Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

OD 1976. OKTOBER 8., FENTEK Elutazott hazánkból Meir Vifner Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak vendégeként Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára október 6—7-én látoga­tást tett Magyarországon. Az izraeli testvérpárt főtitkára csütörtökön elutazott Buda­pestről. Látogatásáról közleményt adtak ki, mely szerint vendé­günk megbeszélést folytatott Gyenes Andrással, a Központi Bizottság titkárával és dr. Be- recz Jánossal, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetőjével. A megbeszélése­ken kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenysé­géről, eszmecserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, áttekintették a nemzetközi helyzetnek a két testvérpártot érdeklő előtér­ben álló eseményeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői ismételten kifejezték elvtársi szolidaritá­sukat az izraeli kommunistáké nak a közel-keleti válság igaz­ságos és tartós rendezéséért folytatott harcával. A két párt kapcsolatáról és együttműködéséről elégedetten állapították meg, hogy azok a proletár internacionalizmus el­ve alapján jól fejlődnek. A maradandó, tartós barátság záloga: egymás jobb megismerése Losonczi Pál és Carlos Andres Perez beszéde a caracasi repülőtéren Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét és kíséretét Cara- easba érkezve Carlos Andres Perez, venezuelai államfő üd­vözölte. Beszédében meleg szavakkal méltatta a látogatás jelentősé­gét. A magyar nép, mondotta, kezébe vette sorsának irányí­tását, szabad hazában él, dol­gozik. Erre törekszik Vene­zuela is, küzd függetlensé­géért, gazdasági önállóságáért. Ezt a cél szolgálták az elmúlt esztendőkben végrehajtott államosítások, amikor a nép tulajdonába vette országa ter­mészeti kincséit, kőolaj- és vasérckészletét. Venezuela — hangoztatta — a világ vala­mennyi népével baráti kapcso­latok kiépítésére törekszik, tiszteletben tartva önrendel­kezési jogukat. A maradandó tartós barátság záloga: egymás jobb megismerése. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vá­laszában hangsúlyozta: — Igaz, hogy hivatalos kap­csolataink egészen friss kele­tűek. De az idő rövidségéhez, a nagy földrajzi távolsághoz mérve szépen fejlődőek és biz­tató jövővel kecsegtetnek. Ezért is tekintek nemcsak ér­deklődéssel, hanem kimondott bizakodással is küldetésem, tárgyalásaink elé. Külön örö­mömre szolgál, hogy látogatá­som országuk történetének ar­ra a nagy történelmi^ fordulót érlelő szakaszára esik, amikor a nép bizalmát és támogatását élvező kormány sikeresen és eredményesen fáradozik azon, hogy saját kezébe vegye or­szága mérhetetlen természeti erőforrásait, határozottan erő­sítse nemzeti függetlenségét és önállóságát, lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a déli félteke népeinek hasonló irá­nyú törekvéseihez. Bizonyos vagyok benne, hogy megbeszé­léseink, tárgyalásaink eredmé­nyei egyaránt szolgálják, a Magyar Népköztársaság és a Venezuelai Köztársaság, a két ország népeinek javát, az em­beriség haladó irányzatú fejlő­désének, a békének az üdvét. Meg vagyok győződve arról, hogy az országaink történeté­ben először létrejövő elnöki találkozó új fejezetet nyit kap­csolatainkban és a kétoldalú ügyeinken túlnőve — hasznos befolyást gyakorol a nemzet­közi fejlődés általános mene­tére is. Agostinho Neto Moszkvában Megkezdődjek a szovjet—angolai tárgyalások Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság és az Ango­lai Népi Felszabadítása Mozga­lom (MPLA) elnöke, párt- és állami delegáció élén, csütör­tökön hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet és angolai zászlók­kal feldíszített repülőtéren a Vendégeket Nyikoíaj Podgor- nij, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter és más magasrangú személyi­ségek fogadták. A két ország állami himnuszainak elhangzá­sa után Agostinho Neto fogad­ta a tiszteletére felsorakozott díszszázad parancsnokának je­lentését, majd kíséretével együtt szállására hajtatott. A Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet—ango­lai tárgyalások. Szovjet részről — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, Nyikoíaj Podgornij, Andrej Gromiko, és Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB titkára; angolai részről — Agostinho Neto, Jósé Eduardo dos Santos külügyminiszter, Carlos pénzügyminiszter és Jósé Luis Rochas (Dilolwa) tervezés- és Netho, a népi fegyveres erők vezérkari főnöke vesz részt a tárgyalásokon. A szívélyes, baráti hangulat­ban és a kölcsönös megértés szellemében folytatott megbe­széléseken részletes vélemény- cserét tartottak a szovjet—an­golai kapcsolatok kérdéseiről. Megállapították, hogy e kap­csolatok továbbfejlesztése, alapjaik erősítése megfelel a szovjet és az angolai nép ér­dekeinek, a béke és a bizton­ság ügyét szolgálja, mind Af­rikában. mind az egész vilá­gon. Ugyancsak kicserélték néze­teiket a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű kérdéseiről. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége csütör­tökön a nagy Kreml-palotá- ban estebédet adott Agostinho Neto tiszteletére. A szí­vélyes hangulatú estebéden be­szédet mondott Leonyid Brezs­nyev és Agostinho Neto. Az SZKP KB főtitkára kije­lentette: „Az angolai nép ne­héz, de dicsőséges győzelmet vívott ki, amely annál is in­kább figyelemre méltó, mert a régi és a modern gyarmato­sítás ellen egyidejűleg vívott küzdelemben született.’’ Brezs­nyev utált arra, hogy az MPLA és az angolai nép vere­séget mért, mind a belső reak­cióra, mind pedig az interven­ciós zsoldosokra és fajüldözők­re. „Népünk becsülettel kiállta a szabadság ellenfeleinek egye­sített rohamát. Ez történelmi jelentőségű egész Afrika szem­pontjából.” Leonyid Brezsnyev a továb­biakban méltatta Angolának az új élet építésében elért el­ső sikereit, hangoztatta, hogy az Angola előtt álló problé­mák megoldását elősegíti majd a két ország közötti együttmű­ködés. Válaszbeszédében Agostinho Neto kijelentette, hogy a Szov­jetunió segítsége a legfonto­sabb szerepet játszott Angola történelmi fejlődésében, füg­getlenségének kivívásában, az ország helyreállításában. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke köszönetét mon­dott a kubai népnek is, amely „a kellő pillanatban legjobb fiainak ezreit küldte Angolá­ba, segítve az angolai népet külső ellenségeinek legyőzésé­ben”. Agostinho Neto végül kije­lentette, hogy az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) és az angolai kor­mány őszintén törekednek a Szovjetunióhoz és a szocialis­ta közösség országaihoz fűző­dő kapcsolataik megszilárdí­tására és minden erejüket a békéért, a leszerelésért, és a vi­lág valamennyi népének füg­getlenségéért vívott harc ügyé­nek szentelik. Huszár István Tokióban Huszár Istvánt, a Miniszter­tanács elnökhelyettesét, akt a japán kormány meghívására érkezett Tokióba, október 7-én fogadta Miki Takeo miniszter- elnök, Huszár István megbe­szélést folytatott Koszává Zentaro külügyminiszterrel, Ohira Maszajosi pénzügymi­niszterrel és Komoto Tosio külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. Kono Kenzo, a parlament felsőházának elnöke fogadást, Koszaka Zentaro kül­ügyminiszter pedig vacsorát adott a Minisztertanács elnök- helyettesének tiszteletére. NEW YORK Púja Frigyes megbeszélései Púja Frigyes külügyminisz­ter az ENSZ közgyűlés 31. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője csütörtö­kön az ENSZ székhelyén meg­beszélést folytatott Michel Aladaye benini külügyminisz­terrel, az ülésszak napirendjén szereplő, valamint a két or­szág kapcsolatait érintő kér­désekről. A SZERDÁN HATALOMRA került thaiföldi katonai re­zsim nagyarányú letartózta­tásokba kezdett. Csütörtöki je­lentések szerint legkevesebb 3000 embert tartóztattak le, köztük nagy számban nőket. A letartóztatottakat felségsér­téssel, .kommunista felforga­tó tevékenységgel”, illegális fegyverhasználattal és állam­ellenes tevékenységgel vádol­ják. MIAMIBAN letelepült kubai elleníorradalmárok a felelő­sek azért a robbanásért, amelynek következtében lezu­hant a Cubana de Aviacion kubai légi közlekedési társa­ság utasszállító repülőgépe és hivatalos adatok szerint 78 ember életét vesztette. NICOLAE CEAUSESCU- NAK, az RKP főtitkárának meghívására baráti látogatás­ra Bukarestbe érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A KÖZÉP-EURÖPAI fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások csütörtöki plenáris ülésén dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK delegáció­jának vezetője szólalt fel. Ma kezdődik Budapesten a fejlődési béke- t/ Romesh Chandra sajtótájékoztatója az előkészületekről A Béke és Barátság Érdemrenddel tüntették ki a BVT főtitkárát A Bébe-vITáfftanács nemzetközi tekintélyének növelésében, vala­mint a nemzetközi békeszervezet és a Magyar Országos Béketanács közötti szoros együttműködés megteremtésében kifejtett munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrend kitüntetésben részesítette Romesb Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát. Az érdemrendet csütörtökön a Parlament Munkácsy-termében Sáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Sarlós István, a Hazafias Népfront Omágon Tanácsának főtitkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Nemzetiközi sajtókonferen­ciát tartott tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gében Romesh Chandra, a Bé- ke-világtanács főtitkára, aki beszámolt a hazánkban ma kezdődő fejlődési béke-világ­konferencia előkészületeiről, céljáról. A Béke-világtanács tevékenységének fontos állo­másaként méltatta a világkon­ferenciát. Az eszmecsere a harmadik világi problémáival foglalkozik, de a rendezőket az a cél ve­zérli, hogy vitafórumot te­remtsenek mindazoknak a prblémáknak, amelyek a té­mával foglalkozó emberek szá­mára érdekesek, éljenek bár­mely részén a világnak — hangsúlyozta. — Széles körű támogatást kívánnak nyújtani az egyes kormányok, illetve az ENSZ kezdeményezéseinek, se­gíteni akarják a harmadik vi­lág új gazdasági rendje érde­kében hozott határozatok és intézkedések érvényesítését. A fejlődés kérdéseivel foglalkozó elsó világkonferencia fontos célja, hogjy a különböző szer­vezetek ilyen Irányú intézke­déseihez közvetlen támogatást biztosítson. A magas szintű részvétel a konferencia sikerének egyik előfeltétele — mondotta a BVT főtitkára s üdvözölte, hogy a nyugati országok delegációi is széles körű politikai erőket képviselnek. A konferencia munkáját irá­nyító legfőbb testületben — mutatott rá Romesh Chandra — minden ország, illetve szer­vezet képviseletet kapott. A gyakorlati munka négy szek­cióban folyik majd. Ezeknem- csupán a véleménycsere fóru­mai: céljuk hasznos cselekvést indító akcióprogramok kidol­gozása is. Romesh Chandra köszönetét mondott az Országos Béketa­nácsnak a konferencia előké­szítéséért, majd befejezésül rá­mutatott, hogy a fejlődéshez béke kell, az elmaradottság, az éhség a béke és az enyhü­lés ügyét veszélyezteti. A fej­lődés és a béke szorosan kap­csolódik egymáshoz, a béKe- mozgakxm a népek erre irá­nyuló akcióinak foglalata. Az enyhülésért, a béliéért, a jólé­tért, a gazdasági felemelke­désért folytatott munkában kétségtelenül nagy szükség van a szakértők és a kormányok közreműködésére, a népek te­vőleges hozzájárulása nélkül ezek a törekvések azonban nem járnának kellő sikerrel, ered­ménytelenek lennének. Négy napon keresztül tehát ismét színes és mozgalmas ké­pet nyújt majd az Építők Szak- szervezetének budapesti szék­haza, annyi nevezetes nemzet­közi konferencia színhelye: ok­tóber tizennegyedikéig tart majd itt az a világérkezlet amelynek hivatalos elnevezése: „Együttes harc a fejlődésért, a békeerők szerepe”. Megtisztelő számunkra, hogy hazánk fővárosában zajlik le a négynapos tanácskozás. Nem tartozunk a fejlődő or­szágok közé, de jól tudjuk, s nem holt tananyagból, mit je­lentenek a szóba kerülő kérdé­sek. A magyar nép évszáza­dokon át szüntelen szabadság- harcot folytatott a külföldi el­nyomók és belső kollaborán- saik ellen, csak 1945 áprilisa hozhatta meg a felszabaduló,st és függetlenséget. Tudjuk, mit jelent a múlt öröksége, az el­maradottság. Bízunk abban, hogy a világ minden tájáról érkező vendé­geinknek alkalma lesz megis­merkedni a szocializmus épí­tésén munkálkodó Magyar Népköztársaság hétköznapjai­val, találkozhatnak népükkel^ szemtanúi lehetnek cselekvő szolidaritásunkna k. Fekete igazság Harci nap Franciaországban Csütörtökön egész Francia- országban a haladó szakszer­vezetek által meghirdetett or­szágos sztrájk határozta meg az élet ritmusát. 1968 május óta ez volt a legnagyobb munkásmegmozdulás az or­szágban. A baloldali szakszer­vezetek felhívásának sikere párizsi megfigyelők szerint ko­moly figyelmeztetés a kor­mány számára, jól mutatja az ország elégedetlenségét a nad- rágszíjmeghúzó gazdasági in­tézkedések miatt. A tiltakozó nap legnagyobb tömegmegmozdulásán, a pári­zsi felvonuláson több mint félmillió ember vett részt. A Nation tértől a Bastille téren át a République térig tüntető tömeg élén a CGT főtitkára, Georges Séguy, a CFDT főtit­kára, Edmond Maire és a FEN pedagógus szakszervezet vezetője, Andre Henry haladt. A baloldali pártok közül, ame­lyek támogatásukról biztosí­tották a harci napot az FKP-t Georges Marchais, a párt fő­titkára képviselte, a szocia­listákat egy hattagú küldött­ség élén Claude Estier (Mit­terrand első' titkár nem vett részt a menetben), a baloldali radikálisok delegációját pedig Francois Loncle országos tit­kár vezette. A demonstráció után a tüntetést meghirdető három szervezet vezetői úgy nyilat­koztak, hogy folytatják a har­cot a kormány nadrágszíjmeg- húzó szükségterve ellen és újabb közös megmozdulásokat rendeznek. Ezek közül az el­sőt október 23-án tartják a fiatalok munkához való jogá­nak védelmében. Tegnap Salisburyben, Rhodesia fővárosá­ban ismét tüntetésekre került sor a fekete többségi kormányért a Smith-féle uralom el­len. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenleg folyó namíbiai vitája során a felszólalók szinte egyöntetűen állapítják meg, hogy az Afrika déli részén kialakult válsággóc fenye­geti az egész kontinens békéjét és biztonsá­gát. Az ENSZ apartheid ellenes bizottsága szer­dán ülést tartott abból az alkalomból, hogy a világszervezet immár három évtizede foglal­Pár nappal ez­előtt százezres lel­kes tömeg üdvö­zölte Salisbury­ben Abel Muzore- wa püspököt, az Afrikai Nemzeti Tanács (ANC) külső szárnyának vezetőjét, aki 16 hónapos külföldi távoliét, önkéntes száműzetés után érkezett haza Rhodesiába. A fe­kete lakosság ér­dekeit következe­tesen képviselő püspök megjele­nése Salisbüry- ben teljesen meg­változtatta az erő­viszonyokat közte és Joshua Nkomo, az ANC belső ve­zetője között A brit—amerikai csomagtervvel kapcsolatban békülékeny hangot megütő Nkomót a múlt héten csak mintegy 1500 támogatója fo­Abel Muzorewa püspök, a rhodesiai színesbö- rűek mozgalmának radikális vezetője, önkéntes száműzetéséből visszaérkezett Salisburybe. gadta Salisburyban, amikor öthónapos külföldi látogató- kőrútja után hazaérkezett. A két ANC-vezető hazaér­kozik a dél-afrikai faji megkülönböztetés kérdésével. Ez alkalommal meggyőződésüket fejezték ki a bizottság tagjai, hogy döntő szakaszába érkezett az apartheid elleni harc, s ez a küzdelem sikerrel végződik. Az ENSZ teljesíti kötelességét a dél-afrikai népekkel szemben, energikusan támogatja igazságos harcukat a faji elnyomás ellen. Georgij Se- vel, az Ukrán SZSZK külügyminisztere hang­súlyozta, hogy a szocialista országok követ­kezetesen és szilárdan támogatják Dél-Af- rika, Zimbabwe és Namíbia népeinek küzdel­mét. kezesük után ugyan még nem találkoztak egymással — pe­dig ebben egyeztek meg tíz nappal ezelőtti gaborone-i ta­lálkozójukon, amelyre több hónapos szünet után került csak sor a botswanai főváros­ban —, de Nkomo máris meg­változtatta eddigi békülékeny álláspontját, kijelentve, hogy egy ideiglenes kormány létre­hozása és a fekete többségi uralom bevezetésének kétéves időszaka kérdésében nem a je­lenlegi rhodesiai kormány az illetékes, hanem „ránk, a nép­re tartozik”. Annak is hangot adott, hogy j Nagy-Britannia az öt szomszédos ország állam­fői lusakai nyilatkozatának nyomására igyekszik most ez ügyben konferenciát tető alá hozni és nem a Kissinger-féle kezdeményezés miatt. Washington Afrika-politiká­ját, változatlanul a bizonyta­lanság jellemzi. Természete­sen az amerikai tőke beruhá­zásai szabják meg a kormány magatartását, s bár az ango­lai kudarc az Egyesült Álla­mokat aktívabb politikára ösztönözte, ez csak olyan lát­ványos külső jelekből mérhető le, mint hogy két év óta elő­ször járt e héten magas rangú amerikai politikus Rhodesiá­ban. Az VSA taktikája csu­pán arra szorítkozik, hogy va­lahogy biztosítsa külpolitikai és gazdasági érdekeit Afrika déli részén, fékezze a népek egyre erőteljesebb felszabadító harcát, s hogy valahogy meg­ossza őket. A brit—amerikai csomagterv lényege tulajdon­képpen csak annyi, hogy mivel Washington felismerte: Afri­kában ütött „a fehér bástyák végórája”, közülük kettőben, Rhodesiában és Namíbiában megpróbál fekete bábrezsime- ket létrehozni és a harmadi­kat, a számára legfontosabbat, a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-rezsimjét igyekszik konzerválni. Tíz évvel ezelőtt e terv talán sikerült is volna, de a jelenlegi nemzetközi és afrikai helyzetben — a portu­gál gyarmatbirodalom össze­omlása és az angolai háború kimenetele után — most már csak ideges kapkodásnak tű­nik. Rhodesia feketebőrű lakosai hatmillióan vannak, a fehérek száma pedig 250 ezer. Az or­szág már félig felszabadított területein népi bizottságok jöt­tek létre. A Smith-rezsim po­litikai ős gazdasági helyzete egyre romlik, s a zimbabwe-i hazafiak — miként az elmúlt napokban is — újabb sikeres harci cselekményekkel vála­szoltak a rhodesiai fajüldözők és nyugati támogatóiknak arra a kísérletére, hogy tovább is hátráltassák a hatalom átadá­sát az afriké•' többségnek. Alacs B. Tamás i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom