Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
2 •Mem Jf _____ xJ untm 1976. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK A tizedik ötéves terv vitája a szovjet parlamentben Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. október 26-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Az ötéves terv ismertetése után az előadó rátért az ennek szerves részét alkotó 1977. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak ismertetésére. Bajbakov beszámolóját követően Vaszilij GarbuzoV pénzügyminiszter terjesztette elő a Szovjetunió jövő évi költség- vetésének tervezetét. A költségvetést, mint mondotta, az SZKP XXV. kongresszusán meghatározott feladatokból kiindulva, a jelenlegi társadalmi fejlődés és a kommunista építés igényeit figyelembe véve úgy állították össze, hogy biztosítsa az ország gazdasági és kulturális fejlődéséhez, a nép jólétének növeléséhez, a Szovjetunió védelmi képességének megszilárdításához szükséges eszközöket. A költségvetési bevételek összege jövőre — a tervezet szerint — 238,8 milliárd rubel, a kiadásoké pedig ennél 200 millióval kevesebb, 238,6 milliárd rubel lesz. Délután a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának ülésével megkezdődött a tizedik ötéves népgazdaság-fejlesztési terv és az 1977. évi terv, illetve költség- vetés délelőtt előterjesztett törvénytervezeteinek vitája. A parlament két háza, a szövetségi és nemzeti tanács különNyikoLaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke előterjeszti a tizedik ötéves terv törvénytervezetét. külön vitatja meg az előterjesztést. A délutáni ülésen felszólaló képviselők, köztük Nyikolaj Vasziljev, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának első elnökhelyettese és Alek- szej Vatcsenko, az Ukrán Legfelsőbb Tanács eltnöílce felhívták a figyelmet a kitűzött feladatok hatalmas arányaira. Hangsúlyozták, hogy a terv igen feszített, de teljesen reális, megvalósítható. Megfelelően tükrözi az SZKP-nek az ország gazdasági ereje fokozására, a nép ENSZ-HATÁROZAT Transkei nem független! Az ENSZ 31. közgyűlése kedden este egyhangúlag elfogadta az afrikai országok és az apartheid bizottság nevében Leslie O. Harriman nigériai nagykövet által beterjesztett határozati javaslatot, amely érvénytelennek minősíti Transkei függetlenné nyilvánítását. A szavazásnál 134 ország támogatta a határozatot, ellenszavazat nem volt, egyedül az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól. A határozat megállapítja, hogy a dél-afrikai fajüldöző kormány Transkei függetlenné nyilvánításával az apartheid embertelen politikáját akarja megszilárdítani: célja a fehér kisebbség uralmának fenntartása és Dél-Afrika őslakosságának megfosztása elidegeníthetetlen 'jogsaitól. Az ENSZ-közgyűlés 2. bi- xofctságában (gazdasági és pénzügyi bizottság) az ENSZ környezetvédelmi programjának eddigi vitája bizonyította: a környezetvédelem szorosan összefügg a világbéke fenntartásával. az általános és teljes leszereléssel, a gyümölcsöző államközi kapcsolatok meghonosításával. életszínvonalának állandó emelésére irányuló törekvéseit. A szövetségi tanács ülése az esti órákban ért véget. A törvényjavaslatok megvitatása csütörtökön délelőtt, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának ülésén folytatódik. Dinmuhamed Kunajev kitüntetése A Kremlben szerdán átnyújtották a Lenin-rendet és másodszor a Szocialista Munka Hőse címmel járó Sarló és Kalapács Arany Érdemrendet Dinmuhamed Kunajeimek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának. A magas kitüntetést azzal érdemelte ki, hogy sikeresen mozgósította a köztársaság kommunistáit és összes dolgozóit a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó kongresszusi határozatok teljesítésére. A kitüntetések át- nyújtásániá! jelent volt Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és más szovjet vezetők. KAIRÓ Az arab államfők elfogadták a ríjad!javaslatokat Kedden este — másfél órás záró üléssel — ért véget az arab államfők kairói értekezlete. A tanácskozásról kiadott záróközlemény, amelyet valamennyi résztvevő aláírt, kimondja: véget kell vetni a Az UNESCO 19. általános értekezletén Megkezdődött az általános vita Jóború Magda felszólalása Alekszej Koszigin a Szovjetunió Minisztertanácsa nevében üdvözletét küldött az UNESCO Nairobiban megnyílt 19. általános értekezletének részvevőihez. Taita Towett kenyai minisztert választották az UNESCO- közgyűlés 19. ülésszakának elnökévé. Az ülésszak jóváhagyta napirendjét, amelyben többi között bekerültek a Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslatok. Jóború Magda, az UNESCO- közgyűlés 19. ülésszakán részt vevő . magyar küldöttség vezetője, mint az előző ülésszak elnöke, felszólalásában hangsúlyozta: az UNESCO nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának és azoknak a feladatoknak, amelyeket ez a dokumentum ró a szervezetre. A magyar delegáció vezetője rámutatott: az UNESCO-közgyűlés 18. ülésszakán elfogadott határozatok megvalósítása megmutatta. hogy szoros összefüggés áll fenn a nemzetközi feszültség enyhülése, a békés egymás mellett élés. valamint a népművelés. tudomány, kultúra fejlődése között. Az általános vita első felszólalója, Ale’cszmdr Pira- dov. n szövi'** '-"'.-’a" •-» helyettes vezetője állást foglalt a chilei küldöttség meghatalmazásának elismerése ellen, minthogy a junta cselekedetei összeegyeztethetetlenek az UNESCO alapokmánya elveivel. A küldöttek és elsősorban a szocialista országok képviselői melegen üdvözölték a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetőjét abból az alkalomból, hogv a VSZK-t felvették az UNESCO tagjainak sorába. Ugyancsak az UNESCO teljes jogú tagjává vált Mozambik, a Seychelles- szigetek és Grenada. libanoni vérontásnak, megfelelő feltételeket kell biztosítani arra, hogy a jövőben ne ismétlődhessék meg az annyi áldozatot és anyagi kárt Okozott polgárháború, biztosítani kell az ország újjáépítését és garantálni kell a palesztin nép igazságos harcának feltételeit. A csúcsértekezlet a közös közleményen kívül egy határozatot is elfogadott. Ennek első pontja kimondja, hogy a csúcsértekezlet elfogadja a ri- jadi hatos értekezlet javaslatait. (A határozatnak ezt a pontját Irak nem fogadta el.) A második pont felhívja az arab államokat, hogy erőforrásaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget Libanonnak, a sokat szenvedett libanoni és palesztin népnek. Intézkedik a határozat az arab békeerők pénzügyi alapjának biztosításáról is: közös alapot hoznak létre, ameynek felhasználósáról a libanoni elnök — a.ki a bákeerők felett is rendelkezik — dönt. A libanoni államfő konzultálná fog azokkal az országokkal, amelyek legkevesebb tíz százalékkal járulnak hozzá a költségekhez. UJ DELHI Indira Gandhi az alkotmánymódosításról Indira Gandhi indiai miniszterelnök szerdán a parlamentben pontról pontra megindokolta az indiai alkotmány módosítását célzó törvénytervezetet, és kijelentette, hogy arra a demokrácia kiteljesítése érdekében van szükség. Az indiai miniszterelnök foglalkozott a 16 hónappal ezelőtt bevezetett rendkívüli állapot fenntartásának szükségességével, és rámutatott, hogy annak bevezetését az ellenzék elutasító álláspontja indokolta. Az indiai miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint az alkotmány- módosítás célja állítólag a végrehajtó hatalom központosítása. Közölte, hogy a módosító törvényjavaslat „az alkotmányban foglaltakat kívánja világosabbá tenni”. Hozzátette, hogy a kabinet minden tagja egyben a parlarr-’-+nek is tagja, és annak felelős. (Folytatás az 1. oldalról.) b) A hatalom a világfejlődés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkásosztály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletárdiktatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különbözik minien kapitalista államtól, amely bármilyen formában is, de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia mindenoldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális névelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c) Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk valódi értékének. Ezek tiszteletét és megbecsülését ápolja népünk és ifjúságunk tudatában. Munkásosztályunk és forradalmi pántja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek, és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építőmunkánk nagy lendítőereje a cselekvő szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatóst, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás eredményeiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése gyakorlati megnyilvánulása a proletár internacionalizmusnak. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke úralma ellen, és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca értékes támogatás szocialista épitőmunkánkhoz, a közös erőfeszítéseinkhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista hazafiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitiz- mus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezik is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommunizmus és a szovjetellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagoik színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatós különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteiknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus—le- ninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. O A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktatónevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó terület, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista— leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink , szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. ★ A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miat' érdemei elismerése mellett központi bizottság titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi bizottság új titkára Borbély Sándor 1931-ben Nagybun községben született. Munikáscsaládból származik. 1947 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949-ig szerszámlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ-bi- zottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ Központi Vezetőségének főinstrükto- ra. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komsaomől főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ- bizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt if- Tagja a párt csepeli intéző júsági bizottságának, majd a bizottságának, pártszervező KISZ szervező bizottságának. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központ:’ Bizottságának póttagjává választották. 1959—62 között elvégezte a- SZKP KB 3 éves pártfőisko Iáját. 1962-től 1966-ig a Csepel Vas- és Fémművek párt- bizottságának titkára. Ezt kö vetően a XXI. kerületi párt- bizottság első titkára, 1970-tő’ pedig a Csepel Vas- és Fém művek pártbizottságának el6 titkára. A X. kongersszus óts a Központi. Bizottság tagja 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője Az MSZMP Közpxmtl Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta.
