú­szott, megrándult a bokája. Tizenegy napig volt betegállo­mányban. Egy másik dolgozó a havas úton csúszott meg és eltört a bokája; 82 napig volt beteg. Az egyik könyvelőnő alatt összetört a szék; 75 nap táppénz lett az eredménye. Nyolc napig volt táppénzes ál­lományban az a dolgozó, aki trágyaszórás közben megcsú­szott a pótkocsi platóján és a lábába szúrta a villát. A szőlé­szetben az egyik időszaki mun­kás a tőke helyett, a lábát vág­ta el a csákánnyal. S egy újabb csúszás; a mezőőr elcsú­szott a havas úton és eltört a bokája. Hetven napig nem tu­dott munkába állni. Kovács Sándor igazgató sze­rint rendszeresen megtartják a munkavédelmi szemléket, szá- monkérik a munkavédelmi őrök által jelzett hiányosságok felszámolását, s az oktatást se mulasztják el. De vajon elég hatékonyak-e ezek az oktatá­sok? A szabályzat ismertetése aligha köti le az emberek ér­deklődését, s félő, hogy ha ötödször hallják ugyanazt, ta­lán már oda se figyelnek. Az egyik legjobb propagandaesz­köz a megtörtént balesetek is­mertetése, megvitatása, s meg­felelő előkészítéssel a filmvetí­tések is pozitív eredményre vezethetnek. Különösen nagy jelentősége van ennek most, az őszi betakarítási munkák idején, amikor sürget az idő és az időjárás szeszélyei is el­vonják az emberek figyel­mét. S azt hiszem van még vala­mi, amiről bár elég sokat be­szélünk, a szónak mégsincs megfelelő hatása: a munka­kezdés előtt és napközben fel­hörpintett „ártalmatlan” fél­decik, kisfröccsök. Lehet, hogy a Nagykőrösi Állami Gazda­ság dolgozóira ez nem jellem­ző, de sajnos a baleseti sta­tisztikák általában arról árul­kodnak, hogy egyes emberek még mindig nem tudnak ural­kodni ösztöneiken, nem tud­nak ellenállni a csábításnak. Természetesen vannak fi­gyelemre méltó eredmények is a gazdaságban. Ilyen többek között, hogy minden főágazat­nál negyedévenkénti váltás­Forgácsolás, korszerű géppel A Gépjavító és Faipari Szövetkezet esztergályosműhelyé­ben különböző anyagmozgató gépek alkatrészeit munkálják meg. Bundi Péter egy berendezés tengelyének bordázását végzi. Bálint Lajos felvétele A hét végén tanácskozásra gyűltek össze a város helytör­ténészei a Pest megyei levél­tár nagykőrösi osztályán. Ez alkalommal vendégül látták Pest és Szolnok megye szá­mos neves helytörténészét, akik egy egész napos honis­mereti vándorgyűlés alkalmá­ból látogattak el városunkba. A Hazafias Népfront és a Pest megyei levéltár rendezvényén részt vett Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának főelőadója és dr. Lakatos Ernő, a me­gyei levéltár igazgatója, aki a helytörténeti kutatások mód­szereiről tartott előadást. Elmondotta, hogy a megyei tanács döntése alapján a me­gye valamennyi községében évenként, és a tervidőszak­nak megfelelően ötévenként is készítenek majd hely- történeti krónikákat. Ez a munka nem jelent újdonságot a helytörténet kutatóknak, mi­vel a felszabadulás huszadik évfordulóján a legtöbb köz­ségben készült jubileumi kró­nika, s az azóta meghirdetett pályázatokra is számos hely- történeti tanulmány készült el. így például a legutóbb kiírt pályázatra, melynek eredmé­nyét novemberben hirdetik ki, 76 pályamunka érkezett be A megyei levéltárban és megye könyvtáraiban má 500 krónikát őriznek bizony­ságául a Hazafias Népfront által egy évtizede meghirde­tett krónikaíró mozgalom eredményességiének. A továbbiakban dr. Lakatos Ernő, a helytörténeti krónikák összeállításának módszerei, elemezte. Elmondotta, szülésé ges, hogy valamennyi község ben krónikaíró kört szervez­zenek, lehetőség szerint a mű­velődési házak szakkörekén. melynek tevékenységében a fontosabb üzemek, intézmé­nyek képviselői is részt vesz­nek. A körök feladata, olyan krónikák összeállítása, me­lyekben az elemző részek mel­lett eseménynapló és adattár is található. Dr. Lakatos Ernő módszer­tani előadását Pataky Ferenc ceglédi helytörténész saját ku­tatásai alapján gyakorlati pél­dákkal egészítette ki. A Hazafias Népfront honis­mereti mozgalmát hatékonyan támogató tanácskozás, mely­nek tapasztalatai a nagykőrö­si helytörténeti munkáiban i« közvetlenül hasznosíthatók, baráti beszélgetéssel ért véget. SPORT Őszintén és aggodalommal — labdarúgásról Érd—Nagykőrösi Kinizsi 4:1] Kinizsi: Tóth I. — Balogh, Orbán, Torma, Szalai, Szőke, Somlyai (Bélteki) Horváth, Tóth I., Hajdú, Farkas (Mohá­csi). Nk. Kinizsi serdülő— Érdi serdülő 2:0 Nk. Kinizsi ifi—Budaörs ifi 2:1 JÁRÁSI BAJNOKSÁG Nk. Kinizsi II—Albertivsa II 6:3 (1:0) Érdéin, irreális körülmények között (rossz talajú pálya, gyenge játékvezetés) szenve­dett vereséget a körösi labda­rúgócsapat. De ez nem ment­ség az eddigi nagyon gyenge szer ep Lésre. A gyökerek mé­lyebbek, sok száz jó szándékú szurkolót foglalkoztat az ered­ménytelen szereplés, de még a megyei szövetség vezetői és a sportszerű ellenfelek edzői sem találnak magyarázatot^ ar­ra, hogy mi van a jó nevű és népszerű Nagykőrösi Kinizsi­vel. Egy város hírnevét a lab­darúgócsapat helyezése, osztá­lya is befolyásolja. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a járásban is gömbölyű a labda és a konzerv akkor is elkel, ha járási osztályú lesz a csapat! Ez helytelen szemlélet! Régi igazság, hogy a felsőbb osz­tályban bent maradni köny- nyebb, mint oda feljutni. Ki­sebb helységeknek (Szigetvár, Paks) NB III-as labdarúgócsa­pata van. Jogosan kérdezik a vendégek, hogy Nagykőrös miért áll így a tabeLlán. Jó ne­vű, tisztes múlttal rendelkező sportemberek vannak Nagy­kőrösön, de korán abbahagy­ták az aktív sportolást, s nem vesznek részt — nem tudni miért — a sportszervezésiben. Szomolányi Gábor még negy­venéves korában is játszott, fia már harmincéves kora előtt szögre akasztotta a futballci- pőt, de ugyanígy tett Abonyi Sándor is; rejtély, hogy mi van Juhásszal? A második csapat­ban játszadozik, s azt a luxust, hogy a megye egyik legjobb védőjátékosát nem szerepelteti, egyik csapat sem engedheti meg magának. A fiatalítás he­lyes és jogos, de úgy kell vég­rehajtani, hogy a védelemben, a középpályán és a támadósor­ban is legyen legalább egy-egy rutinos játékos. Az edző jó szándékú igyeke­zete elismerésre méltó, nem az ő hibája az eddigi gyengébb szereplés. A tapasztalt, volt labdarúgóknak mellé kellene állniuk, hogy higgadt tanácsa­ikkal segítségére legyenek és a tehetséges, de tapasztalatlan játékosokból ütőképes csaoatot formál janak. Mert bárki bár­mit mond, nem közömbös a vá­ros. közvéleményének, hogy labdarúgócsapata milyen osz­tályban és milyen eredménnyel szerepel. Tizenhét évvel ez­előtt, ugyanilyen szomorú őszi napon írtam első cikkemet a körösi labdarúgásról — akkor is mélyponton voltunk — rö­videsen abbahagyom ez irányú tevékenységemet, de boldog tudat töltene el, ha bármilyen keveset is segíthettem volna. P. S. KEDDI SPORTMŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Gimnázium—Abonyi Gim­názium női, 16: Gimnázium— Szigethalmi Szakmunkásképző férfi: Kiskunlacháza: K. Szak­munkásképző—Nk. Toldi férfi. Cegléd: C. Közgazdasági Szak­középiskola—Nk. Toldi női diák bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14.30-tól: az úttörő-olimpia városi kis­pályás, II. korcsoportbeli első fordulója, TRAKISZ-pálya, 15: TRAKIS A—TRAKIS B, 16: Tormás—Városgazdálko­dás, kispályás TRAKISZ Ku­pa-mérkőzés. Mit iátünk ma a moziban? Az ötödik pecsét. Színes magyar film. Előadások kez­dete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI Az árbozi iskolában Sivatagban, őserdőben I—II. Lengyel film. Előadás kezdete: fél 7-kor. á i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom