Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

1976. OKTÓBER 10., VASÄRNAP Minden ember egyenlő! Október 11-én világszerte megemlékeznek az apartheid elleni nemzetközi küzdelem napjáról. Van valami jelkép abban, hogy erre az esemény re néhány nappal a nürn­bergi ítélet évfordulója után került sor. Az ott hozott tör­ténelmi döntés messzehang zó an elítélte a íaji felsőbb­rendűség tömeggyilkos hir­detőit. Azelőtt is, azután is sokszor bebizonyosodott, hogy fajüldöző politikát nem lehet a genocídium, a népirtás iszonyú bűne nélkül csinálni Ennek az alapvető igazságnak napjainkban egyik vérlázító bizonysága mindaz, ami a Dél-afrikai Köztársaságban történik. Az apartheid a dél-afrikai fehérek úgynevezett afrikáner nyelvén elkülönítést jelent. A valóságos jelentés azonban megalázás, kisemmizés, etni­kai és gyakran fizikai elnyo­morítás, a „Négereknek és kutyáknak tilos!” stílusú táb­lák erdeje. Világos, hogy egy olyan rendszer, amely minden értelemben ezekre a táblákra épül, a húszadik század ne­gyedik negyedében nem so­káig tartható. Még akkor sem, ha az amerikai „ingadiplo­mácia” legújabb politikai salto mortáleja, pontosan erre, az apartheid-rezsim konzerválá­sára irányul. Nem, az apartheid nem ^egyszerűen” elkülönítés. Ha az lenne, ha „csak” az lenne, akkor is ellentmondana mind­annak, ami emberi. De az el­különítés csak a jéghegy csúcsa. Ami alatta van; a nagy többség éhbérért végzett tikkasztó munkája egy törpe kisebbségért. Olyan kisebbsé­gért, amely azonnal fegyver­hez nyúl, ha — még oly bé­késen is — kétségbevonják ezt a helyzetet. 1960-ban Sharpville, 1976-ban Soweto nevétől volt hangos a világ. Sharpville után egy ideig még leereszkedett a félelem csend­je. De Soweto óta szüntelenül harsog a tiltakozás. Dél-Afri- kában — és világszerte min­denütt. AZ AGOSTINHO NETO ve­zette angolai párt- és állami küldöttség szombaton Moszk­vából kíséretével együtt Le­ni ngrádba érkezett. EREDMÉNYTELENÜL zá­rult pénteken Vorster fajüldö­ző dél-afrikai kormányfő és az ország 8 törzsfőnökének több órás tárgyalása. Négy szekcióban folytatta mankóiét a budapesti fejlődési béke-világkonferencia / Szombaton Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székhazá­ban. folytatta munkáját a fej­lődési béke-világkonferencia. A pénteki egész napos plená­ris ülést követően ezúttal a nemzetközi tanácskozás négy központi témájáról szekció­üléseken tárgyaltak a világ­konferencia résztvevői: mint­egy 100 ország, illetve nemzet­közi szervezet küldöttei. A BÉKE ÉS A FEJLŐ­DÉS KÖZÖTTI KAP­CSOLATOK témakörét tárgyaló bizottság Vasco Cabralnak, Bissau- Guinea gazdasági és tervezés­ügyi miniszterének elnökleté­vel tanácskozott. A vitaanya­got Sz. I. Tyulpanov profesz- szor, a leningrádi egyetem tanszékvezetője, a közgazdaz- daságtudománycxk doktora ter­jesztette elő. Rámutatott: ma a világon évente 300 milliárd dollárt költenek fegyverkezés­re és a katonai kutatásra köl­tött évi kiadás négyszerese az orvosi kutatásokra fordított összegeknek. Különösen jelen­tős tehát a Szovjetunió ENSZ- ben előterjesztett javaslata, amely szerint a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai 10 száza­lékkal csökkentsék katonai költségvetésüket, és a megta­karított összeg egy részét for­dítsák a fejlődő országok tá­mogatására. A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK — AZ IMPERIALIZMUS | ÜjGYARMATOSlTÓ CÉLJAI, MÓDSZEREI I Sémakörről tárgyaló munkabi- j sottságban Purabi Mukherjee, I az Indiai Kongresszus Párt főtitkára elnökölt. Dr. Ignacio Ihavez columbiai bölcsész-! professzor vezette be a vitát, | najd megkezdődött az eszme­isere az előterjesztett vita­anyag fölött. Az előterjesztés -ámutat: a különböző szintet! álért és típusú fejlődő orszá­goknak szorosabb egységet kell alkotniuk, szemben az impe- ■ialistákkal és a nemzetközi -észvénytársaságokkal. A szo- üalista országok, a békés egy- nás mellett élés, a szuvereni- ás, az egyenlőség és a köl- rsönös előnyök alapján mű- cödnek együtt a fejlődő orszá­gokkal, s hozzájárulnak azok I 'azdaságának fellendítéséhez. | 51engedhetetienü 1 szükséges a • éjlődő országok és természe­tes szövetségeseik, a szocialis­ta államok közötti cselekvési egység. A HARC AZ ÜJ NEM­ZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK MEG­TEREMTÉSÉÉRT1 című téma munkabizottságá­ban a részt vevő mintegy száz delegátus Bognár József aka­démikus elnökletével kezdte meg az érdemi munkát. A vita alapjául szolgáló dokumen­tum megállapítja: a fejlődő országok felismerték a gazda­sági küzdelem elsőrendű fon­tosságát, követeléseikkel harc­ba szálltak az imperialista mo­nopolkapitalizmus alapjai el­len. Bognár József az előter­jesztéshez fűzött szóbeli kiegé­szítésében hangsúlyozta: a po­litikai és gazdasági, a nemzet­közi és a belső problémák komplex megközelítése és elemzése teheti gyümölcsöző­vé a bizottság munkáját Dr. Szita János, a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője kiemel­te: Nagy hangsúlyt helyezünk arra. hogy a kölcsönös előnyök valóban érvényesüljenek, ugyanakkor eleget tegyünk a fejlődő országok sajátos igé­nyeinek is. A FEJLŐDÉS UTJAI ÉS ESZKÖZEI témát tárgyaló bizottság ülésén dr. Jorge Arturo Reyna (Hon­duras), a tegucigalpai egyetem rektora elnökölt. A vitaanyag — amelyet Bhupesh Gupta, az indiai parlament képviselője ismertetett — hangsúlyozza: a fejlődés meggyorsításához el­engedhetetlen a társadalmi gazdasági átalakulás. A fejlő­dés legígéretesebb útja a szo­cialista út, már csak azért is, mert a szocializmus mindig a nemzeti szabadság és függet­lenség legmegbízhatóbb bás­tyája volt és lesz. Az egész világ érdeke — hangsúlyozta Bhupesh Gupta — a béke megteremtése, az enyhülési politika folytatása, mert a fejlődés — valameny- nyi kontinensen — csak béké­ben lehetséges. Olyan akció- egységre van tehát szükség, amely tömöríti mindazokat az erőket, amelyek síkraszállnak az imperializmus, a gyarmato­sítás és az újgyarmatosítás el­len. Közös nyilatkozat a magyar államfő caracasi tárgyalásairól Losonczi Pál találkozott a Venezuelai Kommunista Párt vezetőivel Péntek este a Venezuelában tartózkodó Losonczi Pál vacsorát adott Perez elnök és felesége tiszteletére. Ezt megelőzően az Elnöki Tanács elnöke — a két ország barátságának erősítésében szerzett kiemelkedő személyes érdemeiért — a Magyar Népköztársaság gyémántokkal éke­sített zászlórendjével tüntette ki vendéglátóját. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke szállásán találkozott a Venezuelai Kommunista Párt vezetőivel, Gustavo Machado elnökkel, Jesus Faria főtitkárral és Eduardo Gallegos Mancerával, a politikai bizottság tag­jával, a központi bizottság titkárával. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt találkozón szót váltottak a két párt kapcsolatairól, Magyaror­szág és Venezuela együttműködéséről, s véleményt cseréltek a nem­zetközi munkásmozgalomról, illetve az időszerű külpolitikai kérdé­sekről. A magyar államfő szombaton vidéki körútra indult Caracasból. Losonczi Pál venezuelai tár­gyalásairól kiadott közös nyi­latkozat szerint a két elnök szí­vélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott megbeszélést a nemzetkö­zi kérdésekről, különös tekin­tettel a jelenlegi világgazdasá­gi helyzetre. Eszmecserét foly­tattak a két ország kapcsola­tairól, és megállapították, hogy nagy lehetőségek kínálkoznak szorosabb, gyümölcsözőbb együttműködésre Venezuela és Magyarország között, a kölcsö­nös előnyök alapján. Az együttműködésük alap­jait rögzítő nyilatkozatban megerősítették egyetértésüket azokkal a célokkal, melyek alapján létrehozták az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, egyetértettek abban, hogy szükséges a szervezet erősítése és szerepének növelése. A felek megerősítették elha­tározásukat, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jog álta­lánosan elfogadott alapelveit. Mindkét elnök kifejezte meg­győződését, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos és méltányos rendezése, mely a szuverén egyenlőségen, az államok kö­zötti gazdasági kapcsolatokban a belügyekbe való be nem avatkozáson, az együttműkö­désen és kölcsönös előnyökön alapul. Egyetértettek abban, hogy az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok csak valamennyi állam érdekeinek figyelembe vételével teremthe­tők meg. Szükségesnek ítélték, hogy e törekvéseikben nagy fi­gyelmet szenteljenek a fejlődő országok problémáinak. Mind­ezen célkitűzések eléréséhez elengedhetetlennek tartják a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, a békés egy­más mellett élés elvén alapu­ló enyhülési folyamat erősíté­sét. Kifejezésre juttatták, hogy támogatják a fejlődő országok­nak — különösen a legelmara­dottabb országoknak — egy új gazdasági világrend megterem­tésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek örökre véget vetnének annak, hogy kizsákmányolják a nyersanyagtermelő országo­kat, korlátozzák őket szuverén jogaikban. Elítélik a kolonia- lizmust ,az imperializmus va­lamennyi megnyilvánulását, a multinacionális vállalatok be­avatkozását az államok szu- verénitásába. A felek aláhúzták annak fontosságát, hogy a politikai •enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. A két elnök elismerte a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésé­nek és növelésének fontossá­gát, mind az árucsere, mind a gazdasági, műszaki és tudomá­nyos együttműködés területén. Ennek előmozdítása érdekében szükségesnek ítélik olyan me­chanizmusok létrehozását és megállapodások kötését, ame­lyek elősegítik az együttműkö­dést. A felek kifejezték szán­dékukat és készségüket, hogy kulturális, tudományos és egyéb területeken is fejlesz- szék a kapcsolatokat. Losonczi Pál, hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Carlos Adrés Pérezt, a Venezuelai Köztársaság elnö­két, aki a meghívást örömmel elfogadta. TORONTÓ A Kanadai Kommunista Párt XXIII. kongresszusa A Kanadai Kommunista Párt XXIII. kongresszusa szombaton Torontóban meg­kezdte munkáját. William Kashtan, a Kana­dai Kommunista Párt főtitká­ra terjesztette elő a pártnak a XXII. kongresszus óta eltelt kétéves időszakban végzett munkájáról szóló beszámoló jelentését. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet jellemezve, Kashtan hangsúlyozta: az enyhülésért és a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelem döntő tényezője a szocialista államok közössége, amelynek aktív politikája a népek fel­szabadításának ügyét szolgálja. Kanada fontos szerepet tölt­het be azoknak a módozatok­nak a keresésében, amelyek arra irányulnak, hogy a poli­tikai enyhülést katonai enyhü­léssel egészítsék ki & megva­lósuljanak az európai bizton­sági értekezlet záródokumen­tumában foglaltak. A kana­dai kommunisták támogatni fogják a kormánynak azokat az intézkedéseit, amelyek az ország függetlenségének erősít tésére és az enyhülés elmélyí­tésére irányulnak. A kanadai kommunisták üd- vözlik az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének eredményeit, ame­lyek újabb fontos ösztönzést adtak a népek békeharcához és elősegítették az európai orszá­gok kommunistái egységének és szolidaritásának erősítését Szorosan együtt fogunk mű­ködni minden kommunista és munkáspárttal a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján — — mondotta a Kanadai Kom­munista Párt főtitkára. A kongresszuson megkezdő­dött a beszámoló feletti vita. Hét nap krónikája Jobboldali szelek? A szovjet diplomácia to­vábbra is rendkívül aktív: Moszkvában rendkívül nagy jelentőségű tárgyalásokra ke­rült sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és angolai ven­dége, Agostinho Neto között, amelyek végén szovjet—ango­lai barátsági és együttműkö­dési szerződés, illetve az SZKP és az MPLA közötti pártközi együttműködési meg­állapodás aláírására került sor. Leonyid Brezsnyev a hét elején interjút adott a francia televíziónak, amelyet a Kreml­ből, az SZKP főtitkárának dolgozószobájából sugároztak. Brezsnyev a francia tévéné­zőkhöz szólva hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió óriási fej­lesztési tervei a békés külső feltételeken alapulnak. Gromiko külügyminiszter a hét elején Brüsszelben, majd a dán fővárosban tárgyalt. Mind Belgium, mind Dánia NATO-ország, a belga főváros egyben az Észak-atlanti Szö­vetség fővárosa is. Gromiko eszmecseréi a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítását célozzák. Gro­miko Brüsszelben sajtókonfe­rencián nyilatkozott, s egy kér­désre válaszolva szólt a nyu­gatnémet választások eredmé­nyéről is. Kijelentette, hogy a bonni szociáldemokrata—sza­baddemokrata koalíciós kor­mány korábban igen sokat tett a kelet—nyugati kapcsola­tok rendezéséért. Most módjuk nyílik az ilyen irányú tevé­kenység folytatására. A Bundestag új összetétele ugyanakkor gondot okoz az SPD és az FDP kormányszö­vetség vezetőinek. Csak nyolc­főnyi a többségük a CDU—CSU képviselőivel szemben, ami annyit jelent, hogy ha öt hon­atya átpártolna á kormány tá­borából az ellenzéki sorokba, oda fenne a többség ... Egye­lőre azonban a többség több­ség, bármilyen csekély is. En­nek birtokában Helmut Schmidt igényli a koncellári posztot, hiába érvel Helmut Kohl, a kereszténydemokrata pártvezér azzal, hogy a CDU— CSU tudta a legszámottevőbb mértékben növelni szavazatai­nak arányát. Európa északi részén jobbol­dali politikai szelek fújdogál- nak. Ezt jelezte a svéd válasz­tások kimenetele: a szociálde­mokraták kiszorultak a ha­talomból. A jobboldal pártjai alakítottak új kormányszövet­séget és ez adja az új kor­mányt — 44 év óta először szociáldemokraták nélkül. A jobboldali politikai szelet akarja vitorlájába fogni Ed­ward Heath, a volt angol mi­niszterelnök, aki a konzerva­tívok brightoni konferenciáján újra megjelent. Heath-ről tud­ni illik, hogy szenvedélyes vi­torlás ... Ügy látszik, a Tory- párt élére akarja lavírozni magát. Ott még egyelőre Thatcher asszony áll, aki an- tikommunista jelszavakkal próbálta vezető szerepét meg­erősíteni. I fél évvel ezelőtti kijelentéseire rácáfolva — megvédte az eny­hülési politikát, s azt bizony­gatta, hogy diplomáciája az amerikai hatalmi érdekeket kellőképp szolgálni tudja. Minden bizonnyal van némi összefüggés az amerikai elnök- választás közeledte és a thai­földi reakciós katonai puccs között. A vietnami vereség után Thaiföldén is csomagol­niuk kellett az amerikai kato­náknak, fel kellett számolni légi támaszpontjaikat. 1973 óta a baloldali nyomás, a haladó diákság fellépésének hatására Bangkokban polgári kormány próbált taktikázni a népi kö­vetelések kielégítése és az amerikai akarat között. Egy gyűlölt diktátor, Kittikacsorn marsall, akit három éve az ifjúság tüntetései távozásra kényszerítettek, most újra megjelent „magánemberként”, jöttének hírére a bangkoki egyetemen ismét zavargások törtek ki. Ezt aztán a jobbol­dali tábornokok ürügyül hasz­nálták fel arra, hogy meg- döntsék a polgári kormányt. Nem titkolják: a „Nemzeti Re­formok Tanácsa” úgy akar rendet teremteni, hogy üldözi a kommunistákat. A Vietnami Alig egy hónappal az elnök­választás előtt Carter is anti- komimmista és szovjetellenes kijelentésekkel igyekezett hat­ni az amerikai polgárra a má­sodik tévévitában, amelyet Ford elnökkel folytatott. Az elnökjelölt-elnök — a maga o- Taiwan Ö* TMVAiL A tt i , n ■ Franciaország-szerte óriási tömegek tiita­Hllltll \ \ l' I \ koztak a kormány politikája eilen, amely liniinu iini. tint a gazdasági nehézségek valamennyi ter­hét a dolgozók vállára akarja tenni. Dolgozók Pártja központi lap­ja, a Nhan Danh egyértel­műen megállapította, hogy a bangkoki puccs mögött az amerikai kémszervezet, a CIA állott. A Közel-Keleten — jóllehet ezen a héten volt az 1973. ok­tóberi háború évfordulója — a megemlékezés adta politikai alkalmak sem hoztak különö­sebb változást. Libanonban helyenként még mindig dörög­nek a fegyverek, amelyeknek az elhallgattatásáért folynak a különböző diplomáciai tárgya­lások. A hét végén volt esedé­kes az Arab Liga közvetítőjé­nek, El Kholinak a közbenjá­rására és részvételével egy' ke­let-libanoni városban az a tár­gyalás, amelynek során a Szí­riái, valamint a libanoni jobb­oldali erők és a Palesztina! Felszabadítani Szervezet képvi­selői vitathatták meg a szem­benálló felek követeléseit. Is­mét felmerült a lehetősége egy csúcstalálkozónak is: Szárkisz libanoni és Asszad szíriai el­nök, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője között. Visszatérve Európába: Fran­cia- és Olaszországban a gaz­dasági gondok, a kormányok stabilizációs tervei és a balol­dal válaszai állanak a politi­kai küzdelem középpontjában. A két országban egyaránt nagy sztrájkokat rendeztek a szakszervezetek és a baloldali pártok, mégis jelentős különb­ség van Párizs és Róma hely­zete között. A francia kommu­nisták és szocialisták, a szak- szervezetekkel együtt határo­zottan elutasítják a Barre- tervet, amely nadrágszíj-meg- húzást hozna milliók számára, Olaszországban viszont a ke­reszténydemokrata Andreotti takarékossági programját, amely a tehetősebbek meg­adóztatását is magában fog­lalja, támogatiák a kommunis­ták, viszont ellenzik egyes bal­oldali szakszervezeti csopor­tok. Pálfy József CSAK RÖVIDEN... A SPANYOL POLGÁRHA- BORŰBAN harcolt nemzetközi brigádok tagjai találkozóra gyűltek össze Firenzében, hogy megemlékezznek a polgárhá­ború kitörésének 40. évfordu­lójáról és kifejezzék szolidari­tásukat azokkal, akik ma de­mokratikus fordulatért küzde­nek Spanyolországban. TÖBB EZREN vettek részt péntek este a Die Wahrheit —> a Nyugat-berUni Szocialista Egységpárt napilapja — sajtó­ünnepén Az ünnepségen 18 kommunista és munkáspárt lapja képviseltette magát, kö­zöttük a Népszabadság. STAURA kelet-libanoni vá­rosban szombaton a válság ren­dezését célzó tárgyalások újabb fordulója kezdődött. A hármas találkozón Szíriát Mohammed El-KhoU ezredes, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet Ha- ni Al-Hasszán, Jasszer Arafat elnök tanácsadója, Szárkisz li­banoni elnököt pedig a fegyve­res összetűzésekben eddig részt nem vett két ezredes, a regu­láris hadsereg tisztjei képvise­lik. /Á tárgyalásokról szóló hí­rekkel egyidejűleg további harci cselekményekről érkez­nék jelentések. Ezekből kitű­nik, hogy az elmúlt 48 órában Libanon déli részén, az izraeli határ közvetlen közelében újabb „forró” front alakult ki. THANIN KRAIVICSIEN, akit a thaiföldi király pénte­ken az ország új polgári mi­niszterelnökévé nevezett ki, ugyanaznap esté nyilatkozott a bangkoki rádióban és tv-ben. Bejelentette, hogy a szerdán hatalomra került „reform­tanács” két héten belül pol­gári kormánynak adja át a hatalmat. Leszögezte: a Thai­földi Királyságnak öt problé­mával kell megbirkóznia, s ezek között első helyen emítet- te a „kommunista veszélyt”. A PORTUGAL MINISZTER­TANÁCS által pénteken elfo­gadott törvényerejű rendelet értelmében megtiltják a dol­gozók önigazgatása alá vont üzemek visszaadását volt tu­lajdonosaiknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom