Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

1976. OKTÓBER 19., KEDD "xMitm 3 Kommunisták a gyógyításban A váci Szőnyi Tibor Kór­ház és Rendelőintézet három egészségügyi alapszervezeté­nek munkáját pártvezetőség koordinálja, amelynek titkára dr. Tóth János, a II. belgyó­gyászat főrvosa. A pártszerve­zetek felépítése, összetétele pontosan követi az egészség­ügy! intézmények struktúráját: az I. alapszervezet a kórház úgynevezett hotelépületének dolgozóit, a Il-es a gazdasági- műszaki apparátus tagjait, a pszichiátriai osztályok és a vértranszfúziós állomás mun­katársait, a III. alapszervezet pedig a járóbeteg-ellátás és a szociális intézmények — a rendelőintézet, a körzeti ren­delők, a szociális otthon és a bölcsődék — dolgozóit egyesíti magában. Az utóbbihoz tartoz­nak, természetesen, az üzemor­vosok is. — Az integrációról van szó ■— magyarázza dr. Tóth Já­nos —, amit a körzeti orvosok­kal és a rendelőkkel gazdasági, politikai és szakmai téren egy­aránt megvalósítottunk és na­gyon hasznosnak bizonyult. Evek óta hozzánk jönnek to­vábbképzésre havi egy alka­lommal a körzeti orvosok; nemcsak szakmai — elméleti és gyakorlati —, hanem poli­tikai témakörök is szerepel­nek a programban, Brigii dm ozga lom A másik, nem kisebb jelen­tőségű kezdeményezés, amivel a kórház megelőzte a korát, az egészségügyi brigádmozgalom. A kórház gyógyszertárában alakult az első brigád, s vál­lalta az úttörő szerepét. Fel­ajánlásai az egészségügyi ellá­tás színvonalának javítását, a szocialista jellem- és tudatfor­málást célozták. Példája nyo­mán újabb brigádok alakultak, amelyek vállalkoztak a belső tartalékok feltárására. Mi le­het egy kórházban a belső tartalék? — Lényegtelennek tűnő ap­róságok, amik azonban meg­nehezítik a beteg helyzetét. Például a munkaszervezés fo­gyatékosságai, aminek követ­keztében a beteget feleslege­sen járkáltatják, és várakoz­tatják. A gyógyító munkát segítette az a tájékoztató kis füzet is, amelyet 25 ezer pél­dányban készítettünk, s amiből a beteg megismerkedhet inté­zetünkkel, s az ő érdekeit, gyógyulását, kényelmét szolgá­ló intézkedéseikkel, előírá­sainkkal. Az egészségügyi brigádok legértékesebb kezdeményezése minden bizonnyal az volt, hogy elhatárolták: a különböző egészségügyi szakemberek egy- egy kis kollektívája — társa­dalmi munkában — szűrővizs­gálat alá veszi egy.egy falu lakosságát. Részt vesznek a brigádok tagjai az egészség- ügyi ismeretterjesztésben, elő­adásokat tartanak, tanfolya­mokat vezetnek a város üze­meiben. Közben — jóformán észrevétlenül — olyan közös­ségekké kovácsolódnak, ami­lyet ezelőtt az egészségügyi ágazatban elképzelni sem le­hetett. Nem elég követelni — nevelni is kell A harmadik dolog, amiben a váci kórház kollektívájának többsége példát mutat: az or­vosi etika. — Az orvosi etikát a legtöb­ben a hálapénzek kérdésére szűkítik le, ami éppen olyan hiba, tévedés, mint amikor az erkölcs problémáin kizárólag a nemi erkölcsöket értik. A kórház vezetőinek és a párt­vezetőségnek az a véleménye — s ezt intézetünk dolgozói is magukénak vallják, hogy a beteggel szembeni türelmes, lelkiismeretes bánásmódtól — a rendelési idő pontos kezdé­séig, a felelősség vállalásáig minden beletartozik az orvosi etika fogalmába. Vácott azt is jól tudják, hogy az etikus magatartást nem elég megkövetelni, .arra nevelni kell az embereket, Ne­velni jó példával, követelmé­nyek támasztásával, fokozott erkölcsi megbecsüléssel. Pártszervezeteink renge­teget foglalkoznak az etikai neveléssel. Arra törekszünk — s ebben a kommunistáknak kell élen járniuk —, hogy a beteg felvételétől a kórház­ból való elbocsátásáig minden korrektül, a legjobb tudásunk szerint történjék, hogy a gyó­gyító személyzet túlterheltsé­ge — mert ez tény! — ne men­jen a beteg rovására. Korrekt és etikus magatartást kívá­nunk meg az orvos és az egészségügyi dolgozó, valamint az orvos és orvos közötti kap­csolatokban. Ennek köszönhe­tő, hogy a Szőnyi Tibor Kór­ház fennállása óta, még egyet­len esetben sem adott mun­kát a megyei orvosetikai bi­zottságnak. — Akkor most hadd tegyek fel egy kényes kérdést: és a hálapénz? — A hálapénzek elfogadását törvény nem tiltja, mi sem akadályozhatjuk meg. De azt szeretnénk, hogy olyan légkör alakuljon ki a kórházban, ahol a betegek nem érzik kénysze­rítve magukat arra, hogy pénzt adjanak az orvosnak, az ápoló- személyzetnek. Ehhez az szük­séges, hogy minden beteget egyformán lelkiismeretes, kor­rekt bánásmódban részesít­sünk valamennyien. Hangverseny a hallban Városszerte híre van a Mu- sica Humana kéthavonként rendezett, kórházi hangverse­nyeinek. A zeneiskola tanárai­ból alakult kamarazenekar koncertjein műsorközlő vezeti | be a kezdő zenebarátokat Mo­zart és Beethoven zenei vilá­gába. A kórház szépirodalmi könyvtárral is segít elterelni a betegek figyelmét saját bajuk­ról. Az év elején rendezett or­vos—beteg találkozó tanulsá­gait, a gyógyult betegek javas­latait számos közhasznú intéz­kedés követte az ambuláns­rendelések, az utókezelések, a kontrollra visszarendelések egyszerűsítése, jobb megszer­vezése érdekében. A pártszervezetek körülte­kintően látják el pártmegbíza­tással tagjaikat. Mivel nagy számban találhatók itt a felső­fokú politikai képzettséggel rendelkező orvosok, műszaki szakemberek, az egészségügyi pártszervezetek szívesen bo­csátják propagandistáikat, fel­készült előadóikat a városi pártbizottság, illetve az üze­mek rendelkezésére. Egy.egy szabad pártnapon 6—10 orvos található a pártnapi előadók között. Kommunista orvosok az oktatók a szakszervezeti ok­tatásban is, amire 220 dolgozót iskoláztak be az idei szezon­ban. De jut a kommunista egészségügyi káderekből a vá­rosi tanács és a végrehajtó bi­zottság testületébe, jó néhá- nyan tevékenykednek a Ha­zafias Népfront egészségügyi szekciójában, a Vöröskereszt­ben is, sokan pedig az üzem- egészségügy patronálását te - kintik feladatuknak. Nyíri Éva Végső búcsú Marót! ICároIytói Hétfőn á Mező Imre úti te­metőben gyászolók sokasága kísérte mély részvéttel utolsó útjára Maróti Károlyt, a párt és a magyar forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségét. A kegyelet koszo­rúival övezett ravatalnál — ahol bíborpárnán helyezték el az elhunyt kitüntetéseit — Ma­róti Károly elvtársai, barátai, harcostársai és tisztelői álltak díszőrséget. Az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának nevében Lantos Zoltán, a KEB titkársá­gának tagja emlékezett az el­hunytra. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Közlekedési 1 és Szállítási dolgozók szak- szervezete, családja, barátai, és harcostársai gyászát F. Szabó István, a szakszervezet alelnö- ke tolmácsolta. A Maróti Károly hamvait tartalmazó urnát az lnterna- cionálé hangjai közben helyez­ték végső nyugalomra a Mun­kásmozgalmi Panteonban. Hadgyakorlat Az éves kiképzési terveknek megfelelően Az éves kiképzési terveknek megfelelően október 18-án megkezdődött a magyar nép­hadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt törzseinek és csapatainak őszi közös hadgyakorlata. Két válMatml - BNV után Megrendelések, szerződések, piackutatás TÖM ezer aszMi körfűrész - speciális konténerek Két Pest megyei vállalat il­letékeseivel arról beszélget­tünk, milyen eredménnyel zá­rult számukra az őszi BNV. Kálazi Lajos, az Ikladi Ipari Műszergyár kereskedelmi igaz­gatóhelyettese : — Az idei őszi BNV is be­bizonyította, hogy vállalatunk gyártmányvá­lasztékát a motoros készü­lékek irányába kell to­vábbfejlesztenünk. Különösen Thermofliux 1200-as kézszárítónk és a vásáron első ízben bemutatott kisméretű betonkeverőnk iránt nyilvá­nult mieg nagy érdeklődés. Be­mutattuk a kisgazdaságok tu­lajdonosai és a barkácsolók VEZETŐK ROVATA (15.) A szín és az ember N em közömbös az em­bernek, hogy milyen szín veszi körül. Régóta tudott dolog, hogy a szín és az ember nagyon érdekes kölcsönha­tásban van. Különféle vizsgálatok a színek igen sok hatását kidolgozták és már alkalmazza is őket a tudomány. A színek közül — éppúgy, mint a hang­nál — csak a közepest ér­zékeljük, tehát az ultrasu­garakat szemünk már nem. Ezek az ultra-infra suga­rak a szem szempontjából mégsem közömbösek. Pél­dául a vörös infrafény a kohászati üzemeknél szem­gyulladást okoz. Az utra- ibolya-sugárzás elsősorban a halászoknál, a téli spor­tolóknál, az erdőben vakí­tó fehér hóban dolgozók­nál okozhat szembetegsé­geket. Nem közömbös azoknak a színeknek hatása sem, amiket látunk, mert azok­nak kompenzáló hatásuk van. Az ember ugyanis egész idegrendszeri alkatá­nál fogva nagyon sok olyan lehetőséggel rendel­kezik, hogy önmagát be­csapja. A színek különösen alkalmasak arra, hogy az embert bizonyos ítéletei­ben félrevezessék. Kom­penzáló hatásuknál fogva lehetnek meleg és hideg színek, a távolodás, illet­ve a közeledés érzését kel­tő, nehéz és könnyű színek. Ám a színek általános ha­tására is gondolni kell. A vörös feszültséget okoz az Izomzatnak, emeli a per- centkénti légzésszámot, a vérnyomást; a vérkeringési zavarokban szenvedő em­bernél gyógyászati célra is használják. A narancssárga javítja a percenkénti érve­rés számát, s fokozza a szív működését. Éppen ezért a narancssárga szín rendkívül alkalmas élelmi­szercsomagolásra. A cit­romsárga az agy tevékeny­ségét serkenti, nyugtatólag hat az idegrendszerre. A zöld csökkenti a vérnyo­mást, álmosító. kedélybe­tegség esetén gyógyító ha­tású, biztonságérzetet kelt. A kék szín csökkenti a vérnyomást, a pulzust, va­lamint a lélegzést, fáldalom- és lázcsillapításra használ­ható. Az ibolya fokozza a szív működését. A modern kórházakban újabban mindezeket már figyelem­be veszik, s a betegnek a megfelelő színt adagolják a világítás, a bútorzat, a festés kialakításával. A színek hideg-meleg ér­zését illetően kísérletileg kimutathatjuk, hogy a kék-zöld tónusú helyiség­ben hidegebbnek érezzük a hőmérsékletet, mint a narancssárga, vagy a vörös színű szobákban. Éppen ezért melegüzemekben „hi­deg” színek alkalmazása az eredményes. Nedves helyi­ségben a homoksárga szín kellemetlen érzést vált ki. Száraz, kondicionált levegő esetén kék-zöld színű te­remben érzi jobban magát a dolgozó. Érdekes a színek nehéz­ségi kompenzáló hatása is. Kísérletet végeztek szállí­tómunkásokkal, olyanok­kal, akik már két évtizede szállítók és így meglehe­tősen nagy praxist értek el a terhek súlyának meg­becsülésében. Kísérletkép­pen kétféle színű ládákat készítettek ki az egyik pályaudvaron: fekete-bar­na színűt és világossárgát A dolgozóknak semmiféle utasítást nem adtak, ugyanazt kellett csinál­niuk, mint évtizedek óta. A ládákat autókra kellett rakni. Érdekes, hogy elő­ször a sárga ládákat rak­ták gépkocsikba és csak szerdán, a hét közepén kezdtek a többi ládákkal foglalkozni. A kérdésre, hogy miért szállították el először a sárga ládákat, azt válaszolták: mert azok könnyebbek voltak. A gya­korlatba sokszor megvizs­gálták már ezt a kérdést, és megállapították, hogy a világos színű tárgyakat a gyermekek is könnyebbnek érzik, mint a sötét színűe­ket. A színeknek megvannak a maguk jelzőhatásai is. A veszélyt jelző szín általá­ban a piros, sárga-fekete csíkozással. A modem üzemekben az oxigént kék színnel jelzik. Kikísérlete­zett tény már az is, hogy a nőkre a pasztellzöld árnya­lat van a legjobb hatással, a fiatal lányokra pedig még az ennél is világosabb zöld. A gépek színezésével kapcsolatban indokolt, hogy a nők részére konst­ruált gépek színárnyalata feltétlenül világosabb le­gyen. A nagyobb gépeket pedig egészen világoszöld színre kell festeni. A vonaldinamika is ha­tásos befolyásoló té­nyező. A nagyon ma­gas és a nagyon ala­csony helyiségekben dol­gozó munkásoknak ugyanis kellemetlen érzésük van. Ezen vonaldinamikával le­het segíteni. Gondoljunk például arra, hogy a kövér nők miért hordanak függő­legesen csíkozott ruhát, Azért, mert a függőleges csíkozás karcsúsít, a víz­szintes csíkozás viszont teltebbé tesz. Ezt bizonyít­ják a vizsgálatok is. Mun­kapszichológusok különbö­ző egyénekkel' magasság- becslést végeztek. Három termet kellett magasság szempontjából megbecsül­niük, amelyek egyforma magasak voltak, de víz­szintes és függőleges csíko- zásúak. Ez annyira megté­vesztette az egyébként jó rraagasságbecslőket, hogy másfél méteres eltérés is mutatkozott. E megfigyelé­seket feltétlenül figyelem­be kell venni a munkater­meknél, s ha magas, akkor vízszintes, ha pedig ala­csony, akkor függőleges vonalakkal kell a festést Iáképezni. A színek problémájáról a minisztériumoknak érde­mes azt a következtetést levonniuk: munkapszi­chológusok fokozottabb be­vonásával nyújtsanak se­gítséget ezen a területen is. Fodor László A vezetők rovata című sorozatunk é mai cikkel befejeződött. Korántsem azzal a igénnyel, hogy minden olyan összefüggést érintettünk, amely a veze­tői munkában előfordul­hat. A szándékunk csupán az volt, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a lénye­ges, meghatározó ténye­zőkre, amelyek a vezetők­kel szemben támasztott is­meretes hármas követel­ményrendszeren túlmenően is — illetve azzal szoros kapcsolatban — javíthat­ják mindenfajta vezetés színvonalát. Ez pedig ér­deke vezetőnek és veze- tettnek egyaránt, a közös ügy, a hatékonyabb együtt- tes munka előmozdításá­ban. Ehhez kívánt segítsé­get nyújtani sorozatunk. számára kifejlesztett asztali körfűrészünket és asztali kö­szörűgépünket is. Ez utóbbira egyébként már eddig is több ezres tételre kapott megrende­lést vállalatunk. Idén decem­berben kezdjük meg betonke­verő berendezéseink sorozat- gyártását. Az év utolsó hónap­jában már 50 darabot szeret­nénk elkészíteni ezekből, a főként családi ház építkezések­re szárat kisgépekből. A BNV-n tárgyalásokat folytattunk a Belkereskedelmi * Kölcsönző vállalat szakembereivel is, aki­ket az a gondolat foglalkoztat, hogy idővel a bérelhető gépek listájára gyárunk betonke­verői is felkerülnének. Kálazi Lajos elmondta, hogy számukra elsősorban nem az üzletkötések szempontjából volt fontos az őszi BNV, nem is ezzel a tervvel állították Id termékeiket. Céljuk az volt, hogy tájékozódjanak a vásár­lók igényeiről, s ezt a vásáron felvett több oldalas jegyző­könyv, amelyben a termékek iránt érdeklődő cégek neveit fölsorolták, híven tükrözi is. A Pest megyei Fémipari és Kézisizerszámigyártó Vállalat a BNV-n, illetve az azóta eltelt három hét alatt összesen 300 millió forint értékű „szerződés- köteget” tudhat tarsolyában. Dr. Győré Andor, a PFKV szentendrei gyárának főmér­nöke elmondta, hogy vannak a megállapodások között olya­nok, amelyeket az idén kell teljesíteni, de jócskán akadnak hosszú lejáratúak is. Továbbra is szállítanak tengelykapcsolókat és al­vázbilincseket a Csepel Autógyár számára, s most kötöttek szerződést a MÜART-tál az’ üzemi anyag- mozgatást megkönnyítő, tar­goncákkal is szállítható konté­nerek gyártásáról. A szerződés értelmében az idei év negye­dik negyedévében fokozatosan átveszi a szentendrei üzem a Maglódi Gépgyártól annak konténergyártó sorát, s 1977. el­ső félévében Szentendrén elké­szülhetnek az első speciális konténerek, amelyekre 1980-ig bezárólag egyelőre 150 millió forintos keretszerződést sike­rült kötniük a konténereket forgalmazó MUÁRT-tal. Ugyancsak az őszi BNV-nek köszönhető az a megállapodás, amely nemrég jött létre a PFKV és a Szerszám- és Kis­gépértékesítő Vállalat között. Az eddig csak termékértékesí­téssel foglalkozó vállalat fel­ajánlotta azt, hogy a szentendrei gyár számá­ra piackutató és marketing feladatokat végez, két-három éves előre jelzéssel adva tanácsot arra, mit érde­mes gyártaniuk a szentendrei­eknek. B. P. OT ESZTENDŐRE SZÖVOSZ—OKISZ lakáskarbantartási megállapodás öt évre szóló lakáskarban­tartási megállapodást írtak alá a SZÖVOSZ és az OKISZ vezető képviselői. A lakásszö­vetkezeti épületek karbantar­tásának és felújításának előse­gítését célzó megállapodás alapján az OKISZ és a SZÖ­VOSZ minden segítséget meg­ad ahhoz, hogy az építőipari kivitelezők a lakásszövetkeze­tek által műszakilag megala­pozott karbantartási és felújí­tási munkákat az ötödik öt­éves tervidőszakban az eddi­gieknél nagyobb mértékben és gyorsabban elvégezhessék. A karbantartási és felújítási igé­nyele műszaki megalapozottsá­ga azért kapott nagy hang­súlyt, mert a feladat sikeres végrehajtása érdekében szük­séges, hogy az érintett szövetkezetek megyei szövetségei a kivi­telezést egy évvel megelő­zően megfelelően felké­szüljenek, mind az építési munkaterület, mind pedig a szükséges pénz­ügyi fedezet biztosításával. A szerződés aláírói feltétlenül kí­vánatosnak tartották, hogy az építőipari és lakásszövetkeze­tek szakemberei már a munka felmérésének idején együtt dolgozzanak, s hogy a felmé­rés egyben előzetes megrende­lés is legyen, aminek teljesí­tésére jóelőre készüljön fel a kivitelező szövetkezet. Az együttműködés időszerű­ségét aláhúzza az idén nyáron megjelent minisztertanácsi ha­tározat is, amely az építőipari szolgáltatások körében fontos feladatokat jelölt ki az OKISZ és a SZÖVOSZ számára. En­nek megfelelően az ötödik öt­éves tervidőszakban országo­san 17 építőipari szövetkezet szakosodik lakáskarbantartás­ra, 8 szövetkezet pedig épület­fenntartási feladatokat lát el. E szövetkezetek termelési értéke öt év alatt várha­tóan két és félszeresére nő. Az épületek és a lakások szá­mát tekintve is külön figyel­met érdemel a főváros helyze­te, ahol a megnövekedett igé­nyek kielégítésére 17 építőipa­ri szövetkezet társulásával nemrégiben életre hívták a la­kásszervizt, az azonnali be­avatkozást igénylő hibák gyors elhárítására. A lakásszövetkezeti épüle­tekben jelenleg 125 ezer lakást tartanak nyilván. Ez a szám öt éven belül előreláthatólag eléri a 210 ezret, az igényelt felújítási és karbantartási munkák összértéke megközelí­ti az évi 150 millió forintot. E munkák jelentős hányadát a megállapodás értelmében éoítőipari szövetkezetek végzik el. A KPM tervíeladatairól A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban a szállítási és hírközlési vállalatok igazgatói­nak, párttitkárainak részvéte­lével hétfőn országos értekez­leten tárgyalták meg a válla­lati tervezőmunka 1977. évi tennivalóik Ködönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter előadá­sában összegezte a tárca eddi­gi eredményeit és meghatároz­ta az év hátralevő időszaká­ban megoldandó legfontosabb feladatokat. I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom