Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

XX. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK A népi ellenőrzés megvizsgálta A köztisztasági rendelet - és a végrehajtása Fontos, közérdekű témát j vizsgált közelmúltban a váro­si népi ellenőrzési bizottság: | azt mérték fel, milyen a vá- j ros köztisztasága, hogyan tart- ' ják meg az erre vonatkozó érvényes rendeleteket, mi­ként látja el köztisztasági fel­adatait a Városgazdálkodási Vállalat, s az e célra rendel­kezésre álló összeg elegendő-e, továbbá, hogy azt rendelte­tésszerűen használják-e fel. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a köztisztaság­ról szóló, 1972-ben született tanácsrendelet, minden ezzel összefüggő kérdést egyértelműen tisztáz, s megszabja az el­végzendő feladatokat. Ám, míg a rendelet kifogás­talan, végrehajtása és ellen­őrzése korántsem kielégítő. Régi gond például egy máso­dik szennyvíz gerinccsatorna hiánya, a tormási városrész, a kórház és a szociális otthon szennyvízelvezetésének meg­oldása. Minthogy a csatorna- rendszer megépítésére vonat­kozó terv megvalósítása igen költséges, olyan javaslatot ké­szítenek elő, amely alkalmas arra, hogy a tormási város­rész tovább már nem hasz­nálható derítőrendszerét szennyvízcsatornával pótol­ja. Ezt az elképzelések sze­rint több szakaszban építik meg. Az elsőben az Ifjúság útján fektetnek csatornát, amely a Kinizsi utcán át csat­lakozik a Kossuth Lajos ut­cai vezetékbe. A második sza­kaszban a Kinizsi utcai leve­zető csatornába kötik be a Tavasz és a Hajnal utcában megépítendő csatol..át. A vá­rosi tanács az V. ötéves terv­ben 10 millió forintot áldoz csatornázásra. Egyéb köztisztasági célokra is jelentős összegeket juttat­nak. A Városgazdálkodási Vállalatnak például a házi­szemét összegyűjtésére és el­szállítására 900 ezer forintért gépkocsit vásárolnak, a köz­területek tisztántartására 600 ezer forint jut. A népi el­lenőrök megállapították: a városi tanácsnak köz- tisztasági célokra rendel­kezésre álló 600 ezer fo­rintján felül az előző esz­tendőből maradt 360 ezer forint is reneikezésére áll, így a Városgazdálkodási Vál­lalat összesen csaknem egy­millió forint összegig végez­hetett volna köztisztasági munkát. Régi gond, hogy a Vági Ist­ván lakótelepen átfolyó Kő­rösér vize egészségtelen, fer­tőző. Minthogy a környező területre ABC-áruházat, isko­lát, óvodát, bölcsődét építe­nek, mindenképpen indokolt mielőbbi lefedése. A KÖJÁL- vizsgálatokról szólva a népi ellenőrök azt is megállapítot­ták, hogy számos bejelentés érke­zett a szennyvízelvezetés­sel kapcsolatban. Szinte állandó gond az Encsi utcai csecsemőgondozó otthon udvarán feltörő szennyvíz, amely rendkívül járványve­szélyes. Elvezetésére azonban még nem intézkedtek. A fen­tebb említett Kőrösér lefedé­sét egyébként a Pest megyei KÖJÁL már tíz évvel ezelőtt elrendelte. Az iskolai napközis kony­hán, valamint a városi kór­ház konyháján is tartott a KÖJÁL tavaly, ellenőrzést, s számos hiányosságot találtak: az utóbbi helyen nincs sze­mét- és széntároló, a moso­gatáshoz katlanban melegítik a vizet. Az előző helyen nincs elég pénz karbantartásra, me­szelésre, tisztítószerek vásár­lására, mivel a költségveté­süket 18 ezer forintról 10 ezer forintra csökkentették. Elha nyagoltak a városi illemhe­lyek is. Ezekből összesen négy van, de egyik állapota sem kielégítő. A Városgazdálkodási Vál­lalat naponta 88 ezer négy­zetméternyi útfelület takarí­tásáról gondoskodik, s még további, több mint százezer négyzetméternyi utat is tisz­tít. E feladatokat 11 dolgozó látja el, közülük hét nyugdí­jas, félállású. A tisztításhoz nincsenek gépek, a munka ezért időnként akadozik. A bekerítetlen szeméttelep gond­ja sem megoldott. Ezt évente kétszer dózerok egyengetik, ám a fertőtlenítés elmarad. Megrendeltek egy Skoda típu­sú kukás gépkocsit, de szük­ségük van még egy seprőko­csira, egy lánctalpas dózer- ra, egy sószóró gépre és egy hóekére is. A szemét elszállí­tásához 3 ezer kukás tartály­ra lenne szükség, ez több mint másfél millió forintba kerülne, melyre azonban egyelőre nincs fedezet. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy tavaly a váro­si tanács igazgatási osztályá­hoz köztisztasági szabálysér­tés címen 25 feljelentés érke­zett, tavalyelőtt pedig 69 esetben szabtak ki bírságot. A fentiek összegzéséből is kitű­nik az ellenőröknek az a vé­leménye, hogy a város köztisztasági el­látásáért egyetlen érde­kelt szerv sem tette meg a feltétlen szükséges in­tézkedéseket, kivéve a KÖJÁLT-t. Ügy tet­szik, a területnek nincs gaz­dája, holott a tanács köztisz­tasági rendelete pontosan szabályozza a tennivalót. Két­ségtelen, számos objektív ne­hézség hátráltatja a munkát, ám ha a városi tanács e té­mát megfelelően kezelné, sok­kal jobb és kielégítőbb lenne az eredmény — vélekednek a népi ellenőrök, akik a to­vábbiakban, mint jelenté­sükből kitűnik, számos javas­latot tettek is a város köz- tisztaságának javítására. A kertbarátok klubja leg­utóbbi összejövetelén elhatá­rozták, hogy miután az aszály és jégverés sok kiállításra szánt terméket tönkretett, az idén nem rendezik meg a ter­vezett helyi szőlő-, gyümölcs- és zöldségkiállítást. Ha a körül­mények engedik, jövőre a Kö­rösi nyár rendezvényei kereté­ben tartják meg, azonban ki­sebb közös szőlő-, gyümölcs- és zöldségkollekcióval részt vesz­nek a kertbarátok az őszi bu­dapesti országos mezőgazdasági kiállításon. Megbeszélték a tagok az idei további tanulmányi kirándulá­sok tervét. Augusztus 18-án, délután fél 2-kor a Kertészeti Kutató Intézet Mathiász tele­pére mennék, a esem-* ;eszőlő- termesztés tanulmányozására. Erre a kirándulásra augusztus 16-ig lehet jelentkezni, az Arany János Művelődési Köz­pont irodájában. A következő egész napos ta­nulmányi kirándulást Dan- szentmiklósra tervezik, az otta­ni Micsurin Tsz gyümölcsösé­nek, főleg híres almatermeszté­sének megtekintésére. A továbbiakban Szabó Dénes növényvédelmi főfelügyelő a növényvédelemről szólt. Meg­jelentek az amerikai szövőlep­ke második nemzedékének lep­kéi. Ezért Satoxszal, Ditrifonnal, vagy Sevinnel végre kell haj­tani a kötelező permetezést, melynek elmulasztóit megbír­ságolják. A közterületek fáit is újra lepermetezik. A szőlőkben a fürtökön meg­Kis tételekben is váséro’nak zöldséget, gyiimö’csöt a MÉK boltjai A MÉK a lakosság gyü­mölcs- és zöldségellátásának további javítása érdekében el­rendelte, hogy a gyümölcs- és zöldségboltok a háztáji és kis- kertes termelőktől kis téte­lekben is vásárolják meg az eladásra felajánlott gyü­mölcs- és zöldségféléket. A felvásárlást a MÉK nagy­kőrösi boltjai is megkezdték. Az áruért a napi árakat fize­tik, a kezelési költségekre, a fogyasztói árakból 20 százalé­kot vonnak le. Erdő, hegy, víz, puszta nélkül Idegenforgalom — kérdőjelekkel KECSKEMÉTEN, az Arany­homok szálloda presszójában beszélgetünk. Újdonsült hol­land ismerőseim Peter Dam és felesége, Wil. Szolnokról ruc­cantak át ide par napra. — Nem, nem Nagykőrösön keresztül jöttünk. Útikalau­zunk arrafelé semmi érdekeset nem ígért. Ésszerű volt tehát, hogy rövidebb utat válasz- szunk. — Okvetlen el kell menne­tek Kőrösre. Ott van a kon­zervgyár, nagyszerű strand, van igazi csárda, paprikáséit, gulásch — lelkesedik bennem a lakálpatrióta. A legfonto­sabb. hogy ott élt Arany Já­nos is. Megnézhetitek az em­lékmúzeumát. — Arani? Költő? — Ja, ja — örvendezek. — Már olvastunk róla az útikönyvben. Régen meghalt. Ennyiben maradunk, s ki­csit restelkedem: én egyetlen holland költő nevét sem isme­rem. ★ Mi a nevezetessége Nagykő­rösnek? Erdő, hegy, víz — nincs. Csábít-e csak egyetlen külföldit is ezek hiánya? Hol a pusztátok? — kérdezte nem­régiben egy amerikás magyar kamaszfia. Pusztánk sincs. AZ IDEGENFORGALOM nem azon múlik, hogy van-e az adott helyen valami látni­való — mondja Nagy István, a Cifra csárda üzletvezetője. — Az emberek és így természe­tesen a külföldi turisták is ar­ra vágynak, hogy jól érezzék magukat. Ehhez semmiféle egzotikumra nincs szükség. Ha a francia hazamegy és azt mondja a barátjának: „Nagy­kőrös. az igen! — Miért, mi van ott? — Semmi, de nagyon kellemes” — akkor már bizo­nyos, hogy jövőre két francia jön látogatóba. — Szóval a semmi is lehet vonzó, ha barátságos? És ha mégiscsak var. valamink? Vegyük páldáui a konzerv­gyárat. A vendégkönyvben az utol­só aláírás Elias Abdul Gafor Al Mofti úré. Ö Irakból érke­zett. De jártak már itt előtte az Egyesült Államokból. Mali­ból, Svájcból és Dániából. Legmesszebbről a vietnami szakemberek érkeztek. Tavaly összesen 276 külföldi vendég kereste fel a gyárat, legtöb­ben. csaknem százan a Szov­jetunióból. De jöttek Kubából Indiából és Törökországból is. A vendégforgalom tavaly, mérlege: 18 ország. Az idén ez a szám eddig már héttel gya­rapodott. A gyár idegenforgalma te­hát jelentős. A vendégek több­sége azonban csak pár órára, a gyárlátogatás idejére érke­zik. Magyarországi szállásuk leginkább Budapesten, ha eset­leg több napra jöttek Kőrösre, akkor Kecskeméten van. Ala­pos nagykőrösi városnézésre ritkán szánják rá magukat. Legalábbis erről tanúskodik például az Arany János-em- lékmúzeum vendégkönyve. Május óta csupán 50 külföldi jegyezte be nevét. Közülük 38-an egy lengyel szakiskolá­ból jöttek tanulmányútra a konzervgyárba. A maradék 12 külföldiből öt idegenben élő magyar volt. Igazi turistaként tehát legfeljebb heten lépték át a szezont jelentő néhány hónap alatt az emlékmúzeum küszöbét. Ám mint kiderült, ez sem igaz, mert négy német látogató az emlékmúzeum igazgatójának családi vendége volt. A rostán hárman marad­tak: Renate és Simone Bauer, valamint G. J. Kappetein Hol­landiából. Ennyi volna az idegenfor­galmunk? A VAROS KIESIK a nem­zetközi utak forgalmából. Akit mégis erre vezet a térkép, ez sem igen tudja, hogy a város­ban hol és miért álljon meg. Még a kedvező helyen fekvő Cifra csárdának sincs megállí­tó táblája. Ennek ellenére sok külföldi megfordul benne. S nem is távoznak csalódottan. Az étterem színvonala megfe­lel az idegenforgalmi követel­ményeknek. Kár, hogy bejáró- útja esős időben gyakorlatilag használhatatlan, s a sártenger csak kevés autóst csábít. Gond az is, hogy a szálloda hét szo­bájából négy négyágyas, így a házaspárok, magányos ki­rándulók elhelyezése nehéz­kes. Mégis csupán júliusban 93 külföldi szállt meg itt. Kö­zülük 26-an tőkés országokból érkeztek. Ha lett volna hely, többen is maradtak volna. ★ — Hogy tetszik a város? — Nem udvariasságból mondom: valóban tetszik. Hangulatos, kedves kis város. A Cifrakert még így, elhanya­goltan is szép. Szívesen tölte­nék itt hosszabb időt, de az az igazság, hogy egy-két nap múlva nem tudnék mit kezde­ni az időmmel. Ma este is me­gyek át Kecskemétre, hang­versenyre. Itt ilyesmi nincs. Pedig ahogy láttam, hely vol­na hozzá. Erich Rauer az NDK-ból, Brandenburgból érkezett. Megtetszett neki egy magyar város,'a mi városunk, ám nem tudott mit kezdeni vele. Sé­tálgatott egy délelőttöt, meg­ebédelt és tovább ment Kecs­kemétre. Igaz, pusztánk sincs ... F. P. ELŐLEGET ADNAK Készülődés a szüretre A Pest megyei Pincegazda­ság nyársapáti szőlő- és bor­kombinátjában már a szőlő­szüretre készülődnek. A pincé­ből a bor elfogyott, a takarí­tást és a karbantartást elvé­gezték, és a múlt évi nagy re­konstrukció során, óránként 500 mázsa szőlő feldolgozásá­ra kialakított berendezés, már várja az idei szőlőtermést. A kombinátvezetőtől, Sárik Ferenctől először is a termés- kilátásokról érdeklődtünk. — A tüzetes termésbecslést elvégeztük — mondotta. — Cegléden, Nagykőrösön s a ceglédi járásban nagyon sok kárt tettek a téli és a tavaszi fagyok. Hektáronként átlago­san 26 mázsa termés várható. Az állami gazdaságokban hektáronként 30, a tsz-ekben 28 mázsa és a háztáji gazda­ságokban 25—26 mázsa termés ígérkezik. Ezért az idén mi csak 30 ezer mázsa szőlő át­vételére számítunk. — A szőlő átvételére a ceg­lédi Kossuth, a nagykőrösi Arany János és Mészáros Já­nos, a nyársapáti Haladás, a csemői November 7. és az al bertirsai Dimitrov termelőszö­vetkezetekkel több éves szer­ződésünk van, s a háztáji kis termelőktől is előnyös felté­telekkel vesszük át a szőlőt. A szerződéskötéseket meg­kezdtük, s kívánság szerint minden szerződésben ígért 135 kilogramm szőlő vagy 100 liter must után 300 forint előleget adunk. Az átvételi árak emel­kedtek, a 16 cukorfokos mus­tot adó szőlőért 6 forint 50 fillért fizetünk, a tavalyi 4,75 forinttal szemben. Nemcsak a szőlő- és borér­tékesítést, hanem a szőlőter­mést is szívén viselő telepve­zető a továbbiakban elmon­dotta, hogy mivel Nyársapá­ton az öreg szőlők évről évre pusztulnak, újat pedig nagyon kevesen telepítenek, azért a szőlő- és borkombinát is tele­pített szőlőt. Eddig 80 hektár­nyi ültetvénye van. melyet korszerű gépekkel gondosan művelnek. A jövő tavaszon pedig újabb, nagyobb szőlő- telepítésre készülnek. K. L. Gépek meliől a tehenészetbe „Megszerettem ezt a csöndes kisvárost" A Mészáros János Termelő- szövetkezet szarvasmarhate­lepén egy ismerős tsz-taggal beszélgettem. — Látja — mondotta — érdekes az élet. Senki sem tudja hogyan alakul a sorsa. Most megy be a portaházba az a lány. Pár évvel ezelőtt még gyári munkás volt Pesten, s most a tsz-ben elletőgulyás. Kérdőn tekintettem az isme­rősömre, mire elmondotta, hogy ez a munkakör nagyon fontos a tehenészetben. Az elletőgulyás gondozza a szü­lőistállóba helyezett várandós jószágokat, ő a tehenek bábá­ja, aki világra segíti a kisbor- júkat, felfüröszti és gondozza őket 10 napos korukig. Megkerestem hát Módra Er­zsébetet, s munkájáról beszél­gettünk. Pesten született, ■ ott járt iskolába. Később szövő­gyárba ment dolgozni. — Hogyan került Nagykő­rösre? — Egyszer meglátogattam itt élő rokonomat. A pesti ro­hanó élet után, megszerettem ezt a csendes kisvárost, és itt maradtam. Először az Iroda- géptechnikai Vállalatnál dol­goztam, de sokan mondták, hogy milyen érdekes a munka a termelőszövetkezetben, és, hogy ott igen jól lehet keres­ni. , — Hogyan lett elletőgulyás? — Először kisebb munkák­hoz osztottak be, majd a sZavasmarhatelepre kerültem, ahol szívesen gondoztam a jó­szágokat. Jól megfigyeltem és szívesen csináltam a rám bízott munkát. Amikor látták, hogy értem a dolgómat, megtettek elletőgulyásnak. Elkísértem a munkahelyére. Az istállónál kezet mostunk, fertőtlenítettük a cipőnket. Szigorúan védekeznek itt a járványok ellen. Módra Erzsébet kis birodal­mában rend, tisztaság veszi körül a jószágokat. Puha szalmaalmon pihentek a vá­randós tehenek, a kisborjúk külön istállóban várták gon­dozójukat, aki szeretettel meg­simogatta őket. — Hogy él itt vidéken, nem hiányzik a pesti élet? — kér­deztem. — Nem. A munka után né­ha elmegyek a szomszédos vasüzembe tv-t nézni, vagy hazamegyek. A tsz egy feke­téi tanyában adott lakást, ahol szabad időmben sokat olva­sok, s még rajzolok és feste- getek is. Anyagi gondjaim nincsenek, háromezer forint körül keresek. — Házasságra gondolt-e? — Az is eljön mindenki éle­tében. De meg kell várni az igazit... — mondotta nevetve. —a —ó Harminc tehergépkocsi - naponta Nagy a forgalom a konzervgyár teherportáján. Szezon­ban naponta 25—30 teherkocsit fogadnak, s itt mérik le a rakomány súlyát. Képünkön: gépkocsik a fogadóállomáson. \ Bálint Lajos felvétele SPORT A gyulai úszótáborban Az úszás elterjesztése és az egészséges életmód érdeké­ben a Pest megyei Diák Sporttanács ez év nyarán há­rom városban — az egyik Nagykőrösön volt — középis­kolás fiatalok részére ingye­nes, bentlakásos úszótáboro­kat létesített. Gyulán jártunk­kor találkoztunk Tóth István Józseffel, aki az Nk. 224-es Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanulója. — öt napig száz Pest megyei ipari tanuló tartózkodik Gyu­lán. Napi ötórás úszásoktatás­ban részesülünk. Általában a nyitott versenymedencében rossz idő esetén a fedett uszo­dában gyakorolunk. Nagyon jó, hogy megtanultunk úszni A mi iskolánkból hárman va­gyunk itt és igen jól érezzü!- magunkat. A nagykőrösi és a gyulai úszóedzőtáborok sok élményt adtak a résztvevőknek. A leg­fontosabb mégis az, hogy megtanultak úszni. Ez az egészséges életmódhoz szük­séges és adott esetben az élet­mentésben is segíthet. CSÜTÖRTÖKI SPORT­MŰSOR Honvédelmi sport Szada: Testvériség-barátság nemzetközi összetett verseny. Mit latunk ma - moziban? Mr. Majestyk. Színes, ame­rikai bűnügyi film. Előadá­sok kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Vörös rekviem. Magyar film. Előadás kezdete: 7 óra. l I Nagyobb ügyeimet a növényvéd ilsmre Elmarad a kertbarátok kiállítása jelent a szürkerothadás, mely ellen Orthofaltános permete­zéssel lehet védekezni, de a permetezést szüret előtt két- három héttel abba kell hagyni, mert a szer a bor forrását aka­dályozza. Nem szabad még elhanya­golni a fiatal szőlőtelepítések í peronoszpóra elleni, a téli al- j mák moly eilend, a szamóca­ültetvények atka és a káposzta- félék hernyó elleni permetezé­sét sem — állapították meg a kertbarátok. Kopa

Next

/
Oldalképek
Tartalom