Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

1976. OKTOBER 19., KEDD Kicserélik a nézőteret Korszerűbb lesz a Szentendrei Teátrum Visszavonhatatlanul itt az 6sz: túl vagyunk a színházi évad első bemutatóin. A sza­badtéri színpadokra gondolat­ban kitettük a „Téli szünet” feliratú táblákat. Sőt van olyan színház, amelyet a rö­vidke nyári évad után szét­szednek: ilyen a Szentendrei Teátrum is. A zsöllyék itt nem őrzik a siker emlékét. Pedig nagy siker volt tavaly is, az idén is. A Teátrum hétéves történeté­ben most először fordult elő, hogy az új nyár nem hozott új bemutatót: ismét a La Man­cha lovagja uralta az aprócska szentendrei főteret. „A múlt évi siker tette lehetővé, hogy az idén ne állítsunk új drá­mát színpadra’’ — mondta Adám Ottó főrendező még a nyári évad elején. — Az idei évad 14 előadásá­ra 8573 jegyet adtunk el, szin­te minden nap telt ház előtt játszottunk — tájékoztat Lázár György, a Szentendrei Teát­rum gazdasági igazgatója. A siker mellett volt még egy in­dokunk, hogy nem jelentkez­tünk új darabbal. Meg akar­tuk takarítani a próbák, új díszletek, jelmezek költségeit, hogy abból fejleszthessük a Teátrumot. Csaknem félmillió forintos költséggel kicseréljük a nézőtéri tribün faszerkezetét. Így 1977-ben már az új, köny- nyen szerelhető tribünöket ál­líthatjuk fel. Foglalkozunk az­zal a gondolattal is, hogy a vi­lágítási kábeleket kicseréljük TV-FIGYELÓ Tadásiünnep. sl(toosa„ kürtszó köszöntette a Pest me­gyei vadászok szezonkezdő ün­nepségének résztvevőit a Ceg­léd melletti Csemön. Az ősi rítusok és a legmaibb vad­gazdálkodási feladatok meg­vitatásának közös fórumán je­len volt a televízió is, amely­nek képviseletében Kovalik Károly riporter vállalta a kö­szöntő és a kérdező hálás, il­letve olykor hálátlan szerepét. Kik, miért és hogyan va­dásznak manapság? Nagyjából ezt akarta tisztázni ez a szom­bat délután sugárzott műsor. Az okos kérdésekre adott pon­tos válaszokat hallgatva a né­ző megtudhatta, hogy a vadá­szat manapság egy olyan, so­kak által űzött sport, amely mind a bel-, de méginkább a külkereskedelem számára igen komoly hasznot hajt. Ami az ünnepséget rendező Pest megyét illeti, itt 3500 „puskás” 85 vadászterületen védi, gondozza, s ha eljön az ideje, kapja fegyvervégre az őzeket, szarvasokat, fácánokat. Mint Vargha József, a me­gye fővadásza elmondotta,' a most kezdődött szezonban 1200 szarvas, ötezer őz és százezer fácán leterítését ter­vezik, s aho*v a Csemőn film­re vett képsorok mutatták, minden bizonnyal terítékre is kerül majd ez a jókora meny- nyiségű vad... A Szezonnyitás című va­dászriportot látva, bizonyára sok nézőnek jutott eszébe: va­jon miért nem foglalkozik rendszeresebben evvel az ősi, egykor csak igen kevesek, ma­napság viszont — mondhatni ezres tömegek által űzött szép sporttal a televízió? Akár önálló rovata is lehetne, amelynek adásait mindenki szívesen nézné, hiszen az er­dők, az erdei, mezei állatok látványa igazán a képernyőre illik. Cssk Ülök •,. vitray Tamás legújabb műsorának, a Csak ülök és mesélek ... című so­rozatnak első jelentkezését a közönség örömmel fogadta. Egy-két bírálója ugyan akadt a kezdeményezésnek — még olyasmit is kifogásoltak ben­ne, hogy pösze volt az egyik alkalmi riporter —, de a né­zők túlnyomó többsége azért jókat derült a hangulatos nyi­latkozókon. A szombaton este látott má­sodik Csak ülök... azonban már félig sem felelt meg a várakozásnak. Egyetlen histó­riája sem volt igazán szelle­mes, egy-két darabja pedig inkább bosszantott, mint szó­rakoztatott. Elsősorban Aradszky László panaszkodá­sára gondolunk, amely sokkal inkább illett egy koncertiroda előszobájába, mint a legna­gyobb nyilvánosság elé. Annál is inkább, mert amit az ő mellőztetéséről most tőle hal­lottunk, tudhattuk már koráb­bi, más fórumokon közölt nyilatkozataiból. Érthetetlen, miképpen vette be műsorába ezt a nagyon oda nem illő képsort a különben kitűnő íz­léséről ismert Vitray! Mindezek után ott nagy kér­dőjel: folytatódik-e ez a ri­portalanyt kereső műsor? Őszintén kívánjuk, folytatód­jon, de legalább olyan színvo­nalon, mint ahogy elkezdődött. 'Az sent, lesz baj, ha ismét pöszögni fog benne az alkalmi riporter... A szép Galathea. Sokan ki. fogásolják, ha színészeink szá­jába más hangot „ad” a ren­dező. (Mint emlékezhetünk rá, a Bánk bán televíziós válto­zatáért még be is perelték a tévéseket, mivel engedély nél­kül kerültek színészi ajkakra a más torkokból származó áriák.) Ízlés — és jog — dol­ga ezt vitatni, vagy ezzel a módszerrel egyetérteni, ám aki szombaton este végig nézte Suppé zenés játékát, A szép Galatheát, az minden bizony­nyal helyeselni fogja (az ilyen fajta) műsorcsinálást. Szirtes Tamás rendezésében ugyanis egy tökéletesnek jog­gal mondható feldolgozás ké­szült. Mind a remekül megvá­lasztott színészek játéka, mind a már jólismert kitűnő zenei anyag a maximális illúziót adta; az egyébként el nem ér­hető tökéllyel ajándékozta meg a nézőt. Hát még ha a hangok felhasználását kellő időben engedélyeztették is ... Akácz László Termelőszövetkezeteknek, mezőgazdasági gépjavítóknak, gazdaságoknak őszi nagyjavításhoz, felújításhoz, egyes hiánycikk alkatrészek pótlásához ajánljuk a MÉTÁM IDŐT A poliamid-6 típusú, színesfémek helyettesítésére kiválóan alkalmas műanyag — kopásálló — nagy szilárdságú és rugalmas — nem korrodál, olajálló — hagyományos gépeken jól megmunkálható. * Gyártja és árusítja: a Műanyagforgalmi telepe. Budapest XIII., Dózsa György út 57, Telefon: 208-420. VEVŐSZOLGALAT: Budapest XIII., Mór u. 2. Telefon: 401-321. KÉRJE TERMÉKISMERTETŐNKET! — részben elavultak, részben költséges, hogy minden év­ben újra kell szerelni. Az új megoldás szerint a föld alatt átvezetnénk a kábeleket a színpadhoz. De ez jelenleg még csak terv. Van azonban egy nagy gond­juk is a Teátrum vezetőinek: a múzeumban kialakított öl­tözőt valószínűleg meg kell szüntetni. A művelődési ott­hon adna ugyan helyet, de az túl messze volna a színpadtól, ezért az előadás közbeni átöl­tözésekre nem alkalmas. Jó volna megoldást találni a prob­lémára, még a következő évad próbáinak megkezdése előtt. Annál is inkább, mivel a kö­vetkező évadra — bár még döntés nincs — egy sok szerep­lős Shakespeare-dráma bemu­tatását tervezik.- (kriszt) Tanácsi irányítással A szakmunkásképzés három éve Éppen három esztendeje, hogy aiz addig minisztériumok irányítása alatt álló szakmun­kásképző iskolák a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak hatáskörébe kerültek. Az azóta eltelt idő már módot ad az első eredmények lemérésé- re, s a soron következő fel­adatok megalapozott kiválasz­tására. Lássuk tehát a részle­teket. Egységesebben A különböző felügyeleti ha­tóságiaktól — s épp ezért kü­lönböző személyi és tárgyi fel­tételekkel, követelményrend­szerei dolgozó iskolák munká­ját egységesebbé kellett tenni. A hosszú folyamat első jelen­tős lépéseit megtették már. A tárgyi feltételek javításéira, s Szüretünnep A rossz idő ellenére is nagy sikere volt Tápiószentmár- tonban a szüreti ünnepnek. A képen a szüreti felvonulás ko­szorúslányai viszik az idei termést jelképező gyümölcsös kosarak Bozsán Péter felvétele egységesebbé tételére évente központi beszerzési keretet biz­tosítottak az iskolának. Az e célra szánt összeg nem csekély, több millió forint évente. A lehetőséggel persze nem min­denütt éltek; néhány iskolá­ban nem kölitöttók el a pénzt, s így a különbségek nem egyenlítődtek ki olyan ütem­ben, mint ahogy várták. A tanulás körülményei so­kat javultak. Dunakeszin 200 új iskolaépület, Pilisvörösvá- ron új épületszámy készült. A közelmúltban fejeződött be a szigethalmi szakmunkásképző intézet bővítése, s átadták a gödöllői diákotthont is, amely 200 szakmunkástanulónak biztosít szállást. Űj otthont ka­pott a szentendrei, dabasd és váci iskola. Javuló személyi feltételek Három esztendeje még több intézetben hiányzott a gyakor­latvezető, s néhol az igazgató­helyettes ás. A tanári, szakok­tatói állások betöltésével csök­kent a gond, s az elmúlt idő­szakban. két gyakorlati okta­tásvezetőt és hét igazgatóhe­lye test is találtak. ,A Pest megyei Tanács tavaly vb-ülésen tárgyalta a szak­munkásképzés helyzetét, s ha­tározatot hozott a továbbfej­lesztésre. A határozat megál­lapítja: a főhivatású pedagó­gusokban. nincs hiány, de egy- harmaduknák még munka mellett kell megszereznie a pedagógiai képesítést. Csök­kent az óraadók száma is. Azért még nem nevezhető ró­zsásnak a helyzet. Országosan 32, Pest megyében 44 tanuló jut egy szakoktatóra. Már bonyolultabb probléma a követelményrendszer egysé­gesítése. Betudható ez az előző gazdáktól örökölt különböző hagyományoknak, s nem utol­sósorban. annak, hogy más és más az igény az ipari, a me- . tógazdasági, a kereskedelmi, iletve a vendéglátóipari szak­munkástanulókkal szemben. A közeljövő teendői A végrehatjó bizottság hatá­rozata a szakmunkásképző in­tézetek miunkájának javítása érdekében megszabta a legfőbb feladatokat is: a többi között a - tárgyi feltételek javítását szolgáló beruházásokait, s a me­zőgazdasági szakmunkásképző intézetek jobb gépellátását. Elsőként Sziigetszentmikló- son tettek kísérletet arra, hogy a szakmunkásképző intézetben bevezessék a szakmunkásiképe- sítésit nyújtó szakközépiskolai oktatásit. Az intézkedés hasz­nosnak bizonyult, s követendő: gazdasáigosabbá, összefogottab- bá, hatékonyabbá teszi a szak- miunkósképzósit. Ezt a célt szol­gálja az intézetek képzési pro­filjának rendezése is. Jelenleg még a sok szakmát oktató in­tézetek vannak többségben, de a fővárossal kötött együttmű­ködési szerződés alapján gya­rapodnak a szakosodási lehető­ségek is. Viszont még megol­dásra vár a' vállalati tanmű­helyek befogadóképességének növelése. Korszerű a csoportos oktatási forma, s ehhez a vál­lalatok, üzemek nagy segítsé­get adhatnak. Több intézet futott korszerű — audiovizuális — oktatási szemléltetőeszközökhöz, s eze­ket azonban hatékonyabban le­hetne kihasználni. Jó volna, ha minden szakmunkásképző in­tézetben oktatástechnikai la­boratóriumot hoznának létre. Pest megye 16 szakmunkás­képző intézetében az idén mintegy 7200 fiatal tanul szalk- mát, készül hivatására. Az or­szágnak, a megyének égető szüksége van szakképzett mun­káskezekre. S, hogy ezekben ne legyen hiány, az közérdek. Vasvári G. Pál íflrrvirtWS? ■'hyvVí '-Vvi Új politikai könyvek A szocializmus gazdasága A szocializmus gazdasága nemcsak a tudósokat, szakem­bereket, hanem az olvasókat is érdekli, hiszen a gazdaság- politika ma már a minden­napok részévé vált. Az alább ismertetett három Kossuth- könyv ebben a témakörben nyújt sokoldalú ismereteket, s elvi megállapításait, a gyakor­latból levont tanulságait pe­dig minden olvasó jól tudja hasznosítani. A fejlett szocializmus gazdasági mechanizmusa A szovjet szerző, L. I. A bal­kin a Szovjetunió gazdasági mechanizmusának gyakorlatá­ból indul ki, s egyben is­merteti az általánosítható el­veket és módszereket. Nagyon időszerű ez a könyv, jó, hogy a magyar olvasó számára is hozzáférhetővé vált, hiszen napjainkban sok a vita szak­emberek, oktatók és politikai gazdaságtant tanulók között. Mi a szocializmus gazdasága, milyen elveket és gyakorlatot kell követni a fejlett szocia­lizmus szakaszában? Melyek azok az általános elvek, ame­lyeket minden szocialista or­szágban hasznosítani lehet? S még több fontos, közér­dekű gazdaságpolitikai kér­dést is felvet a szerző, s na­gyon világos választ ad rá­juk. / Abalkin nagyon komplex fogalomként értékeli a gaz­dasági mechanizmust, elemei közé sorolja a társadalmi ter­melés szervezési formáit, a gazdaságirányítás módszereit és struktúráját, a népgazdaság gazdasági kapcsolatainak for­máit, a termelés szabályozá­sának jogi kérdéseit, a gazda­sági ösztönzést és a termelés­re ható társadalom-lélektani tényezőket is. Az író abból indul ki, hogy a szocializmus politikai gaz­daságtanának elsősorban a szocialista gazdaság legáltalá­nosabb tulajdonságait és jel­lemzőit kell feltárnia. Ezt -a feladatát lényegében teljesí­tette, de mégis sok megoldat­lan kérdés marad nyitva: mindenekelőtt az, hogy a fej­lett szocializmus szakaszában milyen szükségletek keletkez­nek, s azokat hogyan lehet kielégíteni. A gyakorlatban sok minden másként jelentke­zik, mint az elméletben. Ho­gyan lehet mégis az elméleti tanulságok alapján a legmeg­felelőbb mechanizmust kiala­kítani, amely a gazdaságot a szocialista gazdaságpolitika elvei alapján lendíti előre? A szerző megkísérelte ezt könyvében feltárni, bemutat­ja a szovjet gazdasági mecha­nizmus tartalmát, a szocialis­ta gazdálkodás formáinak, módszereinek sajátosságait. Megvizsgálta a gazdasági mechanizmus elméleti alap­jait, az objektív törvények, az emberi tevékenység és az állam gazdasági szerepét, majd foglalkozik a szocializ­mus gazdasági alapjával, a gazdasági mechanizmus ki­alakulásának történelmi fo­lyamataival. Leírja a gazdasá­gi mechanizmus struktúráját és működési elveit, részletesen foglalkozik a szocialista gaz­daság irányításának legfon­tosabb láncszemével, a nép- gazdasági tervezéssel; kitér a teljes gazdasági önelszámolás megvalósításának problémái­ra. Külön fejezetet szentel a szocialista nemzetközi együtt­működés gazdasági mechaniz­musának, s ezen belül a szo­cialista országok közös terve­zési munkájának, a nemzet­közi gazdasági elszámolás problémáinak. Hangsúlyozza, hogy a szocializmus gazdasági mechanizmusa nem valami lezárt formula, hanem állan­dóan fejlődik, hiszen a terve­zés rendszerét szüntelenül fejleszteni, a termelés és az irányítás szervezeti felépítését tökéletesíteni, a vezetési stí­lust és a jogi normákat pedig javítani kell. A magyar olvasók is sokat tanulhatnak a kötetből, hiszen gazdaságirányítási rendsze­rünk továbbfejlesztése állan­dó feladat A könyv ehhez nyújt nagy segítséget. A for­dítás Kovács Katalin munká­ja, szerkesztő Böröczy Fe­renc. Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai 1957-1960 A szerzői gárda — a Köz­gazdaságtudományi Intézet munkatársai, Friss István akadémikus vezetésével —- alaposan és körültekintően mérte föl az 1957—1960-as évek gazdaságpolitikáját A tapasztalatokról és a ma ér­vényes tanulságokról tanul­mányokat írtak a szerzői kol­lektíva tagjai. E beszámolók­ból, az új kutatási eredménye­ket ismertető tanulmányokból állította össze a kiadó ennek a könyvnek az anyagát, amely felöleli a struktúrapolitika, a beruházási politika, az éíet- színvonalpolitika, a külkeres­kedelem és az agrárpolitika területeit. A szerzők tanulmányaikban mindenekelőtt a gazdaságpo­litika általános feltételeit és jellemzőit vizsgálják, kimutat­ják azokat az újszerű eleme­ket, amelyek abban az idő­ben gazdaságpolitikánkat jel­lemezték. tekintettel a gazda­sági szerkezet alakulására, az ipar szerkezetében és a mik- rostruktúrában végbement változásokra. Szólnak a be­ruházási törekvések irányai­ról, az iparfejlesztési kon­cepciókról, valamint az élet­színvonal-politika általános kérdéseiről. Esze Zsuzsa a gazdaságpo­litika és a külkereskedelem összefüggéseit elemzi, megál­lapítja, hogy a külkereskede­lem a népgazdasági egyen­súly része, fontos eleme. Gyenis János a mezőgazda­ság fejlődésével foglalkozik, hangsúlyozva, hogy az MSZMP agrárpolitikája helyes és- cél­szerű, egyaránt szolgálja a pa­rasztság és az egész nemzet érdekét. Végül Friss Isitván foglalja össze a gazdaságpolitikai ta­nulságokat, kiemeli, hogy ez szerves része a politikának. Tudományos elemzésre nagy szükség van, mert a tudomány által feltárt hibákat idejében ki lehet javítani. A baj csak akkor van, ha a feltárás és a kijavítás késik. ~ A könyvet elsősorban a gaz­daságpolitika elméletével és gyakorlatával foglalkozó szak­embereknek, vezető propagan­distáknak ajánljuk. A kötetet Gyenis János szerkesztette, a borító és a kötésterv Berecz- ki Gábor munkája. Szocialista iparvállalat és a világpiac Martos István munkája na­gyon időszerű témát feszeget, mégpedig azt, hogy a megvál­tozott világpiaci körülmények között hogyan lehet nyeresé­gesen exportálni, úgy termel­ni, hogy a gyár termékéi ke­resett cikkek legyenek a vi­lágpiacon. A szerző egy válla­lat, a Medicor Művek tevé­kenységén mutatja be ezt. Értékeli a vállalat több éves sikeres gazdálkodását, külkereskedelmi tevékenysé­gét, foglalkozik a gyártmány- fejlesztéssel, a tervezéssel, a belső szervezeti felépítettség- gel, kimutatja azokat az opti­mális törekvéseket, amelyek áthatják a vezetőket, hogy gyáruk alkalmazkodni tudjon a külpiaci követelményekhez. Tanulságos is a könyv, mert — mint a szerző írja — a szocialista világpiac is vál­tozik, s a szocialista vállala­toknak maguknak kell figyel­ni a változásokat, hogy enhek alapján következtetéseket vonjanak le, vagyis alkal­mazkodjanak a körülmények­hez. Vagyis nem túlzás azt ál­lítani, hogy a vállalatoknak mindenkor legyen helyes és friss információjuk a világ­piacról, s azokat gondosan tanulmányozzák, hogy jól tudjanak érvelni, vagyis lé­pést tartani a fejlődéssel, az időveL Gáli Sándor i á i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom