Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

MŰVELŐDÉSI HÁZAK MŰSOR ' MOZIK Gyömrő: Két aranyásó. Mag­lód: Volt egyszer egy vadnyu­gat, I—II. Ménde. Holtbiztos tipp. Monor: Fehér csuiklya. Pilis: Labirintus. Üllő: A ve­réb is madár. Vecsés: Rendet csinálok Amerikában és visz- szatérek. A három palesztin fiatal (jobbról balra): Abdel-Jabbar Hussein, Nijmeddin Abdul-Hadi és Hassam Zeiton. Nagyon szívesen látott ven­dégei voltak a múlt hét vé­gén a Monori József Attila Gimnázium és Szakközépis­kola diákjainak. Három, Magyarországon ta­nuló palesztin egyetemista, Abdel-Jábbar Hussein orvos- tanhallgató, Nijmeddin Abdul- Hadi leendő mérnök és Has­sam Zeiton orvostanhallgató látogatott el az iskola IV-es KISZ-alapszervezetének meg­hívására Monorra, apró aján­dékokon, jelvényeken, képes­lapokon túl, néhány filmszala­got is magukkal hozva. A ve­títővásznon megelevenedett az üldözött nép történelme, a monori diákok megismerked­hettek a palesztin gerillák egyik kiképző bázisával, majd hallhattak egy csodálatosan szép palesztin dalt, s láthat­ták az izraeliak által elköve­tett gaztetteket. Amikor a vetítés végétért és újra világos lett a terem­ben, néhány pillanatig semmi sem törte meg a döbbenet csendjét, hamarosan azonban egyre-másra kapták a kérdé­seket a palesztin egyetemis­ták. Főleg Abdel Jabbar Hus­sein válaszolt türelmesen, őszintén, s az együttlét így gyorsan átalakult kötetlen, baráti beszélgetéssé, amelyet csak rövid időre szakított meg az iskola II/C osztályos ta­nulóinak irodalmi műsora. A színvonalas összeállítással a diákok nagy sikert arattak a szolidaritási hónap járási ren­dezvényein, s megnyerték a palesztin egyetemisták tetszé­sét is. V. J. Az üllői tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta Döntés előtt gondosan mérlegelnek Mind kevesebb a szabálysértés Üllő nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága a napok­ban tárgyalta meg a szabály­sértési beszámolót, mely évek­re visszamenőleg ismertette a feljelentéseket s elintézésük módját. A törvény életbelépése, 1968. április 14-e óta, 1970—1973 között volt a legtöbb szabálysértés, évente 135—151 fordult elő. Azóta javult a helyzet, 1975- ben 73, idén, szeptember 30-ig, 80 szabálysértést követtek el. 1 A magasabb szám oka elsősor­ban az, hogy az 500 forintnak megfelelő érték alatti bolti lopások újabban szintén sza­bálysértésnek minősülnek, s 1973. július 1. óta nem tartoz­nak a bíróságok hatáskörébe. Az idén tulajdon elleni lo­pás 30 fordult elő, kontárko­dásért 8, iskolai mulasztásért 7. gépjármű menetlevél ok­mánnyal elkövetett szabályta­lanságért 6, veszélyeztetésért (kutyával) 5, tanácsi rendelet megszegéséért 5, bejelentési kötelezettség elmulasztásáért 3, hivatali személy megsér­téséért 2 és egyebekért 10 esetben indult eljárás. A szabálysértési bizottság­nak Üllőn 23 tagja van, és mindig a soron követ­kező két-két tagot hívják meg a tárgyalásra. A feljelentések 90 százalékát a bizottság tárgyalta, 10 száza­lékában egyénileg döntöttek. Az idén kirótt bírság ,ösz- szege 67 ezer 50 forint, 4 ezer 800 forintot törölni kellett, mert az elkövető négy sze­mély inkább az elzárást vá­lasztotta. A bírság kiszabása­kor a bizottság minden -eset­ben figyelembe vette a cse­lekmény súlyát, az elkövető személyi körülményeit és anyagi helyzetét, a szerzett anyagi előnyt, az okozott kárt és az elkövetett szabálysértés gyakoriságát. Az építési előfokú hatóság nem tesz feljelentést engedély nélküli, illetve engedélytől el­térő módon történt építke­zésért, mert saját hatásköré­ben, rendszerint helyszínen bírságolja az elkövetőket. Az építészeti rendészeti bírság ugyanis hatéko­nyabb eszköz az engedély nélküli építkezések meg­akadályozására. 1974-ben 25 személyt, 1975­ben 7, az idén egy személyt kellett építészeti rendészetileg bírságolni. A végrehajtó bizottság, a szabálysértési törvény végre­hajtását megtárgyalva és a be­számolót egyhangúlag elfo­gadva, megállapította, hogy a törvény maradéktalan végre­Jelenet a H/C-sek műsorából. Péter László felvete’.ei Gyorsítani kell a betakarítást BEFEJEZÉS ELŐTT A SZÜRET A járás termelőszövetkeze­teiben a múlt héten meg­gyorsult az őszi munkák üte­me. Sajnos, az időjárás nem vette kegyeibe a földeken dol­gozókat, pénteken például kiadós eső állította meg á munkát. Amint a Pest megyei Ta­nács monori járási hivatalá­nak élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályán meg­tudtuk, az őszi vetőszántás 85 százalékát fejezték be a tsz-ek. Az őszi vetések 60 százaléka kész, a búza fele már földbe került. A kenyérgabona vetését mindenképpen gyorsítani j kell, hogy november 1-ig mindenütt földbe kerül­jön a mag. A betakarítás üteme is las­súbb a tavalyinál. A burgo­nyaszedés jól halad, már csak 150 hektár szedése van hát­ra. Folyik a szója, a napra­forgó és a kukorica betakarí­tása. A kukorica törését is gyorsabbá kell tenni, hiszen a [ 7 ezer 800 hektáros területből mindössze 1200 hektáron fe­jezték be a betakarítást. Nyújtott műszakokat szer­veztek szinte valamennyi kö­zös gazdaságban, hogy időben és jó minőségben fedél alá j kerüljön a tengeritermés, i amely gyengébbnek ígérkezik a tavalyinál. A szüret ezen a héten mindenütt befejeződik. Sok segítséget nyújtottak már | eddig is az általános és kö- j zépiskolás diákok, akiknek munkájára ezután is valószí- I nűleg szükség lesz a termelő- szövetkezetekben. I (g.) A járás munkásmozgalmiunk íöriéneíeW (7.) Emlékek és dokumentumok A KMP tevékenysége Gyomron és környékén 1912-ben a monori járásból mesterségesen kialakított gyömröi járás nyolc községe már a századforduló felgyor­suló kapitalista fejlődésében a főváros vonzásába került. A vidék gazdasági életében a gyömrői és oszlárpusztai gróf Teleki, mendebillepusztai Ko- burg hercegi nagybirtokok, a tápiósápi középbirtokok ját­szották a meghatározó szere­pet. A nagybirtokok és a kis- parcellák nyomorterjesztő vi­lágából mind többen mene­kültek a főváros üzemeibe, lettek a fejlődő proletáriátus tagjai. Az a folyamat azon­ban, amely megbontotta a fel­ső Tápió-vidék agrárgazdasá­gát, mennyiségi és minőségi vonatkozásban is, a lakosság átalakulását vonta maga után. Egyfelől a helyi földműves la­kosság nincstelen vagy kispa­raszti csoportjai Budapesten, főként a fővárosi építkezése­ken kerestek munkát, s foko­zatosan mindinkább eltávo­lodtak a mezőgazdaságtól, másfelől az ország távolabbi vidékeiről, illetve a fővárosból ide költöző munkás kispolgári csoportok jelentősen hozzájá­rultak a lakosság számszerű növekedéséhez és a társadal­mi átalakulás meggyorsításá­hoz. ★ Az első világháborút meg­előző években a társadalmi struktúra igen összetett és sokrétű képet mutatott. A megmaradt mez "gazdasági né­pességen kívül (kisbirtokosok, Tápiósülyben, március 27- én, Antalicz Istvánt, Benkó Andrást, Losonczi Lajost vá­lasztották a község vezetőivé. Tápiósápon, Szvitek Pál, Szántai János irányításával, forradalmi törvényszék ala­kult. A tápiósülyi katonai tábor felett, amelyben az el­ső világháború román és olasz hadifoglyait tartották fogva, a Hadügyi Népbiztos­ság megbízottai vették át a parancsnokságot. Mindent megtettek, hogy a tífuszjár­ványtól, spanyolnáthától ti­zedelt foglyok életét emberi­vé tegyék. A bőségesen fel­halmozott és a foglyok elől addig elzárt készletekből ju­tott az éhező budapesti mun­kásságnak is. ★ A 133 napos tanácshatalom éppen csak megkezdhette for­radalmi átalakító munkáját, amikor rátörtek az interven­ciós csapatok. / A gyömrői járás területe 1919. május első napjaiban a frontvonal fenyegető közelsé­gébe került. Az ellenforradal­mi erők Tápiósülyben és Gyömrőn már a proletárdik­tatúra bukását ünnepelték, amikor a budajjfesti munkás- ezredek megállították és visz- szavetették az intervencióso­kat. Gyömrőn, az április köze­pén őrizetbe vett Teleki grófi család tagjai után, most letar­tóztatták a rémhírekét ter­jesztő Kóczán és Földváry földbirtokosokat és több ve­zető közigazgatási tisztviselőt. A proletár Vörös Hadsereg azonban nem bírt az egyesült külföldi ellenforradalmi erők­kel: augusztus elsején a ma­gyarországi Tanácsköztársasá­got megdöntötte a túlerő. Dr. Gecsényi Lajos (Folytatjuk.) uradalmi cselédek, summások) mind számottevőbb kétlaki munkásság (főként építőmun­kások), sőt kifejezetten ipari munkásság, kisiparos, közal­kalmazott, vasúti dolgozó van jelen. A világháborús időszak a munkássá válás folyamatát erősítette a falvakban. A ki­bontakozó hadiüzemi termelés elnyelte a frontokról vissza- maradtakat. Ebben a társadalmi és gaz­dasági közegben a munkás- mozgalom már a XIX. század utolsó éveiben talajra talált Spontán aratósztrájkokról, munkamegtagadásokról érkez­tek hírek az uradalmakból, megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az újjászervezett Szociáldemok­rata Párt szervezetei. Az első szervezőknek szembe kellett nézniük a hatósági, a csend­őrségi és főszolgabíród meg­torlással, a megélhetési lehe­tőségek elvesztésével. Mégis az 1903. évi szociáldemokrata pártkongresszuson már Tápió- süly, Tápiósáp és Űri szerve­zetei is képviseltették magu­kat. Az elvetett mag az 1918-as polgári demokratikus forrada­lom és a Tanácsköztársaság idején szűkként kalászba. Az 1918-as októberi forradalom népmegmozdulásai néhány községből elkergették a jegy­zőt és az elöljáróságot, másutt megbízottakat állítottak mel­léjük, vagy a demokratikus o'rvnrlrvIlrrvHócii i xr/avpitfilr ték tovább a közügyeket. Maglódról Ernszt Vilmos fő­jegyzőt, Menüéről Víg József írnokot kergették el. Maglódról többször kérték karhatalom kiküldését, mert a jegyző lakását széthányták, a csendőr őrmestert megverték, az elöljáróság tagjait megfe­nyegették. Amikor azután a karhatalom megérkezett, né­hány nap múltán maga az elöljáróság kérte visszarende­lésüket, mert garázdálkodásuk tűrhetetlenné vált. ★ Űriban január 25-én a lesze­relt katonák egy része, Bori Antal és Vörös István vezeté­sével, szocialista katonataná­csot alakított. Elhatározták, hogy a hadirokkantak, hadi­özvegyek és árvák részére maximált áron élelmiszert rekvirálnak. A rekvirálás so­rán összetűzés támadt a szo­cialista katonák és a nagy­gazdák fiaiból toborzott cso­port között. A nagygazdák csendőrség kivezénylését kér­ték a katonák ellen. A Tanácsköztársaság prole­tárdiktatúrája direktóriumo­kat állított a községek, a járás élére, forradalmi törvényszé­keket szervezett, az igazság­szolgáltatás új fórumaiként. Gyömrőn Bohnert Istvánt, Kruppa Jakabot választották a község és a járás vezetőivé. A megyei direktórium Herk- ner Sándor, majd Pánczél György vasmunkásokat állí­totta melléjük segítségül, po­litikai megbízotti minőségben. h-ajtása érdekében, a szak- igazgatási szerv eredményesen dolgozott. (em) Péteriben, 18-tól 20 óráig: az iskolai népi tánccsoport pró­bája. Gombán, 17-től 19-ig: könyvtári órák. Maglódon, 18- tól: az irodalmi színpad próbá­ja. Mendén, 18-tól: a tánccso­port próbája. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Vecsésen, 18-tól: az ifjúsági presszóban, filmvetítés, disc jockey, közreműködik az In- terpress együttes. Tarka, vidám menet Végig táncolták a kilométeres utat A kisbíró az esti bálba hívja a község lakosságát. Nem volt nagy hírverés, hangos hejehuja, mint amikor még a szüreti felvonulásokon huszonöt-harminc bő gatyás, inges csikóslegény, meg nyal­ka, szálas huszár, szilaj lova verte a port Pilis főutcáján s négy-öt gumis kocsi telistele volt jókedvű, jótorkú, cifra ruhás lánnyal, a bíró-bíróné meg ruganyos hintán pof fesz kedett. Persze, a menetből a bohócok sem hiányozhattak, mesélték az emlékező nagy­papák, nagymamák. Esemény, napokig tartó be szédtéma volt a községben a szüreti felvonulás. Ma már azonban ló csak mutatóba akad, kocsi talán még kevesebb, Zsigulival és Skodával meg mégsem lehet szüreti felvonulást rendezni Vállalkozó szellemű fiatal pe­dig, azt hitték, beszélték, ta Ián nincs is. A pilisi művelő dési ház agilis igazgatónőin látszólag szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor megkí sérelte a jó bort termő község már-már feledésbe menő ha­gyományának, a szüreti felnő nulásnak a felújítását. A merészség méltán aratott felejthetetlen sikert és te­remtett mérhetetlen jókedvet. Persze, most is a bohócnak, Halgas Karcsinak volt a leg­nagyobb kísérete, a hosszú Dá­nost meg Kávai úton a leg­több gyermek mellette futott. A szépséges szép cigánylány. Bánszki Erika körül már a le­génykék settenkedtek, csapa­tostul nyújtották a kezüket, hogy a jóslásból ki ne marad­janak. Persze, a rejtett cél nz volt, hogy megérinthessék a kezét. A tarka, vidám menet azért nem maradt paripák nélkül. A huszárruhába öltözött Pelikán Jóskáék nem estek át a lovak túloldalára. Igaz, a három pa­ci nem nyugtalankodott, to- porzékolt, hanem fejét lógat­va, búsan, csendesen porosz- kált a menetben. — Tápot esznek ezek már, nem zabot, az biztos! — je­lentette ki megfellebbezhetet­lenül egy hozzáértő. A szürke ruhás pandúrok most nem üldözték a komor feketébe öltözött betyárokat. Molnár Ervint és Kása Tibort, csak békésen danolásztak egy­más mellett. Nem lopták, tép­ték a koszorúba font szőlőt — majd minden háznál most fo­lyik a szüret —, a bírópár, Jansik Zsuzsa és Boraula Mi­hály kasszája bizony üresen maradt. A kocsin Nagy Sándor ze­nekara fáradhatatlanul húzta, a talpalávalót, végigtáncolta, énekelte a csaknem száz em­berből álló, tarka, színes me­net a kilométeres utat. A kiskavukban ámuló, ifjú­kori emlékeket idéző papák, mamák, bizony, bele-bele da­loltak. Igaz, kicsit fakó, kicsit rekedtes volt már a hangjuk' „Ősszel érik, babám, a fekete, szőlő...” Kiss Sándor Egy kis kedvcsináló tánc az utcán Varjú Zoltán felvételei Filmszalagok — és döbbent csend Palesztin diákvendégek a gimnáziumban M0N0B°VIDfXI XVIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1976. OKTÓBER 19., KEDD k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom