Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

1976. OKTÓBER 13., SZERDA KIÁLLÍTÁS NYÍLT SZENTENDRÉN Segítőtársunk és barátunk: a könyv Az iskolában folyó oktató­nevelő munka során egyre nagyobb szerephez jutnak a különböző, modem techniká­val ellátott szemléltetőeszkö­zök, de azért a tankönyv, a munkafüzet továbbra is fontos segítőtársa marad a diáknak. A rádió, a televízió fénykorát éíi, de az olvasás hasznos, ezer élményt nyújtó időtöl­tésnek számit napjainkban is. A mese világából a valóság­hoz közelítő gyermek előtt éppen a betűk megismerésé­vel, az olvasás segítségével tárulkozik ki minden, amit életnek, emberi világnak ne­vezünk. A könyv tehát a mű­velődés, a tanulás és a szelle­mi gazdagodás fontos eszköze, mindennapi életünk segítőtár­sa, barátja. Ezeknek a gondolatoknak a Jegyében nyitotta meg tegnap délután Szentendrén a megyei művelődési központban Szabó Kálmán, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatóhelyettese a pedagógiai és ifjúsági könyv­napok keretében megrendezett könyvkiállítást, amelynek anyagát a Tankönyvkiadó Vállalat és a Móra Ferenc If­júsági Könyvkiadó megjelent műveiből, pedagógiai szak­könyvekből, szépirodalmi al­kotásokból válogatták össze. Pedagógiai módszertani könyveik, az oktatás és a ne­velés elméleti kérdéseit tár­gyaló tanulmányok, a gyer­mek- és az ifjúsági irodalom legújabb alkotásai sorakoznak a polcokon a kiállítóteremben. A tanulók megismerésének pszichológiai problémáitól az írásbeli készség, valamint a fogalmazási készség fejleszté­sén keresztül a kollégiumok­ban folyó nevelőmunkáig igen sok pedagógiai kérdésben ad­nak hasznos tanácsokat gya­korló pedagógusainknak ezek a Közelmúltban megjelent szak­könyvek. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó szépirodalmi könyvei között ott láthatjuk az immár klasszikussá vált Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz versesikötetet, Kiss Dénes Ti- ki-taki, fateke, Szabó Magda Születésnap, Gergely Márta Sanyi, Takács Tibor Erdély köpönyegében című ifjúsági irodalmi könyveket. A Képes földrajz és a Képes történelem sorozatok könyvei közül Dél-Amerikáról, Afri­káról, a gépek forradalmáról, ős napkeletről szóló köteteket kell megemlíteni, mint hasz­nos ismeretterjesztő olvasó­könyveket Az ünnepélyes megnyitó fttän dr. Honffy Pál, a Tan- könyvkiadó Vállalat főmun­katársa Könyv és nevelés címmel tartott előadást ★ A szombatig nyitva tartó felállítás mellett a pedagógiai és ifjúsági könyvnapok során további ankétokat, író—olvasó találkozókat is rendeznek. Például október 15-én, pénte­ken a Rákóczi úti általános iskolában Horgas Béla író a mai magyar irodalomról be­szélget a gyerekekkel, a Lenin úti iskolában pedig Rocken­bauer Pál, a televízió főmun­katársa Amiről a térkép me­sél címmel tart érdekesnek ígérkező előadást és élmény- beszámolót K. Gy. M. Fogadás a szlovák művészvendégek tiszteletére Kedden a Fészek Művész- klubban dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes fogadást adott a csehszlovák kulturális és barátsági napok alkalmából hazánkban vendég- szereplő Pozsonyi Nemzeti Színház művészeti és a Luc- nica szlovák népi együttes tag­jai tiszteletére. A fogadáson megjelent poli­tikai, társadalmi és művészeti életűnk számos képviselője. Jelen volt dr. Václáv Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete. Képzőművészeti vetélkedő középiskolásoknak Országos képzőművészeti ve­télkedőt hirdet az Oktatási és a Kulturális Minisztérium az Országos Pedagógiai Intézet, a Szépművészeti Múzeum, és a Magyar Nemzeti Galéria — középiskolások számára. A képző- és iparművészeti szak- islcolások nem vehetnek részt ebben a versenyben. Az Iskolai csapatok egy-egy pályaművel nevezhetnek be a háromfordulós vetélkedőibe. A Szépművészeti Múzeum, illet­ve a Magyar Nemzeti Galéria által megjelölt műalkotások egyikéről írnak 2-3 oldalas elemzést, például Raffaello: Eszterházy madonnájáról, vagy Dürer: Férfi képmásáról, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc című művéről, vagy Madarász Viktor: Dózsa né­péről. A pályamunkákat az Országos Pedagógiai Intézetbe jutattják el a résztvevők. A megyékből 4-4, a fővárosból 20 csapat jut a középdöntőbe, amelyet a jövő év elején tar­tanak Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és a fővárosi tanárképző főiskolá­kon. A csapatok egy-egy sa­ját készítésű képzőművészeti játékkal jelentkeznek és szá­mot adnak a Szépművészeti Múzeum 19. századi, valamint a Nemzeti Galéria 19. századi és a nagybányai festészet ál­landó kiálításain látottakról. A döntőre a tavaszi szün­időben kerül sor Budapesten. Selejtező villámkérdésekre, tesztfeladatokra válaszolnak a diákok, s a leglüválóbb öt csapat a televízió nézői előtt méri össze tudását. Itt is meg­határozott gyakorlati felada­tot oldanak meg és bizonyít­ják, hogy ismerik a Szépmű­vészeti Múzeum 19. századi, valamint a Nemzeti Galéria 19. századi kiállításainak tar­talmát. Az első helyezett csapat ju­talma: külföldi utazás és mű­tárgymásolat. A második he­lyezett csapat belföldi kem­pingtáborozáson vesz részt és műtárgymásolatot vagy mű­vészi könyvet kap. A harma­dik helyezettet kétnapos bel­földi tanulmányúttal és mű­vészeti könnyvei ösztönzik a további érdeklődésre. Csak pályázattal Az egyetemet, főiskolát végzett fiatal szakemberek elhelyezkedéséről A munkaügyi miniszter most megjelent rendelete ér­telmében a jövő évtől csak pályázati rendszer keretében létesíthetnek a vállalatok és szövetkezetek munkaviszonyt, illetve szövetkezeti tagsági vi­szonyt felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, pá­lyakezdő szakemberekkel. Ez­zel az intézkedéssel egyrészt azt segítik elő, hogy a munka­erőhiánnyal küzdő, népgazda- ságilag fontos vállalatok, in­tézmények könnyebben fiatal értelmiségiekhez jussanak, ugyanakkor a pályázat nyil­vánossága megakadályozza a protekciót. A rendelet a felsőfokú in­tézmények nappali tagozatán 1977. január 1 után végzőkre vonatkozik. Pályakezdőnek tekinthető valaki a végbizo­nyítvány megszerzésének nap­Alunkaügyi döntőbizottságok az iskolákban ‘ Munkaügyi döntőbizottságo­kat szerveznek a jövőben azok­ban az óvodákban, általános és középfokú oktatási intézmé­nyekben, állami zeneiskolák­ban, í amelyekben a dolgozók száma eléri a 70-et. A munkaügyi döntőbizottságok szervezéséről megjelent okta­tási miniszteri utasítás intéz­kedik arról, hogy a dolgozói létszám megállapításánál az oktatási intézményekhez tar­tozó tagiskolákban, óvodákban, otthonokban, műhelyekben al­kalmazottakat is vegyék figye­lembe. Amennyiben egy-egy önálló intézményben keve­sebben dolgoznak 70-nél, a művelődésügyi osztály vezető­je — a szakszervezettel egyet­értésben — más oktatási, munkaügyi döntőbizottságot jelöl ki az első fokú eljárás­ra. Az előírás szerint a na­gyobb közigazgatási egységek­ben legalább egy munkaügyi döntőbizottságot kell szervez­ni. Szervezhető 2 vagy több úgynevezett összevont ’ munkaügyi döntőbizottság is, a járásokban, a városokban, illetve a főváros kerületeiben. Ebben az esetben külön-külön alakítható döntőbizottság az óvodákban, az általános, a kö­zépfokú, valamint az egyéb oktatási intézményekben dol­gozók érdekvédelmére. Az összevont munkaügyi döntőbi­zottságok kijelölésénél mérle­gelni kell az intézmények sze­mélyi és tárgyi körülményeit, a településen lévő kisebb okta­tási intézmények számát. A bizottságok jövőre, ja­nuár 2-án kezdik meg mű­ködésüket. Az Oktatási Minisztérium­ban elmondották, hogy nem új, korábban ismeretlen intéz­mények létrehozásáról, hanem a meglévő munkaügyi döntő- bizottságok átszervezéséről van szó. A korábbi jogszabály szerint azokban az iskolákban és intézményekben működött döntőbizottság, ahol a szak- szervezeti bizottság legkeve­sebb öttagú volt. Az új intéz­kedés nyomán csökken a dön­tőbizottságok száma, így a pe­dagógusok iskolán kívüli, túl­zott mértékű társadalmi mun­kájának csökkentését szolgál­ja a jogszabály. Ugyanakkor lehetővé válik, hogy a munka­ügyi döntőbizottságok a jövő­ben még hatékonyabban mű­ködhessenek. jától a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeken eltöl­tött hároméves munkaviszony tartamára. A vállalatok pályázati fel­hívásukat minden év június 15-ig és december 31-ig köz­vetlenül a képzés szakiránya szerinti vagy több felsőoktatá­si intézményhez küldhetik meg. A felsőoktatási intéz­mény a pályázati felhívásokat minden évben, általában leg­később január 15-ig, illetve június 30-ig közzéteszi. A pályázó egy vagy több, de legfeljebb három pályázatot nyújthat be. A felsőoktatási intézmény vezetője a benyúj­tott pályázatot a hallgatóról készített jellemzés alapján vé­leményezi. Az ugyanazon munkahelyre beérkező több pályázat esetén a pályázók között ajánlási sorrendet ál­lapít meg. A vállalatnak a pályázatokról egy hónapon be­lül döntenie kell, és arról a pályázókat haladéktalanul ér­tesíteni köteles. A pályázat el­fogadása esetén a munkaszer­ződést két héten belül írásban kell megkötni. Nagymaros, Szentendre vendégségében Garabuczy Ágnes és Tóth László n Műcsarnokban Garabuczy Agnes és Tóth László festőházaspár kiállítását D, Fehér Zsuzsa nyitotta meg A Műcsarnokban. Mindketten számtalan külföldi országban jártak tanulmányúton, műveik hazai és külföldi múzeumok­ban, gyűjteményekben találha­tók. Garabuczy Agnes 1974-ben a Művészeti Alap fődíját kapta a nagymarosi nyári tárlaton. Mágikus ösvényeken Eddig úgy tudtuk, hogy a múlt rétegeinek kutatásához régészet, irodalom, nyelvé­szet, néprajz ad biztos tám­pontot. Tóth László képekkel igazolja, hopr a festészet is al­kalmas e vizsgálódásra, törvé­nyeket tár fel. Mélyen rej­tőznek a források, Tóth Lász­ló a népek eurázsiai elválás­pillanatának festői ügyeletese. E tér-idő korszakban keresi a maga egyetemességét a lázas motívumgyűjtés bartóki szol­gálatában. A képi gondolatot mágikus ösvényen keresi, ez az ő világa, ars poétikája egyúttal. Igazolja, hogy a je­lekben rejtőző emberiséget festészettel is meg lehet ta­lálni, mert e jelekkel, ábrák­kal üzen. Napszekér, járom, eke, billog, szerszám, szeker- ce megannyi vallomás az el­merült és képekkel feltámasz­tott Nagy-bálvány-ról, Állat- ösök-ről, fehér madárról, szarvas-totemről, az Ősök ka­pu-járói, mely elveszett, s mely mégis bennünk él. Tóth László szuggesztív művészete, egyedi és ismételhetetlen a maga nemében. Az ő biztos műszerei a csontok, sámándo­bok, őstojások. Különös világá ez, különös megszállottság mozgatja Tóth László képze­letét is. Sajátos kincset talált, forrásra bukkant és szenvedé­lyes tárgyilagossággal kutatja a festészet intuitív érzékeny­ségével, de tudományos ala­possággal egyben az előidőt, melyből történelem lett. Vala­miképpen megmaradt az, mely merőben megváltozott. Erről a rétegről, erről az igaz- ságról érzékelünk fontos üze­neteket egy olyan festőtől, aki előtt nem járt senki, aki e bel­ső táj Juliánus barátja, Kö­rösi Csorna Sándora. Tudjuk a nevét és műfaját; Tóth László. Festő. Festő a szenvedélyesek, a megszállottak, az igazságke­resők lázas, maroknyi cso­portjából. A kék áramlása Garabuczy Ágnes művésze­tének kulcsmondatát Melchia- des, a Száz év magány hőse hangoztatja: A dolgoknak is megvan a maguk élete, csak fel kell ébreszteni a lelkűket. Ázsiai tekintete mintha a dol­gok másik oldalát látta volna. Garabuczy Ágnes, ezzel a ké­pességgel rendelkezik. Mind­végig megőrizte lelkületének csodákat felismerő érzékeny­ségét, azt, hogy az élet maga csoda, kizárólagosan az. Gara­buczy Ágnes festményeiben felébreszti a dolgok, a jelen­ségek igazi arcát, azt a bizo­nyos másik oldalt, életünk igazi lényét, mely titok, álom, valóság, törvény. Kontúrjai át­hatolnak a téren, melyek idő­síkok, alakjai áttetszőek, mert A járási hivatal elnökének köteles­sége számot adni a megyei tanács végrehajtó bizott­sága előtt. Ül hát az elő­szobában, s vár a napirendre. A pár­názott ajtók mö­gül csak zsongás szűrődik ki. Oda­bent mindig ott Cl a Hírlaptól is va­laki, s másnap ol­vashatja a megye; mi történt oda­bent. Rágyújtok a pléh dózniból és kínálom az elnö­köt. Rágyújt, a füst­szűrös cigarettá­ból mélyet sluk­kol. mintha máris tovább kéne adni a következőknek. Két ujjával csip­penti szája szélé­ről az oda sem ra­gadt dohányt. A maga csavarta ci­garetta emlékét löki ki mozdulattá a rejtelmes tudat. Nézi kezemben a piros dóznit. Még fújja kife­lé a füstöt, amikor már szedem a ci­garettát, s nyúj­tom felé a piros festésű pléhskatu- lyát/ Csodálkozik, de elveszi. — Megkívántad, nem? Apádnak volt ilyen, meg ne­ked, legénykorod­ban. Igaz? — Honnan tu­dod? — Tudom. Nyílik a pár­názott ajtó, kissé vörös füllel jön kifelé az előző „napirend”. Mel­lette a mechaniz­mus őre és már mondja is: — Elnök elv­társ. .. Zsebében az üres, piros dózni, bennem egy ré­gebbi kép, vala­hol, valamiért, ahol ott ült ölé­ben összekulcsolt kézzel, kalapja a jobb térdén, fi­gyelte az emel­vény magasából szóló szavakat. Az elnököt el­nyeli a vb-terem. Odabent meg­szólalt az elnök és jegyezték a más­napi tudósítás első mondatait. Borbély Tibor Garabuczy Agnes: Madársziget Mözsi-Szabó István: Kospásztor az idő teljességét hordozzák, bennük áramlik a múlt a hol­napokkal. Lágy torlódással fű­ződnek egységgé csoportjai. Dőlési szögre ügyel, ez a mér­sékelt, enyhe vagy erőteljes billenős jelöli a Madársziget lármás pompáját, az emberi­ség Noé órájának feszültségét, a Szentendrei kapu kimeríthe­tetlen zsúfoltságát. Fő színe a kék. Katalógusá­ban is erről olvashatunk: Ba­bits látomásával ellentétben Garabuczy Ágnes kék ország­ról álmodik, ahol minden kék. Kékek a fák, kékek a feljjők, kékek a házak — az anyag rejtett lelke is kék áramlás. Jelképei nem riasztóak. Egyip­tom rétegei is megbékéltek, mert Garabuczy Ágnes elrin­gatja a szomorúságot, átala­kítja szépséggé. Ebből az anyajellegű, anyaszolgálatú magatartásból következik, hogy Magányos király-a nem elhagyott, inkább fenséges. A dolgok másik, igazi arca már az optimizmusig elért átválto­zásával jelenik meg Gara­buczy Ágnes művészetében, aki ezt a metamorfózist nem­csak megpillantja, hanem be­fejezi. Ez kincse és szolgálata, festészet és, filozófia. A népművészet kúfjából Szekszárdon nyitotta meg Fá­bián Gyula Mözsi-Szabó Ist­ván festőművész kiállítását, aki Fótról került e dunántúli vá­rosba, s örömmel érezhetjük azt, hogy Pest megyei tartóz­kodása meghatározta fejlődé­sét. Amire Fóton készülődött, most beteljesedett. Érlelt, megalapozott világa, élmény­anyaga Kospásztort, téli Szek- szárdot, delelő bivalyokat, ta­nyát, szélmalmot, páva-variá­ciókat nyújt át a nézőnek. Szemének, hogy szíve érez- zen, értelme gondolkodjon. Festménnyel, gyapjúszőnyeg­gel, hímes vászonnal nyújtja át Tiszta, egészséges, bő vi­lág az, a népművészet alakító energiái folytatódnak művé­szetében, mely Vásárhelytő: ihletődött, Fóton készülődött. Szekszárdra és hazai közgon­dolkodásba érkezett. Losonci Miklós Feltárult az erődváros A keszthelyi Balatoni Mú­zeum munkatársai idén nyá­ron tovább folytatták a fenék­pusztai ásatásokat. Az Aquin­cumot Itáliával összekötő hadi útvonal hajdani fontos erő­dítményének egy részét. — amely a keleti gótok és szá­mos népvándorláskori nép emlékét és kultúrájának nyo­mait őrzi — 1947-től nagy gonddal és rendkívül körül­tekintő alapossággal, folyama­tosan tárták fel, dr. Sági Ká­roly múzeumiiigazgató irányí­tásával. A munkában idén szovjet régészek is részt vet­tek. A római városiban eddig mintegy 800 négyzetméteres területet tártak fel. Felszínre hozták az erődfalak, a; sarok­bástyák egy részét, feltártak két ókeresztény bazilikát és rátaláltak egy nagyobb palota­szerű épületre, amely minden valószínűség szerint Nagy Theodorik keleti gót király szülőháza volt. Az ásatásiak sarán, a déli erődfal feltárása közben kiter­jedt temetkezési helyet fedez­tek fel. A feltárt sírok a nép­vándorláskori idők gazdag le­letanyagával szolgálnak. Az erődváros konzervált épületalapjait, s történelmet őrző régészeti értékeit az idén már rendszeres idegenforgalmi úticélul ajánlották a Balaton hazai és külföldi vendégeinek. A leletanyag érdekes látni­valót kínál a keszthelyi Bala­toni Múzeumban is. .1. Tóth László: Allatősök Dózni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom