Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

1976. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Épül az új híd Tahitót falunál A közlekedés számára korszerűtlenné vált a tahitótfalui Duna-híd. A Hídépítő Vállalat szakemberei 11 méter széles új hidat építenek. A közlekedés zavartalan lebonyolítása ér­dekében érdekes technikát alkalmaznak. A pillérektől 26 mé­ter távolságra cölöpöket vernek le, s a régi hidat átvontatják az ideiglenes tartókra, így a forgalom nem szünetel. Termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozás Szerdán a TOT Budapesten országos termelőszövetkezeti közművelődési tanácskozást rendezett. Moharos József, a TOT elnökhelyettese megnyi­tójában elmondotta: örvende­tes, hogy a közös gazdaságok a közművelődéssel, oktatással és továbbképzéssel kapcsola­tos feladataikat úgy oldják meg, hogy a tagok politikai, szakmai és kulturált felké­szítése általában megelőzi a korszerű fajták, eljárások be­vezetését, a modern gépek be­szerzését és felszerelését. Dr. Németi László, a TOT titkára beszámolójában arról szólt, hogy a közös gazdasá­gok jelentős összegeket fordí­tanak szociális és kulturális célokra. A rendelkezésre álló összegeket általában jól hasz­nálják fel, viszont megesik, hogy néha a külső szervek tá­masztanak meg nem alapozott igényeket a szövetkezetekkel szemben, A tsz-ekben már körülbe­lül 100 függetlenített közmű­velődési ügyintéző dolgozik, de még jobb lenne a helyzet, ha a falun élő értelmiségiek meg­osztanák tudásukat, ismere­teiket a szövetkezeti dolgo­zókkal. Á nagy családok lakáshelyzete Lépést tartani az igényekkel Hívatlan vendég voltam egy tízemeletes toronyházban, ahol még nem lakott senki. Hat­vanhat pazarul felszerelt la­kás. A valóság talán azért tűnt meseszerűnek, mert a sarkig tárt ajtók között alig találtam embert. Végre az egyik erké­lyen megpillantottam egy munkásasszonyt, aki a lépcső betonját köszörülte. Több gyermek Amikor vagy két héttel ez­előtt a megyei tanács lakás­ügyi osztályán hallottam erről a váci épületről, azt mondták: a lakások műszaki átadása megtörtént, néhány napon be­lül 24 nagy család beköltözhet. De az építők azóta is a hibá­kat javítgatják. S csak a szom­szédos toronyház egyik erké­lyéről láttam egy kíváncsisko­dó gyermekarcot. Amíg az üres lakásokban nézelődöm, néhány adat tolakszik gondo­lataimba: tehát a számok nem változtak. Pest megyében 725 nagy család vár még lakás­kiutalásra. Közülük 24 remél­hetőleg már nem sokáig. Ha a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat betartja legújabb ígéretét, akkor november első napjaiban csökken a lakásra váró nagy családok száma. Mi tagadás: máris úgy ér­zem, hogy az adatok felsoro­lását nem így kellene kezde­ni, hiszen amikor Vácra ér­keztem, boldog embereket akartam látni. Csakhogy az előttünk álló, a még megoldat­lan problémák tolakodóbbak, mint az eredmények. Pedig amit eddig elértünk, az is bi­zakodásra ad okot. Bizakodás­ra és további odafigyelésre. Mert amikor a nagy családo­sok lakásellátására vonatkozó rendeletek megjelentek, Pest megyében mindössze 169 nagy családos igénylő volt, azóta — 1974. január 1-től — 673 több gyermekes család kapott la­kást. Tehát akik most lakásra várnak, azok az utóbbi két és fél évben váltak nagy csalá­dossá. A sokgyermekes csalá­dok fokozott szociális ellátá­sát támogató politikánk ked­vező hatást váltott ki: örven­detesen növekszik a gyerme­kek száma. Ezzel persze a ma­gunk elé tűzött feladatok is növekednek. S mire kimond­juk: elértünk valamilyen szintet, már azt is mondjuk, hogy újabb igények keletkezé­séhez teremtettük meg a felté­teleket. „Most már istenes" Mintha csak ezt az utóbbi mondatot példázná a Cziráki család egyszoba-konyhás, komfort nélküli lakása a váci Kossuth Lajos utca 13-ba.n. Ahogy Cziráki Ferenc mondja, „törzsgyökeres” váciak és ahogy most laknak, az már „istenes”, legalább az egész­ségre nem veszélyesek a kö­rülmények. — A mamánál kezdtük egy százötven éves vályogházban — emlékezett vissza Cziráki- né. — Hihetetlenül rossz kö­rülmények között éltünk. A két kisebb gyerek koraszülött volt, most sem teljesen egész­ségesek. Volt időszak, amikor naponta járt hozzánk az orvos. Már éppen albérletet keres­tünk a három gyerekkel, ami­kor a tanács először segített: akkor kaptuk ezt a lakást, ez már közel sem annyira vizes, mint a másik volt, pedig ez is öreg épület. — Én a kertes házat szok­tam meg — kapcsolódik a be­szélgetésbe Cziráki Ferenc. — Kicsit félek is az újtól, de a jót mindig könnyebb meg­szokni és nekem egy kicsit közelebb is lesz a hajógyár­hoz. Ott vagyok villanyszere­lő, a szakmát is ott tanultam. Nekem még most is hihetet­len, hogy lakást kapunk és fizetni sem kell érte. A házaspár talán pillanatok­ra meg is feledkezik rólam. A nyitott ablakon behallatszik a gyerekek zsibongása, Hajnal­ka, a nagylány igyekszik ren­det tartani, hol Katit, hol Fe­rikét csendesíti. A szülők pe­dig a majdani gyerekszoba el­rendezését tervezgetik. Itt, eb­ben a lakásban már minden csak átmeneti, minden az új lakásba költözést sejteti hetek óta. Rövidesen az M—2-es is — Bízunk benne, hogy a tavasszal átadott M—1-es to­ronyépület után, rövidesen az M—2-es épületbe is beköltöz­hetnek a lakók — mondta dr. Szamosvölgyi Alfréd, a váci tanács igazgatási osztályának vezetője. — A mostani kiuta­lásokkal lakáshoz juttatjuk mindazokat, akik 1975. decem­ber elsejéig a nagy családos kategóriába tartoztak. A be­költözés előtt álló lakások át­lagosan 53 négyzetméter alap- területűek és értékük 480 és 530 ezer forint között van. De a nagy családosoknak még a használatbavételi díjat sem kell kifizetni, csupán a vil­lany- és a gázóra árát. — Jelenleg még további 31 nagy családos lakáskérdése vár megoldásra — folytatta az osz­tályvezető. — De ők már 1975 után váltak nagy családossá. Számukra 1978-ban tudunk la­kást biztosítani. Sőt, terveink szerint 1980-ig azokat is ellát­juk lakással, akik csak eztán válnak nagy családossá. A váci helyzetkép nagy vo­nalakban megegyezik a me-1 gyei tapasztalatokkal: végül is azt mondhatjuk, hogy a me­gye valamennyi városában si­kerül lépést tartanunk a nagy családosok lakásigényeivel. De sajnos közel sem ilyen ked­vező a kép a községekben, különösen azokban, ahol nincs lakótelep jellegű — célcsopor­tos — építkezés. Pedig a jogos igények ezeken a területeken is sürgetővé váltak. Természe­tesen figyelembe kell venni a társadalom korlátozott teher­bíró képességét, de nem bele­nyugvással. Keresni kell azo­kat a lehetőségeket, hogy a községi tanácsok, a helyi ipa­ri és mezőgazdasági üzemek­kel összefogva, hogyan tudják segíteni a lakásépítkezéseket, úgy, ahogy azt teszik a budai járás sok községében. Kriszt György Tettre készen - közös érdekekért Várospolitikai munka Nagykőrösön A napokban összegeztük az MSZMP Politikai Bizottságá­nak 1973. július 3-i — a váro­si pártbizottságok munkájáról szóló — határozata végrehaj­tását. A határozatot követő — az elmúlt tervciklus jelentős há­nyadát felölelő — rövid há­rom év vizsgálata lehetőséget adott a munka értékelésére, elkövetkező feladataink meg­határozására. Intézkedési ter­vünk végrehajtása során a kö­vetkező időszakra tapasztala­tokat gyűjtünk, amiket mun­kánk során felhasználunk. A várospolitikai munka tervsze­rűbb, célirányosabb lett. Ösz- szehangoltabb, élőbb kapcso­lat alakult ki a megyei szer. vekkel. Hatékonyabb és rend. szeres a helyi és megyei appa­rátusok közti munkakapcso­lat. A határozat végrehajtását elősegítették a megye Városai­ban megtartott, várospolitiká­val foglalkozó tanácskozások tapasztalatcserék. Városfejlesztés közös erővel Városunk részleges középfo­kú központ, a múltból örökölt számos gonddal, melyeknek felszámolásában — főleg az elmúlt IV. ötéves tervben — lényeges lépéseket tettünk. A volt mezővárosból iparosodó város lettünk, a városfejlesz­tésben jelentősen haladtunk előre, azonban az életmódban az átalakulás lassúbb. A 61 pártszervezetben dolgozó mintegy 1700 kommunista munkája révén a munkáskol­lektívák, a tömegszervezetek tevékenysége egységesebbé, összehangoltabbá vált. Idősze­rű, hasznos javaslataikat fo­kozatosan beépítjük terveink­be, a nyílt várospolitika ki­alakítása érdekében. Városunk a korábbi tervcik­lusoknál többet lépett előre. Például az elmúlt tervidőszak­ban annyi lakást építettünk, mint az azt megelőző tíz év­ben, bár a nagyütemű lakás­építést csak részben követte kommunális beruházás. Ja­vult a vízellátás, nőtt a szennyvízcsatorna-hálózat, nőtt a vezetékes gázellátás, bővült a járdahálózat. Javítot­tuk a bölcsődei, óvodai ellá­tást, növeltük az általános is­kolai termek számát — gond­jaink azonban továbbra is vannak. Az elmúlt ötéves terv alatt a városfejlesztési célok megvalósításához 40 millió fo­rinttal járultak hozzá üze­meink intézményeink váro­sunk lakossága. Nagyban segí­tették legfontosabb kommuná­lis gondjaink enyhítését _ a konzervgyár, a DÉMÁSZ Üzemigazgatósága, a Városgaz­dálkodási Vállalat a 21-es Vo­lán helyi üzemegységének munkáskollektívál. Fejlődik az ipar és a mezőgazdaság A közigazatási területünkön működő 45 különböző gazdál­kodási egység az ipari ágaza­tokban termelési értékét több mint 40 százalékkal a mező- gazdaságban majdnem 30 szá­zalékkal növelte alacsonyabb létszámmal. A cselekvési programokban meghatározott feladatokat üzemeink döntő többsége az eltelt idő arányá­ban teljesítette, illetve túltel­jesítette. Pártbizottságunk in­tézkedéseket tett lemaradó gazdasági egységeinknél a gazdasági év sikeresebb befe­jezése érdekében. Városunk­ban kevés a helyi központú gazdasági egység, így jelentős feladataink vannak a koordi­nációs munkában. Kölcsönös információval, a tervfeladatok egyeztetésével eredményesen kapcsoltuk össze városfejlesz­tési céljaink teljesítése érde­kében a központi és helyi egy­ségeket. Munkánkat eddig ke­vésbé tudtuk koordinálni a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalattal, a 21_es Volán, valamint több ipari szövetkezet központjaival. Ipari üzemeinkben lassú, de fokozatos létszámnövekedés van, ugyanakkor a mezőgaz­daságban rohamosan csökken a munkaerő. Üzemeink mun­káskollektíváira minden vo­natkozásban megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk. Vég­rehajtó bizottságunk, pártszer­vezeteink rendszeresen értéke­lik a munkások helyzetét, szükség szerint tesznek intéz­kedéseket. Kommunistáink több mint fele az iparban dol­gozik, s csak 20 százaléka a me­zőgazdaságban. Párttagságunk. Nyomkeresők és S. ŰS-akció Rí ifjúsági vöröskereszt Pest megyei eredményei és tervei A Magyar Vörösíkereszt Pest megyei vezetőségének — az if­júsági egészségneveléssel fog­lalkozó szakbizottsága — mi­napi ülésén az elmúlt moz­galmi év munkáját értékelte. S hogy a téma mennyire köz­érdekű, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a megye minden úttörőcsapatában, s két szakmunkásképző iskola kivételével, minden középis­kolában ifjúsági vöröskeresz­tes csoportok tevékenyked­nek. Csupán az általános isko­lákban 12 ezer az aktivisták száma, s az idei tanévben 4900 gyermek kapcsolódott újonnan a mozgalomba. Egészségvédelem Az ifjúsági vöröskeresztes csoportok az ifjúsági szerve­zetekkel együttműködve beil­leszkedtek az iskolák életébe. A mozgalom feladata hármas: a fiatalok helyes egészségügyi szokásainak kialakítása mel­lett felkészíti őket a családi életre, s bevonja az egészség- ügyi és szociális kérdések megoldásába. A felvilágosító­nevelő munkában az egészsé­ges életmód, a testedzés nép­szerűsítése, a káros szenvedé­lyek elleni küzdelem, s a sza­bad idő ésszerű felhasználá­sára buzdítás a cél. S az eszközök? Csökken a gyakorta érdektelenségbe ful­ladó előadások száma, s he­lyüket átveszik a beszélgeté­sek. Utóbbiakon 14 ezerrel több fiatal vett részt az idén, mint tavaly. A fogászati hónap idején a dabasi, monori, váci, ráckevei járásokban, s Cegléden, Nagy­kőrösön változatos programo­kat állítottak össze a fiatalok. Rajzpályázatok, vetélkedők, bemutatók, egészségügyi kira­katok propagálták a száj- és testápolást. Csupán ennek az egy mozgalmas hónapnak az eseményein 1079 úttörő- és 696 kisdobos őrs vett részt. Idén először hirdettek egészségügyi *bábpályázatot, amelyen az általános iskolák bábszakkörei ötletes műsorok­kal szerepeltek. Tanfolyamok, versenyek Az ifjú egészségörök — ők még általános iskolába jár­nak — képzéséről tanfolya­mokon gondoskodtak. Immár általánossá vált, hogy a tan­folyamokat megyeszerte ver­senyekkel, vetélkedőkkel zár­ják. Így például a középfokú iskolák elsősegélynyújtó ver­senyére 42 csapat nevezett be, A megyei csecsemőgondozó vetélkedőn 14 általános és 10 középfokú iskola csapatai vet­tek részt. ötvenhárom szakmunkás- képző intézeti csapat, s 55 if­júmunkás csapat vett részt májusban a gödöllői honvé­delmi napokon, melyek szer­vezésében a Vöröskereszt köz­reműködött. Az ifjúsági vöröskeresztesek segítenek a tantermek szépí­tésében, az udvarok virágosí- tásában, tisztántartásában a budai, a gödöllői, a nagykátai és a váci járás fiataljai állnak élen. Emellett az idős embe­rek gondozása, a véradások, szűrővizsgálatok szervezése és a Vöröskereszt nemzetközi S. O. S. akciója során a fia­talok bebizonyították: talpra­esetten, lelkesedéssel végzik önkéntes munkájukat. Hogyan tovább ? Az ifjúsági vöröskereszt fel­adatköre növekszik, tágul. Ez látszik a tervekből, melyek­ben az eddigi tennivalók mel­lett idén az egészséges élet­módra, testedzésre nevelés kü­lönös hangsúlyt kap. Több fó­rumon, s többet foglalkoznak majd a sportnak az egészség- védelemben elfoglalt helyével. A tanfolyamok továbbra is a csecsemőgondozás, a házi betegápolás, az elsősegély- nyújtás, s a kis egészségőrök képzése témáival foglalkoznak majd, s csakúgy mint eddig, versenyekkel fejeződnek be. A környezetvédelmi felada­tok megoldásába is bevonják idén a , fiatalokat, s több- helyütt környezetvédelmi őr­söket szerveznek. Részt vál­lalnak a felnőtt Vöröskereszt­szervezetek munkájából is, a szociális otthonok, napközi otthonok patronálásával. Nemzetközi kapcsolataik is szélesednek: sokan leveleznek, cserélnek albumot, ajándékot más országok fiatal vöröske- reszteseivel. A kérdezz-felelek délutánok, a filmvetítések, az egészség- ügyi játékok, a totók, a nyom­kereső versenyek adják majd Az alkohol nyomában, a Köz­tünk jár az ellenség, s az Idős emberek hete a közlekedés­ben mozgalmak ifjúsági prog­ramjainak gerincét.-V. G. P. nak több mint fele fizikai munkás; egyharmada no; s minden ötödik párttag fiatal. A párt-, a tanácsi, a tömeg­szervezeti testületekben és ap­parátusokban jelentősen emel­kedett a fizikai munkások, a nők, s a fiatalok aránya. Nö­vekedett a politikai tovább­képzésben részt vevő munká­sok száma is. A helyi ÁFÉSZ és a többi kereskedelmi egységek mun­káját a MÉK, a termelőszö­vetkezeti bolthálózat, s a konzervgyár is segíti. A lakos­ság ellátásában jelentős az ÁFÉSZ közös húsfeldolgozó, valamint a zöldség-, a gyü­mölcsellátásban kialakult gya­korlat. Ennek lényege: a kon­zervgyár minden olyan termé­ket, amelyet felvásárol — a város igényeitől függően — az ÁFÉSZ, a MÉK és az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat bolthálózatán keresztül folyamatosan, jó minőségben, a mindenkori áraknál olcsób­ban teríti, javítva így az ellá­tást, s csökkentve egyes ter­mékeknél az egyébként magas piaci árakat. Az áruellátáshoz hozzájárulnak a kistermelők is. Van még tennivaló A párthatározat végrehajtá­sában még mindig bőven van tennivalónk. Növelnünk kell az eszmei, politikai mun­ka színvonalát, hatékonyabbá kell tenni az oktatáspolitikai, a művelődéspolitikai határo­zatok végrehajtását. Célkitű­zéseink, feladataink meghatá­rozásánál összehangoltabb programot kell kialakítani a szomszédos területekkel, a fej­lesztésben, az ellátásban, a koordinációs munkában. Cél­jaink valóraváltásához alap­vetően fontos, hogy életerős, a rábízott feladatokat jól ellátó építőipari kivitelező kapaci­tást hozzunk létre, azért, hogy a lakásépítésben, az iskolabő­vítésben, a bölcsőde, óvoda fejlesztésében, az egészségügy, a kereskedelem területén meg­levő gondjainkat időben eny­híteni tudjuk. Javítani kíván­juk a kommunális ellátottsá­got, új tervet készítünk az ed­dig megoldatlan szennyvíz- tisztítási probléma megszün­tetésére. Bővíteni kívánjuk a szolgáltatásokat. A városfej­lesztés tervének kialakításá­ban, a döntések előkészítése során az eddiginél gyakrabban támaszkodunk a munkásfóru­mok, a különböző társadalmi rétegek véleményére, hasznos javaslatára. Városunk lakossá­gának jogos igényeivel min­denki tisztában van. Az eddig kapott sok százmilliós állami hozzájárulás is ezt bizonyítja. Ez a támogatás azonban véges, így amit ezen felül akarunk, ahhoz az eddig elért eredmé­nyek mellett még nagyobb összefogásra van szükség. Társadalmi összefogással Városunk politikai, tanácsi vezetése kéri a lakosságot, mindenkit, akit illet, hogy ér­tékelje eddig nyújtott hozzájá­rulását a Város, s egyben sa­ját gondjainak enyhítésében. Mérlegelje, mit tett eddig, s mit kíván tenni konkrétan, milyen többletmunkát, anya­got, pénz tud előteremteni kö­zös és egyéni gondjaink- mi­előbbi megszüntetéséhez. Vá­rosát csak az szeretheti iga­zán, csak az haladhat velünk együtt, aki építésében, szépíté­sében aktívan közreműködik. Biztos, hogy tettekre kész em­berek ezrei, a kollektívák együttesen az elmúlt tervcik­lusnál többet érnek el a tár­sadalmi munkában, s már az idén túlszárnyaljuk az egy évre számított 8 millió forin­tos átlagot. Ebben a társadal­mi összefogásban mindenki partnerünk, aki konkrét tettek­kel bizonyít. A társadalmi ösz- szefogásban a tanácsnak. a KISZ-nek, a Hazafias Nép­frontnak, a tömegszervezetek helyi bizottságainak — ve­lünk együtt —, az eddigieknél jóval szervezettebben, többet kell tenni reális, elérhető cél­jaink valóraváltásáért. PÁSZTOR ISTVÁN, az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottságának első titkára 1 k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom