Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

"xJ&fop 1976. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT Tankönyvet írt a görög kereskedő Oktatástörténeti adalékok Pest megyéből Szeptember az iskolakezdés hónapja, s az első hetekben minden évben visszatér a tan­könyv- és tanszervásár. Ez ma már természetes, de kétszáz évvel ezelőtt nagy nehézsége­ket kellett leküzdeni. Igen érthető volt az a kis nemze­tiségi csoportok életében, mint amilyen például a görög. Az alábbiakban néhány oktatás- történeti adalékot szeretnénk ismertetni a Pest megyében élt görögök köréből. A görög kereskedőtársula­tok a tagok gyermekeinek a XVIII. század második felé­bén iskolát is fenntartottak. A tankönyvellátás nem kis gondot jelentett abban az idő­ben. A tanulók nagyrészt hal­lás útján, memorizálva tanul­tak, mert kevés volt a könyv. Ezek a könyvek is részben kéziratosaik, részben külföi- tlün nyomtatottak voltak. A tankönyvellátás kérdé­sét kívánta megoldani Zavi- rász György görög 'kereskedő, aki rövid ideig Ráckevén élt, majd Kalocsára, és Szabad- szállásra költözött. Kapcsola­ta azonban Ráckevével to­vábbra sem szakadt meg, mi­vel testvére, Zavirász István Konstantin, továbbra is ott élt. Zavirász György lefordította Comenius — a neves cseh pe­dagógus — Orbis pictus című tankönyvét latinról újgörögre és elkészítette a szöveg ma­gyar fordítását is. Testvére, Zavirász István neve alatt je­lent meg a négynyelvű bota­nikai szótára (ó- és újgörög, magyar, latin). Testvére nevé­nek szerepeltetésére az a ma­gyarázat, hogy családjának tagjait is igyekezett bevonni a munkálatokba. Irt még ezeken kívül újgörög nyelvű iroda­lomtörténetet s fordított or­vostudományi könyvet is. Mintegy négyszázkötetes könyvtára volt, szívesen köl­csönzött is. Könyvtárának egy részét ma Szentendrén őrzik. Hazánkban 1795-ben 17 gö­rög tanítási nyelvű iskola mű­ködött, ebből egy Vácott. Vi­szont Szentendrén és Rácke­vén a görög tanulók a szerb iskolába jártak. Az utóbbi he­lyen a XIX. század elején volt az iskolának görög nemzetisé­gű tanítója is. Nagykőrösön nem tudunk görög iskoláról, azonban az utolsó nagykőrösi görögök egyike volt a duna- íöldvári születésű Tömöri Anasztáz, aki mérnök lévén 1853—54-ben elvállalta a nagykőrösi kollégiumban a matematika tanítását. Emel­lett számtankönyvet is írt és irodalomtörténettel is foglal­kozott. Az elmondottak művelődés- történeti szempontból azért ér­dekesek, mert megmutatják a görögös és latinos műveltség közötti érintkezési pontokat is. Dr. Sasvári László Kísérletek a Pest megyei intézetben Pályaválasztási tanácsadás középiskolásoknak A pályaválasztási tanácsadó intézetek — a Pest megyei is — jóformán csak az általános iskolák tanulóival foglalkoz­tak. Elősegítették döntésüket, hogy milyen szakmában kísé­reljék meg a továbbtanulást. Esetenként lélektani módsze­rekkel, képességvizsgálattal tá­jékozódtak' tanácsadás előtt. Az eltelt évek során bebizo­nyosodott a vizsgálatokon ala­puló tanácsadás eredményessé­ge, sok eredetileg más mester­ségre törekvő fiatal, rríegfogad. va a pályaválasztási tanácsot szakmájában ma már jelentős eredményeket ért el. Elképze­léseik és vágyaik összeegyez­tetése, egyéni adottságaikkal, a boldogulás útján indította ei őket. Útkeresés A pályaválasztási tanácsadó intézetek középiskolásokkal azonban rendszeresen és szer- yezetten ez idő szerint nem foglalkoznak. Természetesen az érettségi előtt állók, s hozzá­juk fordulók elől eddig sem zárkóztak el, tanácsot, irány- mutatást adtak. Megállapítha­tó azonban, hogy viszonylag kevesen keresték fel az inté­zeteket. A Pest megyei Pálya- választási Tanácsadó Intézet például a létszámstop miatt arra számított, hogy az előző évekénél nagyobb számban je­lentkeznek gimnáziumban érettségizettek. Fel is készült erre, megálla­pította és listába foglalta azo­kat a munkahelyeket, ame­lyekben továbbtanulhatnak. Idén sem kereste fel azonban több gimnáziumot végzett az intézetet. Ami azért távolról sem jelenti, hogy a középisko­lások között nincsen a pálya- választást illetően tanácstalan. I — Meggyőződésem szerint Káló Józsefnó, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet igazgatója — kétségkívül szükséges a középiskolások pályaválasztásánál is a mód­szeres foglalkozás és az egyé­ni képességvizsgálat. Intéze­tünk ez irányban most teszi meg a kezdő lépéseket. Mi kell a pályaalkalmassághoz? Mit tesz ennek érdekében most az intézet? Pszichológu­sai máris tanulmányozzák az előző esztendőkben náluk megfordult gimnáziumi tanu­lókra vonatkozó feljegyzése­ket. Milyen problémájuk megoldását keresték ná­luk? További lépésként, fel­keresnek néhány már végzett fiatal szakembert, orvost, köz­gazdászt, tanárt és másokat, hogy megtudakolják tőlük; mi volt tanulmányaik során ne­héz, vagy könnyű számukra és hogyan hasznosíthatták a kö­zépiskolában szerzett tudásu­kat. Megkérdezik tőlük azt is, milyen képességeket tartanak fontosnak pályájukon. Érdeklődnek azután egyete­meken, főiskolákon, nemcsak a tanároknál, hanem hallga­tóknál is, melyek azok az adottságok, amelyek vélemé­nyük szerint valakit alkalmas­sá tesznek a vonatkozó pálya tanulmányainak elvégzésére és azután a munkára. Azt is megtudakolják, hogy a felső­fokú tanintézetekben, már ahol foglalkoznak ezzel, milyen módszereket alkalmaznak a hallgatók képességvizsgálatá­nál. — Mindenesetre meg kell tudnunk azt is, hogy az egyes középiskolai tanulók, milyen szándékkal iratkoznak be kö­zépfokú tanintézetbe és milyen pályaválasztási elképzelések­kel — közli velünk az intézet igazgatója. — Ezért tanulmá­nyaik folyamán négy éven át figyelemmel kell kísérnünk őket, hiszen a fiatalok nagy ré­szének nincs határozott pálya- választási terve, középiskolás korukban az gyakran módosít­ják. Arra kell törekednünk, hogy választásuk és annak mó­dosítása egyénenként megfele­lő legyen. _ Ennek irányításá­ban jelentős az osztályfőnökök és az egyes középiskolák pá­lyaválasztási felelőseinek se­gítsége, hiszen jól ismerik nö­vendékeik tanulmányi előme­netelét. tanulási képességüket, tulajdonságaikat és érdeklődé­si körüket. Miért gimnáziumban? — Kísérletnek, vagy próbál­kozásnak nevezhető-e ez a kezdeményezés ? — Inkább tanulmányozás­nak, amit tulajdonképpen a múlt tanév végén megkezdtük a megye két gimnáziumában és ellenőrzésképpen két szakkö­zépiskolájában. Mind a négy iskolában egy-egy elsőosztály­ban. A vizsgálat során feladott kérdésekre a gödöllői gimná­zium 26 elsőse közül hat je­lentette ki, hogy az általános műveltség megszerzéséért ment gimnáziumba. Huszon­négy érdi elsősből nyolc vála­szolt ugyanígy. Húsz gödöllői és tizenkét érdi tanuló viszont gimnáziumba iratkozását azzal indokolta, hogy felsőoktatási intézetben akar tovább tanul­ni, csak még egyelőre nem tud­ja, hogy mit. Határozott pálya- elképzelése viszont mindkét iskolában csak három-három elsősnek volt. A váci egészség- ügyi és a monori közgazdasagi szakközépiskola elsősei közül szintén sok kíván felsőfokon továbbtanulni, de a gimnazis­táknál nagyobb arányban köz­vetlenül a középiskola befeje­zése után munkát akarnak vállalni. Bach művei az első helyen Ella István, a fiatal veresegyházi orgonaművész és karmester — mint arról többször hírt adtunk — 1971­ben a prágai nem­zetközi orgona­hangversenyen a negyedik, 1972- ben Lipcsében a Bach-versenyen második, 1974-ben a linzi Bruckner- orgonaversenyen az első lett. Leg­utóbb, ez év nya­rán a belgiumi Brugge-ben a Fla- irrand Fesztivál díjnyertese lett. Hosszabb külföldi tartózko­dása és belföldi hangverseny- kőrútja után Veresegyházon beszélgettünk a művésszel. El­sősorban terveiről kérdeztük. — Eljegyezte-e magát Bach- hal, mert legtöbb versenyén Bach-művekkel szerepel. — Mindenekelőtt Bachtól játszom a legtöbbet, de a spe­cializálódást nem szeretem. Minden stíluskorszakot igyek­szem játszani, de a hangsúly a barokk orgonazenén, Bachon van. Vallom azonban, hogy a ma művészének mai műveket is kell játszania — Közeli és távolabbi ter­vei? — Most tovább gyakoriok, azután az NDK-ba, Rostockba utazom hangversenyre. Októ- berben-novemberben a Zene- akadémia következik, majd Beszélgetés Ella István orgonaművésszel hangversenyt adok az ország majd minden részében. A jö­vő nyáron egyhónapos ösztön­díjjal Brüsszelbe készülök. Szeretnék tovább ismerkedni a francia-flamand stílussal. Fel kell készülnöm a követke­ző rangos versenyekre is. Két év múlva Párizs és Chartres lesz a színhely. De ez még messze van. A beszélgetés során önmagá­ról, művészetéről nem sokat mond, de beszél helyette dr. Werner Merten professzor, az Ostholstein nyugatnémet lap­ban írt cikke: Minden orgonahangverse­nyen, ahol Ella fellép, a zsűri megcsodálja és az egyszerű hallgató is megfigyelheti: a mű minden része, elejétől a végéig lekötötte figyelmüket és nem engedte a hallgatók­nak, hogy elveszítsék a fonalat. Az ilyen orgonajátékhoz a ma­kulátlan technika mellett hozzátartozik a magas mércéjű zenei intelligencia is, ami jel­lemzője Ellának, aki karmes­ter is. — írja az orgonista mű­vészetéről a neves kritikus. Fazekas Mátyás — A következő két tanévben ismét felkeressük ugyaneze­ket az osztályokat — mondja az intézet igazgatója —, szemé, lyiség- és egyéb vizsgálattal igyekszünk megállapítani pá­lyaválasztásuk helyességét és akinél úgy találjuk, hogy nem alkalmas az általa választott foglalkozásra, másikat, szá­mára megfelelőt javaslunk ne­ki. Elsőrendű cél az. hogy fel­sőoktatási intézménybe, meg­felelő előkészületek után lehe­tőleg csupa olyan fiatal kerül­jön, aki az ott oktatott pályá­ra és annak elsajátítására al­kalmas. Sz. E. ÁRION 9. József Attila tíz nyelven Kilencedszer jelenik meg a Corvina Kiadó több nyelvű nemzetközi költői almanachja, az Árion. A mostani szám, József Attila születésnapjának hetvenedik évfordulója jegyé­ben, a költő kevésbé ismert arcát mutatja be, prózai írásaiból vett szemelvényekkel. Rövid önéletrajzi vallomások, művé­szetbölcseleti tanulmányok részletei és vázlatai tanús­kodnak a költő jelentős kriti­kai és elemző munkásságáról. A prózai szövegeket kiegészí­tik József Attila ars-poetica- jellegű versei idegen nyelve­ken — néhányat tíz különbö­ző nyelvű fordításban tartal­maz a kötet. Az almanach második része áttekintést ad a kortárs ma­gyar költészetből, Bata Imre tanulmányával. A dokumen­tumrovatban közli Csokonai Vitéz Mihálynak egy nemrég előkerült latin nyelvű terveze­tét nemzetközi költőtalálkozók rendezésére és nemzetközi könői folyóirat létesítésére. Az 1975-ös esztendő Graves-díjas versének, Simon István Rap­szódia az időről című költe­ményének részletét angol nyelvű fordításban adja köz­re a kötet. , Az illusztrációs anyag gaz­dagságát Buday György, Dési Huber István, Gergely Tibor, Kondor Béla, Borsos Miklós, Melocco Miklós, Szalay Lajos és Szász Endre neve fémjelzi. Nyelvtanulás és barátság Tizenegyen a megyéből — Novgorodban 1970-ben hazánk számára kedvező megállapodás jött lét­re az OSZSZSZK és Magyar- ország illetékes minisztériumai között: évenként 285 magyar középiskolás tanuló egy hóna­pon át gyarapíthatja orosz nyelvtudását a Szovjetunióban. Először Kurszk és Lupa tárta ki kapuit fiataljaink előtt, majd harmadikként Novgorod lett kedves és szeretett város számunkra. Ezen írásomat az teszi időszerűvé, hogy az el­múlt nyáron éppen Novgorod­ban táborozott megyénkből 11 tanuló. Novgorod az idén ünnepelte fennállásának 1117. évforduló­ját, tehát Kijev után a máso­dik legősibb orosz város Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szinte minden köve történel­met lehel. Az orosz földek egyesítése előtt a novgorodi fe­jedelemség kiemelkedő szere­pet játszott. A városban és közvetlen környékén közel 45 kolostor, székesegyház és templom őrzi a nagy idők em­lékét. Itt áll Oroszország mil­lenniumi emlékműve is. De Novgorod ma is nagy időket él. A hatalmas, új ipari létesítmé­Megnyílt Pátzay Pál életmű-kiállítása A Magyar Nemzeti Galériá­ban pénteken nyitották meg Pátzay Pál válogatott élet­műtárlatát. A 80 éves mester három reprezentatív terem­ben sorakozó csaknem más­fél száz alkotásának — em­lékműveinek, hangulatos köz­téri szobrainak, portréinak és érmeinek — megtekintésé­re eljöttek politikai, kulturá­lis és művészeti életünk is­mert személyiségei, pályatár­sai, barátai, gazdag tehetségé­nek tisztelői. A kiállítást Pogány ö. Gá­bor, a galéria főigazgatója nyitotta meg, aki a magyar képzőművészet nagy öregjé­nek munkásságát méltatva ki­jelentette: Pátzay Pál azok közé az alkotó elmék közé tartozik, akik társadalmi je­lentőséget segítettek kivívni hazánkban a kultúra, a művé­szet ügyének. A megnyitó után Pátzay Pál meghatott szavakkal mondott köszönetét Pogány Ö. Gábor­nak és dr. Kirimi Irénnek, a kiállítás rendezőinek, akik ál­dozatos munkával gyűjtötték össze s tették együttes szem­lére az ország különböző pont­jain álló alkotásokat. Másfél évszázad Idén ünnepli megalakulásá­nak 150. évfordulóját a Ma­gyar Tudományos Akadémia könyvtára. A jubileummal kapcsolatos ünnepi megemlé­kezésekről tartottak sajtótá­jékoztatót péntek délelőtt az MTA-n. Szeptember 22-én a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében ünnepi ülésen em­lékeznek meg a reformkori létesítmény alapításáról. Ezzel egyidöben a Roosevelt téri székház előcsarnokában a könyvtár történetét és jelenét bemutató kiállítás nyílik. A könyvtár jubileumi ren­dezvényéhez kapcsolódóan két­napos ülésszakon emlékeznek meg az MTA könyvtár keleti gyűjteményének megalapításá­nak 25. évfordulójáról. h Diákok és tudomány Kö'.ös fórum először húzónkban A testvéri szocialista orszá­gok ifjúsági szövetségeinek képviselői az elmúlt években több alkalommal folytattak két és többoldalú eszmecserét a diákok tudományos együtt­működése formáinak kialakí­tásáról. A konzultációkon ve­tődött fel a szocialista orszá­gok egyetemi és főiskolai hall­gatói tudományos diákköri fóruma megteremtésének gon­dolata. Az első bemutató jel­legű nemzetközi konferencia megtartására hazánk vállalko­zott, s azt október 26-a és 31-e között Pécsett és Budapesten rendezik meg. Az ünnepi nyi­tóülést a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen október 27-én tartják, a záróülésre október 30-án Budapesten, a Magyar A dabast Járás területén MÜANYAGPADLÓ- BURKOLÓ MUNKÁKAT VÁLLALUNK építőipari költségvetési ÜZEM Dabas ni.. Biksza M. út 473/a. Tudományos Akadémia kong­resszusi termében kerül sor. A konferencián a szocialista országok 15—15 tagú delegá­cióval vesznek részt. nyék az utóbbi évtizedben megkétszerezték a lakosság számát. A várossal való ismerkedés, a kirándulások csak kísérő ele­mei voltak annak az intenzív tanulmányi munkának, amely a táborban folyt. 50 orosz diáit es ugyanannyi felnőtt munkál- Kodott azon, hogy ezt a hóna­pot minél hasznosabban és kel­lemesebben tölthassük el. Sok­sok élménnyel, tudással és ajándékkal tértünk haza, de úgy érzem, a legfontosabbat a szívünkben hoztuk magunkkal. Igen, a megszerzett tudással azonos szinten áll a kibontako­zott barátság. A gyerekek meg­tudták, megérezték, hogy az orosz nyelv nemcsak iskolai tantárgy, hanem a szovjet em­berek szívéhez vezető út is. Er­ről bővebben maguk a nagy élmény részesei, de méginkább a novgorodi és leningrádi bú­csúkönnyek tudnának mesélni. Nem véletlenül vállaltam im­már harmadik nyárim a tábor vézetésétrészámornra 1 is - él­mény egy hónapon át látni 150 gyermek örömtől sugárzó ar­cát. Kirándulásaink Jurjevóba, Bugába, Csidovóba és Puskin­ba vezettek el bennünket. Persze a legnagyobb élmény Leningrad volt. Petrodvorec, az Ermitázs, a Nyevszkij, az Au­róra és a város sok más neve­zetessége megszűnt ezután csak száraz tananyagnak lenni. Végül álljon itt azon tanulók névsora, akik tudásukkal és magatartásukkal méltóképpen képviselték a magyar ifjúsá­got: Károlyi Teréz és Mucsá­nyi Tamás (Nagykőrös), Dará­nyi Mária és Vörös Margit (Cegléd), Sárvári Gyöngyi és Tóth Margit (Monor), Csanda Márta és Szigeti Ágota (Vác), Nagy Julianna (Aszód), Agócs Erzsébet (Nagykáta), és Fetter István (Pilisvörösvár). Kísérő- tanárként munkánkat segítet­te Vörös Terézia nagykőrösi nyelvtanár is. ? ' Jövőre a legkiválóbb har­madikosok közül tizenegyen újra lehetőséget kapnak erre a nyelvi táborozásra. Somfai István V megyei szakfelügyelő y yy l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom