Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

1976. OKTOBER 13., SZERDA 3 Október - az ötletemberek hónapja Újítók a váci Forte gyárban Illékony segítség Tavaly augusztus óta Vácott a Forte-gyár dolgozói között egy vaskos többoldalas nyom­tatvány forog közkézen. Fede­lén ez áll: újítási feladatterv. A füzet nyolc témakörben ajánl a gyáriak — közöttük is elsősorban a technika iránt érdeklődők — számára a gyár­tási folyamatokban ma még megoldásra, egszerűsítésre vá­ró feladatokat. Januártól szeptember első napjaiig összesen 54 javaslat érkezett Still Róberthez, a Forte újítási előadójához. Erős félév, 54 javaslat ’ — Mikor tavaly összeállítot­tuk ezt az ajánlást — mondja — Still Róbert —, korántsem számítottunk ilyen nagy fokú érdeklődésre. Arra gondoltunk, hogy lesznek néhányan, akik­nek fantáziáját megmozgatják, az újítási feladattervben sze­replő lehetőségek, ám azt, hogy alig háromnegyed év leforgása alatt 54 javaslat ér- kézik hozzánk, álmunkban sem reméltük. A tavaly augusztusban el­készült és közreadott feladat­terv a papír- és filmtekercsek gyártásközbeni gyorsragasztá­sát megoldó gépek megszer­kesztésére, a termékleszedés gépesítésére, s a még használ­ható emulzió visszanyerésére hívta fel elsősorban a gyáriak figyelmét. A terv 3. pontja a többi között olyan eljárás ki­dolgozására írt ki pályázatot, amelynek segítségével javítha­tó a fotópapírok felületi fé­nyessége, _ sőt a gyártmányok formatartóssága is növekszik. A terv célul tű;te ki azt is, új öntési- és csomagolási meg­oldások kikísérletezésével munkaerőt takaríthasson meg a gyár. Plakátok és előadások Idén, június 10-én, aztán rö­vid tanácskozás után körlevé­lét szerkesztettek a gyárban. A felhívás eljutott a középszin­tű vezetőkhöz is, arra kérve meg őket, egészítsék ki újabb pontokkal az újítási feladatter­vet. Június óta hét újabb ja­vaslat érkezett, s ezeket októ­berben tárgyalják meg. Ha va­lóban fontosaknak bizonyul­nak, pótlólag valamennyit fel­veszik a tervbe. Az október egyébként is fon­tos a Forte számára. Újítási hónapot rendez a gyár. A pla­kátok tucatjai függnek az üze­mekben és az újítást népsze­rűsítő műsorokat sugároz a gyári hangosbeszélő. Az e hó­napban benyújtott újításokat rendkívül gyorsan, november 20-ig bírálják el, értékelik. A szakszervezeti bizottság újítási albizottsága szervezésében no­vemberben újítási ankétot szerveznek, amelyen az elbírá­lók, a véleményezők, s a gyár legrégibb újítói is reszt vesz nek majd. Az őszi műszaki könyvhete­ket is az újítás jegyében szer­vezték meg a Forte-gyárban, ahol a KISZ-klubban kiállítást rendeztek a műszakiak mun­káját segítő, könnyítő új ki­adványokból és azokból a mű­szaki könyvekből, amelyek va­lamilyen ötletet adhatnak az újítani vágyóknak. A könyvtár A fotokémiai ipar gépei és ké­szülékei címmel szervez elő­adást. A megtakarítás számai Az eddig benyújtott 54 ja­vaslat mintegy kétharmadát bírálták már el. Ezekre 150 ezer forintot fizetett ki a gyár, az összeg kétharmadát a szá­mokban, a forintokkal is mér­hető megtakarítás alapján, 50 ezer forintot pedig úgyneve­zett eszmei újítási díjként, fő­ként a munkát könnyítő, bal­esetmentesebbé tévő elgondo­lásokért. Húszezer forintot kapott új típusú szállítókocsijáért a gyár kát műszakija, Bédi János és Kovács István. Az általuk ki­dolgozott emelő- és billenőal­kalmatosság révén a 70—80 ki­logrammos papírtekercsek he­lyett most már 3 mázsásakat is lehet szállítani, méghozzá sok­kal egyszerűbben, veszélytele­nebből, mint azelőtt. Bermann Zénó és Derényi László taiálmányszámban me­nő újítása kiválóan alkalmas arra, hogy az emulzió szükség- szerű túladagolása esetén a fe­lesleges anyagot visszanyerjék és ismét feldolgozhatóvá te­hessék. Újítási díjként á két szakember 66 ezer forintot ka­pott. A megkonstruált adago­lókészülékük évente több mint 6 és félmillió forint megtaka­rítást biztosít a váci Forte­gyárnak. Az októberi újítási hónapot a többi közt arra is szeretnék felhasználni a gyáriak, hogy népszerűsítsék az újítási fel­adattervnek azokat a pontjait, amelyekre eddig még nem ér­kezett pályázat. Berkó Pál • A haszon közös • Nem a mennyiség • Megfelezett óra Harmadik Pest megye ab­ban a rangsorban, melyet az egy-egy háztartásban felhasz­nált palackozott gáz mennyi­sége alapján állíthatunk fel. I A szocialista haza fiság korunkban A felelősség felismerése, vállalása A földgázfelhasználás közpon­ti fejlesztési programja — amely a negyedik ötéves terv kiemelt feladatainak egyike — jelentős változásokat hozott a megye energiatérképén. Ma több mint kétszázezer háztar­tásban könnyíti a mindenna­pi munkát az újmódi készség, a palackból táplált tűzhely, fürdőszobai vízmelegítő, fűtő­kályha. Terv szerint Egerben kedden a városi ta­nács dísztermében megkezdő­dött a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó kétna­pos országos tanácskozás. Dr. Varga János, a városi tanács elnöke a vendéglátó szervek nevében köszöntötte a tanács­kozás mintegy másfélszáz résztvevőjét Ezt követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, a tanácskozás elnöke mondott megnyitó beszédet. Nagyra ér­tékelte azokat a törekvéseket, amelyek 1967-ben megterem­tették a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó orszá­gos tanácskozás egri fórumát, amelyen korábban évenként, 1972 óta pedig kétévenként a szocialista hazafiság ügyéért nagy felelősséget érző és vál­laló szervek képviselői talál­koznak. Ezután dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője Szocialista hazafiság, interna­cionalizmus és békés egymás mellett élés címmel megtar­totta vitaindító előadását. Be­vezetőben részletesen elemez­te a téma sokrétűségét, össze­függéseit. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nép hazát te­remtő történetében jó néhány sorsforduló található. A leg­nagyobb változás kiinduló­pontja mégis az 1945-ös év, a felszabadulás történelmi té­nye. Az ország átalakult, a földrajzi környezet változa­tosabb, gazdagabb, a hazát al­kotó nép pedig kulturáltabb, nagyobb tudású, egészsége­sebb. Az előadó kiemelte: teljesen új értéke népünknek a jövő bizonyossága. Nagy erőforrás a szocializmus eszméje, mert bizonyossá tudja tenni a jövőt is. Mindezt kifejezi számunk­ra — hangoztatta Berecz Já­nos —, az MSZMP XI. kong­resszusa által jóváhagyott programnyilatkozat. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista munka az egész nép, a nemzet minden tagjának szervezett, tervszerű tevé­kenységét jelenti. Hozzátette, hogy a szocialista haza szere- tetet igényel, hűséget követel, erre kell nevelni ifjúságunkat. Nevelnünk kell a jövőre és a felelősség tudatos vállalására. A szocialista hazafiság első­sorban és mindenekelőtt a fe­lelősség felismerése, elfogadá­sa és vállalása. A nemzetközi körülménye­ket elemezve figyelmeztetett arra, hogy az imperializmus a fegyverkezési hajszával több­szörösen is bűnt követ el az emberiség ellen, de hozzátet­te, hogy a béke biztosítható, mert óriási az ereje azoknak, akik békét akarnak és ered­ményesen dolgoznak egy nem­zetközi békerendszer kiépíté­sén. Kiemelte az előadó, hogy az internacionalista szolidari­tás a szocialista hazafiság el­választhatatlan része. A népek nagy világában minden nemzet súlyát törté­nelmi helytállása, alkotó mun­kája, a világ nagy feladatai megoldásához való hozzájáru­lása adja — mondotta befeje­zésül dr. Berecz János. Az előadást követően szá­mos felszólalás hangzott el. Tavaly februárban a nehéz­ipar vállalatvezetőinek orszá­gos értekezletén a miniszteri beszámoló joggal állapította meg, hogy ugyan tetemes erő­feszítések árán, de a földgáz­felhasználás központi fejlesz­tési programja terv szerint valósul meg. Ezt azért lénye­ges kiemelni, mert akadt vol­na indok — a népgazdaság ismeretes egyensúlyi problé­mái — a lassításra. Ami pél­dául megtörtént az alumínium- program esetében. A földgáz­nál azonban olyan tömeges lakossági igény kielégítéséről kellett gondoskodni, ami meg­követelte az eredeti lépésrit­mus fenntartását. Hatalmas költségvetési ki­adásokról, beruházási hitelek­ről van szó. A szegedi két földgázbontó üzem felépítése például — aminek eredmé­nyeként kiegyensúlyozottá vá­lik a propán-bután gázellá­tás, megszűnhet a termékből a behozatal — 1,4 milliárd fo­rintba kerül. Olyan, e prog­ramban kicsinek számító fej­lesztés, mint a Cement- és Mészművek váci gyárának el­látása földgázzal, százmillió forintot emésztett fel. Az Al- győ és Budapest közötti gáz­vezeték létrehozása pedig — ennek segítségével jutott kor­szerű fűtőenergiához Nagykő­rös, Cegléd, Vecsés —, hat­százmillió forintnál is na­gyobb összeget követelt. Nem kell? Nagykőröst említettük. Itt is, akárcsak máshol, bizalmatlan­ság, ellenállás fogadta a gázt. Minek? Drága, veszélyes, bü­dös — így hangzottak az „ér­vek”. Ma a városban az ezer­hez közeledik a vezetékes gázt használó háztartások száma — többségük ezzel fűt is —, s a városi tanácsnak nem az a gondja, mint korábban, hogy rábeszélje az embereket, ha­nem hogy igazságos sorrendet állapítson meg. Miért a Petőfi, a Kalocsa, a Tanárky utca, s miért nem a..., itt félvárós- nyi utcanév következhetne. Ma nincs a megyében olyan település, ahol ne használhat­nánk a palackos gázt, vezeté­kes gázellátáshoz pedig tizen­két város, község jutott ed­dig. A nehézipari miniszter, egy beszélgetés alkalmával úgy fogalmazott, hogy a la­kosság gázellátása „a terve­zettnél is gyorsabban fejlődött, de senkinek nem jutott eszé­be a többletkiadások ellenére sem megálljt mondani”, Értékes erények öt év alatt megnégyszere­ződött a megyében a gázveze­tékek hossza, s olyan települé­seken, mint Pécel, Szigetszent- miklós, a háztartások többsé­ge jól kamatoztatja az illé­kony segítséget. A szakembe­rek kiszámították, a gáz fe­lére csökkenti a főzés, fűtés időszükségletét. (Ami alatt a hagyományos tüzelőanyagok előkészítését, begyújtását stb. éppúgy értik, mint a földgáz magas fűtőértékét.) Értékes erényei vannak tehát a gáz­nak, elégetésének haszna ép­pen ezért közös. A lakosság kényelmes, tiszta, kis térfoga­tú fűtőanyaghoz jut, az állam C sak annyi megbecsü­lést kívánj munka­társaidtól, amennyit te is megadsz! — hallani gyakran ezt a szó­lásmondák. Mégis, mily sokszor előfordul, hogy emberek megfeledkeznek magukról, és nem megfe­lelő hangnemben beszél­nek munkatársaikkal, be­osztottaikkal. Ennek során azután előfordul, hogy nem találnak be a „célba”, sőt tudat alatti ellenérzést vál­tanak ki. Hogy vezetőinknél ez ne forduljon elő, helyes meg­vizsgálni, melyek a haté­konyabbak, az érzelemre, vagy a félelemre hatók, az intellektuális vezetési mód­szerek közül. Meglehetősen fogas kér­dés ez. Hiszen nem lenne helyes kategorikusan kije­lenteni: ,az a jó vezető, akinek olyan a fellépése, hogy mindenki retteg a környékén. Ha meg mér­ges, hát egyenest kerülik.” Viszont azt sem lenne ta­nácsos kimondani: „a jó vezető halkszavú, csendes ember, igyekszik az embe­rek lelkére beszélni.” Nos, ha ez sem jó, meg az sem jó, akkor mi a ten­nivaló az intellektuális ve­zetési módszereket ille­tően? A témát az emberisme­ret oldaláról kell közelíte­ni. Mert a hangnemet, a fellépést, mint a vezetési módszerek egyikét is em­bere válogatja. Mindenki ismer olyanokat, akiket soha nem szabad megdi­csérni, vagy csak módfe­lett ritkán. Ezek olyan tí­pusok, akik hamar elbiza- kodottá válnak. Az üze­meket, intézményeket jár­va hallani olyan véle­ményt: X. vagy Y. jutal­mat kapott, és utána a fo­gyatékosságok, a hibák, a mulasztások egész sora következett, miközben még két év múlva is azzal di­csekszik, hogy 6 jutalmat VEZETŐK ROVATA (12.) Az emberismeretről kapott. Ezzel fedezi magát. És van olyan ember is, akinél a legcélravezetőbb nevelési módszer a fenyí­tés, a dorgálás, egyszóval a szigorú hangnem. No, persze, ezek végletek, szél­sőségek. De arra igen alkalmas példák, hogy il­lusztrálhassuk, mennvire fontos ilyen szempontba* is az emberismeret. Az a ve­zető, aki tudja, kivel, mi­lyen hangnemben lehet és kell beszélni, az már ele­ve „helyzeti előnnyel in­dul” egy-egy feladat meg­oldása során. Nem véletlen tehát, amit cly sokszor hangsúlyo­zunk, miközben a jó veze­tésről beszélünk: minden vezető osak úgy tud az em­berekre hatni, ha ismeri azokat, tisztában van az­zal, hogy az a pszicholó­giai hatás, amit el akar ér­ni, milyen eszközöket kí­ván. Ismerek olyan igaz­gatót, aki rengeteget gon­dolkozik azon, amikor va­lakivel beszél, vagy valakit meg akar győzni egy fel­adat fontosságáról, hogy milyen választ kap majd, Megpróbálja előre elkép­zelni, mit mond a beszél­getés után beosztottja, amint az ajtó felé indul. Érdemes megemlíteni, hogy ez az igazgató igen jó em­berismerő, remek feljegy­zései vannak beosztottjai­ról, munkatársairól. Elis­meri, hogy az emlékezés néha csal, viszont amit papírra vet, az megmarad, és szükség esetén felfrissíti az emlékezést. Ebből is látható, meny­nyire érdekes, sokrétű és nem is könnyű téma em­berekkel foglalkozni. Kü­lönösen a vezetőknek. Ter­mészetesen az a jobb, ha a vezető a beosztottjaival szép szóval tud boldogulni. Kétségtelen azonban, hogy vannak olyan esetek is, amikor nem lehet egysze­rűen erkölcsi ráhatással „operálni”. Ilyenkor az­után anyagi természetű módszereket kell alkal­mazni. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy például egészen másképp kell tárgyalni egy magá­nyos fiatalemberrel, mint esetleg egy négygyerme­kes családapával. Az utób­bi esetben az anyagi kér­dés már maga nagy fegyel­mező erő lehet, míg a fia­talember esetleg azt mond­hatja, ha megbüntetik, vagy megvonják a pré­miumát, egy-két hónapig összehúzza magát, és észre sem veszi azt a néhány száz forintot, amivel bün­tették. „Vagy legfeljebb kölcsönkérek — gondolja — és ha megint kapok prémiumot, megadom.” Az ilyen fiatalembereknél igen fontos az érzelmi ráhatás, az erkölcsi nevelés. A lapvetően fontos kér­dés tehát a vezetői pszichológiában a mo­tiváció, vagyis az, hogy milyen hajtóerők ve­zetik az embert a munká­ban. Ezzel feltétlenül szá­molni kell. Ismerni kell azokat a pszichológiai mód­szereket, amelyekkel hat­ni lehet az emberekre. Mert a spontán vezetési módszer ilyen esetben — nem győztük eléggé hang­súlyozni —, néha többet árt, mint használ. Manapság kialakulóban vannak a vezetés pszi­chológiájának tudományos módszerei, igényeljük hát ezeket és mindennapi munkánkban hasznosítsuk közös gyarapodásunk, szebb, jobb életünk érde­kében. Fodor László viszont könnyebben megbirkó­zik a környezetvédelmi, szál­lítási stb. feladatokkal. Azért szükséges a haszon közösségét hangsúlyozni, mert néhány helyen még tapasztal­hatni : mintha kegyet gyako­rolnának bizonyos szervek, vállalatok, úgy foglalkoznak a lakosság gázellátásával, az ezzel kapcsolatos panaszokkal, észrevételekkel. A gáz a köz­üzemi szolgáltatások egyike, olyan árucikk, melyet egy­könnyen helyettesíteni nem le­het. Azaz, ha valahol zavarok vannak a palackok cseréjével, ott ez nem egyszerű kereske­delmi-forgalmi, hanem keres­kedelmi-ellátási ügy. A lakos­ság ellátása pedig végső soron politikai jelentőségű teendő, s ez alól nem kivétel a gáz­palack sem. Jobb szervezettséget A gázipar illetékeseinek vé­leménye szerint nagyon ritka kivételektől eltekintve — mint amilyen a hirtelen zordra vá­ló időjárás —, nem mennyi­ségi, hanem szervezési gondok okozzák a gázellátás időnkénti zavarait. Azaz mind palackos, mind hálózati gáz elegendő van, „csak” elosztása, eljutta­tása fenekük meg olykor a taLtőállomások műszaki hibáin, a szállítójárművek eléggá le­romlott állapotán, esetleg azon, hogy az üres palackok a cse­retelepén állnak, a töltőállo­máson viszont hiányoznak... Tömegek élvezik a földgáz­felhasználás központi fejlesz­tési programjának eredmé­nyeit, de a különböző kiszol­gáló berendezések, eszközök hálózata korántsem igazodott még ehhez a tömegességhez. (Az országban összesen 1,6 millió háztartás használ pa­lackos gázt.) Amit például né­melyik településen a gázveze­tékek szereléséről, bekötéséről hallani, nem kelti azt a hitet, hogy a műszaki felkészültség­gel minden rendben van, s hogy a gázszerelést vállaló kü­lönböző cégek valóban meg­szervezik munkájukat, s való­ban hozzáértően végzik azt. Megoldatlan a már működő készülékek rendszeres karban­tartása és eüenőrzése, különö­sen a palackkal tápláltaké. A javításra egyáltalán hajlandó­ságot mutató cégek szaíkembe-' reinek felkészültsége — nem vigasz, de tény, másutt sem különb a helyzet — erősen eltérő, tehát munkájuk is ilyen. Lépcsőkön, pihenő nélkül Vácott tavaly kétszáz tonná­val több gázt adtak el pa­lackokba zárva a cseretelepek, mint öt esztendővel korábban. Nemcsak a fogyasztók száma gyarapodott, hanem az egy- egy háztartásban elégetett gáz mennyisége is nőtt, mivel az életmód változása ilyen, apró­nak tűnő jellemzőket is fel­mutat. Négy esztendő múlva, 1980- ra, a népgazdaság ötödik öt­éves tervében megfogalmazot­tak szerint, tízmilliárd köbmé­terre emelkedik a földgázfel­használás. Ebből hatvan szá­zalékot fedez a hazai terme­lés, a többi importból szár­mazik. A behozatal árát nép- gazdasági ágak sorában kell előállítani, így kapcsolódik az illékony segítség mindenki köznapi munkájához. Ezt per­sze botorság lenne odadörgöl­ni az éppen palackot cserélő Kovács szaktárs vagy Kovács- né orra alá, ám hosszú távon mégis számolni kell az ilyes­fajta kiadások és könnyebbsé­gek egészséges egyensúlyával. A földgázfelhasználás köz­ponti fejlesztési programjá­nak a lakosságra vonatkozó részét joggal hasonlíthatjuk a lakásépítés tényeihez és ter­veihez, mert jelentősége, be­folyása a mindennapi életre szintén hatalmas. Ma Pest me­gyében hatszor annyi gázt visznek haza a palackok gaz­dái, mint tíz esztendővel ez­előtt. Talán nem is a szám­szerű lépték a fontos, hanem az, ami mögötte áll. Kénye­lemben, könnyebbségben, fel­szabaduló időben; az illékony segítség eredménye nagyon is maradandó. Mészáros Ottó ) á

Next

/
Oldalképek
Tartalom