Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

1976. SZEPTEMBER 28., KEDD xMíiiiw A FEGYVERES ERŐK NAPJA TISZTELETÉRE Megemlékezések, kitüntetések Ünnepséget tartottak hétfőn a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságán is. Papp Árpád, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka ünnepi parancsban köszöntötte a testület tagjait: a társ-fegyveres erők és tes­tületek katonáit, tisztjeit, a varsói szerződésben tömörült baráti hadseregek harcosait, köztük a szovjet hadsereg ál­lományát. A fegyveres erők napja al­kalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Munkás­őrség Országos Parancsnoka kitüntetéseket adományozott, öten Kiváló Szolgálatért Ér­demrend, 171-en a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozata kitüntetésben részesültek. A munkásőrséggel történő elv­társi együttműködésük elisme­réséül 195-en — pártmunká­sok, a társ-fegyveres erők, testületek, a szovjet hadsereg tisztjei — a Mu'nkásőr Emlék­jelvényt kapták. Hatan Szol­gálati Érdemérem kitüntetés­ben részesültek, és ugyancsak hat munkásőr tisztet előlép­tettek. Az országos parancsnokság ünnepségén Papp Árpád adta át a kitüntetéseket. Ott volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője: Somogyi Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság titká­ra; D. I. Oszadcsij vezérőr­nagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége katonai és lég­ügyi attaséja: F. F. Krivda, ve­zérezredes, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport parancsno­ka. i A kitüntetéseket és a fegyve­res erők, testületek tagjait Ja­kab Sándor köszöntötte. A fegyveres erők napja al­kalmából a KiSZ-Központi Bi­zottsága a fegyveres testületek­ben működő KISZ -szervez etek munkájának szervezésében, irányításában, a fiatalok haza­fias és honvédelmi nevelésé­ben, továbbá az ifjúsági szö­vetség tevékenységének segíté­sében kifejtett kiemelkedő ér­demeik elismeréséül kitünteté­seket adományozott. Hétfőn a Magyar Néphadcereg Központi Klubjában Fejti György, a KISZ KB titkára ünnepségen nyújtotta át 11 ikitüntetettoek az Ifjúságért Érdemérmet. Hu­szonhármán KISZ Érdemérmet kaptak. Tárcsái Tibor vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bi­zottságának első titkára a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fo­kozatát nyújtotta át három ki­tüntetettnek, akik kiemelkedő munkát végeztek a fiatalok szocialista nevelésében és ka­tonai szolgálatra való felkészí­tésében. A fegyveres erők napja al­kalmából ketten részesültek a belügyminiszter által adomá­nyozott Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst és bronz foko­zata kitüntetésben, az ifjúság körében végzett ereményes ne- velőmunká j ükért. A fiatalok hazafias honvé­delmi nevelésében végzett eredményes munkájuk elisme­réséül ketten részesültek a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata kitüntetésben; amelyet Gáti József, a mun­kásőrség országos parancsnok­helyettese nyújtott át. A bensőséges ünnepségen részt vettek Baranyi Tibor és dr. Gál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának he­lyettes osztályvezetői. ★ A fegyveres erők napja tisz­teletére tegnap délután Mono- ron a járási hivatal tanácster­mében került sor a polgári védelem megyei parancsnok­ságának hagyományos ünnep­ségére, amelyen a törzs tag­jain kívül ott voltak a járás és a társ fegyveres területek vezetői. Guba Pál, a monori járási pártbizottság első titkára be­szédében emlékeztetett a pol­gári védelmi tevékenység fon­tosságára és hasznosságára, a testületek tagjainak áldozatos munkájára. A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a munkás­I őrség országos parancsnoka közös ünnepi parancsának is­mertetését követően Erdős István őrnagy, megyei törzs- parancsnok-hslyettes kitün­tetéseket, okleveleket és jutal­makat adott át. A polgári vé­delmi tevékenységben, a fel­készítő munkában példamuta­tásukkal kitűntek a honvédel­mi miniszter és a polgári vé­delem megyei törzsparancs­nokának elismerésében része­sültek. Dr. Bencsik Mihály, a járá­si hivatal elnöke, a járási pol­gári védelem parancsnoka szintén okleveleket és jutal­makat nyújtott át a községek­ben kiemelkedően dolgozó ak­tivistáknak. V. J. Vándorserleg a legjobbaknak Két esztendővel ezelőtt, 1974 áprilisában jelent meg a Pest megyei pártbizottság levele, amelyben a megyei fegyveres szervek közötti kapcsolat to­vábbi erősítése érdekében évenként ismétlődő lövészver­seny megrendezését javasol­ták. Az összetett csapatver­seny győztesének pedig ván­dorserleget ajánlottak fel. Az idén a fegyveres erők napja tiszteletére a munkás­őrség Pest megyei parancs­nokságának pándi lőterén ke­rült sor a versenyre — a me­gyei rendőrfőkapitányság, a megyei hadkiegészítő és terü­letvédelmi parancsnokság, a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság, a megyei vám- és pénzügyőrség, az MHSZ Pest megyei vezetősége, vala­mint a Pest megyei pártbi­zottság apparátusának csapa­tai részvételével. Természete­sen képviseltették magukat a verseny lebonyolításában, szervezésében részt vevő mun­kásőrök is. A nők egyéni versenyében Csányi Béláné, (rendőrfőkapi­tányság) került az első helyre, Kaszás Lászlóné (hadkiegészí­tő- és területvédelmi parancs­nokság) és Siklósi Jenő né (rendőrfőkapitányság) előtt. A férfiak küzdelmében. Bodor István főhadnagy (rendőrfő­ka.pitányság) szerezte meg az első helyet, a második helyre Szászi Béla (MHSZ Pest me­gyei vezetősége), a harmadik helyre pedig dr. Pásztor Bar­nabás (megyei pártbizottság) került. A nők csapatversenyében a megyei rendőrfőkapitányság lett a győztes, megelőzve a hadkiegészítő és területvédel­mi parancsnokság és a mun­kásőrség Pest megyei parancs­nokságának együttesét. A fér­fiak csapatversenyében a me­gyei rendőrfőkapitányság lett a győztes, a hadkiegészítő- és területvédelmi parancsnokság és az MHSZ megyei vezetősé­gének kollektívája előtt A csapatok összesített verse­nyét — b ezzel együtt a me­gyei pártbizottság által fel­ajánlott vándorserleget ezúttal másodszor — a megyei rend- őrfőkapitányság csapata nyer­te. A második helyre került a hadkiegészítő és területvédel­mi parancsnokság, a harma­dikra pedig a munkásőrség Pest megyei parancsnokságá­nak együttese. A verseny/végén Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője adta át a díja­kat a nyerteseknek. Sok száz fiatal részvételével Szolidaritási nap az ISG-ben Vasárnap délelőtt 10 őrára hirdették meg a budai járás szolidaritási hónapjának ■záró­eseményét, a nagyszabású nagygyűlést. Az Ipari Szerel­vény és Gépgyár felé az uta­kon kisebb csoportokban igye­keztek a fiatalok. A terem zsúfolásig megtelt KISZ-esekkel, úttörőkkel, a vállalattól, illetve a járás gyá­raiból, intézményeiből, közép­es általános iskoláiból érke­zett fiatalokkal. Az emelvé­nyen nagyméretű tabló, vörös, összeszorított kezet ábrázolt, s mellette hatalmas betűkkel a közismert VENCEREMOS! jel­szó. A nagygyűlés kezdetéig az összegyűlt mintegy öt-hatszáz fiatal politikai dalokat énekelt. A szolidaritási nagygyűlésen megjelent Mógor Béla, az MSZMP budai járási bizottsá­gának titkára, Háfra Júlia, a megyei úttörőelnökség titkára, valamint az ISG gazdasági és társadalmi vezetői. Kőhalmi Ferenc, a Társadalmi Szemle belpolitikai rovatvezetője N em egy dolgozótól hallottam már a kö­vetkező kérést: sze­retnénk, ha a gyár, az üzem vezetői többet tar­tózkodnának a munkások között. Az üzem vezetője a következőket válaszolta: „Szívesen tennénk eleget a kérésnek, ha nem volnánk annyira túlterhelve.” Élő-e manapság e problé­ma, beszélhetünk-e a veze­tők túlterheltségéről? Igen. Az üzemekben, bizony, nem egyszer hallani, hogy a vezetők túl vannak ter­helve, nem mélyedhetnek el a legfontosabb gazdasá­gi problémák tanulmányo­zásában, viszonylag kevés időt tölthetnek a dolgozók között. Más szóval a veze­tők „a sürgetés pszichikai állapotába” kerülnek, s bi­zonyos fokú idegesség, nyugtalanság vesz rajtuk / erőt. Hogyan lehet megszün­tetni a vezetők túlterhelt­ségét? Elsősorban úgy, hogy meg kell találni a túlterheltség okát. A túl­terheltségnek több, egy­mással szorosan összefüggő oka van. Túlterhelés előáll­hat a vezető hibájából, s önhibáján kívül is. A veze­tő hibájából áll elő, ha olyasmit is magára vállal, ami nem az ő dolga, ha ön­kéntesen vállal bizonyos többletmunkát. Miért vállalnak általá­ban többletmunkát a veze­tők? Van, aki a fokozott felelősségérzet miatt, mert mindent látni akar, vagy éppen azért, mert különös­képpen érdekli az a munka, amit végez. Ezek a tiszte­letre méltó, hivatástudat­ból fakadó szempontok. Annak azonban, hogy a ve­zető többletterhet vállal magára, kevésbé tiszteletre méltó okai is lehetnek. Ilyen kifogásolható momentum a bizalmatlanság, az a né zet, hogy a vezető m.ndent látni akar. Mit lehet aján­lani az ilyen vezetőnek? Azt, hogy ma, bármely vál­lalatnál képtelenség min­dent látni az igazgatónak, a főmérnöknek, a főkönyve­lőnek, a főosztályvezető­nek. S tegyük mindjárt hozzá, nem az a jó vezető, aki mindent látni akar, ha­nem az, aki a száz esetből VEZETŐK ROVATA (4.) Időzavarban, túlterhelésben ki tudja választani azt a tízet, amelyet neki napon­ta okvetlenül látnia kell. Ha nem ezt teszi, akkor természetes, hogy az ön­ként vállalt többletmunka túlterheléshez vezet. Az ilyen vezetők aztán a saját magukban rejlő túlzott dinamikából, a túlzott köz­pontosítási törekvésből nem fejlesztik ki a beosz­tottak kezdeményező ké­pességét, nem adnak nekik önállóságot. Márpedig egy 4—5 ezer, vagy akár egy 1500 embert foglalkoztató vállalatot sem lehet önál­lóban munkatársakkal ve­zetni, foglalkoztatni. Ez nem egyeztethető össze gazdasági mechanizmusunk­kal, amely éppen azt húz­za alá, hogy a helyi veze­tőknek nagyobb önállósá­guk legyen. A túlterhelés állapotába kerül az olyan típusú ve­zető is, akit úgy jellemez­hetnénk, hogy állandóan mozog, cikázik egyik üzem­ből a másikba, üzemi érte­kezletről a városi értekez­letre, s csak délután 4—5 órakor jut el oda, hogy megnézze, milyen vezetési feladatokat kellett volna azon a napon megoldania. Túlterhelés következik be akkor is, ha a vezető hely­telenül használja fel a kol­lektíva tapasztalatait. Ma már csak ideig-óráig lehet vezetni az üzem, a gyár kollektívájának véleménye, tapasztalata nélkül. Időza­varba juthat a vezető ak­kor is, ha túlzottan sok időt tölt el értekezleteken. Ezért az a helyes, ha a ve­zető közbeszól, ha a meg­beszélés eltér a tulajdon­képpeni tárgytól. A vezető túlterhelése adódhat azonban szervezeti hibából is. Ez akkor követ­kezik be, ha az üzemszer­vező, a vállalat szervezője túlméretezi az egyes gyá­rak, űzetnek vezetőinek fel­adatkörét. Itt abból kell kiindulni, hogy a vezető­nek, mint embernek is van információfelvételi kapa­citása, s azt nem lehet a végsőkig bővíteni. Hiába határozzák meg ügyrend­ben a vezető munkakörét, akkor sem tud abból töb­bet ellátni, helyesen megol­dani, mint amennyire egy ember képes. Éppen ezért ki kell munkálni a vállala­toknál azokat a döntéseket, munkaköröket, melyeket a vállalat alsóbb szintjén is végre lehet hajtani. Ha ezt megteszik, nem fordulhat olyasmi elő, hogy a főmér­nököt fontos tágyalás köz­ben megzavarják, mert va­laki igénybe akarja venni a személygépkocsit A vezetők túlterheltsége nem jó dolog. Nem jó dolog,'mert azon túl­menően, hogy a veze­tő előbb-utóbb nem jól lát­ja el feladatát, kísért az a veszély is: kevesebbet tud a dolgozók között lenni, pedig az üzem, a műhely kollektívái igénylik, hogy a vezetők megforduljanak körükben, szót váltsanak velük. Vannak, akik erre azt mondják: éppen elég, ha egy vezető időközön­ként eljut a termelési ta­nácskozásokra, taggyűlé­sekre stb. Ez helyes, de ezenkívül feltétlenül időt kell szakítani rá, hogy az üzembe is eljusson. Azért sem jó, ha a veze­tő igen le van kötve, mert lcapkodóvá válik a munká­ja, s ez kihat a vállalat működésére is. De nem jó a vezető túlterheltsége olyan szempontból sem. hogy idegileg, fizikailag idő előtt tönkremegy, meg­betegszik, s ;idő előtt kiesik a munkából. Fiziológiai vizsgálatok bizonyították, hogy a napi 8 órai sürgeté- si állapotban, idegesen vég­zett munka sokkal károsab­ban hat a szervezetre, mint a 12 órai, de a nyu­godt ütemben ellátott mun­ka. Mi lehet a megoldás? Az, hogy megtaláljuk a vezetők túlterhelésének okait, s erős kézzel hozzálátunk megszüntetésükhöz. Fodor László mondott beszédet, köznapi szavakkal magyarázta meg, mit jelent számumikra ez a szó: szolidaritás. Ezután Frnta Zója, az ISG KISZ-bizottságának tagja is­mertette a táviratot, amelyet az ENSZ 31. közgyűlésének cí­mére továbbítottak. A budai járás ifjú kommunistái és a magyar fiatalok nevében tilta­koznak az emberi jogokat meggy alázó terrorakciók, az erőszak ellen és szolidaritá­sukról biztosítják a világ ha­ladó népeit, a felszabadításu­kért küzdő gyarmati országo­kat Délután színes, változatos programok közül válogathat­tak a fiatalok. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat KISZ-esel például csaknem négyórányi filmprogramot kínáltak. Sok érdeklődőt vonzott — többi Fekete Sándor felvétele között — Costa Gavras nagy sikerű filmje, az Ostromálla­pot. Egy másik helyiségben, lemezeket hallgattak, ismét másutt politikai vitafórum pergett. A nagyteremben a Közép­magyarországi MÉH Vállalat KISZ-fiataljai szervezésében' szolidaritási rejtvénytotó zaj­lott Sokan vették részt a jár- őrversenyen, mások a futball- pályán és a lőtéren mérték össze ügyességüket. Később a nagyteremben politikai vetél­kedőre került sor, amelyet Pajor Imre, az MGM diósdi gyára KISZ-bizottságának tit­kára vezetett A jól sikerült szolidaritási nap a Los Pachungos chilei együttes pol-beat összeállításá­val zárult S. Zs. A változás bázisai a nagyüzemek Országgyűlési bizottságok fórumán a zöldség- és gyümölcstermelés, -ellátás Fehér Péter, az MTI tudósí­tója jelenti: csaknem öt órán át' tanácskoztak hétfőn az or­szággyűlési képviselők és az illetékes tárcák vezetői a zöldség-gyümölcsellátás hely­zetéről. Az országgyűlés mező- gazdasági, illetve kereskedel­mi bizottságának együttes ülé­sén Palkó Sándor elnökleté­vel — Hammer József, mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, Molnár Ká­roly, belkereskedelmi minisz­terhelyettes és Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tá­jékoztatta a képviselőket. Az ülésen részt vett és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke és dr. Villányi Mik­lós, pénzügyminiszter-helyet­tes. A sok vonatkozású — aho­gyan a képviselők fogalmaz­tak: „piac- és pénztárcaérzé­keny” — téma megközelítésé­hez, a helyzet jobb megértésé­hez a IV. ötéves terv már ér­tékelt tapasztalatai kínálkoz­nak. A zöldség- és gyümölcster­mesztés, a forgalmazás javítá­sára tett intézkedések csak részleges és átmeneti eredmé­nyeket hoztak, s jóllehet növe­kedett az egy főre jutó terme­lés és fogyasztás, s a termelés belső összetételében is megfi­gyeltek kedvező változásokat, a kormányintézkedések nyo­mán kibontakozó tendenciák nem bizonyultak tartósnak. Az okokat elemezve bebizonyoso­dott, hogy az újabb termelési visszaesés a kertészeti ágazat jövedelmezőségének bizonyta­lansága, a versenyképesség romlása, s a kézi munkaerő gyors ütemű csökkenése miatt következett be.. Ami az idei esztendőt illeti: a késői kitavaszodás, majd az április-májusi fagyok, s az ezt követő hosszan tartó szárazság hátrányosan hatott szinte minden kerti kultúra fejlődé­sére. Az idei terv 100 ezer hektár burgonya és 120 ezer hektár zöldség szántóföldi ve­tésterülettel számolt — a má­jus végi adatok szerint a gaz­daságok burgonyából 10 ezer hektárral, zöldségből 6 ezer hektárral kisebb területet ül­tettek be. A termelésre ked­vezőtlenül ható tényezők fi­gyelembevételével az idén a tervezettnél mintegy 25—30 százalékkal alacsonyabb ter­méseredmények várhatók. A terméskiesések ellensúlyozásá­ra szélesebb körben szorgal­mazták a másodvetéseket: sőt a termelői árrendezés lehető­ségeivel élve a zöldségfélékre 5—12 százalékkal, a gyümöl­csökre 5—8 százalékkal maga­sabb felvásárlási árakat hir­dettek meg. Mégis, a reális helyzet figyelembevételével a szövetkezeti kereskedelem őszi burgonyából például csak az előirányzott felvásárlás 72,5 százalékával, zöldségből 85 százalékával, gyümölcsből pe­dig 83,3 százalékával számol. A nyári és őszi termékek áruhelyzete alapján az illeté­kesek azzal számolnak, hogy a második félévben a szövetke­zeti kereskedelem forgalma mintegy 10—12 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, s ez némiképp ellensúlyozza a föltehetően mérsékeltebb sza­badpiaci értékesítést. Télre, ta­vaszra gondolva 275 ezer ton­na burgonya, zöldség és alma központi tárolására készült fel a kereskedelem, ez a meny- nyiség 20—25 százalékkal több az 1975-ös előirányzatnál. Az előterjesztést követő vi­tában képviselők, s miniszté­riumi vezetők véleménye egy­bevágott: növelni kell a ter­melők érdekeltségét, ez az alapja a termelés emelkedésé­nek, a lakosság jobb ellátásá­nak. Többen is nyomatékosan hangoztatták: a zöldség és gyümölcstermelés, -ellátás helyzetén alapvetően csak a nagyüzemi gazdaságok tud­nak változtatni. Nem lebecsü­lendő azonban a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe sem. A bizottságok példamuta­tónak tartották azt a gyors és rugalmas intézkedést, amely- lyel az idén nyáron elrendel­ték: a kijelölt üzleteknek minden tételben át kell ven­niük a kiskertekben termett gyümölcsöt. A vitában kifejtette vélemé­nyét Mráz Tibor, dr. Szábó József, Bollók Józsefné, dr. Novak Pálné, Kasó József, Gajdos János, Barát Endre (Pest megye, 29., szobi vk.), Farkas Pál, Riba Miklós, Tele­ki Istvánná, dr. Pál István, Bé- ki Ferencné (Pest megye 13., vecsési vk.), és Mateovics Jó­zsef, országgyűlési képviselő. A tanácskozás dr. Bélák Sándornak, a mezőgazdasági bizottság elnökének zárszavá­val ért véget. í 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom