Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

Cegléd a hazai Sápokban A Magyar Hírlap beszámol a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa üléséről, melyen fel­szólalt Vimola Károly, a ceg­lédi területi szövetség titkára is, hangsúlyozva, hogy „a jó és szükséges határozatok csak ak­kor lesznek hatékonyak, ha azokat a helyi körülmények­hez adaptálják”. ★ A Nők Lapja és a Képes Újság közölte Major János Albertirsán élő, a ceglédi Dó­zsa ifjúsági klub alkotóközös­ségéhez tartozó költő néhány szép versét. ★ Könyvtár és közönsége cím­mel ceglédi elemző írást kö­zölt a Kelet-Magyarország augusztus 27-i száma a nyír­egyházi könyvtáros vándor- gyűlés alkalmából. ★ A Magyar Nemzet augusztus 29-i számában a közlekedés- fejlesztési programnak a me­gyei tanácsnál lefolyt vizsgá­latát olvashatjuk. A ceglédi autóbusz-pályaudvar megépí­tésére csak a VI. ötéves terv­ben kerülhet sor. ★ Az Elegant augusztusi szá­mában hírt kapunk arról, hogy a Május 1. Ruhagyárban II dolgozó tett az elmúlt év­ben sikeres érettségi vizsgát. Ez évben 14-en kérték felvé­telüket az érettségivel járó ruhaipari szakközépiskolába, illetve szakmunkás-középisko­lába. A fiatal szakmunkások arányának növelése érdeké­ben engedélyt kaptak arra, hogy ez évben a felvehető ta­nulók számát 35-ről 50-re emeljék. ★ Ugyancsak az Elegant ad hírt arról, hogy a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén az első félévben több mint száz- húszezer terméket gyártottak. A cselekvési akcióprogram tette lehetővé, hogy a „szabad­ság alatt sem állt meg az élet”. Meleg István gyárigazgató és helyettese, Zakar Istvánná örömének adott kifejezést, hogy a iúliusi termelés záró­száma: 20 ezer termék. A sza­lagközi meózás eredménye­képpen elérték, hogy az első osztályú termékek részaránya igen magas, 99.2 százalék. Egy új nyugati cég részére 6000 ballonkabátot gyártanak. Már az első megrendelés tel­jesítésével ki akarták érde­melni a bizalmat. Régi part­nerük. a GOLDIX cég ismét jelentkezett: kamionján meg­érkezett 2000 kabát szabványa M. T. VÍZILABDA Kossssth Kapa Cegléden Szeptember 11-én és 12-én a Ceglédi VSE vízilabda szak­osztálya, a vidéki csapatok játéklehetőségének biztosítása és a sportág népszerűsítése érdekében, újra megrendezi a hagyományos, népszerű tor­nát. A kétnapos találkozón részt vesz az idei 03 II/B bajnokcsapata, a Kecskeméti SC, továbbá a Békéscsaba, a Siketek SC, valamint a Ceg­lédi VSE felnőtt és ifi csa­pata. A mérkőzések 11-én, szom­baton délelőtt 10 órától dél­után 18 óráig, 12-én, vasár­nap 10-től 16 óráig lesznek a ceglédi sportuszodában. A torna győztese elnyeri a Kossuth Kupát, a helyezettek is értékes tiszteletdíjat kap­nak. (beck) A ceglédi IBUSZ-iroda KERES fizetővendég-szobákat. Az érdekelteknek részletes tájékoztatást ad az IBUSZ-iroda, Cegléd, Szabadság tér 1. Centrifugák, kismotorok Naponta átlag 600 ccafa-ifuga és 250 VZ 80-as típusú elektromos kismotor készül az ÉVIG Villamos Kisgépgyára kismotorüzemében Cegléden. A képen: a délelőtti műszak ban VZ motorokat állítanak össze a szerelőszalagon. Apáti-Tóth Sándor felvétele JUBILEUMI ÜNNEPSÉG Huszonöt éve a vállalatnál A századforduló hangulatos szórakozóhelyeit idézi galériá­jával a ceglédi Délibáb cuk­rászda. A teremből lépcsősor visz fel a folyosónyi magas­latra, , ahonnan az ember le­tekinthet, s elé tárul a cuk­rászda és presszó színes forga­taga. A hangulatos, kávéillatú hely ezúttal zártkörű rendez­vény színhelye. — Lányok, megtérítettétek az asztalokat, hol a hideg traubiszóda, hol a kóla? Virá­got hoztatok? Annyi legyen, hogy úgy kelljen mögülé kiku­kucskálni! Fiatalok sürögnek-forognak a galérián, a Pest megyei Vendéglátóipar! Vállalat ceg­lédi igazgatóságának KISZ- esei. Az imént végezték az utolsó simításokat, s lám ér­keznek is a vendégek, ünne­peltek és ünneplők. Huszonöt éve, hogy a vál­lalatnál dolgozik Törőcsik Já­nosáé, Elekes Józsefné ■ és Pádár Jánosné. Őket köszön­tik a kollégák nagy-nagy sze­retettel. Mosolygós arcú bará­tok, munkatársak veszik kör rül az ünnepeiteket. Igaz-e, hogy ennyire rohan az idő? Ha az ember dolgozik, észre sem veszi az évek múlását. Lám, akik itt sorakoznak, azok között is többen vannak, akik mellettük tanulták ezt a cseppet sem könnyű munkát. Töröcsikné a Délibábban, Elekesné a központban, Pá- dárne a népszerű Ínyenc süte­ményesboltban dolgozik. A benőséges ünnepségen a vállalat kollektívája nevében Simon Géza Gáborné osztály­bizottsági titkár mondott kö­szöntő szavakat, majd a bu­dapesti központ szakszervezeti bizottságának titkára, Varga Istvánná, Meleg János sze mélyzeti osztályvezető, Kele­men Ferenc ceglédi igazgató és PaáZ Attila, a ceglédi párt- szervezet titkára kívánt to­vábbi jó munkát a jubilálók- nak. A szakszervezeti bizott­ság és az osztálybizottság a jövőben figyelemmel kíséri, ki hány éve dolgozik a terü­leten. Ne a jubilálóknak kell­jen bejelentést tenniük, ha­nem őket, mint ünnepeiteket, nyilvántartsák, s úgy hívják meg a köszöntésükre szerve­zett ünnepségre. Névjegyzék a tanácsházán A lakáskiutalás névjegyzék­tervezete, melyet, a társadalmi bizottság hamarosan a városi tanács vb elé terjeszt jóvá­hagyásra, közszemlére került. Az ezzel kapcsolatos észrevé­teleket, megjegyzéseket szep- ttember 30-ig lehet megtenni. Ä r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LEPI JAPAS ES CEGL XX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 7., KEDD Felkészültek a tanévre A korszerű oktatás társadalmi igény Helyzetkép a középiskolákból [ tál tanárok tevékenykednék: természetes, hogy állandóan tö­rekszenek a jobb, korszerűbb módszerekre. Ezért bővítjük folyamatosan, az idén is nagy összeggel, az oktatás géppark­ját és az audio-vizuális szem­léltetőeszközöket. Tanulóink száma 350, közülük szakközép- iskolás 281, gyors- és gépíró 69. Fő célkitűzésünk a XI, pártkongresszus és a KISZ IX. kongresszusa ránk vo­natkozó határozatainak magas szintű végrehajtása. a világnézeti nevelés komplex szemléletének kialakítása, t hivatástudat erősítése a ta­nulóifjúságban, az iskolai élet megszervezése a szeptember 1- én véglegesen érvénybe lépett új rendtartás szellemében. Lel­kiismeretesen készülünk a diákparlamentre és a KISZ megalakulásának 20. évfordu­lójára. Sági Ferenc, a Dózsa György kollégium igazgatója: — Örömmel mondhatom, hogy minden jelentkezőt fel tudtunk venni, így az idén 140 diák (a közgazdasági szak- középiskola, a Kossuth Gimná­zium és a mezőgazdasági szak- középiskola tanulói) költözik be a modern, szép épületbe. A célunk: támogatni és kiegé­szíteni az iskolákban folyó ok­tató-nevelő munkát. A szülői ház pótlására tartalmas, kel­lemes, családias otthont igyek­szünk teremteni a lányok és fiúk számára. Nemcsak a gond­talan tanulás feltételeit bizto­sítjuk, hanem lehetőséget adunk az egyéni érdeklődés kielégítésére, a művelődésre, szórakozásra. Kiemelt fel­adatunk ebben a tanévben a diákönkormányzat erősítése, s ezáltal is a diákok közösségi gondolkodásának fejlesztése. Költői Adám tervekkel az első tanítási na­pot. A tanulók létszáma 450, közülük 118 az első osztályos Oktató-nevelő munkánk meg­határozója továbbra is a négy évvel ezelőtt elkezdett, s az Oktatásügyi Minisztérium ál­tal irányított országos kísérlet folytatása. Ennek lényege: a harmadik osztálytól a tanulók képességei és érdeklődése sze­rint állítjuk öss^e az úgyne­vezett fakultatív tantárgycso­portos oktatást. Czinege Imre, az ipari szak­munkásképző intézet igazga­tója: — Iskolánk megújulva vár­ja az 1200 tanulót, akik közül sokan dolgoztak a nyáron második otthonuk csinosításán. Lelkesen, öntevékenyen ők maguk végezték el a szakipari munkákat, szinte már „mes­terien”. Gyarapítottuk a kor­szerű oktatás eszközeit, a sok­oldalú képzés minden feltéte­le biztosított intézetünkben. Fiókiskoláinkban is jelentős a fejlődés: Monoron négy tante­remmel gyarapodtunk, Szent­endrén önálló épületbe költöz­tünk. Néhány szakmára (autó­szerelő, szobafestő, felszolgáló, ruházati eladó, női fodrász) változatlanul két-háromszoros a túljelentkezés. Dr. Vámosi Nándor, a köz- gazdasági szakközépiskola és a gyors- és gépíróiskola igaz­gatója: — Sportnyelven szólva: na­gyon alapos volt a felkészülés és a bemelegítés az új tan­évre. Pedagógusaink tanfolya­mokon, szakmai tanácskozáso­kon bővítették ismereteiket. Javultak a személyi és tárgyi feltételek. A tantestület létszá­ma tizennyolcra emelkedett. Az építők keze nyomán meg­újult, s a technikai dolgozóink szorgalmával megszépült az iskola. A fiatal iskolában fia­A ceglédi iskolákban már hetek óta folynak a gondos előkészületek. Mire felhangzik az első csengőszó, minden ké­szen áll. Erről szólnak a hely­színen kapott nyilatkozatok. Jakab Lajos, a mezőgazda- sági szakközépiskola és egész­ségügyi szakiskola igazgatója: — Jelentősen javultak az oktató-nevelő munka feltételei. A legfontosabbakat említem: öt új pedagógus kezdi meg a munkát, befejeződött az épü­let teljes belső tatarozása és | korszerűsítése, készen várja tanulóinkat a város legjobb kézilabdapályája, mellette öltö­ző és zuhanyozó készül. Az idei tanulólétszám 277, ebből mezőgazdasági szakközépisko­lás 137 (36 elsős), egészség- ügyi szakiskolás 140 (80 el- j sős). Az egészségügyi tagozat- ( nak 50 személyes önálló kol­légiuma van. Sokszínű élet zajlik majd az | iskola falai között — reggel- J tői estig. A levelező oktatás | mellett i most is megindítjuk a már | hagyományos továbbképző tanfolyamot mezőgazdasá- < gi mérnökök számára. Üj színt jelent az idén kezdődő — hivatalos nevén — egész­ségügyi munka mellett folyó képzés. Ezen többek között I gyógyszertári asszisztenseket és ] mentőápolókat képzünk. Ha- , romszáz hallgatóra számítunk. I Nagy fejlődés ment végbe az iskolai munka szervezésében: | e tanévtől bevezetjük a szak- | tanterem-rendszerű oktatást. I Tóth Mihály, a Kossuth Gim­názium igazgatója: — Pedagógusaink lelkiisme­retesen készültek föl az új tan­évre. Továbbképzéseken és szakmai tanácskozásokon sajá­tították el a legfrissebb elmé­leti és módszertani ismerete­ket. Nemcsak minőségileg, ha­nem mennyiségileg is erősöd­tünk: harmincötén várjuk szép Hálás köszönetét mondok mind­azoknak, akik drága jó feleségem, édesanya, nagymama, dédmama, Dobozi Józsefné temetésén megje­lentek. mély fájdalmunkban osztoz­tak. sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. továbbá megköszönjük a szolnoki Járműjavító Váll. moz­donykovács részleg dolgozóinak, a szolnoki Zagyva-parti bölcsödé dol­gozóinak, a Május 1 Ruhagyár 49— 50-es szalag dolgozóinak, a PEVDI konfekció I. szalag összes dolgozói­nak, a Gabonafelvásárló Váll. Köl­csey téri részlegének, az összes ro­konoknak. jó szomszédoknak, is­merősöknek. A gyászoló Dobozi család. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Beköltözhető fél ház eladó. Cegléd, Ka­zinczy utca 9. sz. Gyümölcsös! Ádák, majdnem új-^k. olcsón eladók, burgo "’-.inak is. Cegléd. Eötvös tér 1. Csirkepiacnál. Eladó Cegléd, Széche­nyi út 14 e. 4 szoba, összkomfortos ház, 2 családnak is alkalmas. 600 négyszögöles szőlő, gyümölcsfákkal, ház­helynek is megfelel Téglagyár út 32. (Meg­osztva is). Kerekes József vil­lanyszerelő vállal vil­lanyszerelést, háztar­tási gépek és készülé­kek javítását. Cegléd I., Buzogány utca 12. A tündérrózsa meghonosítója Lovassy Sándor ornitológus 1 tó gémfajtáiról és a madárto­jás kikészítéséről. 1927-ben irta legismertebb könyvét, az első korszerű magyar gazdasá­gi állattant. Ez a műve hosszú időn át tankönyvként volt használatos a főiskolákon és az egyetemeken. Számos ta­nulmánya közül kiemelkedik a magyarországi gerinces álla­tok gazdasági vonatkozásairól, az Ecsedi-láp madárvilágáról, a balkáni gerléről, és a hévízi tündérrózsáról írt műve. Hosszú életében számos ha­zai és külföldi zoológiái kong­resszuson vett részt, és madár- tudósokat vezetett a Kisbala- tonra. Régészeti ásatásokat végzett, és szabad idejében gonddal és kedvvel ápolta messze földön híres kaktusz- gyűjteményét az udvarán föl­épített jókora üvegházban. Büszke volt a nemzetközi ki­állításokon szerzett érmeire, melyek közt aranyak is vol­tak. Évtizedekig szerkesztette a Keszthelyi Hírlapot, utazott, járta a nádasokat, a Balatont, az erdőket. Figyelt és gyűjtött, tapasztalatait mindig megírta. CSAK NAGYON IDŐS KO­RÁBAN hagyott föl a külső munkákkal. Kossuth Lajos ut­cai házában ápolta virágait, egészsége teljében volt, majd hirtelen összeroppant, amikor a keszthelyi múzeum nagy ér­tékű pótolhatatlan kincseit, melyeket életében összehor­dott, a második világháború­ban elhurcolták, és hírét vet­te, hogv elpusztult. Kilenc- venkét éves korában halt meg. Emlékét könyvtárnyi írása, sírköve, a múzeumi emlék­tábla. az állandó kiállítások, a keszthelyi asráregrstem, s a hévízi tűn —ózsák őrzik. Hídvégi Lajos AZ ABONYI KERTEK bokrai közt füzike, vörösbegy, ökörszem, poszáta, kakukk bujkált, s egy kisfiú figyelte őket kíváncsian, amint előjöt­tek és leste, hová tűntek. Ku­tatta fészkeiket, tudta, hogy hány tojást tojnak, bátran el­vett egyet-egyet a szép, színes, pöttyös tojásokból gyűjtemé­nye számára, mert tapasztalta, hogy a tojók már másnap pó­tolják a hiányt. Mintha vala­ki mondaná nekik, hányat kell kikölteniük egyszerre. Nyolc-tíz éves volt még csu­pán, s úgy megszerette a ma­darak világát, hogy egáéz éle­tét, a tudósi hírnévig, ez a vonzalom hatotta át. LOVASSY SÁNDOR orni­tológus, faunakutató, akadé­miai tanár 1855. október 28-án született Abonyban. Nagyszü­lei itt nevelték, itt is járatták iskolába, mert tanár apját el­helyezték Kiskunfélegyházára, ahová nem vitte magával, ké­sőbb Bajára már igen. Ekkor töltötte be a tizedik életévét s íratták a bajai gimnázium­ba. A Duna-part dús ligetei­ben számos madárral találko­zott, fészkeiről fölismerte őket, s az első gimnázium vé­gén már negyven faj fészkét és tojását helyezte gyűjtemé­nyébe. Másodikos korában ap­ja megvette neki a német Lo­renz Oken madártudós színes tojásokkal és fészkekkel il­lusztrált könyvét. „Ebből ha­tároztam meg a még nem is­mert tojásokat, tanultam meg a fajok latin nevét, s az álta­lam szerzett tapasztalatokat összehasonlítottam a tudós le­írásaival. Ekkor kezdtem el madártani naplóim készíté­sét.” A hatodik osztály elvég­zése után apját tovább he­lyezték Debrecenbe, Sándor a Nagyerdőn folytatta gyűjté­seit, megfigyeléseit. 1872-ben beiratkozott a debreceni fel­sőbb gazdasági tanintézetbe, majd az itt szerzett oklevél­lel a budapesti tudomány­egyetemen folytatta tanulmá­nyait a természetrajz-földrajz- kémia szakon. 1884-ben dok­tori szigorlatot tett. További életét Keszthelyen élte. Az egyik debreceni pro­fesszorát az itteni gazdasági tanintézet igazgatójának ne­vezték ki, ez a már országos nevű Lovassyt meghívta ta­nárnak. Ekkor bízta meg Herman Ottó a magyar to­jásgyűjtemények feldolgozásá­val. A millennium budapesti nagy kiállításán, éppen most nyolcvan esztendeje, rovar­gyűjteményé vol szerepelt. LOVASSY HONOSÍTOTTA MEG a szomszédos Hévíz világhírű meleg vizű tavában a trópusi tündérrózsát. E cso­dás növény hazaja Kelet-In- dia és Egyiptom, de őshonos a nagyváradi Püspökfürdőn is. Még a föld harmadkorából maradt meg, mert megtalálja mindazon föltételeket, ame­lyek évmilliókkal ezelőtt föld­részünkön általánosak voltak, s amelyek tovább éltették. A i i fehér vagy gyengén rózsaszínű tündérrózsa a régi egyipto­miak szent növénye volt, a termékenység és a bőség jel­képének, Osiris és Isis istenek­nek szentelték. A Váradról idehozott jókora úszótányéros virágok a kilencedik évben nyíltak először, azóta hatal­masan elszaporodtak, lélekvi- dámító látványt nyújtva a tó­ban gyógyulást kereső embe­reknek. Keszthely igen gazdag ré­gészeti emlékekben, számos lelet került elő a földforgatá­sok alkalmával. Lovassy kez­deményezésére összegyűjtötték a régi korokat idéző rozsdás vasakat, rezeket, vén cserép­edényeket, majd barátaival megalapították a Balatoni Múzeum Egyesületét 1898-ban, pénzt gyűjtöttek, telket sze­reztek, és 1928-ban fölépítet­ték az impozáns Balatoni Mú­zeumot. 1916-ban kinevezték az időközben akadémiai rang­ra emelt intézet igazgatójává, az akadémia szerencséjére, de kedvenc madarainak rovásá­ra. JELENTŐS TANULMÁ­NYOKAT IRT Gömör megye madártanná járói, a bazalt kő­zetről, a balatoni rákokról, díszkerti virágokról, madarak­ról, a szarvasmarha, a háziló és a sertés eredetéről, az egér- járásról, s az ellene való véde­kezésről, a gazdasági állatok­ról, a pásztorkutyákról, a Ba­laton madárvilágáról, köztük külön tanulmányban a nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom