Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

P EST M F G'Y E l H Í R L £.P •’ K Ü L Ő N K I A CU/V'S'AÜ;X; XVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Beköltöztek a lakók Megnyílt a íelsőlarkasdi művésztelep A község lakóival is megismerkednek Kocsisor állt a Monori Álla­mi Gazdaság gombai kerületé­nek közipointjában. kedden dél­kívánt volna, szólt a monori járás közművelődési munkájá­ról, fejlődéséről, sajátosságai­vítanivaló. A könyvtárak is jelentős fejlődésről számolhat­nak be, nő a hasznos vetélke­dők, az író—olvasó találkozók A gyömrői tanácsülés napirendjén Jól dolgozik, hatékonyan ellenőriz Tanácsülést tartottak Gyom­ron, melyen megtárgyalták a költségvetési és községfejlesz­tési alap tervének félévi tel­jesítését, majd részletes be­számoló hangzott el a szak- igazgatási szerv tevékenységé­ről. Hatósági ügyekben a szak- igazgatási szerv június végéig 503 esetben járt el s hozott határoza­tot, 182 egyéb határozat jellegű okiratot állított ki, blrtokháborítási ügy évente 80—40 kerül a tanácshoz. Je­lentős megterhelés az évről évre több ügyirat, például már az első félévben 199 épí­tési engedéllyel foglalkoztak. A szakigazgatási szerv dol­gozói rendszeresen ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó álla­mi, társadalmi, szövetkezeti szerveket, a kisiparosokat és kiskereskedőket. Szintén rend­szeresen, munkaterv szerint ellenőrzik intézményeik gond­nokságait, valamint a művelő­dési házat s a nagyközségben működő élelmiszerboltokat, húsboltokat, vendéglátóhelye­ket. E feladatok is nagy fele­lősséget, hozzáértést követel­nek. Az úgynevezett funkcionális feladatok között fontos helyet foglalnak el a gazdálkodási és tervezési munkák, melyek ki­terjednek a nagyközségi ta­nács teljes működési terüle­tére. A szakigazgatási szerv készíti elő az éves költségve­tési és fejlesztési terveket, s a tanács jóváhagyása titán, vég­re is hajtja azokat, a pénzügyi fegyelem megsértése nélkül. Gyömrő 1970-ben lett nagy­községgé. Megsokasodtak a tennivalók, megnőtt a tanács felelőssége. A dolgozók többsége, tu­dásának és képzettségének megfelelően, lelkiismere­tesen l.*t ja el munkáját, feltétlenül indokolt azon­ban, hogy néhányuk szak­mai, elméleti és gyakorlati ismereteit tovább gyara­pítsa, javítsa. A tizennyolc tanácsi dolgozó közül kettő egyetemi végzett­ségű, egy tanácsakadémiát végzett, 4 érettségizett, a töb­biek egységes igazgatási szak­vizsgát tettek. Akadnak bőven olyan fel­adatok is, amelyek nemcsak a szakigazgatási szerv, hanem a teljes tanácsapparátus mun­káját igénylik. Ilyen a tanács­tagi beszámolók megszervezé­se, lebonyolítása, s a felszóla­lások 30 napon belüli megvá­laszolása. Számos új jogszabály segíti a tanácsiak munkáját, ezek ismerete körül azonban akad­nak még hiányosságok. Gyom­ron elhatározták, hogy min­den csütörtökön összeülnek, közösen beszélik meg a jog­szabályokkal kapcsolatos teen dőket, s e megbeszéléseket összekötik az olyan párt- és állami határozatok ismerteté­sével, amelyek segítik felada­taik tökéletesebb ellátását. —ez zs— A teljes elektromos hálózatot felújítják Ősszel visszatérnek a gyöngyösi szerelők Az üllői Zsarókahegy oiasz- rizlingjének a színe olyan, mint a folyékony arany, kós­tolgatják, csettingetnek is hoz­zá: — Odahaza sem iszunk kü­lönbet! Pedig a szomszédban termett rizlingnek országos hí­re van. — dicsekednek a gyön­gyösi ÉMASZ jászsági dolgozói. Öblös bográcsban Az ágyat a rizlingnek a bir­kapörkölt készítésének nagy­mestere, a pitykegombos ju­hász, Kiss Rudi vetette meg a bő paprikás lében úszó, jókora birkahús darabokkal. Meg is nyalták az ujjúkat a vendégek. Igaz, a szolgafán hosszú lán­con lógó, öblös bográcsban órá­kon át dédelgette, rázogatta, mert a birka nem szereti a fő­zőkanalat, meg a nagy lánggal lobogó tüzet. A jászsági juhá­szok is tanulhatnának itt kony­haművészetet. A szerény trak­ta közben megoldódtak a nyel­vek is, megtudtuk, hogy a gyöngyösi ÉMÁSZ befejezte Üllőn az elektromos hálózat részleges felújítását. A szorgal­mas dolgozókat a nagyközségi tanács vendégelte meg ebből az alkalomból. Négyszáz villanyoszlop A felújítás során közel száz kilométer hosszúságú villany- vezetéket cseréltek ki, négyszáz új betonoszlopot helyeztek el a régi korhadó faoszlopok he­lyén. Az Öcsai, a Gyömrői úton és a Marx téren kilencven darab kétégős higanygőz- lámpa ad ezután éjszakánként is nappali fényt. Mindezekkel három hónap alatt végeztek. Igaz, szinte, minden munkafo­lyamatot a gépek segítették. A 10—15 mázsás betonoszlopok cseréje így húsz-parminc perc alatt történt meg, a másfél mé­ter mélységű gödör kiásásától a felállításig. Az emberek ott csupán irányítottak. Faszliltségingadozás nélkül A csere során olyan kereszt­metszetű veztékhálózatot ka­pott Üllő, amely feszültség-in­gadozás nélkül legalább hu­szonöt évig még a legnagyobb terhelést is kibírja. Nem pis­lákolnak tehát ezután a laká­sokban az égők, nem szűkül, zsugorodik a tv-ben a kép, vi­dámabban duruzsolnak a ház­tartási gépek is. A negyvenfős ÉMASZ-bri- gád a jövő héten már Gödöl­lőn dolgozik, ott is hasonló munka vár járuk. Ősszel azon' ban újra visszatérnek, és a község teljes elektromos háló­zatát felújítják, korszerűsítik. (kiss) Kozák Sándorné, az MSZMP járási bizottságának titká­ra üdvözli a művésztelep la kőit. után. A vendégek eddig még sosem jártak a gazdaságban. A felsostfankasdiak azonban a tíz nap alatt bizonyára megis­merkednek majd velük, a mű­vészekkel, akik itt töltenek másfél hetet. A Dél-Pest megyei Nagy István művésztelep otthona az az idén Felsőfarkasd. Tizenöt művész érkezett az első napon négy járásból, és egy időre az állami gazdaság munkásszállá­sának emeleti kis szobáit vá­lasztották lakhelyül. Közöttük üdvözölhetjük a monori járás­beli Szemők György szobrászt, Unyi István festőt, és felesé­gét, Bodócsí Béla festőt, s ha­marosan a később érkező ifjú Pál Mihály szobrászt is. Fes­tők. szobrászok, grafikusok al­kotóhelyévé válik tehát a cso­dálatos gombai, farkasdi táj, mely más ugyan, mint Zebe- gény. de éppen különbözősége miatt adhat új ihletet, alkal­mat a megörökítésre. Örömmel jöttek a keddi megnyitóra a négy járás párt­ós tanácsi vezetői. A vendéglá­tók ezúttal a monoriak, ne­vükben üdvözölte a művész- telep résztvevőit Kozák Sán­dorné, az MSZMP járási bi­zottságának titkára. Mielőtt si­keres munkát, alkotó pihenést ról, azokról a tényezőkről, me­lyek meghatározzák a tenniva­lókat. Beszélt arról, hogy a já­rás 105-ezer lakójának egy har­mada a fővárosi agglomeráció­ban él, a keresőképes lakosság száma is. Egyre több a kiállítás: ta­valy ötven bemutatót 25 ezren néztek meg a járásban. Sokat tehetnek Dél-Pest megye művészei is azért, hoev minél többen váljanak művészetba­rátokká, a kiállítások állandó látogatóivá. A művésztelep megnyitása után Jarvás Ferenc, a járási hivatal népművelési felügyelő­je ismertette a tíz nap gazdag programját, melyből ízelítőt már lapunk is közölt. Előadá­sok, viták, kirándulások gaz­er napokat, s a művé­szek találkoznak a gombai Fáy András . Termelőszövetkezet dolgozóival, szocialista brigád­jaival. s alkalmi kiállításokat is rendeznek. Az első nap, közvetlen han­gulatos esttel zárult. Erdélyi Lajos, a járási hivatal főelő­adója Gomba községet mutatta be, szólva a XII. századtól napjainkig történt fejlődésről, szokásairól, hagyományairól. Míg beszélt, M. Orbán Edit és Miklosovius László „táblára álmodta’’, színes krétával raj­A vendéglátók. Az első sorban (balról a második) Guba Pál, az MSZMP járási bizottságának első titkára, jobbról az első dr. Bencsik Mihály, a járási hivatal el­Felhívták magukra a figyelmet nőké. kétharmada ingázó — az ő be­vonásuk a közművelődésbe rendkívül nehéz. A gondok mellett természetesen eredmé­nyek is vannak, s nem is cse­kélyek. A művelődési házak és az üzemek közötti kapcsolat sokat fejlődött, bár ennek tar­talmában akad még bőven ja­Mutnéfalvy Adorján felvételei zolta le elképzelését a gombai leány és legény hajdani ruha­viseletéről. A művészek közös kérése volt: szeretnének meg­ismerkedni a községgel köze­lebbről, megnézni nevezetessé­geit. Természetesen erre öröm­mel adnak alkalmat a rende­zők. —koblencz— Postafiók 51 Nyolcvan pilisi véradó Köszönet a segítségért A vecsési 1. számú általá­nos iskolában polgári védelmi szakkör működik, Pék Károly- né testnevelő tanár vezetésé­vel. A tanév folyamán az el­méleti ismeretek elsajátításá­ra és a fizikai állóképesség megszerzésére egyformán ügyeltek minden tanulónál. Iskolán kívüli szereplésükkel már felhívták magukra a fi­gyelmet, hiszen másodszor let­tek járási győztesek, és a töb­bi versenyen is jó eredmény­nyel szerepeltek. Képünkön a négy vecsési iskola által rendezett honvé­delmi verseny egy akadályát, a kerékpárosok ügyességi fel­adatmegoldását mutatjuk be. A nemes cselekedetek között vitathatatlanul az életmentés áll az első helyen. A napila­pokban is gyakran olvashatunk egy-egy életmentő kitüntetésé­ről. Az már kevés embernek jut eszébe, hogy az önkéntes vér­adók tulajdonképpen, ha átté­telesen is, szintén szerepet ját­szanak az életek megmentésé­ben. Az önkéntes donorok érdek nélküli áldozatkészségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy vérüket térítésmentesen adják, érte sem köszönetét, sem dicséretet nem várnak. Ebből a nem várt köszönetből és dicséretből szeretnék most egy parányi adósságot törlesz­teni a Pest megyei Hírlap ha­sábjain keresztül annak a 80 pilisi véradónak, akik legutóbb részt vettek a véradáson. Köztük voltak a pilisi Arany­kalász Mgtsz Várnai Zseni és Tyereskova szocialista brigád­jának tagjai, és külön ki kell emelni a Hajda-tanya általános lakatosbrigádjának dolgozóit, akik már több éve rendszere­sen adnak vért. A szervezésért dicséret jár Haluszka Mihálynénak, a szö­vetkezet vöröskeresztes titká­rának. Reméljük, hogy a következő véradáson a 80 véradóhoz még újabbak is csatlakoznak. Bognár Józsefné, a Pilisi Vöröskereszt titkára MŰSOR MOZIK Gomba: Üvegház (18 éven felülieknek). Monor: Válás előtt. Űri: A fej nélküli lovas. Vecsés: A szerelmes Blume. Művelődési házak Ecser: 17—20 óráig irodalmi szakkör. 18.30-tól 21-ig ifjúsá­gi klub. Péteri: 18—22-ig ifjú­sági klubfoglalkozás, 19—20-ig sportvezetőségi értekezlet. Gyömrő: 18 órától filmklub. Jegyzet így kell Kiment a divatból a mo­solycsekk. De kell-e egyál­talán meghálálni, ha a ke­reskedelemben dolgozók udvariasan, kedvesen szol­gálják ki a vásárlókat? Hi­szen ez a természetes. Leg­alábbis természetes kellene hogy legyen. És mégis, kü­lönösen jó érzéssel távozik az ember olyan üzletből, mint például a monori vas­műszaki szaküzlet. Ellen­példáról írtunk már, több ízben. Jólesik látni a vál­tozást. Az üzlet apróságo- Icat — szeget, lakatot, kul­csot, szerszámokat — áru­sító pultja mögül nemcsak kiszolgálnak, tanácsot is adnak, ötletet, segítséget. Megmutatják, hogyan is kell felszerelni a függöny- karnisra a csúszó sínt, fi­gyelmeztetnek, hogy a gör­gőkből egy csomag valószí­nűleg nem lesz elég. És tü­relmesek, nem néznek ki a boltból egyetlen vásárlót sem, aki kérdésekkel köti le őket... Jó példa a főtéri önki- szolgáló bolt is, sok új, fiatal arccal. Felfrissült a szakembergárda, a régi el­adók mellett ott állnak a lányok, fiúk, akiket lassan- lassan név szerint kezd szólongatni a vevő, hogy Vera, Kamilla ... Tegezik is őket. Nem sértődnek meg, udvariasak, kedvesek, pe­dig néha lenne okuk a fin- torgásra. Akkor például, ha a vevő már a negyedik ke­nyeret vágatja fel, s egyi­ket sem viszi a pénztárhoz, mert egyik sem elég szép... Teszik a dolgukat gyor­san, ügyesen, s hozzáadják azt a többletet, ami Vissza­hozza a vásárlót, törzsve­vővé teszi: a mosolyt. Mert így is lehet. Illetve —- így kell. örülünk neki, s ez ta­lán nekik iS örömöt szerez. Hiszen nemcsak a mi elé­gedettségünkről — válasz­tott hivatásukról van szó... (k. zs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom