Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

III. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM - 1976. SZEPTEMBER 7., KEDD A játék izgalmas pillanatai: Gregus János munkásőr egység­parancsnok-helyettes Szél Erzsé­bettel és Csörgi Erzsébettel a meg­figyelő állásban. tábor első két napján. Minden, ki tudta, hogy utána le kell bontani a kedves sátrakat és ott kell hagyni a szeretett er­dőt. A táborbontás után mégegy- szer végigjárták Nógrádkövesd főutcáját, meglátogatták az új Ifjúsági Házat, ahol tavaly az exp.edíciós pajtások társadal­mi munkával segítették az építkezést, búcsiít vettek a kedves tanácselnöktől és ha­marosan a kisvonat száguldott hazafelé a pirosarcú „fegyve­resekkel”. Takács Pál A sajtó szerepe a népi el­lenőrzés munkájában, hogyan és milyen képet ad az újság a vizsgálatokról? Ebben lehet röviden összefoglalni a járá­si-városi Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak az elmúlt napok­ban megtartott ülésének egyik napirendjét. A járási hivatal tanácskozótermében megtar­tott ülésen a Népi Ellenőrzési Bizottság tagjain kívül megje­lent Dolmány Ferenc, a járá­si pártbizottság munkatársa és a járási hivatal elnökhelyette­se, Jósvai Lajos. Kormos Zol­tán, a NEB elnökének üdvöz­lő szavai után a bizottsági ülés azt az írásos jelentést tárgyalta meg, amelyet a meg­hívottak már kézhez kaptak, s amely a népi ellenőrzési vizs­gálatok sajtónyilvánossá­gával foglalkozott. Gödöllő abban a szerencsés helyzetben van — állapította meg a beszámoló —, hogy a megye öt járása egyikeként önálló oldala van a Pest me­gyei Hírlapban. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy szélesebb körben, naponta beszámoljon a járás életéről, s ezen belül a népi ellenőrzés tevékenysé­géről is. A jelentés megállapí­totta, hogy az elmúlt időszak­ban igen jó kapcsolat alakult ki a Népi Ellenőrzési Bizott­ság és a lap gödöllői szerkesz­tősége között, s ez lehetővé tette, hogy a bizottság mun­Megkezdődött a tanév kájáról nem csupán hírek, hanem részletes ismertetés is megjelenjen, tájékoztatva a lakosságot a vizsgált esetek­ről és azok tanulságairól. A népi ellenőrzés élvezi a lakosság bizalmát, a dolgozók bátran és szívesen keresik meg bejelentéseikkel, kérnek segítséget, s javasolnak vizs­gálatokat olyan esetekben, amikor azt a közérdek védel­mében szükségesnek ítéli. Ennek a bizalomnak a kialakulásában a lap tá­jékoztató tevékenysége is szerepet játszik. Éppen ezért a NEB elnöke rendkívül fontosnak tartotta a sajtó szerepét a hozott határo­zatok ismertetésében, s java­solta a kialakult kapcsolat to­vábbi erősítését. A bizottság ülése rendkívül élénk volt, amit a napirend szokatlansága, érdekessége is magyaráz. Szinte valamennyi résztvevő felszólalt, volt, aki többször is szót kért. Elsősor­ban kérdések hangzottak el arról, hogy szükséges, és he­lyes-e a készülő vizsgálatok­ról hírt adni, s hogy ez milyen hatással lehet a bizottság munkájára. Szó esett arról is, hogy a sajtó és a NEB közötti kapcsolat az előbbi kezdemé­nyezésére jött létre. Általá­nos volt a vélemény — mint ahogy ezt az elnök is hangsú­lyozta bevezetőjében —, hogy ez a kapcsolat hasznos és szükséges, s segíti az ellenőr­zés munkáját. Éppen ezért a NEB határozatban is rögzí­tette, hogy a jövőben a Pest megyei Hírlap Gödöllő és Vi­déke Szerkesztőségét még rendszeresebben tájékoztatja a vizsgálatokról, azok eredmé­nyeiről, hogy ezáltal is biztosítsa mun­kájának nagyobb nyilvá­nosságát. A NEB és a lapunk kapcso­latát tárgyaló napirend után a bizottság megtárgyalta má­sodik félévi munkatervét. El­határozták, hogy a szociális gondozottak elhelyezését, el­látását ée az otthonok gazdál­kodását vizsgálják meg. Má­sik fontos feladatának tekinti a bizottság a következő idő­szakban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek pénzkezelé­sének, a bizonylati fegyelem megtartásának vizsgálatát. Lapunk szerkesztősége, mint eddig is, szívesen és örömmel ad helyet a bizottság munkájával, a vizsgálatok eredményeivel és tanulságai­val foglalkozó írásoknak, s a kapott ' tájékoztatás alapján munkatársai is szívesen fog­lalkoznak ezekkel a témákkal. Cs. J. Elnökségi ülés Nagyíarcsán Ma, 7-én este ülésezik a Hazafias Népront nagytarcsai bizottságának elnöksége. Az ülésen értékelik az előző havi munkát, megbeszélik a társa­dalmi munka szervezését, va­lamint az októberi terveket. OLVASÓINK FÓRUMA Számháború a romok között Három nap Nógrádkövesd Az elmúlt nyáron a Galga- expedíció kutatócsoportja fe­dezte fel Nógrádkövesd hatá­rában azt a csodálatos szép tá­borhelyet, ahol augusztus utol­só napjaiban a túrái Varjú Já­nos úttörő-, munkásőr- és köz­lekedési járőrszakasz tagjai verték fel 3 napra sátraikat. A táborozást módszertani to­vábbképzéssel kötötték egybe, amelyhez segítséget nyújtott a Járási Munkásőr Parancsnok­ság, a Járási Közlekedésbizton­sági Tanács és az MHSZ túrái szervezete is. Saját főz tjüket ették A táborozás tárgyi feltételei­nek megteremtésében ugyan­csak széles körű segítséget kaptak a pajtások. A túrái Galgamenti Rákóczi Termelő- szövetkezet szállítással, a nóg- rádkövesdi tanács táborhely- biztosítással, a túrái ÁFÉSZ asztalok és székek díjmentes kölcsönzésével, az úttörőcsa­pat pedig a sátrak, gumimatra­cok, hálózsákok biztosításával segítette a zavartalan táboro­zást. Az élelmezést a tábor saját konyhája oldotta meg, a pajtá­sok maguk készítették el az íz­letes reggelit, az ebédet és a vacsorát. A táborozás első napját az MHSZ szellemében szervezték meg a tábpr vezetői. A pajtá­sok iránytűvel felszerelve jár­ták végig Nógrádkövesd utcáit, kutatva annak nevezetességeit. A legfőbb feladat egy tér kép­vázlat elkészítése volt, amelyen jelölni kellett a község középü­leteit. A tábori rajok jól ol­dották meg ezt a feladatot, A lányok nyerték A második nap tartalmát a munkásőrség határozta meg. Már a kora reggeli órákban otthonról, a túrái munkásőr- egységtől négyen keresték fel 3 tábort, Tóth Mihály, egységpa­rancsnok vezetésével. A finom töltöttcukorka elfogyasztása után, melyet a vendégek aján­dékoztak a tábor lakóinak, ha­marosan az URH-rádiók kö­rül tolongott mindenki, hogy a rövidesen sorra kerülő szám­hadijáték sikerét ne veszélyez­tesse az esetleges technikai tá­jékozatlanság. A számhadijáték Szanda vá­rának romai között zajlott le, egy olyan fenségesen karcsú hegyen, ahonnan az egész kör­nyék falvait remekül lehetett látni. Az ősi kőomladákok nagyszerűen segítették a harci szellemet. A hadijátékot a lá­nyok nyerték meg, akik a vé­delem feladatát látták el. A délelőtti izgalmas játék után jól esett a banki fürdő hűs hullámainak simogaíása. Este az Együtt — egymásért tábortűzön részt vett Nógrád- kövesd apraja-nagyja és az ég felé törő hatalmas lángok fé­nye, a szertehulló millió tűz- csillag ragyogása bensőséges hangulattal töltötte el a jelen­lévőket. Előkerültek a Galga- völgv legszebb dalai, táncai, csatakiáltásai. Az utolsó napon szomorúan ébredt a tábor, ám hamaro­san kiült ismét a vidámság az arcokra, hiszen a reggeli után Kovács rendőr főtörzsőrmester — a szakasz régi patrónusa — jelent meg, hogy segítse a tá­bori hárompróba olimpia lebo. nyolítását, amelynek prog­ramjában kerékpárverseny, KRESZ-vetélkedő és légpuska­lövészet szerepelt. Szomorú táborbontás Az ebéd már nem nagyon esett jól senkinek, pedig ugyanolyan ízletes volt, mint a A CÉLSZERŰSÉG VÉDELMÉBEN Tárgyaink, falaink... Sokat beszélünk manapság a tárgyi feltételekről, akár is­koláról, akár óvodáról esik szó. A tárgyi feltételeken többnyi­re tiszta falakat és ablakokat, célszerű bútorokat, és egyéb berendezési tárgyakat értünk, semmiképpen sem „kacsalá­bon forgó palotát”. Olyan oko­san elrendezett belső terekre van szükség, amely iskola, ovoda esetében megfelelő a játékra és a tanításra. Igaz, hogy léteznek szab­ványelőírások és egészségügyi rendeletek, amelyek megszab­ják a légköbmétert és a négy­zetmétert, meghatározott szá­mú gyermek elhelyezésére, de önmagában ezek az előírások nem teszik óvodává az óvodát és tanulók otthonává az isko­lát. Okos szervező és gondos kezek szükségesek ahhoz, hogy egy szabvány-négyszög­letű helyiség elfogadhatóvá, belakhatóvá váljék. A napok­ban megnyíló isaszegi óvoda berendezői gondosak és szeren­csések is voltak. A színes asztalok és székek szomszédságában valamennyi foglalkoztató piros ágyakat is kapott. Minden gyermek egy fekhelyet, de ez a fekvő alkal­matosság mégsem tette zsú­folttá ’a teret. Ugyanis az ágyak, talán tizenöt-húsz is, nem számoltam — egyetlen heverő helyét foglalták el, egy magas hegyet alkottak a sa­rokban. A dajkák és az óvó­nők a csendes pihenők előtt öt perc alatt hálótermet vará­zsolhatnak a játékszobából. Nem kell tehát nagy tér célszerű helyiségek kialakítá­sához, a szervező gondolat se­gíthet. A tárgyi feltételek ala- kíthatóságának egyik bizonyí­téka a mogyoródi iskola. A je­lenlegi igazgató kinevezése előtt szorongtak a gyermekek, panaszkodtak a pedagógusok: minduntalan elhangzott a ké­rés, hogy éoíteni, bővíteni kellene. Az új igazgató szer­vező munkájának aztán cso­dájára jártaik, mert egy négy­zetméterrel sem bővült a tér, s szervezése, átalakítása révén mégis mindennek és minden­kinek helye lett. A tér alakíthatósága fontos követelmény a mai építészet­ben, de a lehetőségekkel ma még kevesen élnek. Skót licenc alapján nemrégiben új isko­lát kapott városunk, amelyet oktatás mellett képzőművésze­ti alkotások kiállítására is fel­használtak. Talán fél esztendő múlhatott el az oktatás meg­indulása óta, amikor skót szakemberek jártak a gödöllői Légszesz utcai iskolában, s leg­nagyobb meglepetésük az volt, hogy az iskola falai ugyanott állnak, mint átadás után. Azt magyarázgatták ennek a típus­nak az az előnye, hogy a vál­tozó igények, foglalkozások szerint a tér módosítható. Ha ezzel a lehetőséggel nem él­nek, Icár volt a drága intéz­ményt föléníteni. Hiányzik még a tárgyi fel­tételek alakítására való kész­ség. ley a kényelmesség sok­szor kényelmetlenséget tesz állandóvá. Mert a szervezés nemcsak a munkaerő átcsopor­tosításához, hanem a munka­hely célszerűségéhez Is elen­gedhetetlen. — őr — Tanévnyitók az esti marxista-leninista középiskolán A gödöllői városi pártbizott­ság értesíti a marxizmus—le- ninizmus esti középiskolájába felvett hallgatókat, hogy a vá­rosi osztályok tanévnyitója az egyéves tagozaton szeptember 13-án, a kétéves tagozaton szeptember 20-án, egyaránt délután 16 órakor lesz a párt- bizottság nagytermében. A támadók derékhada. A nyilvánosság a népi ellenőrzés munkáját A NEB és a sajtó kapcsolatáról tárgyalt a járási-városi bizottság Az 1976—77-cs tanévben közel 130 első osztályos itt kezdi meg tanulmányait. Felvételünkön az „újoncok” egy csoportja. Ifj. Fekete József felvételei Balesetek A szabálytalan kerékpáros — A kórházban meghalt Fának ütközött Veresegyházon, a Fő itt és a Mogyoródi út elágazásában a veresegyházi Megtért Istvánne kerékpáros nem adott elsőbb­séget a túrái Kuti István ál­tal vezetett tehergépkocsinak, s féktávolságon belül eléhaj- tott. A teherautó elütötte Meg- íértnét, aki súlyosan megsérült Aszód külterületén a 3-as fő­útvonal mentén Szabó István. budapesti lakos IN 14—53. for­galmi ' rendszámú gépkocsijá­val előzés után szabálytalanul tért vissza a menetirány sze­rinti jobb oldalra és a megelő­zött Tóth József iváncsai la­kos FO 30—63 forgalmi rend­számú gépkocsijával összeüt­között. A Szabó által vezetett személygépkocsi az Aranyos­patakba borult, s a vezető és felesége a helyszínen súlyosan megsérült. Szabó István kór­házba szállítás után sérülései­be belehalt. Gyulai Béla egri lakos IC 62—22 forgalmi rendszámú személygépkocsijával a 3-as számú főútvonalon fának ütkö­zött. Az esős, csúszós időben figyelmetlenül vezető Gyulai súlyos sérülést szenvedett. Gyalogosok is vannak! Mint ahogy lapunk első oldalán Is írjuk, hétfőn ország­szerte megtartották a tanévnyitó ünnepségeket. Gödöllőn, az Imre úti iskolában Molnár János igazgató (képünkön) mondott beszédet. Az Alsóparkban új városrész létesült, melynek főutcája a szép és hangzatos sétány ne­vet viseli. Most már csak az a kérdés, vajon hol van a sé­tány ? Autóparkírozók tömke­legé és kocsiút létesült, de gyalogjárda sehol nincsen. Le­velemet főleg a gyermekes szülők nevében írom. A gye­rekkocsikat a kocsiúton kell tolni, s a gyalogosnak is ott j kell közlekedniük. A játszó j gyerekek labdái állandóan! kigurulnak a kocsiútra és néha 1 bizony hajszálon múlik, hogy nem történik baleset. Az északi városrészt a déli városrésszel egy járda köti össze, ám ez csak részben ké­szült el. A járda a vasútállo­mástól a Stromfeld sétány 7. számig tart, azon túl a gyalo­gos járhat a bokáig éró sár­ban. vagy ha jobbnak látja — a kocsiúton. A telepről a vá­rosba a bútoráruház előtt el­haladva lehet gyalog eljutni. De járda itt sincs sehol. Re­mélem az illetékesek nem gon­dolják azt, hogy ebben a ha­talmas lakótelepben mindenki gépkocsival jár? Bükkös Vilmos Gödöllő, Stromfeld sétány A

Next

/
Oldalképek
Tartalom