Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

</(úhw I 1976. OKTÓBER 2., SZOMBAT A közművelődés fejlesztése: érdekvédelem Az SZMT elnöksége az eredményekről és a tennivalókról Vajon az érdekvédelem fo­galomkörébe sorolHató-e a közművelődés ? Szinte termé­szetesnek tűnik a válasz: igen, ez is érdekvédelem. A műveltség fejlesztése érdeke az egyénnek, érdeke a közös­ségnek, a társadalomnak, ép­pen ezért van nagy, kiemelke­dő jelentősége annak a mun­kának, amelyet a Pest megyé­ben tevékenykédő szakszerve­zeti vezető testületek vállal­tak és végeznek a Központi Bizottság művelődéspolitikai határozatainak megfelelően. A Pest megyében dolgozó ágazati szakszervezetek, az SZMT, a különböző tisztségvi­selők felelősségteljesen fog­lalkoztak a közművelődés ten­nivalóival, s kedvező ered­ményként könyvelhető el, hogy meggyorsult a közműve­lődés-politikai határozat vég­rehajtása. Ezt nemcsak a teg­nap délelőtti SZMT-elnökségi ülés résztvevői állapították meg, ugyanez volt a vélemé­nye a megyei pártbizottság agitációs és propagandabizott­ságának egy nappal korábban, amikor megvitatta az elnök­ség elé került jelentést. Két felelős testület mondott véle­ményt arról, mi az, ami válto­zott a közművelődés-politiká­ban, mit kell még tenni az előrelépés érdekében. Változás a szemléletben A változást a szemléletben tapasztalhatták leginkább. Az eredményekből érezhető, hogy , megnövekedett a felelősségér­zet, s a szakszervezethez tar­tozó termelőterületeken köz­üggyé vált a művelődés, nem­csak a mozgalmi szerveknél, hanem a gazdasági vezetésben is. Az SZMT elnökségének ülé­sén egyértelműen fogalmazó­dott meg, hogy az oktatási, valamint a közművelődési ha­tározatok végrehajtásában erőteljesebbé vált a megye társadalmi szerveinek össze­fogása. Mind jobb és össze­hangoltabb az együttműködés a . tanácsi sérvekkel. A fej-, lődés számokkal igazolható eredményeiből nagy részt vál­lalt a szakszervezetek 2300 megyei aktivistája, s az a 154 közművelődési bizottság, amely az elmúlt időszakban kezdte meg munkáját. A vál­lalati szakszervezeti tervek 50 százaléka átfogó középtávú tervet készített, s más helye­ken is esztendőre szóló köz- művelődési programot dolgoz­tak ki. Az elmúlt tervidőszakban a közművelődés növekvő mun­kahelyi igényeitől az esetek többségében a kulturális célo­kat szolgáló vállalati intézmé­nyek tárgyi, technikai felsze­relésének fejlődése jelentős mértékben elmaradt. Két esz­tendő óta azonban növekedtek a művelődésre fordított pénz­összegek, bár a fejlesztési alapképzés új rendszere csak lassan segíti a vállalatok kö­zötti kiegyenlítődést, a kedve­zőtlen feltételű üzemek mű­velődésének javulását. Meg­oldatlan még az üzemi klu­bok, szakkörök társadalmi munkás vezetőinek képzése, továbbképzése. Hosszú idő óta gond, hogy a megyei munkahelyeken dolgo­zók 17 százalékának nincs meg az általános iskolai vég­zettsége. A vállalatok több­ségénél örvendetes fejlődés tapasztalható a felnőttoktatás­ban, s elsősorban ott sikerült előbbre lépni, ahol a műszaki technológiai fejlődést sürgető követelményként jelentkezik, s ahol segítséget nyújtanak a továbbtanulóknak, mint pél­dául a Csepel Autógyárban, a Mezőgépnél, a Forte-gyárban, a Nagykőrösi Konzervgyár­ban, a PEMÜ-ben és a Kertér szeti Egyetem tangazdaságá­ban. Csak egy kiragadott pél­da: négy évvel ezelőtt 890-en, az idén 1770-en vizsgáztak az általános iskolai felnőttokta­tásban. A növekedés ellenére a fejlődés elmarad az igé­nyektől, ezért mint azt az SZMT elnöksége is megálla­pította, indokolt a középtávú oktatási képzési tervek felül­vizsgálata, átdolgozása. A kollektívákat segítve A közművelődési határozat végrehajtásának eredménye­ként jelentős változás tapasz­talható a szocialista brigádok tevékenységének értékelésénél, a művelődés fontosságának megítélésében. Egyre több az olyan üzem, ahol a kulturális vállalások teljesítése feltétele a magasabb fokozat elérésé­nek. A kollektívák segítésében a megye legtöbb üzemében, helységében döntő részt vál­lalnak a művelődési közpon­tok, a szakszervezeti könyv­tárak, s a munkahelyek és a területi művelődési intézmé­nyek kapcsolatát a közös fenntaráson alapuló együtt­működés elmélyítette. A me­gye 175 alapszervezeténél mintegy 130 ezer olvasót szol­gálnak ki a könyvtárak. Az elmúlt időszakban sok helyütt alakítottak ki könyvtári helyi­ségeket, amelynek építéséhez a szocialista brigádok társa­dalmi munkával is hozzájá­rultak. Tavaly több mint 415 ezer könyv állt az olvasók rendelkezésére a szakszerve­zeti könyvtárakban. A mun­kások körében nőtt az iroda­lom szeretete, az olvasás iránti igény. Űj feladatterv Megalapozott tehát az SZMT elnökségének megállapítása —. Pest megyében a szakszerve­zeti tisztségviselők eredmé­nyesen segítették a politikai, az általános és a szakmai is­meretek terjesztését. Felelős­ségteljesen képviselték a mnkásművelődés ügyét, gya­rapították a közművelődés munkahelyi területeit, javítot­ták feltételeit. Mindezek elle­nére helyenként még tapasz­talható, hogy a munkásműve­lődést alárendelik a napi ter­melési érdekeknek, ezzel las­sítják az előrehaladást. Az elmondottakról kiderült, hogy sok még a teendő a megye közművelődésének fej­lesztésében. Az eredmények mellett az SZMT elnökségé­nek állásfoglalása is ezt hang­súlyozta, s ezért készül új, átfogó feladatterv a közeljö­vőben. B. L. Csapatzászló a forradalmi ezrednek A Csepel Vas- és Fémmű­vek 30 ezres dolgozó kollektí­vája a Belügyminisztérium Forradalmi Készenléti Rendőri Ezredének csapatzászlót ado­mányozott, amelyet pénteken, Budapesten a Szamuely Tibor Laktanyában rendezett ünnep­ségen adtak át. A zászlóadományozási ün­nepségen részt vett Benkei András belügyminiszter, Kato­na Imre, a budapesti pártbi­zottság első titkára, Borbély Sándor és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályve­zetői; Papp Árpád vezérőr­nagy, a munkásőrség országos parancsnoka, továbbá a párt-, állami és társadalmi szervek több más képviselője. Jelen volt F, F. Krivda vezérezre­des, a Magyarországon ideigle­nesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka Elmentek az ünnepségre több százan mint a Csepel Vas- és Fémművek, valamint kőbányai vállalatok, intézmények mun­káskollektíváinak képviselői. Fodor Pál rendőrezredes, a BM Forradalmi Készenléti Ren­dőri Ezredének parancsnoka vette át Emszt Antaltól a csa­patzászlót. Október 30—31-re összehívták az MSZBT országos értekezletét Pénteken a Pariáment Vadász-termében ülést tartott ! a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, i Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, j a baráti társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Nagy Mária főtitkár tájékoztatót adott az MSZBT- ! tagcsoportoknak az elmúlt hetekben lezajlott megyei és fővárosi kerületi értekezleteiről, amelyeken az október- ; ben összeülő országos értekezletet készítették elő. A baráti társaság elnöksége a tagcsoportok tevékenységéről dezvényt, barátsági estet tar­tottak. Az egy-egy nagyobb terület­re kiterjedő politikai munkát az országos elnökség támogatta és szorgalmazza a továbbiak­ban is. A tervek valóra váltá­sát jól szolgálják azok a tájér­tekezletek is — hangsúlyozták a tanácskozáson —, amelyeket tavaly például a mezőgazdasá­gi jellegű tagcsoportok, vala­mint az általános és középis­kolai tagcsoportok képviselőij- nek részvételével rendeztek. A baráti társaság sikeresen törekszik arra, hogy mind több ifjúmunkást és diákot vonjon be a mozgalom. munkájába. Ennek legjobb eszköze, ha jobban megismertetik velük a sok színű szovjet országot, a Szovjetunió népeinek, fiatal­jainak életét. Ma már az or­Mint az ülésen szó esett róla, beszámolótervezetről folytatott országos eszmecsere és az országos elnökséghez továbbított észrevételek élénk, alkotó vitákról tanúskodnak. Az élő, eleven kapcsolatok to­vábbfejlesztésében, népeink­nek a szocializmus és a kom­munizmus építésében elért legújabb sikerei bemutatásá­ban mind nagyobb szerepet kémek és vállalnak a tagcso­portok. Az eltelt időszakban nőtt tömegbefolyásuk, a helyi politikai életben való részvé­telük is. Az ipari, mezőgazda- sági üzemben, intézményben, iskolában működő 1205 MSZBT-tagcsoport a barátsági munka biztos támasza. Tevékenységüket mindin­kább áthatja az a törekvés, hogy a barátsági munka — a hagyományos évfordulók meg­ünneplésén túl — a minden­napi életben, a közös boldo­gulásért végzett munkában öltsön testet. A vállalati, üze­mi tagcsoportok indították út­jára például a kezdeménye­zést, hogy védnökséget vállal­nak a Szovjetunióba szállítan­dó áruk minőségééért, határ­időre történő szállításáért. Te­vékenységük hatósugarát igye­keznek kiterjeszteni az üze­mek, intézmények falain túlra is. Több tagcsoport összefogá­sával sok sikeres, nagy érdek­lődéssel kísért kulturális ren­szágban 233 iskolai tagcsoport működik, s pedagógusaikat különböző kiadványokkal is segítik, hogy könnyebbem, jobb hatásfokkal oktassák az orosz nyelvet. A szovjetunióbeli utazások évről évre sok ezer fiatalnak nyújtanak felejthe­tetlen élményt. Az MSZBT fő törekvése, hogy az eddiginél jó­val több munkás-és parasztfia­tal, fizikai dolgozó gyermeke juthasson el a Szovjetunió leg­szebb tájaira. Az egyetemeket, főiskolákat segítik a magyar— szovjet testvérkapcsolatok ki­építésében és erősítésében. Igyekeznek előmozdítani, hogy a két ország felsőoktatási in­tézményeiben dolgozó tanárok és hallgatók között rendszeres tapasztalatcserék, szakmai gyakorlatok alakuljanak ki. Támogatják a szovjet egye­temeken végzett magyar ösz­töndíjasok és volt egyetemük közötti kapcsolatok fenntartá­sát és fejlesztését. A beszámolótervezetről foly­tatott országos eszmecsere hí­ven tükrözte az utóbbi eszten­dőkben elért eredményeket, azt, hogy a tagcsoportok ele­ven, széles tömegmozgalom­ként működnek, méltón feje­zik ki és reprezentálják né­pünk őszinte, baráti érzéseit a szovjet nép iránt. Felszólalók a vitában Az országos értekezlet írásos beszámolójának tervezetéhez és a főtitkár szóbeli kiegészí­tőjéhez kapcsolódó hozzászó­lások hangzottak el. A vitá- ,ban felszólalt Végh László nyugdíjas, ifi. Bajnok Sándor, a tolnai termelőszövetkezet el­nöke, Skultéti József, a ceglé­di, Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke, Medvegyev Vladimimé. a Ti­szai Vegyiművek osztályveze­tője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke, dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Hegyes Ferenc, a - Salgótarjáni Kohászati Uze­A z utasítások, határoza­tok csak:. akkor érnek valamit, ha meg is valósítják őket. A do­kumentumok bármilyen jó elképzeléseket rögzítenek is, fabatkát sem érnek, ha csak papíron maradnak, a gyakorlatban nem való­sulnak meg. Előfordul­nak-e ilyen esetek? Saj­nos, igen. Nem egy igaz­gató, tsz-elnök utasít, nem egy szerv hoz jó határoza­tokat, a végrehajtás ellen­őrzéséről azonban megfe­ledkeznek. Hogyan lehet a jó elkép­zeléseket valóra váltani? Ügy, ha a vezetők az utasítás kiadásával nem zárják le az ügyet, hanem biztosítják végrehajtását, ellenőrzését, azt, hogy a gyakorlatban is megvaló­suljon. Vállalatainknál, üze­meinknél, intézményeink­nél egyre inkább kialakul­tak, s kialakulnak az el­lenőrzések sajátos, jó mód­szerei. A vezetéselmélet kétféle ellenőrzést rögzít: a számviteli és a komplex ellenőrzést. A számviteli ellenőrzés azt foglalja ma­gában, hogy a számok alapján megvizsgálják egy- egy üzem, intézmény, tsz elért eredményeit, s követ­keztetéseket vonnak le be­lőlük. Ma még az ellenőr­zések zöme ilyen természe­tű. Ezeknek az ellenőrzé­seknek azonban van nega­tív oldala. A számok bár­mennyire is sokat monda­nak, „beszédesek” és konk­rétak, néha eltakarnak bi­zonyos negatív vagy pozi­tív jelenségeket, amelyek egyébként szorosan hozzá tartoznak az utasítás vég­rehajtásához és észrevéte­lük az ellenőrzések során elengedhetetlen. így inkább azok teszik jól, akik a komplex ellen­őrzést választják. Ez az ellenőrzés a számviteli ki­mutatásokon túlmenően a műszaki, technológiai, gaz­dasági dolgokat is szem­ügyre veszi. A komplex ellenőrzés magában foglal­ja, hogy az eredmény szak­mailag kielégítő-e, gazda­VEZETŐK ROVATA (8.) Utasítás, végrehajtás, ellenőrzés ságilag kifizetődő-e, sőt azt is, hogy jogilag szabá­lyos-e, megvan-e a folya­mat bizonylati fegyelme és az egész komplexum ho­gyan hatott a termelésben részt vevő emberekre. A komplex ellenőrzés — mint a neve is mutatja — tehát lényegesen összetet­tebb, szélesebb, mint a számszaki ellenőrzés. Kü­lönösen helyes az ilyen el­lenőrzésnél, hogy a kétke­zi munkásra, az emberre is gondolnak. Ezt meg kell tenni elsősorban szociális meggondolások miatt. Van egy másik formája is az ellenőrzésnek, ame­lyet a gazdasági vezetők úgy emlegetnek: áttekin­téssel kell bírni a terület felett. Áttekintés nélkül ugyanis aligha képzelhető el jó vezetés. Az áttekintés tulajdonképpen a vállalat belső statisztikai rendje. Az áttekintéshez a veze­tőknek ismerniük kell azo­kat az adatokat, amelyekre szükségük van, hogy fel­adatukat jól elvégezhessék. A „statisztikai tükör” vagy sok helyen személyes ta­pasztalatok hiánya nélkül a vezetők időközönként kellemetlen helyzetbe ke­rülhetnek. Ezért helyes, hogy ma már egyre több vezető fiókjában találni meg az úgynevezett „kis okost”, amely nem más, mint olyasfajta feljegyzés, amelyből pillanatok alatt át lehet tekinteni az üze­met, a tsz-t, az intézményt, következtetéseket lehet le­vonni a gazdasági kihatá­sokra, a gazdaságosságra, a minőségre stb. Ilyen át­tekintést biztosító ada­tokra nemcsak az igazga­tóknak van szükségük, ha­nem a középvezetőknek is. Az ellenőrzéssel, az átte­kintéssel azonban még nem fejeződhet be a veze­tő munkája. A felmerült jelenségeket minősíteni, értékelni kell. H a lehét, sorrendet felállítani a ve­zető tevékenységében, ak­kor talán ez a legnehezebb feladat, hiszen minősíteni nemcsak szervezeti egysé­geket kell, hanem az ott dolgozó embereket, az ott tevékenykedő vezetőket. A komplex ellenőrzést, a jó áttekintést tehát követnie kell a minősítésnek, az ér­tékelésnek. Manapság igen sokfajta minősítési rendszer ala­kult ki. Vannak vezetők, akik „emlékezet után” mi­nősítenek. Ez alapjában véve helytelen. Jutalmazá­sok, prémiumosztás vagy jellemzés alkalmával a legnagyobb jóhiszeműség mellett is torz véleményt alkothatunk emberekről, ha emlékezetünket tekint­jük a minősítés egyetlen alapjának. Vigyázzon a ve­zető arra is: ha összképet akar alkotni egy emberről, vagy emberekről, ne a kö­zeli hibákról vonjon le kö­vetkeztetést. A közeli hi­bák ugyanis mindig na­gyobbaknak látszanak, mint a távolabbiak. M ilyen tehát a helyes minősítés? Olyan, amelyben a vezetők az úgynevezett „ap­róságokat”, a mellékkörül­ményeket is figyelembe ve­szik, de nemcsak ebből, hanem hosszas megfigye­lésből alkotnak objektív véleményt a rábízott em­berekről. Ilyen alkalmakkor mel­lőznünk kell a hangulato\, a részrehajlást, amely ösz- szeegyeztethetetlen a • mi­nősítéssel. A jó minősítés alapja a tárgyilagos, rész­letes elemzés, a szervezett értékelés. A kiadott utasításokat, határozatokat tehát köves­se az ellenőrzés, az átte­kintés, s vezetőink ne fe­ledkezzenek el a tapaszta­latok összegezéséről, minő­sítéséről sem. Fodor László mek üzemvezetője, Nagy Sán­dor, az MSZMP Debreceni Járási Bizottságának politikai munkatársa, Belovitz Károly, a Hazafias Népfront győri vá­rosi titkára, Koszti Lajos, a Lenin Kohászati. Művek szo­ciális igazgatója, Zágoni László, a Dunai Vasmű főmér­nöke, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke és dr. Babies Antal, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem tanszékve­zető tanára. Az országos elnökség úgy döntött, hogy az MSZBT or­szágos értekezletét október 39 —31-re hívja össze. A nemzetközi brigádok megalakulásának jubileuma Kiállítás és emlékülés A múzeumi és műemléki hónap első rendezvénye a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban pénteken megnyílt kiállítás: tisztelgés a spanyol nép szabadságharcában részt vett magyar önkéntesek előtt, a spanyol polgárháború kitö­résének és a nemzetközi bri­gádok megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. A megnyitó ünnepségen részt vett a politikai és társadalmi élet sok vezető személyisége, számos egykori önkéntes. Úszta Gyula, a Magyar Par­tizán Szövetség főtitkára megnyitó beszédében méltatta a nemzetközi brigádok, a ma­gyar önkéntesek szerepét a Spanyol Köztársaság védel­méért vívott harcban* A kiállítás megnyitása előtt a spanyol szabadság- harcban részt vett magyar ön­kéntesek emlékülést tartottak a Munkásmozgalmi Múzeum­ban. Jelentős beruházások a leniparban Len- és kenderipari vándorgyűlés Budakalászon A Textilipari Műszaki Tu­dományos Egyesület len-ken­der szakosztálya és Csongrád megyei csoportja Az V. ötéves tervkoncepciók a len- és a rostiparban címmel vándor- gyűlést rendezett tegnap Bu­dakalászon, a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat művelődési otthonában. A vándorgyűlésen mintegy 200 szakember jelent meg. Agócs Pál, a Könnyűipari Mi­nisztérium osztályvezetője mondott vitaindítót. Ezután előadások hangzottak el. Tóth László, a szegedi Ken­derfonó- és Szövőipari Válla­lat vezérigazgatója ismertette az V. ötéves tervben üzemük­re háruló feladatot. Ezután Húszak Vilmos vezérigazgató, a Budapesti Kender-Juta Tex­tilipari Vállalat termékszerke­zet-átalakításáról, a piaci le­hetőségekről informálta a szakembereket. A Lenfonó- és1 Szövőipari Vállalat vezérigaz­gatója, Beck Tamás, a vállalat eredményeiről, problémáiról és a lenipar fejlesztésének új irányát jelző tervekről szólt. Délután a korreferátumok hangzottak el, majd az ezt kö­vető vitában sokan felszólal­tak. A len - kend éri pari vándor­gyűlés előadásai és vitája jól tükrözték az iparág jelenlegi helyzetét. A három vállalat mintegy 17 ezer embert foglal­koztat, egyévi termelésük több milliárd forint. Az V. ötéves tervben tovább korszerűsítik a len- és kendergyártás techno­lógiáját, az állandóan csökkenő munkaerő pótlása érdekében. A tervciklus a legnagyobb be­ruházása a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalatnál kezdődött: 170 millió forintot költenek szociális beruházásokra. A leniparban 668 millió forintot fordítanak a géppark korsze­rűsítésére, így többek között 175 darab. SZTB típusú mik­rovetél ős szovjet szövőgépet vásárolnak, Komáromban lenpozdorja bútorgyár, Szom­bathelyen évi ezer tonna ka­pacitású vastagfonal és zsineg előállítására alkalmas üzem épül. A három vállalat összes­ségében egymilliárd-három- százmillió forintot fordít beru­házásra, ebből szociális létesít­ményre 331 milliót. A vándorgyűlés résztvevői a vita után megtekintették a budakalászi gyárat. (K. Gy.) i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom