Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

1976. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT xMiao Együtt a KISZ-fiatalokkal Munkához látnak az úttörők . Az új tanév nemcsak az ok­tató-nevelő munka folytatását jelenti, az iskolák úttörőcsapa­tai is munkához látnak. Gönczi Jánossal, a szentend­rei járás úttörőelnökével a kö­vetkező hetek legfontosabb eseményeiről, úttörőmegmoz-. (Jutásairól beszélgetünk. i — Október 3-án, a fegyve- 1 rés erők napja alkalmából I járási KISZ- és úttörő­akadályversenyt rendezünk a csapatok és a KISZ-fiatalok részvételével. Az akadályver­seny kiindulópontja Leányfa­lun lesz és 13 elméleti és ügyességi állomást leküzdve, több kilométeres útszakasz megtétele után a szentendrei Szabadság-forrásnál érnek cél­ba a csapatok. Itt közös talál­kozón értékelik a versenyt, és természetesen játékkal, dalo­lással, egy kis műsorral teszik emlékezetessé a találkozót. — Szeretném felhívni a fi­gyelmet az akadályversenyre való bevezetés érdekességére. Az úttörőcsapatok tízfős rajo­kat indítanak. Az indulás feltétele, hogy a tíz versenyző közül öt úttörő, öt pedig KISZ-fia- tal legyen. Az úttörők feladata a KISZ- esek beszervezése, tehát azok az úttörőcsapatok tudnak majd több rajt indítani, akik a KISZ-szervezetekkel már ed­dig is rendszeres testvérkap­csolatokat építettek ki. Viszont arra is jó alkalom ez, hogy újabb KISZ-szervezetekkel lépjenek érintkezésbe, tehát az akadályverseny fő célja a két testvérszervezet együttműkö­désének a szélesítése. Az aka­dályversenyen a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, valamint az MHSZ KISZ-fiataljai is részt vesznek állomásparancsnokok­ként és versenyzőkként egy­aránt. — Mikor tartják a járási út­törőparlamentet ? — -Október 15-én és I6-án Visegrádon. A parlamenten ér­tékeljük az elmúlt két év mun­káját és meghatározzuk a ten­nivalókat. Hetvennyolc úttörő vesz részt a járási parlament munkájában, minden, csapat egy ifivezetőt küld, ott lesz a járás vala­mennyi KlSZ-titkára, a csa­patvezetők- és a járási úttörő- elnökség tagjai. Ök vezetik majd a plenáris ülést követő szekcióüléseket. — Hány szekciója lesz a parlamentnek? — Hat. Az üléseket külön­böző visegrádi intézmények­nél, vállalatoknál tartjuk, ezzel is a mozgalom társadalmi jel­legét, a kapcsolatok szélesíté­sét kívánjuk hangsúlyozni. A hat szekció nevei: Törvé­nyeink szellemében, Ottho­nunk az iskola, Üttörőtetleink, KISZ-kapcsolatok, A közösség szolgálatában, Játsszunk együtt, Menjünk a szabadba. Azt is jelentős tényezőnek tartom, hogy a két nap során a parla­ment küldötteit, a pajtásokat a visegrádi szülők látják vendé­gül. Szállásról, étkezésről ők gondoskodnak. A felnőttek a turistaházban laknak majd. — A tanácskozás mellett mi­lyen programjuk lesz még a kis küldötteknek? ■— Első nap este Visegrád egyik központi helyén tábor­tüzet rendezünk és műsorral emlékezünk meg a mozgalom 30 éves múltjáról. A tanácsko­zás végén pedig a visegrádi úttörőcsapat idegenvezető szakkörének tagjai városnéző sétára viszik a pajtásokat. — Mi lesz a tanácskozás egyik legjobb gondolata? — Az úttörőmozgalom, a csapatmunka sajátos felada­tainak meghatározása mellett mi is csatlakozunk a Védjük a természetet! országos moz­galomhoz. A Pilisi Parkerdőgazdaság ve­zetőinek felajánljuk segítsé­günket és a közeljövőben ők határozzák majd meg, hogy a járás úttörőcsapatai milyen formában vesznek részt a ter­mészetvédelemben. A JÁRÁS ES A VÁROS KÜLDÖTTE ló példává!, szóval mozgósítunk TEVÉKENY EMBER. Min­dig a jó ügyet szolgálja. Ten­gernyi a tennivalója. Üzem- és munkaszervező, szakszervezeti titkár, s a város — és talán a járás — legjobban dolgozó MSZBT-tagcsoportjának el­nökségét vezeti. Tapasztalatokban gazdag évek állnak mögötte. — A magyar—szovjet barát­ság ügyét 1945 óta szolgálom — mondja Fettich Dezső. — Budapesten a VII. kerületi el­nökség születésénél bábáskod­tam. Teadélutánokat, előadó­esteket rendeztünk. Az ötvenes években a ta­nulás, a megbízatások elszakí­tottak az MSZBT-től. A gon­dolat azonban, amelynek je­gyében afelszabadulás után dolgoztam, bennem élt. Ami­kor négy esztendővel ezelőtt a gyári pártbizottság megkért, szervezzek tagcsoportot, öröm­mel vállaltam. A BETON- ES VASBETON- IPARI MÜVEK szentendrei gyárában tevékenykedő cso­Silózók Télire vágják a silókukoricát a Dunakanyar Tsz hetven- hektáros területén. Kis művészjelöltek tárlatán A Hazafias Népfront Szent­endre városi Bizottsága és a megyei művelődési központ a szentendrei olvasó- és képző- művészeti tábor négy évét be­mutató kiállítást rendezett a megyei művelődési központ­ban. Mint ismeretes, már negye­dik éve szerveznek Szentend­rén a Lenin úti iskola tábor­kertjében általános iskolások részére olvasó- és képzőművé­szeti táborokat. A nyári szü­netben szervezett táborozás résztvevői az olvasás, az iro­dalom szépségeivel, a képző­művészet, az alkotás titkaival Ismerkednek. Irodalmi viták, író—olvasó találkozók, szobrá­szokkal, festőkkel való beszél­getések tarkítják a programo­kat. A képzőművészeti foglal­kozásokon a különböző rajz­technikákat sajátítják el. Be­pillantást nyernek a linómet­szés, a tusrajz, az akvarell, a tempera, a színes lenyomatok készítésének titkaiba. Maguk is a kipróbált technikák segít­ségével rajzolnak, öntenek, gipszmintákat készítenek s szobrokat. A kis művészeknek a tábor­ban készített alkotásaiból nyílt meg a kiállítás tegnap délután a megyei művelődési központban. A kiállítást Mici­két Tibor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg. port 1972-ben alakult. A vá­rosban ők voltak az elsők. Megalakulásukat követően ne­mes feladatot kaptak a párt­bizottságtól. Akcióikhoz a gyá­rak, a szövetkezetek és Szent­endre lakóit is mozgósítaniuk kellett. A feladatok teljesítet­ték, s ez elsősorban Fettich Dezső érdeme. — Egy-egy jól szervezett összejövetel sok embert állí­tott sorainkba. A gyár dolgo­zóit az ügynek nem én nyer' tem meg. Nyomócsőüzemünk elavult gépeit néhány évvel ezelőtt szovjet gépekre cse­réltük. Az üzembe helyezést, a betanítást szovjet szakembe­rek végezték. Csaknem másfél évig dolgoztak nálunk. A gé­pek fortélyát ellesni tőlünk is utazták Lehingrádba. Az akkor szövődött barátságok adták a gondolatot: ismerjük meg a földrésznyi, természeti szépségekben, érdekességek­ben szinte páratlanul gazdag országot és népét. AZ MSZBT megyei küldött- értekezletén Fettich Dezső a járás és a város küldötte lesz. — Tapasztalatot tapasztalat­ra halmoztam. Ha szót kapok, tudok mit mondani. Beszélek majd arról, hogy ezt a munkát a párt s a népfront segítsé­ge nélkül eredményesen vé­gezni nem lehet. Mi jó pél­dával, szép szóval mozgósí­tunk. S mit értünk el? Szent­endrén nincs olyan ember, akit a munkába ne tudnánk bevonni. Fazekas Agues I wmmmmm Az illetékesek következnek Napirenden Budakalászon: a kereskedelem Belépünk az önkiszolgáló üzletbe, de nem veszünk ma­gunkhoz kosarat, hanem egye­nesen a raktárba indulunk. A pénztárosnő csodálkozva, kis­sé rosszallóan néz ránk. Aztán megismeri dr. Forgács And­rást, a községi tanács vb-tit- kárát és máris üti tovább a pénztárgép billentyűit, nem fi­gyel ránk. Budakalászon a tanácsházá­val szemben levő ABC-üzlet- ben, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiiskereskedelmi Vállalat 83-as számú boltjá­ban Adamsz József boltveze­tőt keressük. A községi tanács szeptember végén tárgyalja meg a község kereskedelmi ellátásáról készült jelentést. Ez teszi indokolttá a látoga­tást. A raktárban éppen árut vesznek át, hordják a nehéz dobozokat, zsákokat, a bolt­vezetőről is csurog a veríték, keményen dolgoznak. Nem megnyugtató — Sajnos, kicsi a raktár — mondja Adamsz József —, a tárolás, az anyagmozgatás sok gondot otkoz. Többször rakjuk az árut ide-oda, amíg végül ki­kerül az üzletbe, a polcokra. A tanácstagok, az aktivis­ták, az állandó bizottság tag­jai az elmúlt hetekben sorra- járták az üzleteket, próbavá­sárlásokat végeztek, ellenőriz­tek. A tapasztalatokat már írásban is rögzítették. A ked­vező megállapításokat, leíró rész a jelentésben, sajnos, nem túl hosszú, annál több olda­lon sorolják a hiányosságo­kat. A kedvező tapasztalatok közt szerepei, hogy az'üzle­tekben az árakat feltüntetik, a szavatossági időket betart­ják, súlyhiányt a próbavásár­lások során nem tapasztaltait, a mérlegeket hitelesítették. A hiányosságok között viszont olyanokat olvashatunk, hogy a raktárak zsúfoltak, rendetle­nek, piszkosak. A kenyér mi­nősége rossz. A zöldség- és gyümölcsellátás is akadozik. A végső megállapítás az, hogy a község lakosságának ellátása nem megnyugtató, többet kel­lene foglalkozni a korszerűsí­téssel, az áruválaszték bővíté­sével, a kereskedelmi dolgo­zók szociális körülményeinek javításával. — Milyen forgalmat bonyo­lít le ez az üzlet? — Tavaly, havonta 1 mil­lió 200 ezer forintos forgal­munk volt, az idén az első félévi mérleg. 10 százalékos emelkedést mutat — hangzik a válasz —, ennek ellenére valóban kevés a hentesáru, de a különböző élelmiszercik­kekből sem kapjuk meg a megrendelt mennyiséget. Rendelnek, de nem szállítanak A boltvezető most a szep­tember 3-i megrendelést mu­tatja. Egy sor tételt nem szál­lítottak le. Még Tihi-csokolá- dét sem kaptak, pedig kértek. — Nézzenek szét, milyen kö­rülményele között dolgozunk — mondja a boltvezető. Nem szívderítő a látvány. Egy asztal képezi az irodát, mellette szorongunk, többször félre kell állnunk, mert aka­dályozzuk a raktárban dolgo­zók munkáját. Legyek züm­mögnek körülöttünk, a levegő fojtott, a raktár szemetes. Tizennégyen dolgoznak az üz­letben, köztük három férfi, a többiek nők. Van egy kétszer háromjméteres öltöző- és mos­dóhelyiség is, itt tisztálkod­nak, öltöznek, étkeznek mind­nyájan. Nincs külön férfi- és női öltöző. Falba épített mo- sófazókban tárolják a vizet, ezt töltik fel, innen csorgat­ják le kézmosáshoz, mosako­dáshoz. Megfelelően tisztál­kodni, sajnos, itt nem lehet. Eszi, nem eszi... A következő üzletben, ugyancsak a Nyugat-Pest me­gyei Kiskereskedelmi Vállalat 96-os számú boltjában, a pol­cokat nézzük végig. Friss gyü­mölcsöt, zöldséget keresünk. Az egyik kosárban kupac fonnyadt alma árválkodik, az embernek az az érzése, hogy ilyen gyümölcsöt még bünte­tésből sem szabad megenni. Az alma melletti rekeszben néhány tök, káposzta, sárga­répa kínálja magát. De csak kínálja. A raktárban is talá­lunk egy láda zöldpaprikát. Az áru apró, fonnyadt, piszkos, meg kellene tisztítani a sártól, homoktól. Ilyen árut kapnak, nincs választék. — Sajnos, a göngyöleget is a raktárban tároljuk — mond­ja Fekete Istvánná boltvezető. — Tudjuk, hogy szabálytalan, de kevés a helyünk. Négyen dolgozunk az üzletben, ha­vonta 360—380 ezer forint for­galmunk van. Az iroda itt is egy parányi íróasztal, a szociális helyiség pedig a raktár sarkában fal­ba épített mosófazék, mellet­te néhány törülköző, lavór. Akinek érdeke Visszatérve a zöldség- és gyümölcsellátás gondjaira, a boltból való távozás után be­kukkantunk a tanácsháza mel­letti maszek zöldséges bódéba. A polcokon szép, tiszta áruk sorakoznak, bőséges a válasz­ték, van itt minden. Hogy csi­nálja? Nem merjük megkér­dezni. Lehetséges, hogy kép­zettebb kereskedő, mint a kis­kereskedelmi vállalatok ille­tékesei? Szeptember végén tanács­ülés tárgyalja Budakalászon a kereskedelem gondjait. Bizo­nyára okos, értelmes javasla­tok hangzanak el, fontos ha­tározatok születnek. De hogy intézkedneik-e végre a keres­kedelem illetékesei, vagy csak jegyzőkönyvben rögzített írott malaszt marad minden, az már nem a budakalászi ta­nácstagokon múlik. A termelőszövetkezet kong­resszusára készülve, az Óbuda Tsz az elmúlt héten tartotta tag- és küldöttválasztó köz­gyűlését. A szövetkezet veze­tőségének beszámolójában Varga Ferenc elnök adott szá­mot a tagságnak öt esztendő gazdasági munkájáról. Ez idő alatt megkétszerező­Szeratendréröl kö­szöntőm az olvasót, aki napról napra új­ságolvasáskor észre sem veszi, hogy lát. Az élet csodálatos érzékszerve — a szem, mely a világ teljesebb megismeré­sében segít. A természet szép­ségeit — a viharos ég szánpompáját — és sorolhatnám a könyv, a mozi, a tv és a képzőművészetek sokféle alkotásait amelyeket szemünk­kel érzékelhetünk, lát­hatunk. Most csak a kép­zőművészetre szeret­ném a látók figyel­mét felhívni. A né­zők százezres seregét megnyerni a festmé­nyek, szobrok és gra­fikák alkotóinak ba­rátságára és patroná- lására. — Kérem, le­gyenek műbarátok, és soha ne szégyell­jék, ha egy szobor, kép, rajz tetszik önöknek. Mondják ki véleményüket, még akkor is, ha vitáznak a művekkel. Szüksé­ges ez az őszinte pár­beszéd, alkotónak éppúgy, mint a mű­Szentendrei szeptember vet befogadóknak, mindnyáj unknak. Szentendréről írom e sorokat szeptember­ben, és önkéntelenül eszembeötlik, hogy e hónap szülöttei — az európai hírű festő, Czóbel Béla és Sza­mosi Soós Vilmos szobrász is, ki fővá­rosi művésztanár lé­tére elsőnek telepe­dett le a Duinia-parti kisvárosban, az 1920- as évek elején és itt ólt haláláig. Emléke­zem az itt élt művé­szekre; római kőfa­ragókra, az ikonfes­tők céhének meste­reire; ötvösökre; cso­dás vasművek ltová- csolóira és kérem önöket, hogy ha ide­jük engedi, halgassa- nak szívükre és láto­gassanak el, szíves szeretettel, szép sétá­ra, Szentendrére. A képzőművészetek városának múltat mesélő házai; ha- rangkondulós tornyai, vállszéles sikátorai, macskaköves, ka­nyargós útjai, színe­sedő, lombsátras, gesztenye, hárs- ju­har- és fűzfái, képek, szobrok, ikonok, ró­mai kövek és mai ke­rámiáik várják önö­ket. A Ferenczy Mú­zeumban a Ferenczy Károly festette re­mekművek, Ferenczy Béni bronzasszonyai és Noémi gobelin me­sevilága, Valér fest­ményei. A templomdomlbon, a XI. századi katoli­kus templom szom­szédságában a Czó- bel-ház, Czóbel Béla életművét bemutató gyűjtemény. A Görög utcában, az egykori Vastagh-házban pe­dig a modern magyar kerámiaművészet vi­lágviszonylatban is elsőrangú tárháza, kincsesháza a Kovács Margit múzeum. A szerb egyházművé­szeti gyűjtemény ikonjai, faragásai, miseruhái és ötvös­művei, a püspökség parkjában, a fák ölén megbúvó, egykori papiakban lelhetők. A nagy kertbe a szép művű kovácsoltvas ’kapuikon juthat be a kíváncsi. Jól olvasha­tó az 1772-es évszám, amikor szorgos kezű mestere kapuvá kala­pálta a tüzes .vaspál­cákat. Az új, megyei művelődési központ­ban országos ese­ményként bemutatott Magyar rajzművé­szet című kiállítás látható. A művészte­lepi galériában Gy. Molnár István grafi­kusművész lapjai ta­lálhatók. A Vajda Lajos Stú­dió pincehelyisége is új műveket mutat be a Péter-Pál utcában. Szentendre város bé­lyeggyűjtői — körük fennállásának 15. éves jubileumát ün­neplőn — szeptember 20-án egynapos, raj­zos emlékbélyegzés­sel köszöntik a kép­zőművészeti világhe­tet. A bélyeggyűjtőik miniatűrgaléria tu­lajdonosok, hiszen valójában egy-egy bélyeg mindegyike grafika. Szánthó Imre | dött a szövetkezet termelése, ! és tavaly, a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében, 544 millió forint értékű volt. A szövetkezet alaptevé­kenysége a kertészkedés, a zöldség-, a dísznövényter­mesztés, a faiskola, valamint a kertépítés. A most épülő 60 ezer négyzetméter alapterületű növényházkombinátban pri­mőrzöldségeket termesztenek majd. Dísznövénytermesztésben ki­terjedt külkereskedelmi kap­csolatokkal rendelkeznek, évente 400 ezer rubel, és 200 ezer dollár értékű exportot bo­nyolítanak le. A szövetkezet sokat vár a Monimpex Külke­reskedelmi Vállalattal létesí­tendő kapcsolattól, mivel ok­tóber 1-től ez a cég bonyolítja majd a disznó vény exportot. A Hungaroflór-iroda ezzel egy időben megszűnik. A szövetkezet kiskereske­delmi tevékenysége is egy­re fejlődik. Az elmúlt félévben a belföldi kereskelelemben 18 millió fo­rint értéket adtak el, s a bar- kácsboltok forgalma 10 millió forint volt. Az idén, az első félévben 280 millió forint árbevétele j volt a szövetkezetnek. Gabo­nából kilenc mázsával többet takarítottak be, mint tavaly. Hatszáznyolcvanhárom mázsa ribizlit, és 3400 mázsa őszi­barackot szüreteltek, illetve értékesítettek. Az utóbbi átla­ga hektáronként meghaladta a 100 mázsát, ez országos vi­szonylatban is kiemelkedő eredmény. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Nagy Iván I Mérlegen: öt év munkája Primőrök az Óbuda Tsz-ből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom