Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

1970. OKTOBER 10., VASÁRNAP 3 I J M Mit esznek a valkóiak? Bányatavakból strand? Közegészségügyi problémákról tárgyalt a higiénikusok szentendrei vándorgyűlése Magyar—szovjet együttműködés az iparosított házépítésben Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és a Szovjetunió Állami Építési Bi­zottságának delegációja szom­baton befejezte tárgyalásait, amelynek alapján dr. Szabó János, építésügyi és városfej­lesztési államtitkár és Vlagyi­mir Ivanov, a bizottság elnök- helyettese jegyzőkönyvet írt alá a közvetlen kétoldalú mű­szaki-tudományos együttmű­ködéséről. A megállapodás sze­rint a következő években első­sorban az iparosított házépítés_ ben és a könnyűszerkezetes építési mód komplex fejleszté­sében kívánnak együttműköd­ni. A mezőgazdaságban az utób­bi években egyre jelentősebb a repülőgépek szerepe. Hasz­nosságukat számos termelőszö­vetkezet és állami gazdaság is felismerte, ezért ma már gyakran látni a termőterületek fölött a műtrágyát szóró, kü­lönböző típusú repülőgépeket Mint megírtuk a Pest megyei Művelődési Központban Szent­endrén rendezik a Magyar Hi­giénikus Társaság vándorgyű­lését. Miként az első napon, a másodikon, pénteken is el­hangzott a Pest megyei KÖ­JÁL több munkatársának a megye közegészségügyét érin­tő előadása. Dr. Kelemen Erzsébet és Tu- róczki Júlia, valamint dr. Bouquet Dezső, dr. Botond Gyula, a Táplálkozás Tudo­és helikoptereket. A Kiskunsá­gi Áliairrui Gazdaságban is re­pülőgéppel szórják a műtrá­gyát. Jelenleg mintegy 1400 hektáron az őszi búza alá ké­szítik elő a talajt. Képünkön: nitrogén műtrágyával töltik a repülőgép tartályát. I mányi Intézet munkatársaival | és dr. Kiss István körzeti or­vossal együtt megfigyelték és megvizsgálták Valkó község 19 családjának, továbbá az ál­talános iskola két osztálya nö­vendékeinek egyheti étrendjét. Valkón volt már azonos vizs­gálat 35 évvel korábban, majd tíz év előtt is. Most a régebbi adatok alapján azt állapítot­ták meg, mennyiben változtak azóta a táplálkozási szokások. Dr. Svidró Anna előadása a yersina fertőzöttség vizsgála­tának eredményeit -ismertette állatoknál és állatgondozók­nál. Az agglomerációs övezet tudvalevőleg csaknem teljes egészében üdülőterület. Csak­hogy lassan már ebből a szem­pontból is túlzsúfolt lett.' Dr. Hölter Katalin arról számolt be, hogy Gerencsér Zsuzsával és dr. Schieiner Kálmánnal, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársával — az agglomerációs övezeten kívül — a Pest megyében található 49 elhagyott kavicsbánya után keletkezett tó közül húszat vizsgált meg. A cél annak meg­állapítása volt, felhasználha- tók-e ezek a tavak fürdőzésre. Dr. Somosi György, a me­gyei KÖJÁL igazgató-helyette­se a dr. Károly Erzsébettel, Melles Mártával, Héthy Ist­vánnal, Gerencsér Zsuzsával és Újhelyi Gyulánéval együtt folytatott vizsgálat alapján , a hulladékeltávolítás higiénés vonatkozásaival foglalkozott előadásában. A higiénikusok vándorgyűlé­sének harmadik, utolsó nap­ján, szombaton folytatódott a tudományos előadássorozat. Délben befejeződött a gyűlés. Gépmadarak — munkában Koppány György felvétele VEZETŐK ROVATA (10.) A vezetés lényege H a a vezetők tevékeny­ségéről- esik szó, gyakran úgy szokták megközelíteni, ezt a kérdést: mit kell tudnia egy jó vezetőnek mások munkájáról, beosztottainak tennivalóiról. Kétségtelen, hogy az ilyesfajta igény is jogos, de nem egyedüli és nem fő követelménye a jó vezetésnek. Annak az em­bernek, akire azt szoktuk mondani: jó vezető, nem­csak a házzá tartozó szer­vek és személyek minden­napi munkáját kell megis­mernie, hanem tisztában kell lenni a saját tevé­kenységével, hiszen csakis így láthatja funkciójának, vezetésének lényegét. Éppen ezért: osztályozni kell az emberek tevékeny­ségét is, hiszen vannak is­métlődő, úgynevezett tí­puscselekedetek, típustevé­kenységek. A típuscselekedetek el­sősorban a termelő vagy a szolgáltató foglalkozásokra vonatkoznak. Az orvos munkájától az esztergályo­séig minden tevékenység­nek megvan a maga szoká­sos folyamata, képe, ami megrajzolható. Mégis, mi­ben különböznek ezek a munkák a vezető tevé­kenységétől? Elsősorban is abban, hogy az említett személyek saját gondolatukat hajtják végre. Munkájuk tehát lé­nyegében abból áll, hogy kigondolnak valamit, vagy kapnak egy utasítást vala­mire, esetleg kitűznek egy célt maguk elé, és azt vég­rehajtják. Ez emberi sajá­tosság is. A Tőke első kö­tetében ez a marxi meg­határozás olvasható: „A takács vagy a kőműves a méhtől vagy a póktól ab­ban különbözik, hogy előre látja azt, amit csinálni fog.” A vezető viszont ab­ban különbözik az összes többi foglalkozási ágaktól, hogy mások számára gon­dol ki cselekedeteket, és azt utasítás vagy valami­féle más formában, mások­kal valósítlatja meg. Ez nem valami formaság, ha­nem lényeges különbség. És ebből következik mind­járt az, hogy a vezetésnek, a vezetés lényegének az alfája és az ómegája az előre gondolkodás. Más szóval úgy is szoktuk mon­dani, hogy az előre gondol­kodás a legfontosabb vá­lasztóvíz a jó és a rossz vezető között. Éppen ezért a vezetőnek precíz időbe­osztással (cikksorozatunk­ban e kérdésről már szól­tunk) kell élnie, mert csak így biztosíthatja magának, hogy hosszú távra előre tudjon gondolkodni. Ha nem tud a gondolkodásra megfelelő időt biztosítani, abban az esetben — erre is vannak példák — nem a vezető állapítja meg mások számára a cselekvési gon­dolatokat, hanem beosz­tottai, munkatársai, azok, akik nem bírnak olyan át­tekintéssel, esetleg felké­szültséggel. És ha már a vezetés lé­nyegéről, a vezetők tevé­kenységéről beszélünk, egy másik alapfogalmat is tisz­tázni kell. Meg kell kü­lönböztetni alsó-, közép- és felsőfokú vezetőket. Félre­értés ne essék, itt nem valamiféle hierarchikus rangsorolásra gondolunk, hiszen minisztériumi szin­ten is vannak alsó- vagy felsőfokú vezetők, és ha­sonló a helyzet egy közép- vállalatnál is. Ez az osz­tályozás — ha nevezhetjük így — elsősorban a veze­tőnek a beosztottjaihoz való viszonyán alapszik. Ez ismét nem formaság és nem elhanyagolható ki­csinység, hanem egyik igen lényeges szempontja a jó vezetésnek. Hogy min alapszik? Elsősorban azon, hogy az alsófokú vezetők­nek — művezetőknek, cso­portvezetőknek, reszortfe­lelősöknek, előmunkások- nak — közvetlen személyi kapcsolatuk van beosztot­taikkal. Erre tehát azt mondjuk: közvetlen kap­csolat, „kontaktus” van a vezető és a 'beosztott kö­zött. Más a helyzet egy középfokú vezetővel, aki­nek már a személyeken túl szervezeti egységekből álló beosztottjaik is van­nak. Az ilyen vezetőnek másképp kell gondolkod­nia és másfajta utasításo­kat kell kiadnia. És végül, foglalkozzunk a felsőfokú vezetőkkel, akik többnyire egy-egy nagyobb termelő- egységnek, vállalatnak, in­tézménynek, tanácsi appa­rátusnak, bányának, épít­kezésnek élén állnak. Ide sorolhatók még a felügye­leti szervek vezetői és fő­osztályvezetői is. Miért fontos a vezetők osztályozása? A vfezető cselekvési gondolatot ad ki a dolgozónak, ez a fő mun­kája, fő funkciója. Nagy különbség, hogy közvetlen személyeknek adja-e ki az utasítást, vagy esetleg át­tételen keresztül jut el a végrehajtóhoz. Éppen ezért a felsőbb beosztásban levő vezetőknek három-négy, sőt néha öt áttételen ke­resztül kell gondolkodniuk, s ez más megfogalmazást jelent gondolkodásban a különféle lépcsőzeteknél, míg végül természetesen csakis .a kitűzött célhoz juthat el. S azok a hibák, amelyek éppen az imént említett, esetek mellőzésé­ből származhatnak, gyak­ran fellelhetők. K i ne találkozott volna olyan vezetővel, aki korábban megszokta, hogy hat-nyolc beosz­tott részére ad ki feladato­kat. és később, mint válla­lati igazgató szintén to­borzott magának külön embereket, „külön munka­társakat”, s igyekszik azok által intézkedni. Akaratla­nul is kiépít a hivatalos „hierarchia” mellett egy „második vonalat”, miköz­ben rontja az előbbi hatás­fokát. Az ilyen vezetési módszer káros, hátrányára válik a vezetőnek és gá­tolja a vállalat vagy in­tézmény átgondolt, tervsze­rű munkáját. Fodor László A munkapadtól - pártvezetői tisztségbe Áz MSZMP XI. kongresszusára alapszerve­-------------------------------------:----------- zeti vezető­ségválasztó taggyűlések előkészítése és a párt vezető testületének káderelőkészítő mun­kája során — két évvel ezelőtt —, sok vi­ta volt a leendő testületek összetételéről. A kongresszusi előkészítő munkában nagy hang­súlyt kapott az irányító pártszervek részéről, hogy az alapszervezetek vezetőségei és a járá­si, városi, üzemi, községi, intézményi párt- bizottságok, végrehajtó bizottságok tükrözik-e összetételükben is az adott terület párttagsá­gát. Több helyen kellett megbirkózni túl óva­tos, helyenként elzárkózó szemlélettel, főleg, a jelölésre szóba került fizikai dolgozók és fia­talok megválasztásával szemben. Türelmes, meggyőző és érdemi érvelő politikai munkára volt szükség Pest megyében is, hogy érvénye­sítsük a párt Központi Bizottságának helyes elhatározását a párt választott testületéinek összetételére. A z aggályokat legyűrve a megye alapszerve­zeteinél és az irányító pártbizottságoknál je­lentősen megnőtt a pártfunkcióba választott fizikai dolgozók aránya. Lényegében a terü­let párttagságának foglalkozási arányát tük­röző pártvezetőségek és testületek alakultak, s most már több mint másfél éves munkára tekintenek vissza. E munka arra mutat, hogy a Központi Bizottság határozata a fizikai dol­gozók nagyobb számú megválasztására a párt­testületekbe — helyesnek bizonyult. P különböző szintű pártbizottsá­631 megye galnak 4000 választott tagja-------------------- van. 39 százalékuk jelenleg is fi zikai dolgozó. Közülük a megválasztás óta negyvenhatan kerültek más munkakörbe, kü­lönféle szakmai, politikai vezető tisztségbe, tervszerű kádernevelő munka és önképzésük eredményeként. Természetesen továbbra is tagjai maradtak a választott párttestületek­nek, de a statisztikában a fizikai dolgozó meg­jelölés náluk már csak az eredeti foglalkozás­nál szerepel. Emellett hatvanhárman kerültek ki elhalálozás, munkahely-, lakásváltoztatás miatt. Ez másfél százalékos fluktuációt je­lent, ami nem számottevő. A párt vezető testületéibe megválasztott fi­zikai dolgozók teljes mértékben igazolták a párttagság bizalmát. Mindannyian olyanok, akik korábbi években kifejtett munkájukkal is bebizonyították alkalmasságukat, s most jól kamatoztatják az alapszervezeti pártmunká­ban és az alsóbb szintű vezető testületekben szerzett korábbi tapasztalataikat. Bár testüle­ti tevékenységük kezdeti1 szakaszában jelent­keztek bizonyos nehézségeik, mert még nem mindenben rendelkeztek egy, adott téma tárgyalásakor a szükséges, sokoldalú információkkal. Ebből fakadt, hogy az első félévben a nagyobb horderejű, át­fogó témáikat vitató testületi anyagokhoz rit­kábban szóltak hozzá. Véleményalkotásuk­ban előfordult esetenként bizonytalanság is. de ez nemcsak a fizikai dolgozó új testületi tagokra érvényes a mozgalmi munka gyakor­latában, hanem minden pályakezdőre. Na­gyon helyes, hogy az első félév elteltével a já­rási, városi, üzemi és községi pártbizottságok vezetői módot találták személyes beszélgetés­re a végrehajtó bizottságok új tagjaival. A testületi munkáról és ebben az egyén szerepé­ről beszélgettek. Ez igen jó hatású volt min­denütt és szinte kivétel nélkül önbizalmat adott az egyéneknek az aktív testületi mun­kához. Célszerű ezeket a beszélgetéseket a vá­lasztott testületek fizikai dolgozó tagjaival rendszeresíteni. Az ilyen beszélgetések ugyan­is módot adnak egymás mélyebb megismeré­sén túl arra is, hogy fontos feladatokkal bíz­zuk meg őket az alsóbb pártszervek munká­jának ellenőrzésében. Helyes gyakorlatnak bizonyult a megyé­ben, hogy a pártbizottságok féléves munka­tervei alapján pártbizottsági és végrehajtó bi­zottsági tagokat kértek fel az alsóbb szintű testületek ülésein való részvételre. Gazdag ta­pasztalatokat szereznek, akár saját, akár más alapszervezet vezetőségi ülésén, taggyűlésén vesznek részt. Eredményes adatokat és hasz­nos tapasztalatokat nyújtanak a különböző témákban folytatott vizsgálatok is. mutatják, hogy a fizikai dolgozó választott testü­leti tagok szívesen vállal­nak, részt és eredményesen segítik a párttestü­leteket a párttagfelvételek felülvizsgálatában, az új párttagok felkészítésében. Becsülettel vállalnak részt szűkebb kollektívájuk, a mű­hely, az üzem munkásainak gondolatformálá­sában. A párt politikája melletti nyílt, helyi kiállásuk, politikus reagálásuk meghatározó. Ebből adódóan közvetlen friss élményanya­guk, hangulati tapasztalatuk van egy-egy kér­dés megítélésében, s gyakran segítségül szol­gálnak a párt testületéinek is a további mun­kához. Tapasztalataink Mindezen módszerek hatására is az utóbbi időben jelentősen fejlődött, javult a párt vá­lasztott testületéiben a fizikai munkások akti­vitása. Bátrabban mondanak véleményt, tesznek javaslatot. Nyíltan vetik fel a munka­helyükön, a környezetükben jelentkező gondo­kat, de őszinte szenvedéllyel szólnak az elért sikerekről is. Ezen túlmenően munkahelyü­kön és a közéletben egyaránt szilárdan kép­viselik a párt politikáját, szilárdan kiállnak helyessége és gyakorlati megvalósítása mel­lett. Szerepet vállalnak és kezdeményezőek az üzem- és munkaszervezés helyi feladatai­ban, a technológiai és munkafegyelem be­tartásában, a helyes vezetői magatartás köve­telményeinek alakításában. A testületekben betöltött szerepük, felelős­ségük és természetesen munkahelyi pártszer­vezetük hatására erősödtek a fizikai munkás­testületi tagok erkölcsi vonásai is. Becsülettel, szerényen és példamutatóan végzik gazdasági munkájukat. Kezdeményezői és példaadó résztvevői a társadalmi munkaakcióknak. Ké­pességeik kibontakozását nem a viselt párt­tisztségük, hanem alapvetően a becsülettel végzett munkájuk, képzettségük növelése út­ján keresik. Így érik el, hogy környezetük, dolgozó társaik bizalommal fordulnak hozzá­juk, kérik véleményüket, tanácsukat problé- máik, feladataik megoldásához. lehetőségeit felhasználva a Pest megyei pártbi­zottság az elmúlt há­rom évben megkülönböztetett figyelmet for­dított a fizikai munkás párttestületi tagok képzésére. A rendelkezésre álló igények és le­hetőségek összehangolásával sikerült elérni, hogy a marxizmus—leninizmus esti egyetemre és a marxista középiskolákba minden eddigi­nél nagyobb számban kerüljenek beiskolázás­ra a fizikai munkás párttagok, köztük elsősor­ban a párt választott testületéinek fizikai munkásai. Legnagyobb ipari üzemükben, a Csepel Autógyárban fizikai hallgatókból álló esti egyetemi osztály működik, illetve egy 3 éves tagozat már befejeződött. Az eredmény példásan jó, az aktivitás és a tárgyi tudás is megfelelt a többi osztály színvonalának. A marxista középiskolákba javasolt fizikai dol­gozók számára a váci járásban, Vác városban előkészítő tanfolyamokat szerveztek és ered­ményeként megfelelő alappal kezdhetik meg tanulmányaikat. Tavaly februártól a megyei 5 hónapos pártiskola hallgatói teljes egészé'- ben fizikai munkás testületi tagok, az egyéves pártiskolában pedig fele részben azok. E tu­datos munka eredménye, hogy az eltelt két év alatt több mint száz fizikai munkás testületi tag végezte el az 5 hónapos és 55 az egyéves pártiskolát. Ugyanezen idő alatt százötven fe­jezte be, illetve folytatja politikai ismeretei­nek gyarapítását a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemen. A megyei oktatási igazgatóság megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik velük és eredményesen segíti át őket a kezdeti nehézségeken. Példás a beiskolázott elvtársak szorgalma, fegyelme és a tanulmányok során fejlődést mutat aktivitásuk is. A politikai képzés K ,, .... mi a járási, a városi adernevelesi terveikben pártbizottságok-------------------------------------— megfelelően sze­repeltetik a választott párttestületekben dol­gozó fizikai munkások képzését, az állami is­kolai képzettség megszervezésére vonatkozó, reális elképzeléseket is. A tapasztalatok azt igazolják megyénkben, hogy a pártválasztások során testületekbe, az alapszervezeti titkári tisztségbe került fizikai munkások méltóak a bizalomra. Példásan helytállnak és tudásukat gyarapítva képesek a párt politikájának elvi és gyakorlati képviseletére. Képesek a párt­tagságot a feladatok végrehajtására mozgósí­tani, saját- példamutatásukkal is. A következő évek feladata, hogy a választott testületek fi­zikai dolgozóival még tudatosabb, körültekin­tőbb és rendszeresebb legyen a foglalkozás. N e m téveszthető szem £lől, hogy me­gyénkben az 1972 óta felvett párttagok 75 százaléka fizikai dolgozó, s közülük csaknem 80 százaléka szakmunkás. Ez az összetétel biz­tos alapot ad ahhoz, hogy a párt választott testületéiben felneveiődjön az utánpótlás, mely képes az osztály politikájának képviseletére. Lehetővé teszi azt is, hogy megfelelő politi­kai és szakmai felkészültségű fizikai munkás­káderek álljanak készen a pártszervezetek­ben az esetleges megválasztásra. Ez termé­szetesen további tudatos munkát, tervszerű kiválasztást és megfontolt beiskolázási politi­kát igényel valamennyi irányító pártszervtől. ARATÓ ANDRÁS, a Pest megyei pártbizottság titkára, Hó végi nyitásra Október végén megkezdik az árusítást a Hermes új be­vásárlóközpontjában, az M— ll-es út mellett, a luppaszi- geti bekötő útnál. Egyelőre csak csemetefákat és külön­féle mű- és szervestrágyát árusítanak majd, de tavasztól kertiszerszámokat és gépeket, valamint palántákat is forga­lomba hoznak. Képünkön: a Rákosvölgye Termelőszövetke­zet építőbrigádja a vasszerke­zetes raktárházat építi. Nagy Iván felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom