Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-07 / 186. szám
/ 1976. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT "<Xúhn> 3 Tért hódítanak a termelési rendszerek Nagy lehetőségek az öntözésben Nemes Dezső látogatása Budapest V. kerületében A közelmúltban fejeződött be a váci járásban a termelőszövetkezetek ötödik ötéves terveinek egyeztetése. E tervekről és a tervezőmunka során felgyülemlett tapasztalatokról beszélgettünk Kolozsi Gézával, a járási hivatal mezőgazdasági osztályának köz- gazdasági szakfelügyeleti csoportvezetőjével. Elmondta többek között, hogy a közös gazdaságok többsége eddig is szívesen csatlakozott egy-egy terménynyel a termesztési rendszerekhez, a tavalyi tapasztalatok — az ötéves tervek is ezt mutatják — csak fokozták a korszerű technika és technológia bevezetése iránti igényeket. A püspökhatvani Galgavölgye Tsz például ezer hektár búzát, kettőszáz hektár cukorrépát és kettőszáz hektár repcét termelt az idén jó eredménnyel a KITE-rendszerben. A kosdi Lenin Tsz 944 hektár búzával, a kisnémedi Egyesült Aranykalász 750 hektár búzával és 200 hektár borsóval, a sződi Egyesült Virágzó Tsz 1200 hektár búzával vett részt a gödöllői termesztési rendszerben. Borsót eddig még nem termeltek ezen a területen nagyüzemi módszerekkel, így nem volt összehasonlítási alap, de a búza a vártnál is jobb eredményeket hozott. A kisnémedi közös gazdaság termésátlaga tavaly meghaladta az országos átlagot. Az Ipoly völgyében levő termelőszövetkezetek 1977. január 1-től a kemence—bemccebaráti Egyesült Mgtsz vezetésével önálló termesztési rendszert hoznak létre a bogyósgyümölcsökre. Jelenleg öt járási gazdaság csatlakozik a rendszergazdához, de az elképzelések szerint az ötéves terv végéig kiterjesztik a hasonló adottságú szomszédos Nógrád megyei szövetkezetekre is. Ugyancsak a jövő év elejétől rendszerszerű kooperációban termeszti a cukorrépát a perőcsényi Vörös Csillag és a letkési Ipolyvölgye Tsz. Még nem konkrét terv, inkább csak elképzelés, hogy a Váctól délre eső területen — beleértve a budapesti tsz-eket is — egy nagy paradicsomtermesztési rendszert hoznak létre. A járásból a fóti, gödi, kisnémedi és a sződi gazdaság venne részt ebben. Elsősorban a kézi munkaerő hiányának tudható be, hogy az 1972-es 1081 hektárról tavaly 580-ra esett vissza a közös gazdaságok zöldségtermelő területe, mely még az idén is csak 744 hektár. Az ötéves terv végéig legalább az 1972-es szintre kell emelni ezt a területet. Ebben nagy segítséget nyújtanak a modern gépek, de egyes zöldségfélék betakarításánál még évekig szükség lesz a kézi munkára. Már az idén is több iskolával kötöttek szerződést a gazdaságok, de van más tartalék is. Természetesen homokos talajon még egy átlagosan erős évben is elengedhetetlen a zöldségfélék öntözése, de aszályos évben a kukorica, cukorrépa és a bogyósok is igénylik á vizet. Jelenleg 720 hektár a járás öntözhető területe. Hogyan lesz ebből több mint ezer hektár zöldség? Csak úgy. ha újabb vizkivételi lehetőségeket találnak. Régi óhaj. hogy jó lenne két vízkivételi művet építeni a Dunánál, s legalább egyet az Ipolynál is. Ezzel leg- a1 dbb duplájára, szerencsés esetben háromszorosára lehetne növelni az öntözhető területet. A két dunai vízművel öt közös gazdaság jutna bőséges öntözési lehetőséghez. Nagy beruházás, önerőből nem is képesek rá, de az idei nyár arra figyelmeztet, hogy nem érdemes sokáig halogatni a döntést. A püspökhatvani Galgavölgye Tsz a Galga egyik mellékvizét völgyzáró gáttal rekeszti et, s az így felgyülemlett vízzel mintegy ezer hektár öntözését szeretné megoldani az Ötéves terv végéig. Az Ipoly vizének nagyobb mértékű hasznosítását jelenleg még adminisztratív okok akadályozzák, pedig jövőben itt is legalább kettőszáz hektár cukorrépa, százszázötven hektár zöldség és kettőszáz hektár bogyós gyümölcs válik szükségessé. S bár a tervszámok között nem szerepel, már most el kell kezdeni a megfelelő szakemberek felkészítését, képzését. Fontos feladat a tej termelési átlag jelentős növelése is. Jelenleg járási szinten 2188 liter az egy tehénre eső éves tejtermelés. Kevés, nagyon kevés, főleg, ha azt is hozzátesszük, hogy a bemecebaráti szakosított telepen tavaly 1985 liter volt az átlag. Régóta húzódik az alagi Állami Gazdaság és a tsz-ek közös műtrágya- és növényvé- dőszer-telepének tervezése, melyet a váci vasút és a gödöllői út sarkán szeretnének felépíteni. Remélik, hogy 1980-ig elkészül. Kevés az idén a szőlő- és gyümölcstelepítés. Mindössze Perőcsényben telepítettek tíz hektár szamócát és Foton húsz hektár kajszibarackot. 1980-ig a bogyós gyümölcsök területét szinten tartják, az őszibarack a talajA tavalyinál több szilárd tüzelőanyagot értékesít az idén a Budapest környéki TÜZEP Vállalat, amely Pest megyén kívül Fejér és Komárom megye ellátásáért is felelős. Több vásárló tér vissza a hagyományos fűtőanyagok használatára. A vállalat telepein már az év eddigi felében is több szenet és fát értékesítettek, mint tavaly augusztus elejéig. Vajon a korábbinál nagyobb igényeket zökkenőmentesen ki tudja-e elégíteni a vállalat? E kérdésünkre kerestünk választ, amikor körútra indultunk a megyében Ipacs László vezérigazgatóval, aki elmondta, hogy az 1973-as 78 ezer vagonnyi tüzelővel - szemben tavaly mindössze 59 ezer vagonnyit értékesítettek, az idén viszont várhatóan 61— 62 ezret adnak el Pest megyében. Ennek nemcsak az az oka, hogy a tüzelőolajnál jóval olcsóbb a szén, hanem az is, hogy a lakosság egyszeri vásárlással letudhatja tüzelő- gondját. Hogy milyen sokan visszatértek a szilárd tüzelőanyagokhoz, az erőteljesen megmutatkozott az első félévi forgalomban, s ezen belül is a kedvezményes tüzelőakció eredményeiben. Az ország legnagyobb tüzelő- és építőanyag-kereskedelmi vállalata'megyénkben az első félévben 31 ezer vagon szilárd, és 5780 tonnányi folyékony tüzelőanyagot értékesített. Ebből 9000 vagonnyi szenet és 3000 tonna olajat. a kedvezményes akcióban adtak el. A lakosság 13 millió forintot takarított meg, 2 millióval többet, mint tavaly, mivel 12 százalékkal nőtt a kedvezményes akció forgalma. Vecsés, 2310-es telep A raktárban mozdulni sem lehet, mindent eláraszt a parketta. A kötegekbe szorított lécek közül itt is, ott is aprócska porfelhő száll fel, jelezve, hogy csak az imént kerültek oda. Bőszin Gyula telepvezető elmondta, hogy tavaly egész évben 1600 vagonnyi tüzelőt értékesítettek, most fél esztendő alatt 907 vagonnál tartanak. Vecsésen különösen a tűzifa iránt nőtt meg a kereslet, a tavalyi mennyiségnek csaknem kétszeresét adták el. adottságoknak megfelelően tovább csökken, de a csonthéjasokból mintegy 670 hektár lesz az új telepítés. Évről évre nő a szobi léüzem meggyigénye, ezért Szo- bon és Foton főleg e gyümölcs telepítését szorgalmazzák. T. Ágoston László A vezérigazgató szerint most azért húzódott szét a tavalyinál jobban a tüzelőbeszerzési idény, mert a vállalathoz folyamatosan érkezett hazai és külföldi szén egyaránt. Az igényeket lengyel szén kivételével mindenből ki tudták elégíteni. A magas kalóriaértékű és viszonylag olcsó lengyel szénből a kapott mennyiség háromszorosa is elfogyna. Hazai aprószénből jelenleg minden igény kielégíthető, de az őszi zavarok elkerülése érdekében jó volna, ha jeleznék igényeiket a telepeken a vásárlók. Ráckeve, 2320-as telep A belépőt szépen gondozott virágoskert és ápolt személyzet fogadja. Hátul, a betonozott udvar végén, raktárépületek között felhalmozott szénhegyek, hullámpala- és téglarengeteg. A vásárlók egyenként vagy párosával sétálnak, nézegetik a választékot és alaposabban szemügyre veszik a kiválasztott ablakot, ajtót. Nagy az érdeklődés csempék iránt, amelyekből 10 —15 féle közül lehet választani. — Alig egy esztendeje hiánycikk volt a színes csempe, most meg az okoz fejtörést, hogy a sok szép közül melyiket válasszák — mondja nevetve Pap József né, a telep vezetője. — Lesz-e őszi csúcsforgalom? — A tüzelő miatt nem. Az elmúlt hét hónap alatt 12,5 százalékkal többet adtunk el, mint az előző év hasonló időszakában. Jól állunk az utalványok beváltásával is.- Tavaly augusztus elejéig 605, idén már 678 utalványt váltottunk be, s hogy ez milyen jó eredmény, azt az igazolja, hogy összesen körülbelül 800 tüzelöutalványra számítunk. Két, egymásba érő német briketthegy mellett lovas kocsik állnak. A fuvarosok, öblös szeneslapátokkal szaporán rakodnak. — Ök csinálják nekünk a legjobb propagandát — mondja a csinos telepvezetőnő. — A fuvarosok abból élnek, hogy szállítanak, ehhez pedig vásárló kell. A fuvarosok a mi piackutatóink. Melczer Jenőnek és feleségének, szinte kivétel nélkül csak ráckevei kuncsaftjai vannak. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora pénteken látogatást tett az V. kerületben. A látogatásra elkísérte Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára. A vendégeket dr. Kurucz Imre első titkár, dr. Bernáth — Húsz éve járunk ide, jól ismerjük a telep dolgozóit, hiszen naponta kétszer-há- romszor jövünk újabb rakományért. Egy kocsira 20—25 mázsányi fér, tehát 5—6 tonnányit viszünk el naponta. — Amióta tüzelőszállítással foglalkoznak, változott-e a vetőik igénye? — De még mennyire! Régen beérték egy helyiség fűtésével, tehát kevés szenet vettek, azt is apránként, két- mázsánként hordtuk a vevőknek. Most 50—60 mázsá- nyit vesznek, van, aki annál is többet, mert az egész házat fűtik. — S nem ám az olcsóbb szénből visznek, a drágább importot keresik — teszi hozzá Szabó Ferenc mérlegmester —, nálunk a német brikett a legnépszerűbb. Az idén a telep tervei szerint 563 vagonnyi tüzelőt értékesít, ennek kétharmada már a ráckeveiek pincéiben, fáskamrájában, sufnijában van. Kiskunkcháza, 2334-es telep Lacházán lónyerítéstől hangos a TÜZÉP-telep. Az egyik gumikerekű kocsi mögött zabolátlan kiscsikó szeretné eltépni a mozgást gátló kötőféket. A kocsira színes, met- lachilapokat raknak. Németh Zoltán telepvezető arról tájékoztat, hogy az idén bőségesen kaptak német brikettet, az utánpótlás is folyamatos volt, s ennek tudható be, hogy tüzelőből többet adtak el mint tavaly. Érdekes módon, a kedvezményes akcióban viszont a vártnál kisebb volt a forgalmunk, a tavalyi 6500 mázsával szemben, mindössze 3500 mázsányi szenet, brikettet, kokszot és fát adtak el. — A lemaradásnak az az oka, hogy a lakókat nagyon lekötötték a mezőgazdasági teendők, így nálunk ősszel a tavalyinál erősebb forgalomra kell felkészülni. Jelenleg 160 vagonnyi készletünk van. — A telep vásárlóinak hányadrésze vesz tüzelőt? — A mai napon eddig 83 vevőnk volt, ebből 9-en vettek télirevalót. Éves viszonylatban persze jobb az arány, összforgalmúnk egyharmada tüzelőértékesítésből származik. Czibor Valéria István tanácselnök és más vezető személyiségek tájékoztatták a kerületi pártmozgalom helyzetéről, a kerület munkásságának, lakosságának életéről. Ezután üzemlátogatás következett az Akadémia Nyomdában dr. Bemát György, az Akadémia Kiadó és Nyomda igazgatója, valamint a nyomda és a kiadó- vállalat politikai vezetői kalauzolták a vendégeket. A program befejezéseként Nemes Dezső a Nehézipari Minisztériumban pártaktívát tartott a kerületi pártszervezetek titkárai, aktivistái részére. Pest megyeiek Sfurovóban Sturovóban a napokban kezdte meg próbaüzemelését Szlovákia legnagyobb papírgyárának új szennyvíztisztó- telepe. Az építkezésen 300 magyar szakember vett részt az ország különböző vállalataitól. A fővállalkozó, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt mellett, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat nyolcvan szakmunkása dolgozott itt, mintegy két és fél évig. A kétszázhúszmillió forint értékű beruházásból a Pest megyei vállalat termelése 45 millió forint volt. Elkészítették a telep közműhálózatát — csatorna, ivó- és ipari víz —, valamint a 12 szennyvíztisztító, akna alapozását. , S. R. Megmondták K ét levél s egy személyes beszélgetés feljegyzése fekszik előttem. Amiről szó van bennük, az azonos: segítséget kérnek a panaszosok a laptól, járjon közbe az újság, hogy villanyhoz juthassanak. Mert házat építettek, otthont teremtettek, s lám, „a legelemibb szolgáltatás is hiányzik”, mint az egyik levélíró fogalmazta. Ne tagadjuk, a levélírónak igaza van, a villanyáram ma már tényleg a legelemibb közszolgáltatás. Nélküle nincs mód a háztartási gépek hasznáhatára, marad az elemmel működtetett rádió, s csak irigyelni lehet azokat, akik szidják a televízió műsorát. Egy baj van mindhárom ügyben. Az, hogy a levélírókat, a személyes panasztevőt az építési engedély kiadásakor figyelmeztették: több esztendő is beletelik, mire házukhoz eljuthat a villanyvezeték. A figyelmeztető szavakat írásban is megismételte a tanács. Tiszta a kép. Fogalmazni lehetne á választ, s fogalmazom is a szóbanforgó személyeknek, de magatartásuk, eljárásuk érdemes arra, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt eltűnődjék az újságíró. Eléggé tipikus állampolgári felfogás egyik megjelenési formája érhető itt el, s e forma annyiféle alakot mutat, ahány szemszögből nézzük. Idén, tanácsi forrásokból 32 millió forintot fordítanak a megyében a villanyhálózat fejlesztésére, s ezen felül tetemes bővítéshez, rekonstrukcióhoz nyújt alapot az ún. NIM-keret, azaz a Nehézipari Minisztérium által ilyen célokra adott pénz. Tegyük hozzá: minden esztendőben nagy összegeket emésztett fel a villamosenergia elosztó hálózat gyarapítása. A háztartási fogyasztók bekapcsolása ugyanis természetszerűen maga után vonja a kisfeszültségű, majd a nagyfeszültségű hálózat bővítését, illetve teljesítményének növelését, s ezzel a transzformátor-állomások cseréjét. T öbb évre terjed az a munka, melyet Gyömrő nagyközségben arra fordítanak, hogy a rengeteg panaszra okot adó villamosvézetékeket- felújítsák, bővítsék, teljesítményét növeljék. Korábban nem volt ritka, hogy a nagyközség egy-egy része — a hálózat túlterheltsége miatt — sötétbe borult, alig akadt olyan tanácsülés, ahol valaki ne hozakodott volna elő választói ilyesfajta gondjaival. Csupán a köz- világítás javításához másfél millió forinttal járult hozzá a tanács, de ez csupán része a nagy summának, amibe a rekonstrukció kerül. A bevezetőben említett levélírók egyike gyömrői lakos, s őt „nem érdekli, hogy mit csinálnak a községben, ha vele nem törődik a tanács". Elfogadható felfogás, magatartás ez? Alapelv, hogy a tanácsok azoknak a településrészeknek nyújtsanak elsőbbséget, ahol legalább huszonöt család él a villanyt nélkülözve, illetve, ahol új települési egység alakul ki, azaz jelentősebb ' az építés. Levélírónk — s a másik két hozzánk forduló úgyszintén — egyik csoportba sem tartozik. Ezért kapták a figyelmeztetést, rövid időn belül a tanács nem tudja házukhoz vezettetni a villanyt. Ök mégis nekivágtak az építkezésnek, ami érthető, hiszen megfelelő fedelet akartak fejük fölé. Ügy okoskodtak: legyen meg a ház, utána majd valahogy megszerezzük a villanyt is. Vélték, semmi az egész, hiszen a másik utcában már ott kelletik magukat az oszlopok, „tegyenek le néhányat nekünk is”. S itt a baj. Mert ez nem így megy, korántsem a tanácsi ügyintéző, vagy a tanácselnök jóindulatától függ, hogy, hol gyúllad fel a nagyon várt fény. A vezetéképítéshez nemcsak hatósági engedélyek szükségesek, hanem pénz is, hálózatszerelői kapacitás, fogyasztás- mérő óra stb. Még nincs vége. Az új fogyasztók bekapcsolása csak akkor lehetséges, ha a tehernövekedést mind a vezetékek, mind a transzformátorok elviselik, mert ha nem, akkor az újabb bekötések ott is zavarokat okoznak, ahol addig megfelelő volt a feszültség. .. > O t esztendő alatt nem kevesebb, mint 14,4 milliárd forintot költenek az országban a villa- mosenergia elosztóhálózat fejlesztésére. Az 1976 és 1980 között kiadandó pénz majdnem kétszerese annak, amit a negyedik ötéves tervben ilyen célra fordítottak. A mostani tervidőszakban például olyan alap- hálózati bővítéseket kell megoldani, mint a Duna- menti Hőerőmű Vállalatot és a budapesti huszadik kerületi — soroksári — elosztóhelyet összekötő négyszáz, illetve kétszázhúsz kilovoltos vezeték megépítése. Az ilyen vezetékek ugyanis elengedhetetlen feltételei annak, hogy Gyomron is, másutt is javuljon az áramszolgáltatás egyenletessége, hogy az új településrészeket elérje a villanyvezeték. Ne tagadjuk, keserves döntés, amikor két vagy öt családnak azt kell mondani, hogy nem, mert így jut harmincnak áram./Olykor a tanácsok nem mondják ki ezt a nemet, mert abban reménykednek, hogy hátha történik valami csoda, s hitegetik a lakókat. A szóbanforgó esetekben nem ez történt, de lám, az állampolgár úgy gondolta, majd segítségül hívja az újságot, a rádiót, a televíziót. Segíteni kötelességünk, de akkor, ha az egyén, a család nem ütközik a köz-v érdekkel, ha a kérés teljesítése nertl sérti egy nagyobb létszámú embercsoport szükségleteit. Fájdalmas igazság: még ilyen ügyekben is rangsorolni kell. Ezért ér többet a nyílt szó, mint a biztat- gatás. Mészáros Ottó Könnyűszerkezetek Hemádról A hernádi Március 15. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lakatos melléküzemágában 1000 négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épületek szerkezetelemeit készítik. A raktár, irodaház, ABC-áruház és baromfinevelő céljaira kiválóan alkalmas épületekből idén 25 darabot készítenek el. Felvételünkön: a melléküzemág dolgozói a tetőszerkezeti elemeket hegesztik. Bozsán Péter felvétele Jól zárult a kedvezményes tüzelőakció . Nem lesz sorbanóllós ősszel k I
