Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
T 'im r/'x/r m. • ■>*. 'm. n Hl. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM f\" 1976. OKTÓBER 19., KEDD Aszályos nyár után Kiegyensúlyozott gazdálkodás a termelőszövetkezetekben Növekszik az állatállomány Járásunkban a növénytermesztés vetésszerkezetében a múlt évihez viszonyítva lényeges változás történt. Űjabb termelőszövetkezeteik — a val- kói Egyesült Zöldmező, a vérségi Barátság — léptek be a nádudvari KITE termelési rendszeribe. A búza- és napraforgó termesztésben is áttértek az ipar szerű gazdálkodásra. A két tényező együttes hatásaként a búya vetésterülete négyszáztizennyole, a kukoricáé nyolcszázüzenhat, a napraforgóé négyszázhatvan hektárral több mint az előző évben. A felsorolt növények vetésterületének növelése az egynyári szálastakarmányok és más szántóföldi növények területének rovására történt. A múlt évihez hasonlóan az Idén is kedvezőtlenül alakult a zöldborsó termesztése. Ennek egyrészt a korai fajtákból használt rossz minőségű vetőmag, másrészt az aszályos idő az oka. Szövetkezeteinknek ez több mint hét és fél millió forint kiesést jelent. Magasabb termésátlag rozsból és takarmányból A rossz időjárás miatt gabonafélékből is kevesebb termett. A termésátlag ugyancsak búzából volt kisebb, mint tavaly, nagy az átlagos szóródása. Akad szövetkezet, ahol húsz mázsa volt a hektáronkénti termés, de olyan is ahol több mint harmincnyolc mázsa. Rozsból és takarmányból a tavalyinál jóval nagyobbak a termésátlagok. Míg a növénytermesztésben jelentős változásokat rögzíthettünk, az állattenyésztésben koránt sincs így. A juh kivételével az első félévben csökkent az állatállomány. A legutóbbi adatok szerint azonban megalapozott, lassú fejlődés indult meg, és év végére várhatóan a kívánt szintre emelkedik mind a sertés-, mind a szarvasmarha-állomány. A csökkenés egyébként selejtezés, illetve állománycsere következménye. Jelentősen nőtt a budapesti téeszekben a baromfitenyésztés és az ebből származó bevétel; több termelőszövetkezetben emelkedett a tejtermelés. Járási szinten 4,2 százalékkal. A melléküzemek szerepe Szövetkezeteink minden esztendőben jelentős bevételt realizálnak a melléküzemekből. Megállapításunk kiváltképp a budapesti gazdaságokra érvényes. Mindhárom fővárosi téeszben hatvanöt százalék fölött részesedik a melléküzem. A nem gazdaságos segédüzemeket, termelőszövetkezeteink — részben még tavaly — fölszámolták. Ami megmaradt, jól kiegészíti, ellensúlyozza az alaptevékenység alacsony nyereségét. Az aszályos időjárás miatti terméskiesés ellenére a járás szövetkezetei a felvett hiteleket határidőre törlesztik. Haladékot csupán két téesz kért. A jó tervezésnek, tervszerű gazdálkodásnak köszönhető elsősorban, hogy eddig tartós pénzügyi zavar egyik szövetkezetben sem volt. Átmeneti gond főleg abból származott, hogy a vásárló iparvállalatok későn fizettek. Ne játsszunk a tűzzel Tanácsok a fűtési idényre Szaporodik a háztartásokban használatos elektromos energiával működő gépek, berendezések száma. Üzemeltetésük csak akkor veszélytelen, ha megtartjuk a kezelési előírásokat. Megkezdődött a fűtési idény, sajnos, ilyenkor gyakran keletkezik tűz a fűtőberen- ' dezések helytelen használata | miatt. A hagyományos tüzelési mód mellett elterjedt a szén- hidrogének fűtési célra történő felhasználása. A tűzesetek utáni ellenőrzések tanulsága szerint is megállapítható, hogy a házingatlanok bérlői, tulajdonosai nem mindig tartják meg azokat a szabályokat, melyek a berendezések üzemeltetésére irányadók. Sokszor lobban lángra a helytelenül és szabálytalanul tárolt olaj. A cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyagok, a tüzelőberendezések szabálytalan használata már többször vezetett tragédiához. A halállal végződő szomorú példák felsorolása helyett, néhány jó tanácsot szeretnénk adni. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést használjunk. A tüzelőolajjal működő berendezés begyújtásakor ellenőrizzük, hogy a felfogó tálcába került-e olaj, észlelhető-e csöpögés; amennyiben igen, szüntessük meg, ellenkező esetben tűz üthet ki. Üzemeltetett és felhevült tüzelőberendezést olajjal feltölteni nem szabad. Füstelvezetésre csak hézagmentesen illesztett füstcső alkalmazható, amelyet másfél méterenként szétesés ellen rögzíteni kell. Tüzelőolajat csak ellenálló anyagból készült alaktartó edényben tároljunk. Különösen ügyeljünk a helyiségekben tárolt olaj mennyiségére. Többször okoztak tüzet gyufával, öngyújtóval játszó gyerekek. Ezért is kérjük a szülőket, ne hagyják magukra gyermekeiket, a tűzszerszámokat is tegyék el olyan helyre, hogy ne juthassanak hozzá. A tűzoltóparancsnokság önkéntes tűzoltók bevonásával a közeljövőben ellenőrzi a lakóházakat, középületeket tűzvédelmi szempontból. Bízunk benne, hogy a lakosság szívesen fogadja a segítő szándékkal érkező önkéntes tűzoltókat, akik tanáccsal is ellátják a háztulajdonosokat, bérlőket, a középületek gondnokságait. Grenács József, járási-városi tűzoltóparancsok- helyettes — Megfiatalodik az esztergomi kályhacsempegyár. Az új gyárban 1980-tól a jelenlegi évi 350 ezerrel szemben egymillió csempét gyártanak majd. Ezzel az esztergomi üzem az ország legnagyobb kályhacsempegyára lesz. Ez a mennyiség 10 ezer középméretű beépíthető, és 7—8 ezer hordozható kályhához lesz elegendő. Az új gyárat az 1979. decemberi határidő előtt átadják. Mindent egybevetve: az aszályos -nyár, az őszi esőzések, az állománycsere miatti átmeneti állománycsökkenés hatására szövetkezeti gazdaságaink bevételei valószínűleg kisebbek lesznek a tavalyinál és a tervezettnél. Ennek következtében kevesebb jut a biztonsági- és tartalékalapra. Még ha kisebb lesz ;s a gazdaságok bevétele, a nyereség- részesedés nem csökken. Bevétel a másodvetésből Egyáltalán nem biztos azonban, hogy kevesebb lesz a termelőszövetkezetek jövedelme. A már említett gondos munka, tervezés és tervszerűség mellett a másodvetések értékesítéséből származó bevételek is ellensúlyozhatják a kedvezőtlen idő miatti kiesést. Nagyobb lehet a nyereség azért is, mert némely szövetkezet túlzott óvatossággal becsülte meg várható eredményeit. Ha így lesz, az óvatosság bocsánatos bűnnek számít majd. K—P Jól alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz Értékelték a péceli pártszervezetek munkáját A járási pártbizottság legutóbb a péceli pártszervezet munkáját értékelte. Tíz alapszervezet dolgozik a községben, a teljes létszám alig kevesebb mint kétszáz. Jó a taggyűléseken a részvételi arány: a tagság kilencven százaléka rendszeresen részt vesz a közös munkában — taggyűléseik munkagyűlések —, vitakészségük kielégítő. Abban sincs semmi meglepő, hogy olyan napirendi pontok iránt nagyobb az érdeklődés, amelyek közelebb állnak a tagság érdeklődési köréhez, ismereteihez. A tárgyalt témák az élet széles területeit ölelik fel. A szűkén vett szervezeti életen kívül mindazzal foglalkoznak, ami az alapszervezet működési területén történik, s valamilyen módon hatással van az ott dolgozók életére. Harminchétből csak egy A vezetőségek szakmai, politikai felkészültsége jónak mondható. A nők és férfiak arányával, az iskolai végzettséggel sincs különösebb gond. Figyelemre érdemes hogy; a harminchét vezetőségi tagból csupán egy a harminc éven aluli. A vezetőségek is a munkaterületük jellegéből adódó feladatokkal foglalkoznak elsősorban. Az üzemekben a termeléssel, általában a gazdálkodással összefüggő kérdések szerepelnek a napirenden; iskolákban, kórházakban az oktatás, nevelés, gyógyítás témái kerülnek előtérbe. Ugyancsak a munkahelyhez, lakóhelyhez, munkabeosztáshoz igazodik a pártcsoportok felépítése, létszáma, munkastílusa. Az utóbbi időben a pártvezetőségek nagyobb segítséget adnak a pártcsoportoknak, többek között azzal is, hogy a csoportbizalmit rendszeresen meghívják a vezetőCsatorna és buszmegálló A Betonútépítő Vállalat üllői főépítésvezetőségének dolgozói Isaszegen, a Zsámboki úton új csapadékelvezető csatornát építenek. A munkájukat egy Weimar-típusú markológép segíti. ségi ülésekre, ahol munkájáról is véleményt mondanak. Figyelve a távlatokra Nélkülözhetetlen feltétele a jó munkának az információ. Még a kisebb jelentőségű fel adatok is jobban megoldhatók ha ismerjük a nagyobb összefüggéseket, azt a tágabb közeget, ahol munkánk hatásai érvényesülnek. Ezt szem előtt tartva tájékoztatja a község' pártbizottság az alapszervezetek gazdaságpolitikai kérdésekről. Tette ezt a IV. ötéves terv teljesítésének értékelése- kor, az V. ötéves terv indítása, kor; s akkor is, amikor a szocialista munkaverseny- és br! gádmozgalom korszerűsítése vált időszerűvé, valamint az 1976. évi gazdaságpolitikai cse lekvési program elkészítése idején. Része a gazdaságpolitikai munkának a munkahelyek vezetőinek rendszeres beszámoltatása. Ez többnyire pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken történik. Nyilvánvalóan nem csupán számonkérés miatt teljesítik a péceli gazdálkodó szervek évről évre tervüket, de ellenőrzés hajtóerő, mint- ahogy a pártszervezetek tevékenységének következtében sokat javul munkahelyi demokrácia is. Fontos része a pártalapszer- vezetek munkájának az agitáció. a felvilágosítás, a párt- határozatainak, a bel- és külpolitika időszerű kérdéseinek ismertetése. Formája: pártnapok, csoportos megbeszélés, szemléltető eszközök, vitakör. A pártoktatásban a tagság nyolcvan százaléka vesz részt, a KISZ-, szakszervezet, népfront szervezésében évente átlagosan négyszázan járnak tö- megpolitika-aktatásra. Kielégítő felkészültség Gyorsan megkedvelte a tagság a vitaköröket. A havonta egy alkalommal tartandó foglalkozásokon egyetemi végzettségű, politikailag jól felkészült előadók vezetik a vitát. Pécelen nagy taglétszámú tömegszervezetek és mozgalmak működnek. Az alapszer- vezetek tagsága az évek során elsajátította ezeknek a szervezeteknek, mozgalmaknak a pártirányítását. Nagy tapintatot igénylő munka ez, hiszen semmiképpen sem szabad megsérteni önállóságukat. Ezért lényeges azoknak a párttagoknak a kiválasztása, akik az említett szrvezetekben a párt, politikáját képviselik. Összefoglalva megállapítható: a nagyközség alapszervezetei megfelelően helytállnak a hétköznapokon, jól képviselik a párt politikáját; alkalmazzák a helyi viszonyokhoz, sajátosságokhoz. kp Az első villamosvonat Gödöllőig, ötvenkét kilométeren A minap olvastam egyik újságunkban : „— Magyarországon 1932. október 12-én indult az első villamosmozdony húzta vonat — Komáromig.” Ez az adat már többször szerepelt, tárgya volt televíziós fejtörőknek is. Ebben a szövegezésében azonban téves. Ezen a vonalon közlekedett ugyanis először magyar gyártmányú, Kandó Kálmán alkotta, villanymozdony vontatású vonat. Az első villamos vonatot Magyarországon 1912-ben helyezték üzembe a Rákospalota—Űjpest—Veresegyház—Vác, illetve Veresegyház—Gödöllő összesen 52 kilométer hosszú vonalon. A pályaépítési és vezetékszerelési munkálatok 1908-tól 1912-ig tartottak és azután indult meg a közlekedés. A szerelvényeket az 1895. típusú, egyfázisú, váltóáramú Siemens —Schuckert gyártmányú villanymozdonyok vontatták, és üzembe helyeztek ugyanennek a gyárnak az előállításában utasokat is befogadó motorkocsikat is. A veresegyházi vonal egészen a második világháború végéig villanyvontatással működött. Ekkor a vezetéktartóoszlopokat, hogy pontonokat tudjanak szállítani, elhajlították Váctól Gödöllőig az újraépített veresegyházi deltán keresztül. (A veresegyházi deltának külön története van: az állomás előtt a váci és gödöllői ágat egy sínpár kötötte ívben össze, így a szerelvények, tehervonatok a veresegyházi állomás kikerülésével haladhattak Vácról Gödöllőre. Kevesen tudják, hogy az első világháború utáni trianoni béke- szerződés egy sor fővonalunkon a kettős vágányt is megtiltotta.) A pálya tönkrement, a németek a motorkocsik és mozdonyok hajtóműveit kiszerelték és elszállították. Rákos állomáson még éveken át ott álltak a „kibelezett” motorkocsik. A váci állomáson egyébként tábla hirdeti a régi Siemens— Schuckert mozdonyok, a vonal üzembe helyezésének emlékét. Mi lett a vonal további sorsa? A vezetéktartó oszlopokat kiszedték, a becses színesfém felső vezetékeket összetekerték — ezt a németek szerencsére nem vitték el — és felhasználták az ugyancsak lerombolt, de elsőrendű fontosságú Budapest—Hegyeshalom fővonal újjáépítéséhez. A veresegyházi vonalon pedig lassan megindult a forgalom. Először csak Gödöllő és Vác közt a deltán át, azután Budapest felé is. Az újjépí- tett pályán gőzvontatással indult a közlekedés: hosszú időn át a kis 375 típusú, hegyi pályára alkalmas mozdonyokkal (az ún. fóti ív az ország egyik legnehezebb pályaszakasza), majd 324-es és legutóbb a magyar mozdonygyártás büszkesége, a 424-es húzta a szerelvényeket Az idő azonban halad tovább. A mintegy 14 vonatpár javarészét már az M 41-es modem magyaf Diesel-mozdony vontatja. És végre sebességben elérjük az egykori villanyvonatok sebességét. Modemek a Diesel-mozdonyok, modemek, kényelmesek a 6 ajtós, négytengelyes személykocsik, lassan megközelítik talán a menetrendi pontosságot is. Fazekas Mátyás Balesetek Gépkocsi elé kanyarodott a kerékpáros — Súlyosan megsérült a gyalogos — Gépkocsival villanyoszlopnak ütközött — Bevonták egy ittas vezető jogosítványát A csövek lefektetése előtt Nagy Sándor szocialista brigádjának tagjai mélyítik az árkot. A csatorna elkészültével ezen a helyen buszmegálló is épül. Uj. Fekete József felvételei Figyelmetlenül gépkocsi elé kanyarodott Zólyom Ferenc vácszentlászlói lakos; az ütközés következtében könnyű sérüléseket szenvedett. Zólyom Ferenc helybeli lakos Vác- szentlászló belterületén gyalogosan tolta kerékpárját, nem nézett körül, mielőtt kanyarodott volna. Aszód lakatlan területén, a 3-as számú főúton Juhász István budapesti lakos személy- ! génkocsival elütötte Tóth Ká- J roly gyalogost, aki súlyos sé : rüléseket szenvedett. i ! Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette személygépkocsiját Pécel la- : kott területén Lázár János, j helybeli lakos és az útszéli | villanyoszlopnak ütközött. Utasa, Harsányi Ambrus 16 éves ipari tanuló súlyos sérülést szenvedett. Ittasan vezette személygépkocsiját Kassa Gyula, veresegyházi lakos, a rendőrség jogosítványát bevonta és megindította ellene az el-'' -ást i
