Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
</(úhw I 1976. OKTÓBER 2., SZOMBAT A közművelődés fejlesztése: érdekvédelem Az SZMT elnöksége az eredményekről és a tennivalókról Vajon az érdekvédelem fogalomkörébe sorolHató-e a közművelődés ? Szinte természetesnek tűnik a válasz: igen, ez is érdekvédelem. A műveltség fejlesztése érdeke az egyénnek, érdeke a közösségnek, a társadalomnak, éppen ezért van nagy, kiemelkedő jelentősége annak a munkának, amelyet a Pest megyében tevékenykédő szakszervezeti vezető testületek vállaltak és végeznek a Központi Bizottság művelődéspolitikai határozatainak megfelelően. A Pest megyében dolgozó ágazati szakszervezetek, az SZMT, a különböző tisztségviselők felelősségteljesen foglalkoztak a közművelődés tennivalóival, s kedvező eredményként könyvelhető el, hogy meggyorsult a közművelődés-politikai határozat végrehajtása. Ezt nemcsak a tegnap délelőtti SZMT-elnökségi ülés résztvevői állapították meg, ugyanez volt a véleménye a megyei pártbizottság agitációs és propagandabizottságának egy nappal korábban, amikor megvitatta az elnökség elé került jelentést. Két felelős testület mondott véleményt arról, mi az, ami változott a közművelődés-politikában, mit kell még tenni az előrelépés érdekében. Változás a szemléletben A változást a szemléletben tapasztalhatták leginkább. Az eredményekből érezhető, hogy , megnövekedett a felelősségérzet, s a szakszervezethez tartozó termelőterületeken közüggyé vált a művelődés, nemcsak a mozgalmi szerveknél, hanem a gazdasági vezetésben is. Az SZMT elnökségének ülésén egyértelműen fogalmazódott meg, hogy az oktatási, valamint a közművelődési határozatok végrehajtásában erőteljesebbé vált a megye társadalmi szerveinek összefogása. Mind jobb és összehangoltabb az együttműködés a . tanácsi sérvekkel. A fej-, lődés számokkal igazolható eredményeiből nagy részt vállalt a szakszervezetek 2300 megyei aktivistája, s az a 154 közművelődési bizottság, amely az elmúlt időszakban kezdte meg munkáját. A vállalati szakszervezeti tervek 50 százaléka átfogó középtávú tervet készített, s más helyeken is esztendőre szóló köz- művelődési programot dolgoztak ki. Az elmúlt tervidőszakban a közművelődés növekvő munkahelyi igényeitől az esetek többségében a kulturális célokat szolgáló vállalati intézmények tárgyi, technikai felszerelésének fejlődése jelentős mértékben elmaradt. Két esztendő óta azonban növekedtek a művelődésre fordított pénzösszegek, bár a fejlesztési alapképzés új rendszere csak lassan segíti a vállalatok közötti kiegyenlítődést, a kedvezőtlen feltételű üzemek művelődésének javulását. Megoldatlan még az üzemi klubok, szakkörök társadalmi munkás vezetőinek képzése, továbbképzése. Hosszú idő óta gond, hogy a megyei munkahelyeken dolgozók 17 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. A vállalatok többségénél örvendetes fejlődés tapasztalható a felnőttoktatásban, s elsősorban ott sikerült előbbre lépni, ahol a műszaki technológiai fejlődést sürgető követelményként jelentkezik, s ahol segítséget nyújtanak a továbbtanulóknak, mint például a Csepel Autógyárban, a Mezőgépnél, a Forte-gyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a PEMÜ-ben és a Kertér szeti Egyetem tangazdaságában. Csak egy kiragadott példa: négy évvel ezelőtt 890-en, az idén 1770-en vizsgáztak az általános iskolai felnőttoktatásban. A növekedés ellenére a fejlődés elmarad az igényektől, ezért mint azt az SZMT elnöksége is megállapította, indokolt a középtávú oktatási képzési tervek felülvizsgálata, átdolgozása. A kollektívákat segítve A közművelődési határozat végrehajtásának eredményeként jelentős változás tapasztalható a szocialista brigádok tevékenységének értékelésénél, a művelődés fontosságának megítélésében. Egyre több az olyan üzem, ahol a kulturális vállalások teljesítése feltétele a magasabb fokozat elérésének. A kollektívák segítésében a megye legtöbb üzemében, helységében döntő részt vállalnak a művelődési központok, a szakszervezeti könyvtárak, s a munkahelyek és a területi művelődési intézmények kapcsolatát a közös fenntaráson alapuló együttműködés elmélyítette. A megye 175 alapszervezeténél mintegy 130 ezer olvasót szolgálnak ki a könyvtárak. Az elmúlt időszakban sok helyütt alakítottak ki könyvtári helyiségeket, amelynek építéséhez a szocialista brigádok társadalmi munkával is hozzájárultak. Tavaly több mint 415 ezer könyv állt az olvasók rendelkezésére a szakszervezeti könyvtárakban. A munkások körében nőtt az irodalom szeretete, az olvasás iránti igény. Űj feladatterv Megalapozott tehát az SZMT elnökségének megállapítása —. Pest megyében a szakszervezeti tisztségviselők eredményesen segítették a politikai, az általános és a szakmai ismeretek terjesztését. Felelősségteljesen képviselték a mnkásművelődés ügyét, gyarapították a közművelődés munkahelyi területeit, javították feltételeit. Mindezek ellenére helyenként még tapasztalható, hogy a munkásművelődést alárendelik a napi termelési érdekeknek, ezzel lassítják az előrehaladást. Az elmondottakról kiderült, hogy sok még a teendő a megye közművelődésének fejlesztésében. Az eredmények mellett az SZMT elnökségének állásfoglalása is ezt hangsúlyozta, s ezért készül új, átfogó feladatterv a közeljövőben. B. L. Csapatzászló a forradalmi ezrednek A Csepel Vas- és Fémművek 30 ezres dolgozó kollektívája a Belügyminisztérium Forradalmi Készenléti Rendőri Ezredének csapatzászlót adományozott, amelyet pénteken, Budapesten a Szamuely Tibor Laktanyában rendezett ünnepségen adtak át. A zászlóadományozási ünnepségen részt vett Benkei András belügyminiszter, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Borbély Sándor és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetői; Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka, továbbá a párt-, állami és társadalmi szervek több más képviselője. Jelen volt F, F. Krivda vezérezredes, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka Elmentek az ünnepségre több százan mint a Csepel Vas- és Fémművek, valamint kőbányai vállalatok, intézmények munkáskollektíváinak képviselői. Fodor Pál rendőrezredes, a BM Forradalmi Készenléti Rendőri Ezredének parancsnoka vette át Emszt Antaltól a csapatzászlót. Október 30—31-re összehívták az MSZBT országos értekezletét Pénteken a Pariáment Vadász-termében ülést tartott ! a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, i Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, j a baráti társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Nagy Mária főtitkár tájékoztatót adott az MSZBT- ! tagcsoportoknak az elmúlt hetekben lezajlott megyei és fővárosi kerületi értekezleteiről, amelyeken az október- ; ben összeülő országos értekezletet készítették elő. A baráti társaság elnöksége a tagcsoportok tevékenységéről dezvényt, barátsági estet tartottak. Az egy-egy nagyobb területre kiterjedő politikai munkát az országos elnökség támogatta és szorgalmazza a továbbiakban is. A tervek valóra váltását jól szolgálják azok a tájértekezletek is — hangsúlyozták a tanácskozáson —, amelyeket tavaly például a mezőgazdasági jellegű tagcsoportok, valamint az általános és középiskolai tagcsoportok képviselőij- nek részvételével rendeztek. A baráti társaság sikeresen törekszik arra, hogy mind több ifjúmunkást és diákot vonjon be a mozgalom. munkájába. Ennek legjobb eszköze, ha jobban megismertetik velük a sok színű szovjet országot, a Szovjetunió népeinek, fiataljainak életét. Ma már az orMint az ülésen szó esett róla, beszámolótervezetről folytatott országos eszmecsere és az országos elnökséghez továbbított észrevételek élénk, alkotó vitákról tanúskodnak. Az élő, eleven kapcsolatok továbbfejlesztésében, népeinknek a szocializmus és a kommunizmus építésében elért legújabb sikerei bemutatásában mind nagyobb szerepet kémek és vállalnak a tagcsoportok. Az eltelt időszakban nőtt tömegbefolyásuk, a helyi politikai életben való részvételük is. Az ipari, mezőgazda- sági üzemben, intézményben, iskolában működő 1205 MSZBT-tagcsoport a barátsági munka biztos támasza. Tevékenységüket mindinkább áthatja az a törekvés, hogy a barátsági munka — a hagyományos évfordulók megünneplésén túl — a mindennapi életben, a közös boldogulásért végzett munkában öltsön testet. A vállalati, üzemi tagcsoportok indították útjára például a kezdeményezést, hogy védnökséget vállalnak a Szovjetunióba szállítandó áruk minőségééért, határidőre történő szállításáért. Tevékenységük hatósugarát igyekeznek kiterjeszteni az üzemek, intézmények falain túlra is. Több tagcsoport összefogásával sok sikeres, nagy érdeklődéssel kísért kulturális renszágban 233 iskolai tagcsoport működik, s pedagógusaikat különböző kiadványokkal is segítik, hogy könnyebbem, jobb hatásfokkal oktassák az orosz nyelvet. A szovjetunióbeli utazások évről évre sok ezer fiatalnak nyújtanak felejthetetlen élményt. Az MSZBT fő törekvése, hogy az eddiginél jóval több munkás-és parasztfiatal, fizikai dolgozó gyermeke juthasson el a Szovjetunió legszebb tájaira. Az egyetemeket, főiskolákat segítik a magyar— szovjet testvérkapcsolatok kiépítésében és erősítésében. Igyekeznek előmozdítani, hogy a két ország felsőoktatási intézményeiben dolgozó tanárok és hallgatók között rendszeres tapasztalatcserék, szakmai gyakorlatok alakuljanak ki. Támogatják a szovjet egyetemeken végzett magyar ösztöndíjasok és volt egyetemük közötti kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. A beszámolótervezetről folytatott országos eszmecsere híven tükrözte az utóbbi esztendőkben elért eredményeket, azt, hogy a tagcsoportok eleven, széles tömegmozgalomként működnek, méltón fejezik ki és reprezentálják népünk őszinte, baráti érzéseit a szovjet nép iránt. Felszólalók a vitában Az országos értekezlet írásos beszámolójának tervezetéhez és a főtitkár szóbeli kiegészítőjéhez kapcsolódó hozzászólások hangzottak el. A vitá- ,ban felszólalt Végh László nyugdíjas, ifi. Bajnok Sándor, a tolnai termelőszövetkezet elnöke, Skultéti József, a ceglédi, Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke, Medvegyev Vladimimé. a Tiszai Vegyiművek osztályvezetője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke, dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Hegyes Ferenc, a - Salgótarjáni Kohászati UzeA z utasítások, határozatok csak:. akkor érnek valamit, ha meg is valósítják őket. A dokumentumok bármilyen jó elképzeléseket rögzítenek is, fabatkát sem érnek, ha csak papíron maradnak, a gyakorlatban nem valósulnak meg. Előfordulnak-e ilyen esetek? Sajnos, igen. Nem egy igazgató, tsz-elnök utasít, nem egy szerv hoz jó határozatokat, a végrehajtás ellenőrzéséről azonban megfeledkeznek. Hogyan lehet a jó elképzeléseket valóra váltani? Ügy, ha a vezetők az utasítás kiadásával nem zárják le az ügyet, hanem biztosítják végrehajtását, ellenőrzését, azt, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon. Vállalatainknál, üzemeinknél, intézményeinknél egyre inkább kialakultak, s kialakulnak az ellenőrzések sajátos, jó módszerei. A vezetéselmélet kétféle ellenőrzést rögzít: a számviteli és a komplex ellenőrzést. A számviteli ellenőrzés azt foglalja magában, hogy a számok alapján megvizsgálják egy- egy üzem, intézmény, tsz elért eredményeit, s következtetéseket vonnak le belőlük. Ma még az ellenőrzések zöme ilyen természetű. Ezeknek az ellenőrzéseknek azonban van negatív oldala. A számok bármennyire is sokat mondanak, „beszédesek” és konkrétak, néha eltakarnak bizonyos negatív vagy pozitív jelenségeket, amelyek egyébként szorosan hozzá tartoznak az utasítás végrehajtásához és észrevételük az ellenőrzések során elengedhetetlen. így inkább azok teszik jól, akik a komplex ellenőrzést választják. Ez az ellenőrzés a számviteli kimutatásokon túlmenően a műszaki, technológiai, gazdasági dolgokat is szemügyre veszi. A komplex ellenőrzés magában foglalja, hogy az eredmény szakmailag kielégítő-e, gazdaVEZETŐK ROVATA (8.) Utasítás, végrehajtás, ellenőrzés ságilag kifizetődő-e, sőt azt is, hogy jogilag szabályos-e, megvan-e a folyamat bizonylati fegyelme és az egész komplexum hogyan hatott a termelésben részt vevő emberekre. A komplex ellenőrzés — mint a neve is mutatja — tehát lényegesen összetettebb, szélesebb, mint a számszaki ellenőrzés. Különösen helyes az ilyen ellenőrzésnél, hogy a kétkezi munkásra, az emberre is gondolnak. Ezt meg kell tenni elsősorban szociális meggondolások miatt. Van egy másik formája is az ellenőrzésnek, amelyet a gazdasági vezetők úgy emlegetnek: áttekintéssel kell bírni a terület felett. Áttekintés nélkül ugyanis aligha képzelhető el jó vezetés. Az áttekintés tulajdonképpen a vállalat belső statisztikai rendje. Az áttekintéshez a vezetőknek ismerniük kell azokat az adatokat, amelyekre szükségük van, hogy feladatukat jól elvégezhessék. A „statisztikai tükör” vagy sok helyen személyes tapasztalatok hiánya nélkül a vezetők időközönként kellemetlen helyzetbe kerülhetnek. Ezért helyes, hogy ma már egyre több vezető fiókjában találni meg az úgynevezett „kis okost”, amely nem más, mint olyasfajta feljegyzés, amelyből pillanatok alatt át lehet tekinteni az üzemet, a tsz-t, az intézményt, következtetéseket lehet levonni a gazdasági kihatásokra, a gazdaságosságra, a minőségre stb. Ilyen áttekintést biztosító adatokra nemcsak az igazgatóknak van szükségük, hanem a középvezetőknek is. Az ellenőrzéssel, az áttekintéssel azonban még nem fejeződhet be a vezető munkája. A felmerült jelenségeket minősíteni, értékelni kell. H a lehét, sorrendet felállítani a vezető tevékenységében, akkor talán ez a legnehezebb feladat, hiszen minősíteni nemcsak szervezeti egységeket kell, hanem az ott dolgozó embereket, az ott tevékenykedő vezetőket. A komplex ellenőrzést, a jó áttekintést tehát követnie kell a minősítésnek, az értékelésnek. Manapság igen sokfajta minősítési rendszer alakult ki. Vannak vezetők, akik „emlékezet után” minősítenek. Ez alapjában véve helytelen. Jutalmazások, prémiumosztás vagy jellemzés alkalmával a legnagyobb jóhiszeműség mellett is torz véleményt alkothatunk emberekről, ha emlékezetünket tekintjük a minősítés egyetlen alapjának. Vigyázzon a vezető arra is: ha összképet akar alkotni egy emberről, vagy emberekről, ne a közeli hibákról vonjon le következtetést. A közeli hibák ugyanis mindig nagyobbaknak látszanak, mint a távolabbiak. M ilyen tehát a helyes minősítés? Olyan, amelyben a vezetők az úgynevezett „apróságokat”, a mellékkörülményeket is figyelembe veszik, de nemcsak ebből, hanem hosszas megfigyelésből alkotnak objektív véleményt a rábízott emberekről. Ilyen alkalmakkor mellőznünk kell a hangulato\, a részrehajlást, amely ösz- szeegyeztethetetlen a • minősítéssel. A jó minősítés alapja a tárgyilagos, részletes elemzés, a szervezett értékelés. A kiadott utasításokat, határozatokat tehát kövesse az ellenőrzés, az áttekintés, s vezetőink ne feledkezzenek el a tapasztalatok összegezéséről, minősítéséről sem. Fodor László mek üzemvezetője, Nagy Sándor, az MSZMP Debreceni Járási Bizottságának politikai munkatársa, Belovitz Károly, a Hazafias Népfront győri városi titkára, Koszti Lajos, a Lenin Kohászati. Művek szociális igazgatója, Zágoni László, a Dunai Vasmű főmérnöke, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke és dr. Babies Antal, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanszékvezető tanára. Az országos elnökség úgy döntött, hogy az MSZBT országos értekezletét október 39 —31-re hívja össze. A nemzetközi brigádok megalakulásának jubileuma Kiállítás és emlékülés A múzeumi és műemléki hónap első rendezvénye a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban pénteken megnyílt kiállítás: tisztelgés a spanyol nép szabadságharcában részt vett magyar önkéntesek előtt, a spanyol polgárháború kitörésének és a nemzetközi brigádok megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. A megnyitó ünnepségen részt vett a politikai és társadalmi élet sok vezető személyisége, számos egykori önkéntes. Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára megnyitó beszédében méltatta a nemzetközi brigádok, a magyar önkéntesek szerepét a Spanyol Köztársaság védelméért vívott harcban* A kiállítás megnyitása előtt a spanyol szabadság- harcban részt vett magyar önkéntesek emlékülést tartottak a Munkásmozgalmi Múzeumban. Jelentős beruházások a leniparban Len- és kenderipari vándorgyűlés Budakalászon A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület len-kender szakosztálya és Csongrád megyei csoportja Az V. ötéves tervkoncepciók a len- és a rostiparban címmel vándor- gyűlést rendezett tegnap Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat művelődési otthonában. A vándorgyűlésen mintegy 200 szakember jelent meg. Agócs Pál, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője mondott vitaindítót. Ezután előadások hangzottak el. Tóth László, a szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója ismertette az V. ötéves tervben üzemükre háruló feladatot. Ezután Húszak Vilmos vezérigazgató, a Budapesti Kender-Juta Textilipari Vállalat termékszerkezet-átalakításáról, a piaci lehetőségekről informálta a szakembereket. A Lenfonó- és1 Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, Beck Tamás, a vállalat eredményeiről, problémáiról és a lenipar fejlesztésének új irányát jelző tervekről szólt. Délután a korreferátumok hangzottak el, majd az ezt követő vitában sokan felszólaltak. A len - kend éri pari vándorgyűlés előadásai és vitája jól tükrözték az iparág jelenlegi helyzetét. A három vállalat mintegy 17 ezer embert foglalkoztat, egyévi termelésük több milliárd forint. Az V. ötéves tervben tovább korszerűsítik a len- és kendergyártás technológiáját, az állandóan csökkenő munkaerő pótlása érdekében. A tervciklus a legnagyobb beruházása a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál kezdődött: 170 millió forintot költenek szociális beruházásokra. A leniparban 668 millió forintot fordítanak a géppark korszerűsítésére, így többek között 175 darab. SZTB típusú mikrovetél ős szovjet szövőgépet vásárolnak, Komáromban lenpozdorja bútorgyár, Szombathelyen évi ezer tonna kapacitású vastagfonal és zsineg előállítására alkalmas üzem épül. A három vállalat összességében egymilliárd-három- százmillió forintot fordít beruházásra, ebből szociális létesítményre 331 milliót. A vándorgyűlés résztvevői a vita után megtekintették a budakalászi gyárat. (K. Gy.) i I